.
Az 1568. január 6–13. között tartott tordai országgyűlés vallásügyi határozata:
„Urunk őfelsége miképpen ennek előtte való gyűlésibe országával közönséggel az religio dolgáról végezőtt, azonképpen mostan és ez jelen való gyűlésébe azont erősíti, tudniillik, hogy midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ü lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki az superintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, az elébbi constitutiók szerént, és nem engedtetik ezt senkinek, hogy senki fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyőgessön az tanításáért, mert a hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon.”
Az 1568. január 6–13. közötti tordai országgyűlésen hozott vallásügyi határozat a világon először,
addig sehol nem ismert mértékben foglalta törvénybe
a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot,
a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást.
(Forrás: kjnt *): http://tinyurl.com/y2ywj5pm
* Kriza János Néprajzi Társaság
.4 1 14
