.
Résztartalom:
További földrészekről:
Afrika:
Etiópiában:
Magyar túlélők vallomása: másfél nap múlva jött az orvos
Egyiptomról:
Radioaktív anyagot loptak egy egyiptomi atomerőműből;
A legnépesebb iszlamista párt a képviselői helyek 47 százalékát szerezte meg a parlamenti választásokon
Ausztráliából:
Magyar Rádió Mozaik – Sydney:
Ilosvay Gusztáv főszerkesztő interjúja Dr. Léhmann György ügyvéddel a svájci deviza alapú magyarországi banki kölcsönökre vonatkozott egyoldalú, tisztességtelen szerződésmódosítások Európai Uniós tilalmáról
Ázsiából:
Indiáról:
India bejelentette: iráni olajimportjának árát a továbbiakban saját pénznemben, rúpiában fizeti.
Kínáról:
Kínai hadsereg szimulációs játékában az USA serege főellenség
Észak-Amerikából:
Amerikai Egyesült Államokról:
„Tíz ok, amiért az Egyesült Államok többé nem a szabadság földje”
10 reasons the U.S. is no longer the land of the free;
Subculture of Americans prepares for civilization's collapse
A másik Egyesült Államokból:
Az idei év Amerikáé, de nem dől össze sem az Európai Unió, sem az euró
Az Etiópia természeti értékeinek megismerését célzó, több szakaszból álló, magánszervezésű tapasztalatszerző túrán összesen hét magyar vett részt. Magánszervezésben a társaság négy tagja - Fábián Tamás és Szilassi Péter, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) természeti földrajzi tanszékének oktatói, Gruber László bonyhádi középiskolai tanár, valamint Vizler Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (MTA SZBK) kutatója - 2011. december 28-án, majd a csapat három további tagja - Puskás Irén, az SZTE természeti földrajzi tanszékének posztdoktor munkatársa, Szabad Gábor, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika adjunktusa és Winter Zoltán, az MTA SZBK kutatója - 2012. január 12-én érkezett Etiópiába.
Itthoni elfoglaltságaik miatt - a korábban tervezettnek megfelelően - Szilassi Péter és Gruber László január 16-án hazaindult.
A csoport többi tagja egy helyi utazási iroda szervezésében január 15-én elindult a négynaposra tervezett túrára, melynek egyik állomása az Erta Ale vulkán volt. A csoport több forrásból is azt az információt kapta, hogy a terület látogatása teljesen biztonságos. A vulkán területére folyamatosan érkeznek turisták, ott minden éjszaka körülbelül húsz- harminctagú nemzetközi turistacsoport táborozik.
A magyar csoport január 16-án 20 óra körül - három másik csoporttal együtt, csoportonként két fegyveres őr kíséretében, az Afar-régióra szóló útvonalengedélye birtokában - érkezett meg az Erta Ale felső táborába, amely fedett és fedetlen fa- és kőkunyhókból áll.
A január 16-áról 17-ére virradóra a magyar túrázók fegyverropogásra és hangos kiáltozásra riadtak föl, majd fegyveresek jelentek meg a hálóhelyük mellett. A hálózsákokban fekvő magyarokat a fegyveresek a kunyhók közötti nagyobb szabad területen sorakoztatták fel, majd lövéseket adtak le rájuk. Az első lövések Fábián Tamást érték, aki azonnal elhunyt. A mellette álló Szabad Gábor súlyosan megsebesült.
A sor másik végén álló Vizler Csaba és Puskás Irén eközben egy szakadékba vetve magát próbált menekülni. Winter Zoltán egy közeli üres kunyhóba menekült. Néhány percnyi csönd után a magyarok előjöttek a búvóhelyekről, és megkezdték súlyosan sebesült társuk, Szabad Gábor elsősegélyben részesítését. Több mint 13 órán át küzdöttek az életéért, orvosi segítség azonban csak másfél nap elteltével érkezett. Ezalatt Szabad Gábor életét vesztette - áll a túlélők az MTI-hez eljuttatott beszámolójában.
Január 17-én délelőtt katonai támogatás érkezett, a katonák kíséretében a túlélők visszatértek az alaptáborba. A német túravezető innen műholdas telefonja segítségével tudott kapcsolatba lépni a német nagykövetséggel. Majd január 18-án dél körül megérkezett a túlélőket és sebesülteket a mekelei reptérre elszállító etiópiai felségjelű helikopter. A túlélők elszállásolásáról, ellátásáról és hazajuttatásáról a német nagykövetség, Etiópiában a magyarok nevében eljáró cseh nagykövetség, illetve a magyar Terrorelhárítási Központ gondoskodott.
A támadásban a két magyar mellett két németet és egy osztrákot öltek meg, két németet és két etiópot pedig elraboltak.
(MTI, 2012. január 22)
Egyiptomról:
A szalafista radikális iszlamista an-Núr párt végzett a második helyen 121 képviselői hellyel. Így az iszlamista pártoknak kétharmados többségük lesz a törvényhozásban. A harmadik helyen a liberális Vafd párt végzett.
Tíz képviselői helyet a katonai tanács kinevezettjei foglalnak majd el.
A felsőház tagjainak megválasztása január 29-én kezdődik.
Az új parlament feladata lesz az új alkotmány kidolgozásával megbízott bizottság kijelölése.
Radioaktív anyagot loptak egy egyiptomi atomerőműből
Az építés alatt álló erőműből egy sugárzó anyagokat tartalmazó konténert vittek el, míg egy másik konténert feltörtek, tartalmának egy részét elvitték. Történt ez az ország földközi-tengeri partján fekvő ed-Dabaa város közelében. Az ott található létesítmény megépítése ellen a múlt héten mintegy ötszázan tiltakoztak; a tüntetők leromboltak egy, az építkezést körülvevő falat, majd kő- és tűzpárbajba keveredtek az objektum védelmére kirendelt katonákkal. Az erőszakos demonstráció során több mint egy tucat ember megsebesült. A biztonsági helyzet romlása miatt az erőmű személyzete megtagadta a munkát.
A kormány értesítette a biztonsági hatóságokat. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egy tisztviselője szerint az építési területen található laboratóriumból "alacsony radioaktivitású anyagok" tűntek el.
(Forrás: MTI - 2012. január 19.)
Ázsiából:
Indiáról:
India bejelentette: iráni olajimportjának árát a továbbiakban saját pénznemben, rúpiában fizeti.
Az USA és Európa Irán-ellenes büntető intézkedései dacára India folytatja a nyersolaj importálását Iránból. Ezáltal csatlakozik Kínához az Egyesült Államok nyomásgyakorlásával szemben, amelyik arra irányul, hogy szűnjék az iszlám köztársasággal való kereskedés. India az Iránból importált nyersolaj árát egy török bank révén utalja, dollárban. Ez az út lezárul, amint Washington fokozza a Perzsa Öböl-parti államra gyakorolt nyomást. Pranab Mukherjee indiai pénzügyminiszter a hét végén kijelentette, hogy India számára lehetetlen egy iráni importjának drasztikus csökkentésére irányuló döntést meghoznia. India olaj importja Iránból napi 370000 barrel, amivel nyersolaj szükségleteinek 12%-át fedezi, s ezért havonta megközelítőleg egy milliárd dollárt fizet.
(2012. január 30., hétfő.)
Zene, hírek, tudósítások, a stúdió vendége és még sok más ami belefér a két órába.
Welcome to the Hungarian program website. The broadcasts are aired live throughout the greater Sydney basin
Ajánlott műsor: 2012. január 15. A 2. részben:
Ilosvay Gusztáv főszerkesztő interjúja Dr. Léhmann György ügyvéddel
a svájci deviza alapú magyarországi banki kölcsönökre vonatkozott egyoldalú, tisztességtelen szerződésmódosítások Európai Uniós tilalmáról
I.G.: Ráakadtam egy cikkre, ami arról szólt, hogy Dr. Léhmann György ügyvéd foglalkozik a svájci frank alapú kölcsönöknek a jogosságával és így megkerestem őt. Tény az, hogy Dr. Léhmann György ügyvédet svájci deviza alapú kölcsönök ügyében kerestem meg, ahol olyan egyoldalú szerződést kötöttek meg a vásárlókkal, ami már tilos volt már 1993. óta. Ezt a tilalmat most 2011. decemberében Luxemburgban megerősítették, és így alkalom nyílt egy úgymond csoportos bírósági képviseletre, hol az egyén az előnytelen szerződésben kártérítést kér a bíróságtól a bankokkal szemben. Az első kérdésem az volt Dr. Léhmann Györgytől, hogy mit tud a svájci hitelekből adódó szabálysértésekről, és hogy tud ő segíteni a bajbajutottakon.
L.Gy.: 2004 környékén kihasználták a bankok azt a körülményt, hogy a forintalapú hitelek nagy kamatozásúak voltak, ennek volt egy előzménye. Egy nagyon felelőtlen kormányzati cselekedet sorozat volt 2001-től. a 12/2001-es kormányrendelet következtében elpazarolták a pénzt azzal a jelszóval, hogy lakáscélú állami támogatás, közben a nagy részét nem arra tették, hanem például a Balaton parton több tízezer üdülőt ebből az állami támogatású lakáscélú kölcsönökkel, ezekkel finanszírozták. Tehát elfogyott a pénz 2004-re, észrevették a bankok, hogy a svájci frank árfolyama hosszú évek óta akkor stagnált, és tudták azt, hogy ugrás szerűen meg fog nőni az árfolyam. Ez be is következett, ezt ők jól látták, hisz a tőzsdei mutatóktól kezdve mindenhez ezek értenek, ez a szakmájuk. Egy olyan tisztességtelen szerződési feltételt iktattak be a szerződésbe, amit már 93 óta az Európa Uniónak 93/13- as irányelve tilt. Ilyen módon tilt. Nem foglalkoztak a bankok 2004-ben ezzel, és sajnos ez csak irányelv volt még 2004-től, ez 2006 március 1-től lett beépítve a belső jogba, a magyar jogba és ettől kezdve, ezt követően az aláírt szerződéseknél kell alkalmazni maradéktalanul. Na most ez az egyoldalú szerződésmódosítás, ez elvileg lehetséges akkor, ha tisztességesen járnak el, de az irányelvnek van egy melléklete, és a mellékletben meg van határozva, hogy mikor tisztességtelen. És most ami történt egy hónappal ezelőtt, végképp eldöntötte egy pillanat alatt azt, hogy az összes banki egyoldalú szerződésmódosítás azért hibás, és azért figyelmen kívül hagyandó, semmis ez a része, de csak ez a része, maga a szerződés egyébként él úgy ahogy megkötötték, azért, mert a felmondás jogát kellett volna biztosítani az adós számára arra az esetre, ha túlzott mértékű az egyoldalú szerződés módosítása miatt a banknak a díjemelés, a törlesztő részlet emelés. Hát persze, hogy túlzott volt, de mivel a felmondás jogát nem biztosították, erről a szerződési feltételről ebben a pillanatban meg lett állapítva – ez egy luxemburgi döntés előtti szakértői vélemény a december 6-i az elmúlt évben, alig egy hónapos – eldőlt a vita, nem lehet a bankoknak ezt a módosítási gyakorlatát követni, és az eddigieket is úgy kell venni, mint hogy ha a csak a szerződés alapján lennének kötelezettségek. Ez nagyon fontos.
I.G.: Na most hány emberről van szó tulajdonképpen, akik fölvették a svájci frank alapú devizahiteleket, hány emberről beszélünk itt, akit érint ez a probléma?
L.Gy.: Akit érint a probléma, legalább egymillió ember. Ez hány szerződést érint azt én nem tudom, de rendkívül szomorú helyzetbe kerültek azért, mert ők ugye arra számítottak, hogy a svájci franknak az árfolyama fog emelkedni, és már ott is benne volt a bankokban a turpisság, hogy ők jól tudták hogy miért svájci frank, hát miért nem Euró. Abból lett a kölcsön. Azért mert a svájci franknál tudták azt, hogy ott sokkal jobban fog növekedni az árfolyam 2004-től. Na most a baj ott van, hogy amikor emelt a bank, akkor a hasukra csapkodtak. Semmiféle összefüggés nincs a tényleges adatok között és az ő emelési szándékuk között, és összefognak valamennyien, valóban kartelleznek, és így az adósoknak olyan kárt okoznak, hogy egyszerűen azok fizetésképtelenek, nem tudják kifizetni azt a tartozást, amit a bankok állapítanak meg tehát, és valahol az embernek van is olyan érzése, hogy szándékosan fizetésképtelenné teszik az adósokat egész addig, amikor már végképp kiszedték az utolsó fillért is, majd elveszik az ingatlanát. Itt ingatlant akartak szerezni. Ennek érdekében van egy vételi jogi opciós szerződés és ott is a zsiványságok mennek, eleve 70 százalékon árulják, az ő szakértőjük mondja az árat, borzalmas. Borzalmas állapotok vannak minden szinten. És a kormányzat ebben nem segít. A legnagyobb baj ez. A kormányzatnak nem kellene beleszólni ebbe a részbe, mert ez szabályos polgári jogi szerződés tudod, és ezt ha vita van, ezt bíróság elé kell vinni. Ezt mondja ez a luxemburgi döntés, az a december 6-i. Egyenként, nem pertársasági formában, egyenként oda kell menni az adósnak, jó napot kívánok Bíróság. Állapítsa meg, hogy a törlesztő részlet nem annyi amennyit a bank mondott, hanem ennyi, és a túlfizetésemet a jövőre nézve számolják el.
I.G.: Na de hát hol van itt a bíróságnak a függetlensége a kormánytól, mindenkori kormánytól.
L.Gy.: Ez az, ez a probléma. Hogy ezeket mind látja a bíróság, mert tudod a bírósági szervezetnek a költségvetés biztosítja a fenntartást. Tehát függnek. Átfedések vannak ilyen igazgatási szempontból. A bírákkal nincs is nekem bajom, mert ők ha az ítéletet meghozzák, szerintem lelkiismeretesen hozzák meg az ítéletet, de vannak olyan körülmények, amiket alkalmazhatnak, például húzzák az időt. Van olyan ügyem, amelyik nagyon szépen halad a Fővárosi Bíróságon, le a kalappal, de van olyan ügyem, amelyikben egy év óta nem tudok egy tárgyalást kitűzetni. Öt hónap óta van a Fővárosi Bíróságon egy végzés, és nem tudnak eldönteni egy gondolatot, egy végzést. Így is lehet kárt okozni. Hát hogyne. A döntések én szerintem jók.
I.G.: Na most te ha jól tudom tulajdonképpen precedenst hozol fel, és ez a precedens mit tudom én 10.000 ember, 20.000 ember nevében mondjuk fogol a bíróság elé állni. Na most te ezt pénzért csinálod, vagy ingyen csinálod.
L.Gy.: Nem, nem, nem. Én szégyellném magam, hogy ha ebből nekem az ügyfelektől hasznom lenne. Azért mondom ezt, mert az az ügyvéd kolléga esetleg, aki ezt hajlandó lenne ezt tenni, hát nyilván azt javaslom, hogy egy rohadt fillért nehogy véletlenül kérjen. Hát szerencsétlen sorsban ilyenkor segíteni kell az embereken, és az ügyvédről általában az hírlik, hogy nem a leggyengébben jövedelmező hivatás ez, amit mi űzünk. Megkerestük mi már idáig a pénzünket, most az egyszer, ha a hazán kell segíteni, az elesetteken, akkor tessék szíves most ingyen odaállni. Hát olyan kézenfekvő. Na most ettől még a pénzem lehet, hogy nekem is meglesz, de hidd el ez engem most nem nagyon érdekel. Érdekel engem most ebben az ügyben. Épp úgy mint a vörös iszapos ügyben. Ott sem érdekel.
I.G.: Teljesen mindegy, hogy te csinálod a pénzedet, a lényeg az, hogy az embereknek ez ne kerüljön pénzbe, itt erről van szó.
L.Gy.: Az a helyzet, hogy ha megnyerem a pert és azt mondják, hogy megítélnek a javamra ennyi, vagy annyi munkadíjat, nyílván megbeszélem az ügyféllel, hogy miután nekem nem fizetett munkadíjat, megengedi azt, hogy a munkadíjnak megfelelő perköltség az enyém legyen. Azt mondja, hogy persze. Elértem a célomat, a munkadíjnak megfelelő perköltséget megállapította a bíróság, tehát elvileg még jól is járhatok ebben, de annyira nem izgat hidd el.
I.G.: Nálunk itt Ausztráliában ugyanez történik egyébként, annyira friss, hogy az elmúlt két hónapban történt itt meg a bankkal, hogy perelték körülbelül 5.000 ember nevében egy ügyvédi iroda a bankot és most úgy néz ki, hogy az összes bankot fogja perelni. Tehát ezek nem újak, nem ujkeletü dolgok, de ehhez ember kell. Hogy tudnál te ehhez még ügyvédeket összeverbuválni ahhoz, hogy meg tudjad csinálni, át tudjad vinni?
L.Gy.: Én nem verbuválom őket. Én az adósoknak küldöm akik megkeresnek engem, de hogy ha nincs annyi tisztesség bennük, az ügyvéd kollégákban, hogy egyik sem teszi azt meg amit én próbálok, nem áll oda velem együtt… csináljon egy hasonló keresetet mint ami az enyém. Nem kell engem feltétlenül szolgai módon követni, de fogjon hozzá ingyenesen, tegye már oda magát. Hát ez így nem működhet. Hát több ezer ügyvéd van, és akkor mindenki csak azon vacakol, hogy akkor most a múlt havi jövedelmét megint keresse meg. Most hagyjon ki egy félévi jövedelmet, kifogjátok bírni, jól megy az az ügyvédi iroda.
I.G.: Na most milyenek a lehetőségeid arra, hogy végső soron egy Dávid és Góliát, vagy éppen egy ilyen harcról van szó, egy szélmalomharcról….
L.Gy.: Nincs ebben szélmalomharc, nézd elszántam magam, és ezt meg fogom nyerni, én ezt így is meg fogom nyerni, hogy több ezer ember van most már nálam, akik jönnek azoknak természetesen csinálom az ügyet, én ezt abba nem hagyom ez az egyik, a másik természetesen feljelentéssel élek, ebből néhány oldal már van, a Legfőbb Ügyészt is értesítem, az ügyészség is szólaljon már meg, hát itt törvényességi problémák vannak. Hát jogbiztonsági problémák vannak. Ilyen tömeges tisztességtelen szerződési feltétel mellett az ügyészség hallgat? Hol élünk? Ez az egyik. A másik pedig az, hogy van az Európa Bizottság. Európa Biztos is van. Tudom, hogy egy luxemburgi hölgy az aki a jogi ügyekkel foglalkozik, az az Európa Biztos. Ehhez az Európa Biztoshoz is fordulok. Hát tessék már gatyába rázni ezt az országot. Hát azért mert a bankok itt jobban tudják érvényesíteni hatalmukat, mert sakkban tudják tartani a kormányt, hát ettől még nem lehet ilyen jogállamisággal rendelkezni Európában. És Ausztráliában sem természetesen. Hát szóval ezeket nem hagyom abba. Fordulok az ügyészséghez, az ügyészség nyilván nem fog megszólalni, hiszen idáig sem szólalt meg, énmiattam, de természetesen az Európa Biztost meg fogom keresni. A Barossot is meg fogom keresni.
I.G.: Nézd rengeteg ember, rengeteg ember tulajdonképpen a te munkádtól függ és hogy mennyire ügyesen és okosan fogod ezt csinálni, úgyhogy ehhez kívánok nagyon sok sikert, és nagyon remélem, hogy ez a kis interjú valamiképpen Téged segít az ügyben, hogy ezt a célodat elérjed, kívánom a hallgatóknak, hogy megkeresse az ügyvédjét vagy éppen téged, vagy bárki mást, és indítsanak ilyen pert a bankok ellen, meg lehet nyerni ezt a banki pert, ez semmi mást nem fog okozni, mint egy igazságos alapú Magyarországot. És ebben sokkal jobb élni, mint ahogy most van. Úgyhogy kívánok Neked sok sikert.
L.Gy.: Nagyon szépen köszönöm, hogy felhívtatok, nekem ez csodálatos volt, hogy meghallgattatok, itt Magyarországon nem nagyon kíváncsiak a médiák rám, itt agyon akarnak hallgatni, ezt, hogy Ti megtettétek, megragadom az alkalmat, hogy ahogy tudtok, próbáljatok segíteni. Ne hagyjátok ezt a szegény népet. Hidd el én látom őket közelről, ezek olyan jobb sorsra érdemesek. Tudod hány gyermek nem születik meg Magyarországon most ezek miatt a banki csirkefogóságok miatt?
I.G.: Dr. Léhmann Györgynek nagyon szépen köszönöm! Kedves hallgatóim a 88,5 hullámhosszát hallgatják, és hál istennek valaki felkapta a csatabárdot úgymond, s folytat bírósági tárgyalásokat, bírósági pert indít a bankok ellen, úgyhogy ez egy megnyerhető dolog, itt is megnyertek már több pert a bankokkal szemben, úgyhogy: Hajrá Gyurikám!
Kínában,a világ egyik legnagyobb számítógépes játékpiacán májusban kerülhet a boltokba az eredetileg a hadsereg katonáinak kiképzésére készített számítógépes szimulációs játék, a Dicsőséges Küldetés.
A kínai Giant Network Technology cég által jegyzett és a Népi Felszabadító Hadsereg által támogatott program - a kínai mellett - a nemzetközi közösség figyelmét is felhívta magára. Míg a kínai hadsereg illetékesei úgy fogalmaztak, hogy egy, a kínai értékeket tükröző szimulációt akartak a már piacon lévő nemzetközi programok helyett, addig külföldi vélemények a játék előzetesét látva elsőként azt jegyezték meg, hogy a Dicsőséges Küldetés igen sokban hasonlít az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb PC-játékára, a 2002-ben debütált, eredetileg toborzást szolgáló America's Army-ra. S bár az első, teljes egészében kínai fejlesztésű katonai játék számos kínai jellegzetességet is tartalmaz, a két játéknak szembeötlően hasonló a felépítése, grafikája. Alkalmazásai is csupán kevés eltérést mutatnak. Egy jelentős szempontból ugyanakkor biztosan különböznek. Az amerikai kiképzés során közel-keleti és kelet-ázsiai lázadók és terroristák ellen folyik a harc. Az első személyben játszódó, lövöldözős kínai játékban az Egyesült Államok hadserege az ellenség.
Az előzetes video:
1. Amerikai állampolgárok ellen elkövetett politikai gyilkosságok
2011 decemberében kormányzati tisztviselők újra megerősítették azt az elnöki jogkört, hogy az Egyesült Államok elnökének jogában áll elrendelni merényletet akár amerikai állampolgárral szemben is, ha az kapcsolatba hozható terroristákkal, vagy ha egyértelműen terrorista. Ezt a jogkört még George W. Bush kormányzata teremtette meg, de Obama sem habozott alkalmazni, hiszen tavaly szeptemberben jóvá is hagyta Anwar al-Awlaqi amerikai állampolgár és egy másik szintén amerikai állampolgár meggyilkolását. (Nigériát, Iránt és Szíriát szokta a világ demokratikus közvéleménye rendszeresen megvádolni olyan politikai gyilkosságokkal, amelyeket peren kívül a nemzet ellenségei ellen hajtanak végre.)
2. Határozatlan idejű fogva tartás
A decemberben elfogadott törvény alapján a terrorizmussal vádolt állampolgárok korlátlan idejű fogva tartásának elrendelésére a katonaságon kívül az Egyesült Államok mindenkori elnökének van joga. Hosszú ideig úgy tűnt, kihagyható lesz ez a rész a Honvédelmi Törvényből, de végül az utolsó pillanatban a Fehér Ház mégis benne hagyta. A kormányzat állítása szerint ez a rendelkezés nem új keletű, mert egy létező törvényre épül, ezért szerintük nincs szükség szövetségi bírósági felülvizsgálatra. Politikai és jogi szakértők azonban - a Washington Post szerint - nem tudják alátámasztani, hogy egy korábbi törvény valóban utalt volna ilyen jellegű elnöki hatáskörre. A kormány pedig továbbra is ragaszkodik azon jogához, hogy az állampolgárok jogainak védelmét figyelmen kívül hagyva saját belátásuk szerint cselekedjenek. (Kínában és Kambodzsában is léteznek ilyen jogszabályok.)
3. Önkényes igazságszolgáltatás
Még 2001-ben Bush vezette be azt az elnöki jogkört, hogy bizonyos esetekben az elnök határoz arról, hogy egy vádlott katonai vagy szövetségi bíróság elé kerül, amivel megkérdőjeleződik a tisztességes eljáráshoz való jog. Ennek ellenére Obama is ragaszkodik hozzá, és folytatni kívánja e joggyakorlatot. (Egyiptomról és Kínáról derült ki az utóbbi időben, hogy elkülönített katonai igazságszolgáltatási rendszert működtettek fontosnak tartott vádlottakkal szemben, civil polgárok esetében is.)
4. Házkutatás felhatalmazás nélküli
A 2001-ben elfogadott terrorellenes törvény (ismertebb nevén a Patriot Act) értelmében az elnök elrendelheti állampolgárainak felhatalmazás nélküli megfigyelését. Ennek kiegészítéseként cégektől is lekérhetőek adatok állampolgárokról, akár ismerősi körükről is. Obama 2011-ben arra is felhatalmazást kapott, hogy üzleti dokumentumokat és könyvtári kölcsönzéseket is megvizsgáltathat állampolgári engedély nélkül. A kormány ugyanakkor nemzetbiztonsági titokként kezeli a birtokába jutott információkat, még ha azok ok nélküliek is, és nem szolgáltatja ki egy harmadik fél számára. (Szaúd-Arábia és Pakisztán teszi lehetővé törvény adta kereteken belül kormánya számára az élet minden területére kiterjedő adatgyűjtést.)
5. Titkos bizonyíték
A kormány annak érdekében, hogy terrorizmussal vádolt magánszemélyeket minél hosszabb ideig fogságban tudjon tartani, szövetségi és katonai bíróságon titkos bizonyítékokat használ fel ellenük, és csak a kormánynak van joga ezeket a bizalmas információkat nyilvánosságra hozni. Ez azonban adatvédelmi perek sokaságát generálja, annak ellenére, hogy a rendelkezést a szövetségi bíróságok kérdés nélkül elfogadták. Ráadásul ha bárki perbe fogná az Egyesült Államokat, az állam képviselőjének jogi lehetősége van nyilatkozatot tenni, miszerint a per során nemzetbiztonsági érdekek sérülhetnek – ebben az esetben a bíróság automatikusan visszautasítja a keresetet. A Bush- és az Obama-adminisztráció még kormányzati döntéseket alátámasztó jogi szakvéleményeket is titkosított, az ezeket támadó kereseteket a szövetségi bíróságok rendre elutasítják.
6. Háborús bűnök
A világ közvéleménye hangosan követelte a büntető eljárások indítását azok ellen, akik részt vettek a Bush-éra alatt terrorizmussal vádolt polgárok ellen elkövetett embertelen kínzások végrehajtásában. Obama azonban végül nem engedélyezte a CIA-nak a vádemeléseket, megszegve minden nemzetközi jogi kötelezettséget. Amikor pedig Spanyolország akart háborús bűncselekmények vádjával eljárást indítani a Bush-kormányzat egyes tisztségviselői ellen, akkor Obama felszólította diplomatáit, hogy ne működjenek együtt. Mindez annak ellenére történt, hogy Amerika a háborús bűnök kivizsgálásának élharcosa volt. (Bizonyos nemzetek, mint Irán, Szíria és Kína megtagadja a felelősségre vonást háborús bűnök és a kínzások tekintetében.)
7. Titkos bíróság
Az elmúlt években egyre nagyobb fordulatszámon működött az a titkos bíróság, amelyik az Egyesült Államokkal ellenséges viszonyban álló kormányoknak segítő amerikai állampolgárok lehallgatását engedélyezte. Obama ezt kiegészítve tett lehetővé titkos, felhatalmazás nélküli házkutatást azoknál az állampolgároknál is, akikre konkrétan nem lehet rábizonyítani a terrorizmus vétségét. Az ilyen jellegű intézkedésekkel a kormány figyelmen kívül hagyja az állampolgári megfigyelésekre vonatkozó kongresszusi korlátozásokat. (Pakisztán alkalmaz hasonló megfigyeléseket a katonai és hírszerzői szolgálatok munkája során.)
8. A bírói felülvizsgálattól való mentesség
A Bush-kormányzathoz hasonlóan az Obama-éra is mentességet biztosított a jogkövetkezmények alól azoknak a cégeknek, melyek állampolgárok bírói felhatalmazás nélküli megfigyelésében vesznek részt. (Hasonlóképpen Kína is fenntartja a jogot az átfogó mentelmi jog igényére, mind belföldön, mind külföldön, és megakadályozza az ilyen vállalatok elleni bírósági pereket.)
9. A „mindent látó szem”
Az Obama-adminisztráció sikerrel védte meg azon igényét, hogy a GPS-készülékeket is gyanús állampolgárok megfigyelésére használja, bírói engedély nélkül. (Szaúd-Arábia bevezette például a nyilvános megfigyelő rendszereket, Kuba pedig még ennél is hírhedtebb állampolgárainak kontrollálásáról.)
10. Rendkívüli kiadatás
A rendkívüli kiadatás lényege, hogy a kormány kiadhatja állampolgárait és a területén elfogott más állampolgárokat harmadik országoknak, még akkor is, ha azokban bizonyítottan kínzás veszélyének vannak kitéve (mint például Szíriában, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban vagy Pakisztánban). Az Obama-kormányzat ugyanakkor hangoztatja, nem kívánja folytatni a Bush-érára jellemző túlkapásokat, de ragaszkodik a rendkívüli kiadatás jogához, még ha állampolgáráról is van szó.
Szövetségi és állami szinten hatalmas többletkiadásokat jelentettek ezek a törvények, a kibővített biztonsági rendszerek kiépítésével, a nyilvános megfigyelő kamerák felállításával, biztonsági rendszerek kezelőivel és a hatalmas terroristaelhárító osztaggal együtt. Az amerikai közvélemény olykor azzal igyekszik legitimitást adni ezeknek az intézkedéseknek, hogy ez csak a 9/11 óta megváltozott világrendre adott válasz. Lindsey Graham szenátor egy interjújában minden további nélkül azt nyilatkozta, hogy „a szólásszabadság nagyszerű gondolat, de háborúban állunk”.
A Honvédelmi Törvény aláírásakor Obama hangsúlyozta, bár széles jogkörrel lesz felruházva, de nem kíván vele visszaélni. A cikk szerzője szerint azonban „az alapító atyák tehát épp attól féltek, amit Obama készül kiépíteni, hogy egy nap olyan világ jön létre, ahol a kormány széles, ellenőrizhetetlen hatáskörökkel rendelkezik, megfigyelve mindent és mindenkit”.
A fentebb felsorolt állítások alapján jogosan merül fel a Washington Post szerint: ha a személyi szabadság korlátozása miatt Szaúd-Arábia nem számít a szabadság mintaképének, akkor az Egyesült Államok mikor ébred fel Csipkerózsika-álmából, hogy már nem a szabadság a hazája. Tehát „nem csak az egyenlő és igazságos adózási rendszer kiépítésén kell fáradozni az Obama-kormányzatnak, hanem azon is, hogy Amerika kikerüljön abból a rossz társaságból, ahová a személyi jogokat sértő intézkedéseivel került”.
Every year, the State Department issues reports on individual rights in other countries, monitoring the passage of restrictive laws and regulations around the world. Iran, for example, has been criticized for denying fair public trials and limiting privacy, while Russia has been taken to task for undermining due process. Other countries have been condemned for the use of secret evidence and torture.
Even as we pass judgment on countries we consider unfree, Americans remain confident that any definition of a free nation must include their own — the land of free. Yet,
Subculture of Americans prepares for civilization's collapse
(privátvagyonkezelés alapblog 2012. január 27.)
http://tinyurl.com/7wx4lso
Zentai: Egy német kereszténydemokrata európai uniós képviselő mondta a minap, hogy az Egyesült Államokban befolyásos, főként Obamával szembeni politikai és üzleti körök az Európai Unió, vagy legalábbis az euró gyengítésében érdekeltek. Ezen körök összefonódtak, tulajdonképpen kezükben tartják a nagy hitelminősítő ügynökségeket, amelyek szépen végzik is a „házi feladatot” Európával, köztük az én hazámmal szemben. Mit gondol erről az okfejtésről?
David F. Gordon: Megszólalni is alig tudok. Megdöbbentő, hogy komoly gondolkodók, politikusok ilyesfajta véleményeknek képesek hangot adni. Belülről ismerem az egész republikánus elitet, vezető stratégája voltam az előző Bush kormány külügyminisztériumának, az Eurasia Group révén tanácsadóként dolgozunk egy sor konzervatív, republikánus politikusnak, de közülük sem most, sem korábban nem ismertem olyan csoportokat, amelyek Európa, az Európai Unió gyengítésében érdekeltek lehetnek. Ez teljességgel nonszensz. Amerikában nincs párharc republikánusok és demokraták, Obama és bármely ellenfele, potenciális kihívója között Európát illetően. Kénytelen vagyok ilyen elméletek hallatán a leghatározottabban kijelenteni, hogy az Egyesült Államoknak alapvető geopolitikai, gazdasági, pénzügyi érdeke, hogy az Európai Unió nemcsak fennmaradjon, de erősödjék is, mert óriási terhet kell, hogy levegyen a vállunkról.
Z. P. : Mit ért ez utóbbin? Egyébként szerintem egy sor nagy amerikai pénzügyi, gazdasági csoport, befektetési bank igenis fogadott az euró bukására. Ez dokumentált tény…
D. G. : Nem vonom kétségbe, sőt tudom jól, hogy amerikai bankházak, befektetési cégek keményen shortolták az eurót tavaly. De az itt a lényeg, hogy nem összeesküvéses alapon, hanem ugyanazon az alapon, ahogy egy sor európai bankház, intézményi befektető szintén short pozícióban állt egész Európát illetően. Pénzmenekítés történt Európából Amerika irányában. De miért? Csakis azért, mert ténylegesen úgy látszott, hogy Görögország után Spanyolország, Olaszország is bukni fog. Tovább megyek, saját analízisünk szerint – amit továbbra is fenntartunk - Görögország igenis ki fog esni az euróövezetből.
Z. P. : És mi a helyzet a hitelminősítőkkel? Őket szinte minden európai kormány azzal vádolja, hogy hozzájárulnak az Európa iránti bizalmatlanság mélyítéséhez.
D. G. : Szerintem a hitelminősítők mindegyike időben tette meg azt, amit meg kellett tennie, és végső soron – ennek vagyunk immár tanúi – sokkal inkább a helyzet javulásához, mintsem rosszabbodásához járult hozzá. Egyébként, ha a mi kezünkben lennének ők, a hitelminősítők, akkor mivel magyarázható, hogy az Egyesült Államokat tavaly ugyanezek az ügynökségek minősítették le?
Z. P. : Kezd e tekintetben meggyőzni. Magam sem hiszek ebben az amerikai összeesküvés-elméletben. Viszont mit ért azon, hogy hozzájárultak az ügynökségek a helyzet javulásához és – újból megkérdem – mit jelent, hogy Európának kell terhet levennie az Egyesült Államok „válláról”?
D. G. : Európa piaci megítélése egyre javul. Azok a bizonyos intézményi befektetők – japánok, kínaiak, amerikaiak, európaiak – akik az euró bukására úgymond fogadtak a múlt évben, politikai elemzők, akik az Európai Unió bukását látták komoly lehetőségnek, nos, ma már egészen másként gondolkodnak. Visszatért az Európába vetett bizalom. Észlelhető, ahogy az Európai Központi Bank egyre rugalmasabban segíti formális és informális eszközökkel, óriási tőkével nemcsak az euróövezet kormányait, hanem a nagy befektetőket, bankokat, hogy erősödjék likviditásuk. Rengeteg a jó előjel, az Eurasia Group határozottan azt üzeni kormányzati és üzleti megbízóinak, ügyfeleinek, hogy Európa képes úrrá lenni alapvető gondjain, ugyanakkor az euró is fennmarad, még ha Görögország kiesik is belőle, de más országok kiesésével egyáltalán nem számolunk.
Z. P. : Akkor mit kezd azzal, hogy mégis továbbra is erős az Európai Unió-ellenesség, a pesszimizmus európai döntéshozók körében, üzleti és politikai körökben egyaránt? Ugyanakkor egy sor amerikai kommentátor folyamatosan bírálja, impotenciával vádolja az európai politikusokat, főként a németeket.
D. G. : A pesszimizmus alapvetően radikális politikusoktól származik, például Le Pen asszonytól, Sarkozy elnök kihívójától. Az európai döntéshozók többsége az euró és az Európai Unió erejének növelésében nem csupán érdekelt, hanem tisztábban érzékeli, érti, hogy létfontosságú, az európai békét érintő kérdésről van szó. Mi itt New Yorkban, Washingtonban, általában az Egyesült Államokban azért kritizáljuk az európai politikusokat és a német vezetőket egyre hevesebben – elismerem: igen e tekintetben létezik konfliktus az USA és Németország között – mert úgy érezzük, hogy ránk, amerikaiakra várnak már megint, hogy mint a világháború befejeződése óta minden nagy válságot – politikait, gazdaságit – ezt is oldjuk meg mi. De ehhez már nincs erőnk, nincsenek meg ehhez a forrásaink. Ezt próbáljuk megértetni, azt, hogy Amerika nem szuperhatalom többé. Tandemben, Európával együtt lehetünk csak erős, értékközösségen alapuló – ha úgy tetszik – szuperhatalom. Egymás nélkül nem tudunk meglenni – gazdasági-pénzügyi téren egymásra vagyunk utalva. Nekem, nekünk az a határozott véleményünk, ami Zoellick világbanki elnöknek, hogy Németországnak kell Európa élére állnia. A kancellár-asszonynak nem lenne szabad akadályoznia azt, amit mi amerikaiak az orosz, a mexikói válság és egy sor más, a világgazdaságot, a globális pénzügyi rendszert fenyegető összes korábbi válság idején megtettünk: tudniillik hozzájárultunk a rendszerek likviditásának bővítéséhez. Itt és most Németországnak ugyanúgy, ahogy nekünk korábban mindig, komoly áldozatokat kell hoznia, mert minden tekintetben egyedül a németek – megérdemelt sikereik nyomán – alkalmasak a vezető szerepre. Akár nemzeti alkotmányos reformok, de mindenképpen európai uniós reformok és nagy pénzek benyomása révén vissza kell álljon a teljes bizalom az euró és az Európai Unió iránt. De kérem, ne tekintsék ezt annak, hogy Amerika diktálni akar Európának. Egyszerűen mi nem bírjuk már Európa helyett elvégezni a munkát, törpül teherbíró képességünk, Európa objektíve képes kezelni bankrendszerének és az egész európai felépítménynek a problémáit.
Z. P. : Egy európai ország egyik fő döntéshozója – most nem akarom még megnevezni az illetőt, mert a vele való interjút csak jövő héten teszem közzé – azt mondta nekem kedden, hogy Európa gazdasági, politikai ütőképességét a nacionalizmus fenyegeti leginkább. Hogy látják Önök ezt Amerikában?
D. G. : Európa politikai felépítményét, ami miatt az Unió globális tekintélynek számít, és amelyhez rendkívüli gazdasági potenciálja kapcsolódik , nos mindezt az értékközösség voltának köszönheti. És azt kétségtelenül drámai módon kezdi ki a nacionalizmus. Ennek felbukkanása és izmosodása az euró körüli problémák mélyülésével függ össze. Az euró iránti bizalom visszatérte gyengíteni fogja a nacionalizmust – ez be fog következni – ha nem is ebben az évben – de prognózisunk szerint egy- két éven belül. Mármost Európában egyetlen olyan ország létezik ma, amelynek a kormánya képviseli az unióellenes nacionalizmust. És két olyan ország van, ahol a lakosság többsége támogatja ezt a hozzáállást. Az egyik Magyarország, a másik Görögország. A görög kormány igyekszik mindent megtenni, hogy csillapodjék ez a közhangulat. A magyar kormánynál nem tapasztalunk mérséklő hatást.
Z. P. : A mi országunk nem is euróövezeti tag, kis közép-európai ország csupán…
D. G. : Lehet, mi azonban Magyarországot biztonságpolitikai kihívásnak tekintjük, mert az Európai Unió értékközösségre épülő rendszerét vonják kétségbe, illetőleg azt az értékközösséget, amely összefogja Amerikát és Európát. Mi innen úgy ítéljük meg, hogy e tekintetben az Unió döntéshozóinak erőteljesebben kell fellépniük. Ennek intézményi korlátai vannak, ennélfogva az a prognózisunk, hogy rövid távon enyhülni fog a feszültség Brüsszel és Budapest között, az Európába vetett bizalom erősödésével párhuzamosan csökkenni fog a Magyarországra irányuló figyelem, egy sor kérdésben ugyanis kompromisszumkészséget fog mutatni a budapesti kormány. De az év egészére nézve mélyen aggódunk Magyarország miatt.
A Magyarországgal kapcsolatos alapvető probléma ugyanis nem fog megoldódni. A magyar kormány szerintünk folytatni fogja ugyanazt az Unióval és a nyugati világ értékeivel szembeni retorikát, ami mögé fel tudja sorakoztatni a lakosság többségét.
Z. P. : Szóval mit gondolnak, mi történik a nyugati országok többsége és Magyarország között?
D. G. : Azt feltételezzük, és ezt adjuk ügyfeleink – befektetők, politikusok – tudomására, hogy Magyarország körül az év második felében kiéleződhet a helyzet, konfrontatív szituáció alakulhat ki Magyarország és közvetlen szomszédai, illetőleg Brüsszel között. Ám, ahogy mi mondani szoktuk, a nap végén, legkorábban 2013-ban azonban ez a küzdelem el fog dőlni. Magyarországnak nem marad más lehetősége, mint hogy minden téren, politikailag is igazodjék az európai értékközösség elvárásaihoz. Minél inkább erőre kap az Unió és az euróövezet, annál csekélyebb mozgástere marad a magyarországi nacionalista politikának.
Z. P. : Gondolom, nem ez a következő tizenkét hónap leglényegesebb globális biztonságpolitikai kihívása. Az önök által közreadott ilyen listán nem szerepelünk, ugyebár?
D. G. : Nem szerepelnek önök, mert a végén ez a kérdés meg fog oldódni, feltéve, hogy megoldódik az igazi, a mögöttes biztonságpolitikai probléma, az euró ügye. A világ közeljövője, a világgazdaság alakulása szemszögéből nézve szerintünk a másik legfontosabb probléma Irán és Szíria helyzetének változása. Ha sikerül Iránnak nukleáris fegyverhez jutnia, annak általános piaci esés lesz a következménye, de ehhez képest még nagyobb ide kapcsolódó következmény, hogy kiéleződik és háborúval fenyegető konfliktussá terebélyesedik a szunnita és síita muszlim országok közötti pillanatnyilag látens probléma. Szaúd-Arábia és Törökország az egyik, Iránnal az élen egy sor más síita ország a másik oldalon. Ennek a konfliktusnak a lehetősége önmagában véve prognózisunk szerint átlagosan négy százalékkal fogja feljebb vinni az energiahordozók árát az idén,
Z. P.: Végezetül: hogy látja saját hazája, az USA közeljövőjét politikai, gazdasági, pénzügyi szemszögből?
D. G. : Mutatkoznak a fellendülés jelei, de ezek nem elég erősek. Ennek ellenére mégis sokkal jobb lesz az idén Amerika teljesítménye, mint a világ többi régiójáé. Amerika – ahogy ezt most Obama elnöktől is hallhattuk – legfőképpen Ázsiára és a csendes-óceáni térségre koncentrál elsősorban. Európa megmarad legfőbb szövetségesnek, de nem marad meg olyan, minden mást háttérbe szorítani képes régiónak, mint amilyen szerepet a szemünkben hatvan éven át játszott. Amerika az idén mindenképpen növekedést fog produkálni, prognózisunk szerint három-négy százalékosat. Ez a lehetőség felgyorsítja a tőkebeáramlást az amerikai piacokra, miáltal a dollár erősödése is elkerülhetetlen az euróval szemben. Ez azonban nem árt, hanem használ Európának, az eurónak, az európai gazdaságnak.
