.
Magyarország
(Kedd), 2024.01.30. Berretta: - Másfél hónapja nyomást gyakorolnak Önre az európai partnerei, hogy fogadjon el egy 50 milliárd euro-s segélyezési tervet Ukrajna számára az európai költségvetésből. Csütörtökön mit fog javasolni?
- Semmi nem változott. Tehát a magyar álláspont továbbra is egyértelmű: ahogy telik az idő, továbbra is úgy gondoljuk, hogy az ukrajnai háborúnak nincs katonai megoldása. Sajnos a 26 másik fél még mindig úgy gondolja, hogy van katonai megoldás. Az ő javaslatuk a katonai megoldás irányába mutat, amit én nem támogatok. És a magyaroknak sem tetszik. Mi úgy gondoljuk, hogy az egyetlen megoldás a diplomáciai megoldás. Ez tűzszünetet és béketárgyalásokat jelent. Ebben az összefüggésben arra kérnek bennünket, hogy négy év alatt 50 milliárd euro-t adjunk Ukrajnának. Mivel számunkra nem tetszik a háború eszkalálódása, és nem gondoljuk, hogy a megoldás a csatatéren születik, nem tetszik nekünk ez a javaslat. Jogunk van nem egyetérteni, mert van egy költségvetésünk az Európai Unióban, ami három évvel ezelőtt lett elfogadva a többi országgal együtt, beleértve Magyarországot. Ez az európai költségvetés olyan alap, amelyet mások most meg akarnak változtatni. Úgy gondolom, hogy az Európai Unió minden tagjának joga van megvédeni a költségvetés azon változatát, ahogyan azt létrehozták. Ez egy nagyon is európai álláspont, mivel ezt az európai költségvetést 27 tagállam fogadta el. Az alapvető kérdés ebben az esetben a szuverenitás kérdése. Magyarország, mint szuverén állam ellenzi a költségvetésnek ezt a módosítását. Sajnos egy független országnak ezt a jogát a 26-ok nem fogadják el. Ezért próbálnak minket meggyőzni, majd ezután nyomást gyakorolni, majd zsarolni, hogy rákényszerítsenek, hogy csatlakozzunk hozzájuk. Nagyon nehéz egyedül maradni ebben a családban. Az Európai Unió vagy még inkább az európai egység támogatójaként osztom azt a nézetet, hogy az európai egység érték. Magyarország nem szívesen él a vétójogával, és szavaz mások ellen, mert megértjük, hogy az egység érték. Tehát ez a nagy kihívás, amivel mindannyian szembesülünk: hogyan kerüljünk ki ebből a helyzetből?
- Ön tett egy ajánlatot szombaton…
- Úgy döntöttünk, hogy egy kompromisszumos ajánlatot teszünk: rendben, nem értünk egyet a költségvetés módosításával. Nem értünk egyet azzal, hogy 50 milliárd euro-t kelljen adnunk, ami egy óriási összeg. Nem értünk egyet azzal, hogy ezt négy évre kellene biztosítanunk, és így tovább. De legyen, Magyarország kész részt venni a 27-ek megoldásában, ha garantálják, hogy minden évben döntünk arról, hogy továbbra is küldjük-e ezt a pénzt, vagy sem. És ennek az évenkénti döntésnek ugyanolyan jogalapja kell, hogy legyen, mint ma: egyhangúnak kell lennie. Sajnos ezt az álláspontot egyes országok úgy értik vagy értelmezik, mint egy eszközt arra, hogy minden évben megzsarolják őket.
- Önnek van egy bizonyos múltja ezen a téren…
- A mi álláspontunk az, hogy ez nem a vétóval való zsarolásáról szól, hanem az Európai Unió egységének helyreállításáról és fenntartásáról. Tehát ha valakit arra kényszerítünk, hogy részese legyen valaminek, amit nem szeret, és joga van ahhoz, hogy ne legyen részese, de rá nyomást gyakoroltak, őt kényszerítették bármilyen módon, hogy részese legyen, akkor tisztességes és észszerű, hogy minden évben lehetőséget adjunk neki arra, hogy részt vegyen a döntésben, hogy ez folytatódjon-e, vagy sem. Ez lenne a kompromisszum. Ez a mi álláspontunk.
- És hogyan fogadják jelenleg a javaslatát? Scholz kancellár például?
- Ha jól értem, a fogadtatás a Financial Times-ban jelent meg… Szóval nem éppen pozitív a visszhangja.
- A Financial Times hétfőn valóban közölt egy cikket, amelyben azt állították, hogy az unió vétó esetén úgy büntethetné a magyar gazdaságot, hogy megtagadná Magyarországtól az európai kifizetéseket, ami hatással lenne az Önök országába irányuló befektetésekre és a valutára. Hallott már ilyen tervről?
- Ez egyfajta zsarolási útmutató. Röviden összefoglalva: azt mondják, hogyha szuverén országként viselkedünk, akkor Magyarországot azonnal hatalmas pénzügyi blokád alá veszik, és összekötik az ukrán kérdést a jogállamisággal. A kettőnek semmi köze egymáshoz! Hogy akkor Magyarországon armageddon lenne. Ez áll a Financial Times által közzétett dokumentumban. A dokumentum hitelességében nem kételkedem. Brüsszelt ismerve képesek rá.
- Az Európai Tanács egyik magas rangú tisztviselője a közzététel után egyfajta cáfolatot adott ki, mondván, hogy ez egy Magyarország gazdasági helyzetéről szóló feljegyzés volt, amelyet a tanács főtitkárságának felelőssége mellett készítettek. Nem tudjuk pontosan, hogy miről van szó, de a tanács egyfajta korrekciót tesz közzé…
- Mindannyiunknak van némi tapasztalatunk a nemzetközi politikában. Nem az óvodából jöttünk ki. Ha a Financial Times közöl egy dokumentumot, amiben részletesen leírják a Magyarország elleni pénzügyi blokád és a velünk szembeni zsarolás forgatókönyvét, akkor biztosak lehetünk abban, hogy létezik ilyen. Megértem, hogy ezt a többieknek milyen nehéz elfogadni, hiszen az Európai Unió az elmúlt években egyre inkább imperialista irányba mozdult el, különösen az Egyesült Királyság kilépése után. Egyre kevésbé szuverén államok közösségéről van szó. Egyre többször, függetlenül attól, hogy milyen jogaid vannak a Szerződések alapján, milyen észszerű érvet hozol fel nekik, olyasmire próbálnak rákényszeríteni, amit nem akarsz. Még konkrétabban: Brüsszel az elmúlt években ideológiai háborút vív Magyarország ellen, és folyamatosan zsarolni próbál bennünket. Még a bizottság elnöke is nyilvánosan kijelentette a legutóbbi parlamenti ülésen, hogy Magyarország addig nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat, amíg nem hajlandó változtatni a migrációval és a genderrel kapcsolatos álláspontján. Szóval mi ez, ha nem zsarolás? Mi, magyarok hosszú évek óta ilyen körülmények között élünk.
- A másik 26 tagállam azt állítja, hogy egy évente jóváhagyott éves terv nem teszi lehetővé Ukrajnának, hogy négy évre tervezze kiadásait. Ez elfogadható érv az Ön szemében?
- Ez egy olyan érv, amelyet komolyan kell venni, de nem fogadom el. Először is nem tudjuk, mi lesz a következő három-négy hónapban Ukrajnában. Hát még négy év múlva… Másodszor, senki sem tudja, hogy az amerikaiak részt vesznek-e a játékban, akár most, akár a novemberi amerikai választások után. Harmadszor: ki végezte el az összeadást, ki számolt? Miért pont 50 milliárd euro? Nem tudjuk pontosan, hogy ez az összeg minek felel meg. És végül a fő érv, legalábbis egy demokrata számára, hogy öt hónap múlva választások lesznek Európában. Teljesen figyelmen kívül hagynánk az európaiak véleményét, ha ma olyan döntést hoznánk, amely négy évre lekötné Európát, és ez egy óriási összegre vonatkozik. Mintha nem lenne jelentősége az emberek véleményének, bármi legyen is a júniusi európai parlamenti választás eredménye. Ha Európa jogállamiságon alapuló demokratikus közösségként kíván viselkedni, egyszerűen nem hozhatunk ilyen döntést. ***
- Azt tudja, hogy az ukránok számára sürgős…
- Megértem az ukránokat. Szeretnék egy hatalmas összeg garanciáját a lehető leghosszabb ideig. Értem, de ez nem európai érdek. Európában másként kell viselkednünk. Ennyi pénzre az európaiaknak is szükségük van. Európában egyre jobban szenvedünk a gazdaság gyenge teljesítményétől. Ez a pénz nagyon hasznos lenne az európai népeknek, a franciáknak, a németeknek, a magyaroknak, a lengyeleknek… Összességében úgy gondolom, hogy több érv van a mi megoldásunk mellett – évenkénti döntés, a fejlemények függvényében felülvizsgálva –, mint az ellen-oldalnak, akik 50 milliárd euro-t szeretnének egyszerre kiosztani Ukrajnának négy évre.
- Mit válaszol azoknak, akik azt gondolják, hogy legbelül Trump novemberi megválasztását várja, hogy az Ön nézőpontja győzedelmeskedjen? Nagy szövetséges lenne Ön számára…
- Térjünk vissza 2016-ba, az első kampányához, a választások előtt. Akkoriban mindenki azt mondta, hogy a választást Clinton nyeri, nem Trump. Akkoriban világosan megmondtam, hogy Trump-ra szükségünk van Európában. Mert amikor Trump azt mondja, hogy „Tegyük újra naggyá Amerikát” vagy „Amerika az első”, az legitimál minket abban, hogy „Tegyük újra naggyá Európát” és „Európa az első”. Tegyék Európát az első helyre, tegyék Franciaországot az első helyre, és tegyék Magyarországot az első helyre. Ez a normális hozzáállás a nemzetközi politikában, ha nemzeti érdeken alapuló megállapodásokat akarunk találni. Végül nem szabad elfelejtenünk, hogy Trump az Egyesült Államok egyik legsikeresebb külpolitikát folytató elnöke volt. Egyetlen háborút sem indított el. Az Ábrahám-megállapodások volt az egyetlen komoly esély arra, hogy békét, egyensúlyt és elfogadható életformát teremtsünk a nagyon nehéz közel-keleti régióban. Személyes meggyőződésem továbbra is az, hogyha 2022 februárjában Trumpn-ak hívják az amerikai elnököt, nem lett volna háború Európában. Ma nem látok rajta kívül senkit sem Európában, sem Amerikában, aki elég erős vezető lenne ahhoz, hogy megállítsa a háborút. A békének van neve: Trump.
- von der Leyen elnök az Európai Parlamentben egyértelművé tette, hogy mintegy 20 milliárd euro-t nem fizetnek ki Magyarországnak mindaddig, amíg bizonyos problémák fennállnak Magyarországon, mint például a gyermekvédelmi törvény az LMBTQ-személyekkel, a tudományos szabadságot ért csorbák, a csalás elleni küzdelem hiányosságai. Hogyan reagál erre az emlékeztetésre?
- Először is emlékeztetni kell arra, hogy a bizottság három hónappal ezelőtt egyértelműen kijelentette, hogy a magyar közbeszerzésekre vonatkozó szabályozással nincs semmilyen probléma. Ez egy jó szabályozás. Ebből a szempontból Magyarország az EU-tagállamok legjobb első harmadában található. A korrupció elleni küzdelem kudarca tehát már nem egy szilárd érv. Majd a bizottság kimondta, hogy a magyarországi igazságszolgáltatás rendben van. Ezért az Európai Unió legerősebben ellenőrzött és újraértékelt igazságszolgáltatási rendszerével rendelkezünk. Ennek a kifogásnak is vége. De mivel a bizottságot politikai szándék vezérli, mert ideológiai háborút folytat Magyarország ellen, von der Leyen elnöknek új sérelmeket kell kreálnia Magyarország megtámadására és zsarolására. Az új sérelem pedig a migrációra és a genderre vonatkozik. Ennek semmi köze a korrupcióhoz vagy az igazságszolgáltatás minőségéhez, Magyarország ebből a szempontból jól áll. Nyilvánvaló tehát, hogy nem a jogállamiság az igazi érv Magyarország ellen. Nem is beszélve a zsarolási kísérletről, amely azt mondja: ha Magyarország nem adja oda az 50 milliárd euro-t Ukrajnának, akkor megfosztjuk a tanácsi szavazati jogától. Ez egyértelműen tisztességtelen magatartás, mert egy ország jogának megvonásáról csak akkor lehet szavazni, ha probléma van a jogállamisággal. De Ukrajnának semmi köze a jogállamisághoz! Az európai intézmények nem veszik komolyan a jogállamiságot. Ez csak egy eszköz a szuverenitásukat megőrizni óhajtó és saját véleménnyel rendelkező országok zsarolására. Másrészt ez nem jó Magyarországnak, mert mint minden normális ember, mi is szeretjük, ha szeretnek minket. Szeretjük, ha emberként és országként tisztelnek bennünket, amit méltánytalanul megtagadnak Magyarországtól. Ennek ellenére továbbra is úgy gondolom, hogy az európai egység fontos.
- Beszélt Meloni asszonnyal erről a helyzetről?
- Folyamatosan beszélek mindenkivel.
- Támogatja ő Önt?
- Nem, egyedül vagyunk. Számunkra ez elvi kérdés, de a többi 26 ország hatalmi kérdést csinál belőle. Sajnos ez egy nehéz helyzet. Mint tudják, sok-sok éve vagyok az Európai Tanács tagja. Ezekben a bonyolult helyzetekben az a fontos, amit stratégiai nyugalomnak nevezünk: ne ugorj rá mindenre, ami mozog, ne reagálj azonnal, maradj nyugodt. Fontos, hogy az európaiak megértsék, hogy a tagállamok, ha nem értenek egyet olyan kérdésekben, mint a háború, a migráció, a gender, azonnal imperialista reakciót tapasztalnak Brüsszelből, és a zsarolás egy formájának vetik őket alá.
- Európa súlyos mezőgazdasági válságon megy keresztül. Magyarországot érintette az európai piac megnyitása az ukrán termékek előtt. Mit vár a bizottságtól, amelynek júniusig megoldást kell javasolnia?
- Ez a történet megmutatja, hogy a háborútól függetlenül milyen komoly probléma Ukrajna Európa számára. A háború csak rávilágít Ukrajna fontosságára, de a háború nélkül is jelentős kihívást jelent Európa számára Ukrajna, és meg kell értenie, hogy miként közeledjen az Európai Unióhoz. Nagyon óvatosnak kell lennünk, mert Ukrajna hatalmas ország. És Ukrajna közeledése az Európai Unióhoz vagy akár az Európai Unióhoz való csatlakozása katasztrofális hatással lesz, vagy katasztrofális hatással lehetne az európai gazdaságokra, különösen a mezőgazdasági szektorban. Tehát mi történik? Sokat szenvedünk itt Magyarországon, mert szomszéd ország vagyunk, ahogy Lengyelország is. Önök, Franciaországban, messze vannak. Önöket mi védjük, ha szabad így mondanom. A kontinens távol tartja Ukrajnát Önöktől, de előbb-utóbb Franciaországot is eléri az ukrán gazdaság Európai Unióra gyakorolt hatása. És Önök pontosan ugyanúgy szenvedni fognak, mint mi. Nagyon egységesnek kell lennünk, és világosan el kell magyaráznunk az ukránoknak, milyen lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy közelítsük feléjük az Európai Uniót és a piacainkat. Az ukrán mezőgazdasági termelés jóval olcsóbb, mint a francia és a magyar gazdáké, és ez nem fenntartható. Nem tudunk versenyezni velük, és tönkretesszük mezőgazdasági közösségeinket. Ezt nem tehetjük meg; az ukránoknak ezt meg kell érteniük. A bizottságnak az európai érdekeket kell megvédenie az ukránokkal szemben, nem pedig az ukrán érdekeket az európai gazdákkal szemben.
(Forrás: miniszterelnok *)
* Miniszterelnöki Kabinetiroda
*** Kiemelés tőlem - J.
.
