16 1.
1848-1849-ben oláh felkelők által erdélyi magyar falvakban elkövetett vérengzésekről. Az első mészárlásra 1848 október 19-én került sor, Kisenyeden. Ezt a települést a magyarok annyira biztonságosnak gondolták, hogy még a szomszédos településekről is ide jöttek védelmet keresni. Az oláhok ostromolni kezdték a falut, de a magyarok több napig kitartottak. Végül aztán letették a fegyvert, mire az oláhok 140 embert – férfit, nőt, gyermeket – lemészároltak. Pár nappal később Székelykocsárdot pusztította el egy felkelő csapat, itt összesen 60 magyart végeztek ki, állítólag olyan kegyetlenséggel, hogy a falu három lakosa, aki elbújt a oláhok elől, látva a borzalmakat felakasztotta magát. Gerendkeresztúron 200 magyart gyilkoltak meg. Zalatna és Abrudbánya bányavárosokat felgyújtották, a menekülő lakosságot Ompolygyepü határában lemészárolták. 1700 magyar esett itt áldozatul. Október 23.-án Boroskrakkó és a környező települések magyarjait végezték ki. A lemészároltak száma 200. Október 28.-ról 29.-re virradó éjszaka Borosbenedek 400 magyar lakosát végezték ki. Október 29.-én Magyarigen 200 magyar lakosát ölték meg. Borosbocsárdon megközelítőleg 40 magyart végeztek ki. Marosújvárra a környékről 90 magyar nemest toboroztak össze, akiket Balázsfalvára akartak hurcolni. Azonban alig hogy elindultak Marosújvárról, a csoportot egy román pap megimádkoztatta, majd mindannyiukat megyilkolták, holttesteiket a Marosba dobva. A székely lakosságú Felvincet a személyesen Iancu által vezetett sereg dúlta fel, itt 30 magyart öltek meg, az elmenekült lakosságból további 170 halt éhen vagy fagyott meg a téli hidegben. Dátum – Település – Magyar áldozatok száma: 1848. október 19. Kisenyed 140 1848. október 25. Kőrösbánya és Cebe között a teljes Brády-család 1848. október 28. Borosbenedek a teljes falu 1848. október Székelykocsárd 60 1848. Gyulafehérvár ? 1848. október Naszód (Nasaud) ? 1848. október Borbánd ? 1848. október Radnót környéke majdnem teljes falvak lakossága 1848. október Magyarigen 176 család 1848. október Asszonynépe ? 1848. október Boklya 30 1848. október Borosbocsárd 73 1848. október Bugyfalva ? 1848. október Csáklya ? 1848. október Forrószeg ? 1848. október Mikeszásza ?szinte mind 1848. október Zám? 1848. október 20. körül Balázsfalva térsége 400 1848. október Alvinc 2 békeküldött 1848. október Sárd környéke 300 1848. október Algyógy 85 Október 23.-án Boroskrakkó és a környező települések magyarjait végezték ki. A lemészároltak száma 200. 1848. október 24. Ompolygyepü 700 zalatnai magyar Október 28.-ról 29.-re virradó éjszaka Borosbenedek 400 magyar lakosát végezték ki. Október 29.-én Magyarigen 200 magyar lakosát ölték meg. 1848. november 13. Felvinc 200 1848. december 14. Kővárhosszúfalu Bácsfalva, Türkös (?), Al-sócsernáton ?, Tatrang, Zajzon, Pürkerec ? Gerendkeresztúr (Grindeni) 200 Gerendkeresztúron 200 magyart gyilkoltak meg. Zalatna és Abrudbánya bányavárosokat felgyújtották, a menekülő lakosságot Ompolygyepü határában lemészárolták. 1700 magyar esett itt áldozatul. 1848 december 9. Köpec 51 1849. január 8. Nagyenyed 800 A nagyenyedi népírtás és Nagyenyed legnagyobb pusztulása a magyar szabadságharc idején, 1849. január 8-án volt, amikor a város leégett, több mint 800 ember halt meg, amikor oláh "népfelkelők" lerohanták a várost. 1849. január 8-ának éjszakáján az Enyedtől mintegy 5 km-nyi távolságra fekvő Csombordon táborozó Axente és Prodan pópa feleskette gyülevész haramiahadát, majd megindultak a város felé. Szilágyi majdani református lelkész, aki gyermekként élte meg a szörnyűségeket, utóbb így emlékezett vissza az enyedi Szent Bertalan éjszakára: "Amint a román csőcselék betört a városba és felgyújtotta az első épületeket, „kezdetét vette a lövöldözés, az ablakok és kapuk betörése, a rablás és ordítozás, a megtámadottak rémes sikoltozásai és jajveszékelései, olyan pokoli lárma, melynek hallatára az ember testében a vér megfagyott”. Jellemző, hogy az iszonyat kiáltásai és a dúlás eszeveszett alvilági hangjai még a Nagyenyedtől 22 km-re fekvő Mihálcfalván is hallhatóak voltak. Akit nem vertek agyon saját házában vagy nem szenvedett ott azonnal tűzhalált, rémülten rohant hiányos öltözetben az utcára a mintegy mínusz 20 fokos hidegben, és kétségbeeséssel próbált üldözői elől menekülni. A fosztogatás és vérontás látványától megrészegülő oláh csőcselék kit doronggal vert agyon, kit lándzsával szúrt keresztül, kit eltaposott, kit agyonlőtt – a gyilkolás módszerei nagyon változatosak voltak. A lakóházak kifosztásán és felgyújtásán túl nem kímélték a szent helyeket, a templomokat sem. A híres református templomban összetörték az úrasztalát, az orgonát, a padokat, a karzatot – egyszóval mindent, sőt, belovagoltak a templom épületébe. A fosztogató söpredék elpusztította a Bethlen Gábor által 1622-ben alapított református kollégium épületét annak híres könyvtárával együtt, valamint elhamvasztotta az erdélyi református egyház püspöki levéltárát is. Számos felbecsülhetetlen értékű ősnyomtatvány lett semmivé. Nem járt jobban a katolikus minorita templom és rendház épülete sem. Ugyanazt az őrült pusztítást vitték végbe a mócok, mint a református egyház épületében. A nagyenyedi szörnyű események 1849. január 8-ának éjszakáján kezdődtek, általánossá másnap, január 9-én váltak, tetőpontjukat pedig január 10-én érték el, de a fosztogatás és gyilkosságsorozat csak 17-én fejeződött be. A magyarirtásnak mintegy 800-1000 főnyi halálos áldozata volt, ám legalább ugyanennyien fagytak halálra a kegyetlenül hideg téli időben. Az agyonvertek, meggyilkoltak, kibelezettek földi maradványait a várfal előtti sáncokba hányták, illetve a korábban mészégetőgént használt gödrökbe kerültek. Egyidejűleg a szomszédos Alsó-Fehér és Torda megyei településeken is folyt a magyarság kiirtása. 1849. január 18. Marosnagylak, Hari, Marosdécse, Inakfalva, Felvinc (100?) 1849. január Marosújvár 90 1849. május Abrudbánya 1000 1849. május Bucsesd 200 Megváltoztak e térségben az etnikai arányok a románok javára. (Forrás: FaceBook/ AncientHungary): http://tinyurl.com/jnrcqma
.
