.
Résztartalom:
Az űrről:
Sarkvidéki hideg légtömeg érkezte
Naprendszerünk az oxigénatomok speciális gyűjtőhelye? Csillagközi űrből érkező atomokat észlelt egy űrszonda
Napszél-tisztította Föld-övezet
Európa saját műholdas navigációs rendszert -- Galileo programot – épít ki
Erős napkitörést észleltek 2012. január 23-án
Magyarország:
Sarkvidéki hideg légtömeg érkezte
Tavaly mintegy négyszázan haltak meg kihűlés következtében, a halálesetek több mint a fele belső térben, 10-12 Celsius-fokos hőmérsékleten történt – mondta az Országos Környezet-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettese csütörtökön, 2012. február 2-án. Most pedig egy olyan rendkívüli, tartós hideghullámra számíthatunk, amilyenre legutóbb 1987-ben volt példa. Meteorológiai előrejelzés szerint egyre hidegebb időre kell készülni. Ez ellen viszont nem csak a szabad levegőn, hanem a belső térben is védekezni kell, amennyiben ugyanis a belső hőmérséklet tartósan 14 fok alatt van, az hozzájárul az emberi szervezet kihűléséhez.
A hidegnek az egészségre gyakorolt közvetlen hatása – kihűlés, a fagyási sérülés, illetve a megfagyás – mellett közvetett hatása is van. Tapasztalatok szerint a hideghullám után nagyjából három-négy nappal a keringési, szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségek halmozódása is előfordul.
A kormány arra kér minden szervezetet, intézményt és egyházat, hogy lehetőség szerint nyissák meg az összes olyan helyiséget, ahol a hajléktalanok fűtött helyen vészelhetik át a rendkívüli hideget – közölte a kormányszóvivő. Hatóságok számításai szerint minden hajléktalan meleg helyre tud húzódni. A lakosságot arra kérte, bejelentéseikkel segítsék a hatóságok munkáját. A kormány azt szeretné – mondta –, ha társadalmi összefogás jönne létre a kormányzati, önkormányzati karitatív és egyházi szervezetek között annak érdekében, hogy mindenkit meg tudjanak védeni az időjárás viszontagságaival szemben.
Az Országos Mentőszolgálat szóvivője arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában egyetlen olyan esetről sem tudnak Magyarországon, ahol „egyértelműen és bizonyíthatóan a hideg okozta volna valakinek a halálát”.
A leghidegebb nappalok várhatóan szombaton és vasárnap lesznek, a jövő héten viszont további erőteljes lehűlés várható, a leghidegebb éjszakák a jövő hét második felében várhatók – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Mint kifejtette: pénteken hajnalban az ország túlnyomó részén mínusz 10 és mínusz 18 Celsius fok közötti hőmérséklet várható, a legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 5 és mínusz 10 fok között alakul.
Szombaton egy mediterrán ciklon hatására sokfelé várható a havazás. Az előrejelzések szerint az Alföldön nagyjából 20-30, a nyugati országrészben 10-20 centiméter vastag hótakaró lehet. Vasárnap hajnalban mínusz 10 és mínusz 15 fok várható, de a nappali maximum is mínusz 7 és mínusz 13 fok között alakul. A következő hét közepén csökken a felhőzet, ezzel együtt pedig egyre erősebb lehűlés várható. Különösen az éjszakák lesznek hidegek, a hét második felében mínusz 17, mínusz 22, de a tartósabban derült, mélyebben fekvő területeken mínusz 25 fok körüli értékek is várhatók.
(Forrás: MTI)
Naprendszerünk az oxigénatomok speciális gyűjtőhelye?
Csillagközi űrből érkező atomokat észlelt egy űrszonda
Az IBEX (Interstellar Boundary Explorer) 2008 októberében felbocsátott NASA űrszonda a Naprendszer és a csillagközi űr határát tanulmányozza a Föld felett 322 ezer kilométerre lévő pályájáról. Detektorai érzékenyek azokra a nagy sebességű semleges atomokra, melyek be tudnak lépni a helioszférába (a Naprendszert a kozmikus sugárzástól védő buborékba). Ezek az atomok nem rendelkeznek elektromos töltéssel, a Nap mágneses mezeje nincs rájuk hatással. Kutatók szerint mintegy 30 évbe telik, míg ezek a részecskék áthaladnak a buborékfalon a helioszféra határán, és a belső Naprendszerbe jutnak, ahol az IBEX észleli őket .
Egy korábbi NASA-misszió, az Ulysses a helioszférán túlról származó, semleges héliumot mérte Az IBEX az első szonda, mely a nehezebb elemeket – az oxigént és neont – méri.
A szonda első alkalommal észlelt a Naprendszeren kívülről származó – csillagközi – anyagot, „idegen”, semleges hidrogén, oxigén-és neon részecskéket, és kimutatta, hogy a régió váratlan módon igen kevés oxigént tartalmaz.
Az új vizsgálat alapján a kutatók 74 oxigénatomot találtak minden 20 neonatomra a csillagközi szélben. Naprendszerünkben viszont minden 20 neonatomra 111 oxigénatom jut, ami azt jelenti, hogy a Naprendszer bármely részében több oxigénatom található, mint a közeli csillagközi űrben.
Tehát egy rejtélyt fedtek fel a kutatók; Naprendszerünkön kívül az anyag nem olyan, mint e rendszeren belül. Úgy tűnik, a neonhoz képest kevesebb odakinn az oxigén. A kutatók szerint vagy Naprendszerünk alakult ki egy oxigénben gazdagabb, elkülönülő régióban a galaxisban, mint ahol ma elhelyezkedik, vagy pedig az életadó oxigén nagy része az intersztelláris por- és jégszemcsékben esett csapdába, és nem képes szabadon áramlani az űrben.
Az IBEX lemérte azt is, hogy a csillagközi szél lassabb sebességgel halad – óránkénti mintegy 11 ezer kilométerrel lassabban –, és eltérő irányból érkezik, mint korábban hittük. A kutatás most azt mutatja, hogy az intersztelláris szél 20 százalékkal kevesebb nyomást fejt ki helioszféránkra.
Az eredményeket egy sor tanulmányban publikálták, melyeket az Astrophysical Journal folyóirat jelentetett meg.
(Forrás: Space.com/Nature/NASA – 2012. február 01. szerda)
Napszél-tisztította Föld-övezet
A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem asztrofizikusai kiderítették, hogy fokozott naptevékenység idején a napszél kisöpri a magas töltésű elektronokat a Föld külső sugárzási övezetéből. A kutatásokról a Nature Physics legújabb számában jelent meg tanulmány.
A Föld felett elektromosan töltött részecskéket tartalmazó kettős gyűrű, a Van Allen sugárzási övezet található, amelyet az első amerikai műholdak, az 1958-ban felbocsátott Explorer-1 és Explorer-3 mérési adatai alapján fedeztek fel. A külső öv, amely főleg elektronokból áll, nagyjából 6000-10000 kilométer vastagságú. A belső öv a Föld felett 2000-5000 kilométer között helyezkedik el és 10-50 MeV (megaelektronvolt) energiájú protonokból áll. A két zóna nem válik el élesen egymástól Föld fele irányuló koronakidobódás esetén, amikor a napkoronából hatalmas részecsketömeg lökődik ki a bolygóközi térbe és több tízmillió tonna forró plazma indul útnak, a forró gáz előbb-utóbb kölcsönhatásba lép a Föld mágneses mezejével, és geomágneses viharokat okozhat. Ezek az események természetesen hatással vannak a Föld külső sugárzási övére.
„A geomágneses viharok alatt a külső övben lévő csaknem összes elektron eltűnik, de csak azért, hogy néhány óra múlva 'bosszúszomjasan’ visszatérjenek” – hangsúlyozta Vassilis Angelopoulos, a UCLA professzora. Az eltűnő elektronok meglepték a tudósokat, amikor az 1960-as években, az első űrutazások során felfedezték a jelenséget. „Furcsa effektusról van szó, hiszen a földi óceánok sem száradnak hirtelen ki, akkor miért 'néptelenedik el’ a külső sugárzási öv” – fogalmazott Yuri Shprits, a tanulmány társszerzője.
Ami még furcsább, hogy az elektronok a geomágneses vihar csúcspontján tűntek el, olyankor, amikor a napszél töltött részecskékkel bombázza a Föld környezetét. A jelenségre több elmélet is született, egyesek szerint a Föld légköre nyeli el az elektronokat, mások szerint szó sincs eltűnésükről, csupán időlegesen „lemerülnek”, és így nem adnak „életjelt” magukról. "2006-os vizsgálataink már arra engedtek következtetni, hogy az elektronok a bolygóközi térbe lökődnek ki, és eközben csökken a sebességük" – magyarázta Yuri Shpritz, hozzátéve, hogy mostanáig semmiféle bizonyítékkal sem rendelkeztek, ami igazolta volna feltételezéseiket.
A rejtély megoldásához az UCLA kutatói, Drew Turner irányításával három, a Földtől különböző távolságban keringő műholdrendszer adatait használták. Ezekből kiderült, hogy a hiányzó elektronok kis töredéke valóban a Föld légkörébe kerül, a töltött részecskék döntő többségét viszont a fokozott naptevékenység idején a napszél valósággal kiszakítja a külső sugárzási övből és kilöki a bolygóközi térbe.
(Forrás: MTI – 2012. január 31.)
Európa saját műholdas navigációs rendszert - Galileo programot – épít ki
A Galileo program nevű rendszer lesz az unió első globális lefedettséget biztosító, polgári felügyelet alatt álló helymeghatározó rendszere. A program során legalább 27 műholdat lőnek fel a világűrbe, amelyek a Földtől több mint 20 ezer kilométer távolságra keringő rendszert alkotnak majd.
Az Európai Bizottság tavaly Galileo rajzpályázatot hirdetett meg kilenc és tizenegy év közötti gyerekek számára. A rajzverseny során mind a 27 EU-tagállamból kiválasztanak egy rajzot, amelyiknek alkotójáról a program keretében felbocsátandó 27 műhold egyikét nevezik el. Magyarország esetében 781 pályamunka érkezett be. Kraaijvanger Lisa Viktória, a budapesti, Fillér utcai általános iskola tizenegy éves tanulója nyerte el az első helyezést.
Lisa lesz tehát a neve az Európai Bizottság és az Európai Űrügynökség Galileo elnevezésű műholdprogramja keretében felbocsátandó 27 műhold egyikének.
(forrás: MTI)
Erős napkitörést észleltek 2012. január 23-án
2012. január 23-án, hétfõn, magyar idõ szerint hajnalban egy napkitörés úgynevezett erős koronális tömeg kilökést (’Coronal Mass Ejection – CME) eredményezett, ami ilyen esetekben a Nap űrterét töltéssel rendelkező, nagy sebességgel száguldó részecskékkel tölti ki. Szakemberek állítása szerint ez – a részecskéi által a Föld légkörét legkorább 2012. január 24-én, kedden elérő – napkitörés volt a legnagyobb 2003 októbere óta.
A legnagyobb gondot a sugárzás okozza, mivel hatására műholdas zavarok léphetnek fel, továbbá kihatással lehet az űrben tartózkodó űrhajósokra is.
Az erős szintű sugárzás várhatóan tovább folytatódik szerdán.
Földi kihatásokat tekintve: például az atlantai székhelyű Delta Air Lines légi szállító kedden bejelentette, hogy átirányítja Ázsia és Egyesült Államok közötti – az északi sarkövezet fölött közlekedő – járatait, hogy elkerülje azokat a viharos hatásokat, amelyeket ez, a csaknem egy évtizede legnagyobb napkitörés okoz. Egyes Hong Kongból, Shanghaiból és Szöulból Detroit-ba közlekedő éjszakai járatok szintén emiatt egy délebbre eső útvonalon haladtak, s a repülőgépek gyorsabban repültek, tartandó a menetrendet. Kedden napközben az Egyesült Államokból induló járatok várhatóan hasonló útvonalakon közlekednek majd.
Ezek nagy napviharok folyamán foganatosított óvintézkedések, mivel a sugárzás szintje ily alkalmakkor fokozott az Északi-sarki övezetben, a viszonylag vékony ózonréteg miatt. A pólusok régiója hajlamosabb a navigációs és kommunikációs rendszerek zavaraira is, az ottani mágneses mező vonalak konvergenciája miatt.
.
