.
Egyik 19
.
(2012. IV. 1-9. Második rész)
Résztartalom:
Magyarországról:
Lemondott Schmitt Pál
... és ami mögötte van.
A húsvéti médiavezérelte politikai gyilkosság margójára / Kiss Antal
President Pál Schmitt resigns
Szakdolgozat (1987):
Társadalmi önszerveződés mozgalom a politikai rendszerben (a lengyel példa)
/ Orbán Viktor
Károlyi felelőssége a trianoni határok kialakulásában
Budapest
.
Magyarországról:
Lemondott Schmitt Pál
A köztársasági elnök az Országgyűlés ülésén elmondott beszéde végén jelentette be távozását.
Az államfő, mivel úgy ítélte meg, hogy plágiumügye miatt megosztja a nemzet egységét, beszéde végén bejelentette: távozik posztjáról .
Előzőleg arról beszélt, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. Schmitt Pál az Országgyűlésben napirend előtt azt mondta: a kisdoktori dolgozat ügyében félrevezették a közvéleményt. Azt a kérdést tette fel beszédében: kinek állhat érdekében, hogy Magyarország lejáratásával egy időben becsületében és emberségében meggyalázza az elnököt?
A plágiumügyével összefüggésben elmondott beszédében megerősítette, tiszta a lelkiismerete, és közölte, ezért mer a parlament elé állni. A történteket ismét becsületbeli ügyként határozta meg, és kijelentette: nem engedhet igazából, a közösségi érdekek után most önmagáért is ki kell állnia.
Mint mondta: meg sem szólalhatott még, amikor már csalónak nevezték és lemondását követelték. Hangsúlyozta: gondoskodtak arról is, hogy ez a vád külföldre is kijusson, sőt a NOB-nál is igyekeztek aláásni huszonkilenc éve folyó munkáját. Kinek állhat érdekében, hogy meggyalázza Magyarország köztársasági elnökét, kik azok, akik bátran mernek tényeket állítani, anélkül, hogy azok igazak lennének? Hozzátette: a szenátus olyan döntést hozott, melyre nem volt joga, etikátlan volt, tudnia kellett volna, hogy a törvény értelmében az akkreditációs bizottság javaslatára a miniszter indíthat eljárást.
A köztársasági elnök kijelentette: "Több mint húsz éve személyes indíttatásból határoztam el, hogy szüleim emlékére megszerzem az egyetemi doktorátust, dolgozatomat a NOB tagjaként végzett munkám alapján írtam. Most PhD-fokozat megszerzésére teszek kísérletet, bebizonyítandó, hogy hetven évesen képes vagyok erre a teljesítményre. Témám a sport szerepe a fenntartható fejlődésben. Elnöki munkámat a legjobb tudásom szerint végeztem. Az alaptörvény szerint az államfő kifejezi a nemzet egységét, ennek szellemében kötelességemnek érzem, hogy szolgálatomat befejezzem. Isten áldását kérem Magyarországra és az önök munkájára!"
(MTI 2012. IV. 2. - hétfő)
... és ami mögötte van.
A húsvéti médiavezérelte politikai gyilkosság margójára / Kiss Antal*
"Kedves Magyar Barátaim! Tudjátok, ez mit jelent? Fogságba kerültünk, mert sötét hatalmak elérték, hogy magyar magyarnak farkasa lett, s a farkasvakság okán pedig szürkületben egymást faljuk fel. A sötét külföldi erők pedig hangosan nevetnek, kacagnak, mulatnak e magyar sorstragédián: magunk gyengítjük magunkat, saját immunrendszerünket tesszük védtelenné. Aztán jönnek ők és sokadszorra viszik a javainkat. Mert újból azzal vagyunk elfoglalva, hogy plebejus vagy arisztokrata elnök kell, ki a fasiszta, ki a komcsi, ki figyelt meg kit, miért, kinek hol a dolgozata, ki volt a témavezetője, a jól fésült főtudós kikéri magának a tudatlanságot és a sor végeláthatatlanul folytatható. Schmitt Pál, egy budafoki sváb család magyar, katolikus gyereke, sikeres ember, Magyarország (volt) köztársasági elnöke. Ma? Európában? Kiáll nemzete ügyéért? Aláírja az új Alaptörvényt? A házasságot férfi és nő kapcsolatának tartja? Erőt sugároz, erőssé válásra bíztat, sportra, kitartásra? Ugyan. Hibátlanul fésült tudós, horpadt mellű, testnevelésből felmentett értelmiségi, iskolázatlan, szellemi, lelki „magasabb rendűek”, a mértékadók mind-mind beálltak az őt ellehetetlenítők táborába és farkasvakságukban, egyre csillapíthatatlanabb éhségükben felfalták őt. Magyar magyarnak lett farkasa. És ez így is lesz kedves magyar barátaim, mert ez a cél, sötét, a háttérben immár kilencven éve, hatvan éve, húsz éve, tíz éve, két éve munkálkodó titokzatos erők célja: el kell veszíteni éleslátásunkat, el ellenálló képességünket, el kell fogynunk, meg kell szűnnünk magyarnak lenni, meg kell szűnnünk kárpát-medenceinek lenni. Ugyanis hiányzik az éleslátáshoz „A” vitamin. „Isten áldását kérem Magyarországra, a nemzetre és az Önök munkájára!” – fejezte be a beszédét az elnök. Nos, magyarok, látva Schmitt Pál média vezérelte ördögi kivégzését csak az Isten áldása marad, semmi több. És az hol van?"
(Mandiner, 2012. IV. 6.)
*Kiss Antal a volt köztársasági elnök nemzetpolitikai főtanácsadója
President Pál Schmitt resigns
Pal Schmitt on Monday announced his resignation as president of the republic of Hungary after mounting pressure on him to quit in light of the withdrawal of his doctorate due to plagiarism. Schmitt said he had performed his duties in line with the country's basic law with humility and with his best knowledge.
President Pál Schmitt said before the Parliament’s Monday session in relation to his doctoral dissertation he had written twenty years ago that he had prepared and defended his thesis in line with the rules of that time. The president underlined that he considered this issue as a point of honour and would be fighting for his truth. He continued by saying that according to the Fundamental Law the President expresses the unity of the nation. However, his personality in this current situation divides rather than unites the nation; and therefore he feels obliged to bring his term of service to an end, and to resign from the post of President.
(April 2, 2012)
Szakdolgozat (1987)
Társadalmi önszerveződés mozgalom a politikai rendszerben (a lengyel példa) / Orbán Viktor
Károlyi felelőssége a trianoni határok kialakulásában
"Felelőssége van
egyebek mellett azért, mert az általa a győztes francia tábornokkal, Franchet d' Esperey-vel megkötött belgrádi katonai konvenció rosszabb területi kondíciókat biztosított Magyarország számára, mint a néhány nappal korábban még az Osztrák-Magyar Monarchia vezetői által 1918 novemberében aláírt padovai fegyverszünet." - fejtette ki Gulyás László történész.
Felidézte, hogy a belgrádi konvenció értelmében Magyarországnak délvidéki területeket kellett átadnia a szerbeknek, és ugyanezen megállapodás következtében a románok is kaptak területeket Erdélyből. Véleménye szerint azért is felelősség terheli Károlyi Mihályt, hogy 1918 októberének végétől mint miniszterelnök nem szervezte meg a katonai ellenállást az ország határain, pedig a frontról hazatérő katonák egyben tartásával megszervezhető lett volna a csehszlovákiai, romániai és szerbiai irányból induló támadások kivédése. A kormányfőnek a Székely Hadosztály előtt 1919. március 2-án Szatmárnémetiben mondott beszédéről megemlítette, hogy ott nem léphetett fel pacifista módon, hiszen tudta, hogy ez a hadosztály harcolni akart.
"Ahol a katonai ellenállást helyi szinten a magyarok megszervezték, ott lehetőség nyílt a területek megtartására" - mutatott rá a történész. Példaként hozta fel erre Balassagyarmatot, ahol a csehszlovákiai támadást sikeresen kivédték, és ezáltal elnyerték a Civitas fortissima, azaz a Legbátrabb város címet. Ugyancsak az ellenállás sikerességének bizonyítékaként értékelte a Sopronban és a környező településeken 1921 decemberében végrehajtott népszavazást, amelynek eredményeként a város és környéke Magyarország része maradhatott, ellentétben a győztesek elképzeléseivel.
Szóba hozta, hogy a szerbek Pécsre is bevonultak, majd egy helyi választás eredményeként Linder Béla, Károlyi korábbi hadügyminisztere lett a polgármester, aki a miniszterelnökkel egyet értve arra kérte a szerbeket, hogy Pécset és környékét ne adják vissza az akkor már regnáló Horthyéknak, hanem szakítsák el ezt a területet Magyarországtól, és "egy szerb fennhatóság alatti mini Károlyi-köztársaságot" hozzanak létre, amelynek élére államfőként magát Károlyi Mihályt szerették volna állítani. A szerbek végül saját belpolitikai harcaik miatt visszautasították az ajánlatot.
A történész megjegyezte, hogy Károlyi 1920-1921-ben Prágában élt, és Eduard Benest, Csehszlovákia külügyminiszterét lényegében arra akarta rávenni volt miniszterével, Jászi Oszkárral együtt, hogy Csehszlovákia hadserege vonuljon be Magyarországra, és döntse meg Horthy Miklós kormányzó hatalmát. - Károlyi tehát egy idegen államban a saját hazája ellen lobbizott, ami kimeríti a hazaárulás fogalmát - fogalmazta meg véleményét.
Gulyás László emlékeztetett arra is, hogy "Károlyi nem választás, hanem az utolsó király, IV. Károly kinevezése folytán került a miniszterelnöki bársonyszékbe, majd a pártok közötti megállapodás értelmében köztársasági elnök lett 1919 januárjában, tehát az utóbbi posztra sem választással került".
"Károlyi Mihálynak háromféle megítélése van a történész szakmában. Az egyik szerint nem volt mozgástere, és csak azt tette, ami módjában állt. A második felfogás szerint nem akart rosszat, csak hiányoztak belőle azok a politikusi erények, amelyek ebben a szituációban kellettek volna. A harmadik megközelítés szerint Károlyi a fent felsorolt okok miatt hazaárulónak minősül - magyarázta. Álláspontja szerint a Károlyi-kérdés mind a mai napig kibeszéletlen, emiatt "addig nem szerencsés szobrot állítani neki, amíg megítélésében nincs szakmai és társadalmi konszenzus".
(Múlt-kor, 2012. IV. 5.)
.
