HTML

Egyik 19

Magyarországról, utódállami területekről, Európáról, Európai Unióról, további földrészekről, globalizációról, űrről

Friss topikok

Címkék

1956 (78) accademiaungheresedellescienze (1) ádeniöböl (1) adriaitenger (10) adriaticsea (3) aegeansea (2) aegyptus (1) afganisztán (62) afghanistan (46) africa (44) afrika (69) agriculture (1) ajurabirodalom (1) akabaiöböl (1) alánia (1) alaptörvény (36) albania (6) albánia (18) algeria (6) algéria (12) algérie (2) alkotmány (23) alkotmánybíróság (19) államadósság (2) állambiztonságiszolgálatoktörténetilevéltára (5) államiszámvevőszék (5) állandóválasztottbíróság (1) állat (1) állatorvostudományiegyetem (1) allemagne (1) alpok (3) altai (1) altáj (2) amazon (2) amazonas (1) americae (1) americanhungarianfederation (1) americansamoa (1) americas (1) amerika (9) amerikahangja (1) amerikaimagyarkoalíció (1) amerikaimagyarmúzeum (1) amerikaimagyarszépművesczéh (1) amerikaimagyarszövetség (2) amnestyinternational (8) andrássygyulabudapestinémetnyelvűegyetem (1) angara (1) anglia (4) angola (4) antarctic (6) antiguaésbarbuda (1) antiókhiaifejedelemség (1) appenines (1) aquincumimúzeum (1) arabköztársaságokszövetsége (1) araltó (1) arctic (13) arcticocean (1) ardeal (3) argentina (16) argentine (1) armenia (4) árpádvonal (1) asia (33) asianinfrastructureinvestmentbank (1) assyria (1) asteroid (18) athén (1) atlanticocean (8) atlantióceán (10) atom (1) audio (1) australia (33) austria (42) austrohungarianmonarchy (3) ausztrália (34) ausztria (127) autonómia (32) autonomy (3) azerbaijan (7) azerbajdzsán (12) azovitenger (5) ázsia (56) babesbolyaitudományegyetem (1) babilon (1) babilónia (1) badeniőrgrófság (1) bahamas (2) bahamaszigetek (1) bahrain (3) bahrein (1) bajkáltó (1) bajorország (3) balassiintézet (6) balaton (7) balcans (15) balkán (55) baltics (16) balticsea (7) baltikum (20) baltitenger (15) balti államok (1) banat (3) banglades (9) bangladesh (7) bánság (17) baptistaszeretetszolgálat (1) barentssea (3) barentstenger (2) barlang (1) batthyáneum (2) bayofbengal (2) bécsimagyartörténetiintézet (1) békásszoros (1) belarus (10) belgakongó (1) belgium (61) belgrádimagyarkulturálisintézet (1) belize (1) benesdekrétumok (4) beringszoros (1) besszarábia (6) bethlengáboralap (3) bevándorlásihivatal (7) bhután (1) bhutan (1) Biblia (7) bissauguinea (1) bizánc (2) bizáncibirodalom (2) blacksea (23) bluestream (1) boek (1) bog (1) bok (1) bolivia (3) bolyaiegyetem (2) bolyaitudományegyetem (2) book (51) bősnagymaros (1) bosniaandherzegovina (2) bosphorus (2) bosporus (2) bosznia (5) boszniahercegovina (20) boszporusz (1) brandenburg (1) brazil (19) brazília (16) britbirodalom (3) britishpetroleum (2) britszomália (1) brunei (3) buch (13) budapest (1) budapestfővároslevéltára (1) budapesthistorymuseum (2) budapesticorvinusegyetem (2) budapestiközlekedésiközpont (1) budapestiműszakiésgazdaságtudományiegyetem (4) budapestitörténetimúzeum (2) budapestneutroncentre (1) budapestostroma (2) bukovina (1) bulgária (68) bulgaria (17) bulgarianacademyofsciences (1) burma (4) burundi (2) burzenland (1) byzantium (1) caboverde (1) calvinjteológiaiakadémia (1) cambodia (2) cameroon (1) canada (39) canto (1) caribbeansea (4) caritashungarica (1) carpathianbasin (5) carpathians (1) carte (7) cartoon (1) caspiansea (7) catalonia (4) caucasus (7) centralafricanrepublic (1) centralbankofhungary (1) chevron (2) chile (18) china (129) chinoingyógyszergyár (1) chorwerke (1) címer (1) Címkék (2) ciprus (14) collègebaronjózsefeötvös (1) colombia (3) comet (6) communism (3) communist (4) constitution (1) costarica (8) crimea (2) crisana (1) croatia (14) csád (2) csángórádió (2) csecsenföld (2) csehország (73) csehszlovákia (41) csendesóceán (11) csónak (1) cuba (6) cyprus (10) czechia (10) czechoslovakia (3) dal (8) dalszöveg (1) dance (13) dánia (22) danube (27) danubianresearchcenter (1) dardanelles (3) debreceniegyetem (7) debrecenireformátuskollégium (1) defenseadvancedresearchprojectsagency (1) délafrika (12) délamerika (20) déliáramlat (23) déljemen (1) délkínaitenger (5) délkorea (10) délszudán (2) délvidék (52) democraticrepublicofcongo (2) demográfia (1) denmark (11) deutschland (5) dévaiszentferencalapítvány (2) djibouti (2) dobrudzsa (1) dominica (2) don (2) donau (1) dráva (1) drávaszög (2) dubai (3) dubliniegyezmény (2) duna (75) dunaipolynemzetipark (2) dunamédiaszolgáltatónonprofitzrt (1) dunamellékireformátusegyházkerület (1) dunamúzeum (1) dunatelevízió (5) dzsibuti (1) earth (79) earthquake (29) eastchinasea (2) eastgermany (1) easttimor (5) ebolajárvány (2) ecocalipse (2) ecuador (13) ég (18) égeitenger (4) egészségügy (2) egészségügyivilágszervezet (6) egriérsekség (1) egyenlítőiguinea (1) egyesültállamok (277) egyesültarabemírségek (11) egyesültarabkirályság (1) egyesültarabköztársaság (1) egyesültnemzetekszervezete (46) egyházikönyvtárakegyesülése (1) egyiptom (58) egyiptom(hellenisztikus) (1) egypt (29) ekokalipszis (1) elba (1) elsővilágháború (71) emberijogokeurópaibírósága (10) ének (10) englishchannel (2) ensz (54) eötvösjózsefcollegium (5) eötvöslorándtudományegyetem (15) eötvösloránduniversity (1) építészet (14) equatorialguinea (1) erdély (266) erdélyimagyarközművelődésiegyesület (2) erdélyimagyarműszakitudományostársaság (1) erdélyimagyarnemzetitanács (17) erdélyimagyarnyelvmívelőtársaság (1) erdélyiművészetiközpont (2) erdélyimúzeumegyesület (19) erdélyinemzetimúzeum (1) erdélyinemzetimúzeumkézirattára (1) erdélyinemzetimúzeumlevéltára (1) erdélyireformátusegyházkerület (18) erdélyirómaikatolikusegyházmegye (2) erdélyirómaikatolikuspüspökség (1) erdélyiszépmívescéh (1) eritrea (17) estonia (12) eswatini (1) északamerika (9) északiáramlat (9) északiáramlat2 (1) északisark (5) északitenger (3) északj (1) északjemen (1) északkorea (9) északmacedónia (1) északvietnam (1) esztergomiérsekség (1) esztergomifőegyházmegyeikönyvtár (1) eszterházakulturáliskutatóésfesztiválközpont (1) eszterházykárolyegyetem (1) észtország (18) ethiopia (8) etiópia (8) eufrátesz (3) euphrates (8) eurasia (7) eurázsia (21) európa (340) europa (4) európaibékeintézet (1) európaibetegségmegelőzésiésjárványügyiközpont (1) európaibíróság (7) európaibizottság (97) európaibiztonságiésegyüttműködésiértekezlet (4) európaibiztonságiésegyüttműködésiszervezet (24) európaifejlesztésiésújjáépítésibank (1) európaiközpontibank (2) európainemzetiségekföderatívuniója (2) európainukleáriskutatásiszervezet (1) európaiparlament (87) európaitanács (49) európaiújjáépítésiésfejlesztésibank (3) európaiunió (263) europe (151) europeanantifraudoffice (1) europeancentralbank (1) europeancommission (22) europeancouncil (9) europeancourtofjustice (3) europeangeosciencesunion (1) europeaninvestmentbank (1) europeanparliament (13) europeansciencefoundation (1) europeanspaceagency (10) europeanunion (98) europol (2) eurostat (4) evangélikusországoskönyvtár (1) exxon (1) eυρώπη (1) fák (20) federationofhungarians (1) fehéroroszország (17) fehértenger (1) feketetenger (50) felhők (13) felvidék (71) fénykép (16) fényképek (50) ferenchoppmuseumofasiaticarts (1) ferenczjózseftudományegyetem (1) fertőtó (1) festmény (1) fidzsiszigetek (1) fiji (7) film (90) finland (11) finnország (31) firenze (1) firstworldwar (3) fiumeitengerészetiakadémia (1) főgáz (3) föld (13) földközitenger (42) földrajziintézet (1) földrengés (2) forsterközpont (3) fórumkisebbségkutatóintézet (4) france (84) franciaország (171) franciapolinézia (1) franciavichykormány (2) frenchpolynesia (1) frontex (11) függetlenállamokközössége (3) fülöpszigetek (7) fundamentallaw (1) galaxy (1) galícia (1) gambia (3) gangesz (1) gáza (3) gaza (3) gazprom (45) generalelectric (1) genfikonvenció (2) georgia (9) germanreich (3) germany (110) ghana (2) ghána (2) globalizáció (41) globalization (76) globalizmus (4) góbisivatag (1) golfáram (1) google (1) görögbirodalom (1) görögkatolikusmetropólia (1) görögország (86) greatbritain (126) greece (31) greenland (1) grenada (1) grófklebelsbergkunómagyartörténetiintézet (1) grönland (1) grúzia (12) guatemala (14) guinea (3) guineabissau (1) gulfofaden (1) gulfofmexico (3) győriegyházmegyeilevéltár (1) gyulafehérvárirómaikatolikusérsekség (8) gyulafehérvárirómaikatolikusteológia (1) haázrezsőmúzeum (1) habsburgbirodalom (8) habsburgmonarchia (2) hadtörténelmilevéltár (1) hadtörténetiintézetésmúzeum (15) hágainemzetközibíróság (1) hagyományokháza (2) haiti (3) hajó (9) hangzóanyag (12) hargitanemzetiszékelynépiegyüttes (1) havasalföld (6) hegyek (1) híd (6) himalája (2) himalaya (6) himnusz (4) hitelminősítők (7) (1) hold (2) hollandia (43) holyland (1) honduras (7) hongrie (9) hoppferencázsiaiművészetimúzeum (1) horvátország (77) hunbirodalom (1) hungaria (8) HungariaArchiregnum (1) hungarianacademyofarts (1) hungarianacademyofsciences (3) hungarianamericancoalition (1) hungarianhumanrightsfoundation (1) hungariannationalbank (1) hungariannationalmuseum (2) hungarianradio (1) hungarianstateopera (1) hungaricanaközgyűjteményikönyvtár (1) hungary (176) hunkultúramúzeuma (1) iaea (1) ibériaifélsziget (1) iceland (8) ifla (3) IIbécsidöntés (1) IIrákócziferenckárpátaljaimagyarfőiskola (6) IIworldwar (1) imf (36) india (88) indiaióceán (6) indianocean (7) indonesia (17) indonézia (5) induló (1) influenzavirus (1) információshivatal (1) inkabirodalom (1) instituthongroisdeparis (1) interjú (1) internationalatomicenergyagency (3) internationalbankofreconstructionanddevelopment (1) internationalenergyagency (2) internationalmonetaryfund (5) internationalspacestation (10) interpol (3) iparművészetimúzeum (5) irak (87) iran (89) irán (66) iraq (98) ireland (11) írország (17) israel (64) istitutobalassi (1) itália (5) italia (6) italy (55) ithakaprogram (1) ivorycoast (3) Iworldwar (2) izland (6) izrael (82) izráel (1) jagellóegyetem (1) jamaica (1) japan (51) japán (49) járművek (7) jegestenger (1) jemen (11) jeruzsálemikirályság (3) jordan (20) jordánia (33) józsefnádorműszakiésgazdaságtudományiegyetem (1) jugoszlávia (36) julianusprogram (1) jupiter (3) kaliningrad (1) kalocsabácsifőegyházmegye (2) kalocsaifőegyházmegyeilevéltár (1) kambodzsa (4) kamerun (3) kanada (43) karasea (1) karibtenger (3) károligáspáregyetem (3) kárpátalja (102) karpatenbecken (1) kárpátmedence (86) kárpátmedenceintézet (1) kárpátok (30) kaszpitenger (5) katar (14) katolikuskaritász (2) katonaiműszakifőiskola (1) katonanóta (2) kaukázus (10) kazahsztán (13) kazakhstan (14) kelet (1) keletikárpátok (1) keletkínaitenger (6) kenya (13) képeslap (1) kgst (2) kína (125) kínaikultúramúzeuma (1) királyhágó (4) királyhágómellékireformátusegyház (5) kirgizisztán (5) kisebbségijogvédőintézet (3) kisebbségkutatóintézet (2) kitap (2) kitelepítés (1) knjiga (1) kodályinstitute (1) kodályzoltánemlékmúzeumésarchívum (1) kolozsváriegyetemikönyvtár (1) kolozsvárifőkonzulátus (2) kolumbia (1) kommunista (50) kommunizmus (31) kongóidemokratikusköztársaság (3) kongóiköztársaság (1) konstantinápolyipatriarchátus (1) könyv (129) korea (4) kőrösicsomasándorprogram (1) kórus (1) kórusmű (1) kosovo (7) kossuthdíj (1) koszovó (31) kosztolányidezsőszínház (1) középafrikaiköztrásaság (3) középamerika (3) központistatisztikaihivatal (10) krím (7) krizajánosnéprajzitársaság (3) książka (2) kuba (7) külügyiéskülgazdaságiintézet (3) kurdistan (1) kurdisztán (7) kúria (7) kuvait (4) kuwait (9) kyrgyzstan (2) lamanchecsatorna (2) laos (1) laptewsea (1) latinamerica (2) latvia (9) leagueofnations (1) lebanon (28) lechnerlajostudásközpont (1) lengyelország (131) lettország (18) libanon (33) liberia (3) libéria (3) líbia (52) libri (9) libro (7) lisztferencacademyofmusic (2) lisztferenczeneművészetiegyetem (1) lithuania (16) litvánia (18) livre (7) ludovikaakadémia (3) ludwigmúzeumkortársművészetimúzeum (1) lukoil (2) luxembourg (4) luxemburg (20) lybia (30) macedónia (36) macedonia (6) macedonia(provincia) (1) madagascar (6) madagaszkár (1) madár (4) madžarska (1) magyarállaminépiegyüttes (1) magyarállamvasút (2) magyarenergetikaiésközműszabályozásihivatal (2) magyarfejedelemség (1) magyarföldrajzitársaság (1) magyarföldtaniésgeofizikaiintézet (3) magyarhonvédség (1) magyarírókszövetsége (1) magyarkanizsaiudvarikamaraszínház (1) magyarkirályság (47) magyarkülügyiintézet (1) magyarmáltaiszeretetszolgálat (2) magyarmérnökikamara (2) magyarművészetiakadémia (6) magyarnemzetibank (27) magyarnemzetigaléria (7) magyarnemzetilevéltár (6) magyarnemzetimúzeum (16) magyarnemzetitanács (2) magyarnemzetiüdülésialapítvány (1) magyarnóta (2) magyarokvilágszövetsége (14) magyarország (586) magyarországireformátusegyház (4) magyarországiruszintudományosintézet (1) magyarországkrakkóifőkonzulátusa (1) magyarpolitikaifoglyokszövetsége (1) magyarrendőrség (2) magyarságkutatóintézet (1) magyartáviratiiroda (3) magyartelevízió (1) magyartudománygyűjtemény (1) magyartudományosakadémia (51) magyartudományosakadémiakönyvtárésinformációsközpont (3) magyarunitáriusegyház (3) magyarvillamosművekzrt (2) magyarvöröskereszt (4) mahart (2) malajzia (10) malawi (3) malaysia (9) malév (1) mali (9) malta (2) málta (12) mamelukbirodalom (1) mansziget (1) map (21) máramaros (5) maramures (1) march (1) marcia (1) máriarádió (1) marokkó (16) maros (2) marosmegyeimúzeum (1) marosvásárhelyiművészetiegyetem (1) marosvásárhelyiorvosiésgyógyszerészetiegyetem (13) mars (5) marsch (1) másodikvilágháború (66) mauritánia (2) mauritania (1) máv (1) médiatudományiintézet (5) mediterraneansea (34) mekong (1) memorandum (1) menekültügyihivatal (1) mercury (1) meteor (3) mexico (37) mexikó (10) mexikóiöböl (2) mezőgazdaság (1) michelincsillag (2) micronesia (1) middleamerica (1) migrációkutatóintézet (1) mikeskelemenprogram (1) miskolciegyetem (1) mississippi (2) mol (18) moldova (43) moldva (14) molnáristvánmúzeum (1) monaco (1) mongolbirodalom (3) mongolia (1) mongólia (1) montenegro (5) montenegró (9) moon (16) móraferencmúzeum (1) morocco (4) morvaország (4) mountain (1) mozambik (4) műcsarnok (2) műegyetem (1) munkácsigörögkatolikusegyházmegye (2) munkácsirómaikatolikusegyházmegye (1) munkácsymihálymúzeum (1) muravidék (4) museumofappliedarts (1) museumofhungarianagriculture (1) nabucco (4) naftogaz (1) nagybritannia (168) nagyváradirómaikatolikusegyházmegye (1) namíbia (2) nap (13) naplemente (3) nasa (42) nationalheritageinstitute (1) nationalszéchényilibrary (2) nationaluniversityofpublicservice (1) nato (173) nauru (1) németausztria (1) németbirodalom (34) németdemokratikusköztársaság (9) németkeletafrika (1) németország (230) németrómaibirodalom (5) németszövetségiköztársaság (11) nemzetekszövetsége (1) nemzetgyűlés (3) nemzetiadóésvámhivatal (1) nemzetiaudiovizuálisarchivum (1) nemzeticsaládésszociálpolitikaiintézet (1) nemzetiélelmiszerláncbiztonságihivatal (2) nemzetifenntarthatófejlődésstratégia (1) nemzetikisebbségkutatóintézet (5) nemzetiközszolgálatiegyetem (7) nemzetikulturálisalap (7) nemzetikutatásifejlesztésiésinnovációshivatal (1) nemzetiörökségintézete (2) nemzetiszínház (4) nemzetköziatomenergiaügynökség (7) nemzetközibíróság (1) nemzetközibüntetőbíróság (2) nemzetközimigrációsszervezet (3) nemzetköziűrállomás (1) nemzetközivalutaalap (25) nemzetközivöröskereszt (1) nemzetpolitikaikutatóintézet (1) nemzetstratégiaikutatóintézet (7) nepal (2) népdal (1) néprajzimúzeum (3) népszövetség (4) néptánc (1) newcaledonia (1) newzealand (13) nicaragua (12) niger (10) nigeria (17) nigéria (14) nobeldíj (8) nordstream2 (1) northamerica (9) northamericanfreetradeagreement (5) northcorea (1) northernsea (1) northkorea (40) northsea (1) norvégia (26) norvegiansea (1) norway (23) norwegiansea (1) norwey (1) nyár (10) nyugat (1) nyugatnémetország (1) nyugatrómaibirodalom (1) nyugatszahara (3) óceánia (1) oecd (1) ókorigörögország (1) ökumenikussegélyszervezet (1) olaszkeletafrika (1) olaszország (121) olimpia (6) oman (3) omán (1) opalvezeték (1) opec (8) operaház (2) organizationforsecurityandcooperationineurope (1) örményország (9) oroszbirodalom (5) oroszország (234) országgyűlés (69) országgyűlésikönyvtár (4) országház (10) országoskatasztrófavédelmifőigazgatóság (2) országoslevéltár (4) országosmagyargyűjteményegyetem (1) országosmeteorológiaiszolgálat (3) országosszéchényikönyvtár (26) országosszínháztörténetimúzeumésintézet (2) őrvidék (6) österreich (2) ősz (4) ősziszínek (1) oszmánbirodalom (26) osztrákmagyarmonarchia (28) ottomanempire (8) oυγγαρία (1) pacificocean (27) pakistan (24) pakisztán (34) paks (1) palestine (15) palesztina (13) pallaszathénéközgondolkodásiprogram (1) panama (3) panamacsatorna (1) pannonhalmifőapátság (1) pannonia (2) pannónia (1) pannontenger (1) pápaiállam (1) papuanewguinea (8) paraguay (2) parlament (9) parliament (4) partium (51) partiumiésbánságiműemlékvédőésemlékhelytársaság (1) partiumikeresztényegyetem (4) pázmánypétercatholicuniversity (1) pázmánypéterkatolikusegyetem (10) pechorasea (1) pécsitudományegyetem (2) penclub (3) persia (1) persiangulf (13) peru (12) perzsabirodalom (1) perzsaöböl (13) perzsia (2) petőfiirodalmimúzeum (4) philippines (18) philippinesea (5) photo (23) photos (50) pianomusic (1) picture (1) piemont (1) pireneusok (1) pluto (1) poland (47) polishamericancongress (1) polonia (1) poroszország (2) portugal (5) portugálguinea (1) portugália (22) portugálmozambik (1) portugálnyugatafrika (1) puertorico (3) qatar (12) rajna (2) redsea (4) reformátussegélyszervezet (1) regát (1) régészet (3) regionálisnyelvekeurópaichartája (5) RegnumHungariae (2) rendszerváltástörténetétkutatóintézet (1) restitution (1) robot (3) rodézia (1) rómaibirodalom (13) rómaicsászárság (1) romanempire (2) romania (34) románia (248) romániaievangélikuslutheránusegyház (1) romántudományosakadémia (1) rosatom (3) rosneft (6) roszatom (3) rosznyeft (4) ruanda (1) russia (166) russianfederalspaceagency (1) ruténia (1) rwanda (1) SacraCorona (2) sahara (10) salamonszigetek (1) salvador (8) samoa (3) sapientiaerdélyimagyartudományegyetem (8) sarkvidék (1) saturn (3) saudiarabia (58) scandinavia (3) schengenagreement (10) schengeniövezet (36) schengenzone (1) scotland (7) seaofjapan (3) seaofmarmara (1) seaofokhotsk (1) secondworldwar (4) semmelweisegyetem (1) senegal (2) serbia (22) seychelleszigetek (1) shell (1) siberia (1) siebenbürgen (7) sierraleone (6) sinaibirodalom (1) singapore (4) skandinávia (1) skócia (15) slovakia (17) slovenia (8) slovenija (1) solemne (1) solomonislands (1) somalia (13) southafrica (18) southamerica (15) southchinasea (19) southkorea (17) southstream (1) southvietnam (1) sovietunion (29) space (87) spain (26) spanyolország (58) srilanka (3) Stephanskrone (1) straitofbosphorus (1) straitofhormuz (1) stratégiakutatóintézet (1) stratfor (1) sudan (5) suezcanal (4) sumer (1) sun (36) supernova (1) svájc (48) svédország (45) swaziland (1) sweden (29) switzerland (11) syria (132) szabadeuróparádió (4) szabadkainépszínházmagyartársulata (1) szabótattilanyelviintézet (1) szahara (6) szászföld (1) szatmárirómaikatolikusegyházmegye (1) szatmárirómaikatolikuspüspökség (1) szaúdarábia (42) szaudarábia (3) száva (1) szegeditudományegyetem (8) székelyföld (81) székelyhadosztály (2) székelynemzetimúzeum (4) szellemitulajdonnemzetihivatala (1) szemerebertalanmagyarrendvédelemtörténetitudományostársaság (1) szenegál (1) szentföld (1) szentistvánegyetem (1) SzentKorona (26) szépművészetimúzeum (7) szerbhorvátszlovénkirályság (1) szerbia (119) szibéria (3) szicíliaikirályság (1) szingapúr (8) szíria (131) szivárvány (2) szlavónia (1) szlovákia (106) szlovénia (34) szolyvaiemlékpark (1) szomália (13) szövetségesellenőrzőbizottság (1) szovjetunió (125) szudán (16) szuezicsatorna (6) szváziföld (1) tádzsikisztán (4) taiwan (6) taiwanstraits (1) tajikistan (3) tajvan (7) tajvaniszoros (1) tánc (13) tanganyika (1) tanzánia (1) tanzania (1) tátra (1) tavasz (35) ted (1) tejút (1) tél (2) telekilászlóalapítvány (2) telekilászlóintézet (1) télisportok (1) térkép (20) thaiföld (2) thailand (5) thecentralbankofhungary (1) thefederalreserve (1) thenetherlands (15) tibet (2) tigáz (1) tigris (2) tisza (16) tiszántúlireformátusegyházkerület (2) togo (1) tonga (5) törökáramlat (3) törökország (131) transatlantictradeandinvestmentpartnership (8) transilvania (6) transpacificpartnership (4) transsilvania (1) transsylvania (1) transvaal (1) transylvania (12) transylvanianreformedchurchdistrict (1) transylvanie (1) transzatlantiszabadkereskedelmimegállapodás (1) transzjordánemirátus (1) transznyeft (2) trianon (2) trinidadandtobago (3) tripoliszigrófság (1) tunézia (12) tunisia (11) turkey (82) türkiye (1) turkmenistan (2) Türkmenisztán (1) türkmenisztán (3) uganda (2) újzéland (8) ukraine (69) ukrajna (165) ukrtranszgaz (1) unesco (14) ungaria (1) ungarischesinstitut (1) ungarn (2) ungheria (4) unitedarabemirates (9) unitednations (49) unitedstates (213) universityofarizona (1) ünnep (6) űr (9) ural (1) urál (5) uruguay (2) usa (55) üstökös (1) Üzbegisztán (1) üzbegisztán (3) uzbekistan (2) vanuatu (3) városkép (9) varsóimagyarkulturálisintézet (1) varsóiszerződés (5) vaskapu (3) vatican (19) vatikán (24) velenceiköztársaság (2) velenceitó (1) venezuela (15) venus (2) veritastörténetkutatóintézet (1) vers (16) vidéo (4) video (159) vietnám (2) vietnam (14) világbank (10) vinagora (1) virág (32) visegradcountries (4) visegrádialap (1) visegrádiországok (45) visztula (1) víz (18) vízuminformációsrendszer (1) volcanoes (23) volga (2) vöröskereszt (5) vöröstenger (3) vulkán (3) warsawpact (1) węgrzech (1) westafrica (1) westernsahara (1) worldbank (1) worldhealthorganizaton (17) worldmeteorologicalorganization (1) worldtradeorganization (1) worldwarI (4) worldwarII (12) yellowsea (1) yemen (23) yugoslavia (5) yukos (1) zaire (1) zambia (2) zanzibár (2) zene (4) zeneakadémia (4) zenemű (3) zeneszám (1) zimbabwe (2) zöldfokiszigetek (1) zongorajáték (1) βιβλίο (1) книга (1) книгата (1) унгария (1) Címkefelhő

2013. augusztus. Románia. A másik. Interjú Pacepa tábornokkal

2013.08.05. 20:55 Eleve

13 8 5.

a másik

.

'Interjú Pacepa-val,

'a szovjet tábor legmagasabb rangú szökevényével':

 „Carlos, a Sakál ötmillió dollárt kapott a meggyilkolásomért”

(Forrás: EuroCom): 

http://tinyurl.com/qjbzyde

1978. július 28. A szovjet tábor legmagasabb rangú szökevénye ezen a napon kért politikai menedékjogot az Amerikai Egyesült Államokban. Neve: Pacepa, Románia akkori elnöke, Ceauşescu tanácsadója és a külföldi kémkedés főnöke. Pacepa tábornok szökése 35 évfordulóján exkluzív interjút adott Bădinnak a B1TV számára.
- Jó estét! Valójában önnél, az Egyesült Államokban jó napot, Pacepa tábornok úr…
- Jó napot, Andrei. Örömmel hallak. Engedd meg, hogy átadjam szerény gratulációmat neked és az adó vezetőségének, mert úgy döntöttetek, hogy felvetítek az „áruló” Pacepa ügyét – ahogy még mindig sokan megbélyegeznek Romániában. Az AEÁ egyik volt külügyminiszter, Albright cojones-nek nevezi az ilyenfajta barátságot. Aláírom.
A Securitate, az egyik legszörnyűbb dezinformálás
- Köszönöm, tábornok úr, személyesen és az adó nevében is. Remélem, olyan párbeszéd lesz, melynek során több ügyet is tisztázunk. Sokan keresik, kevesen találják meg és nagyon nehezen megy bele az interjúkba. Ön ezt elfogadta. Miért?
- Nem szoktam hozzá, hogy nyilvánosan beszéljek, ezért arra kérem a nézőket, bocsássák meg sutaságaimat. Azért mentem bele ebbe az interjúba, mert csodálom azt a következetességet, amivel a romániai kommunizmus kiirtásáért küzdesz, amiben ott maradt életem 50 éve, a fiatalság álmai és a szülők sírjai. 35 éve két halálbüntetés terhével élek, mert segíteni akartam Romániát megszabadulni az ország történelmének egyik legszörnyűségesebb dezinformációjától: a Securitate-tól. Lelkesen ünnepeltem azt a napot, amikor a volt szovjet tömb első államaként ítélte el a bűneit. Van még egy kívánságom: legyen a szovjet tömb első országa, mely rehabilitálja a Securitate áldozatait. Remélem, a beszélgetésünk segíteni fog ebben.
Ma is halálra ítélve
- Én is azt remélem, olyan beszélgetés lesz, amiből a tévénézők leszűrhetnek valamit. Vagy legalább lesz néhány elgondolkodtató témájuk. Konkrétan mire utal, tábornok úr?
- Răuţă úr esetével kezdem, aki beosztottam volt a DIE-ben (Külügyi Hírszerző Főosztály) és aki 1974-ben politikai menedékjogot kapott az AEÁ-ban. Nehezen hihető, de ma is halálra van ítélve Romániában. Románia legmagasabb igazságszolgáltatási szintje, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék a 2009-es – ismétlem: 2009-es – 293. számú döntésével elutasította a kommunisták által az AEÁ-ba „szökése” miatt 1974 rá kimondott halálos ítélet megsemmisítésére vonatkozó kérését.
- Más szavakkal, Románia Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéke 2009-ben még mindig ellenségnek tekintette az AEÁ-t? Így is értelmezhetjük?
- Nyilvánvalóan. Lehet, hogy Răuţă excentrikusnak néz ki, de tisztelt amerikai űrtani mérnök, akit jelentős űrprogramok fejlesztésébe vonták be, mint a HUBBLE, a KOBE, az EOS és a LANDSAT. De Romániában továbbra is halálra van ítélve, melyet hamarosan olyan amerikai rakétavédelmi rendszer fogja védeni, melynek megvalósításához Răuţă úr hozzájárult. A deveselu-i új rakétabázis megépítését 2014-ben fejezik be, de ha nem történik valami csoda, Romániában Răuţă úr továbbra is halálraítélt lesz.
Romániában nem rehabilitálják azokat, akik a kommunizmus ellen harcoltak
- Egyesek szerencsétlen balesetnek minősíthetnék a Răuţă-ügyet…
- Szerencsétlen, igen. Baleset, nem. Az utóbbi öt évben 6.284 olyan román kérte, sikertelenül, az ítéletek megsemmisítését, akiket a Securitate azért tartóztatott le és Ceauşescu igazságszolgáltatása azért ítélt el, mert így, vagy úgy segítették az AEÁ harcát a kommunizmus ellen. Több százezer más román hazafit, akiket a volt Securitate ítélt el, továbbra sem rehabilitáltak törvényesen. A kommunista Lengyelország volt elnöke, Jaruzelski tábornok, aki haláláig kiszolgálta a kommunizmust, így magyarázta: „Ha hősökké válnak, akkor mi mik leszünk?”
- Jó Jaruzelski kérdése. Tábornok úr, Romániában kevesen ismerik az életrajzát…
- 85 évvel ezelőtt születtem egy Románia Királysága nevű földi paradicsomban, egy Nácik által lerohant Románia (így! Románia formálisan nem állt megszállás alatt a második világháború idején) Mihály Nagyfejedelem középiskolájában voltam diák és abban a Romániában lettem vegyészmérnök, melyet a Vörös Hadsereg éheztetett ki, mely rosszabbul feldúlta azt, ami Romániából még megmaradt, mint egy sáskajárás. A háború utáni Románia hazafias lázának befolyása alatt képzett számos fiatal értelmiségi volt kész bármit kipróbálni, még a kommunizmust is, hogy újraépítse az országát. Én is az egyikük voltam. A Ratesh-sel készített egyik hosszú interjúmban, ami azokban az években készült, amikor ő vezette a Szabad Európa román adását, elmondtam, hogy hittem ebben az ideálban, de szakítottam ezzel az ideállal, amikor ráébredtem, hogy nem volt ideál. A Romániában töltött utolsó 24 évemben az ország tudományos és műszaki (S&T) kémkedését vezettem, mely hozzájárult a Ceauşescu megalomániája által feldúlt Románia iparosításához (Pacepa visszaemlékezései itt eléggé szelektívek. Állítása szerint ugyanis 1954-ben – a következő kérdés szerint viszont még ez sem igaz – kezdte el a kémtevékenységét, ám Ceauşescu csak 1965-ben került hatalomra és az általa említett megalománia 1974 után, tehát Pacepa szökése előtt 3-4 évvel kezdett megnyilvánulni, tehát Pacepa elsősorban a Ceauşescu-rendszer megalapozásához járult hozzá, nem a károk elhárításához). De 1978-ban szakítottam azzal a Romániával, amikor ráébredtem, hogy Ceauşescu egész Románia egyfajta tulajdonosává vált, mely már nem felelt meg az ideáljaimnak és segítettem polgártársaimnak megszabadulni a zsarnoktól. A szerény lehetőségeimmel továbbra is segítem a szülőhazámat.
Erkölcsi szégyent érzek, hogy szekus, és a nomenklatúra tagja voltam
- 1951-től 1978-ig volt szekus tiszt. Bánja? Sajnálja?
- 1997-ben közzétettem Romániában egy nyílt levelet, melyben óriási tévedésnek minősítettem tevékenységemet a Securitate-ban. További ok az erkölcsi szégyenérzetre az, hogy Ceauşescu nomenklatúrájának züllött és korrupt kasztjához tartoztam. Most azonban, a Securitate-val történt szakításom után 35 évvel teljesen eltávolodottnak érzem magam attól a múlttól. Azt hiszem, az a szakítás, melyért két, még meg nem semmisített halálos ítélettel, valamint a trilógiámmal, a „Securitate fekete könyvé”-vel, a „Kreml öröksége” könyvvel és a kommunizmus elleni többi tevékenységemmel fizettem meg, feljogosít arra, hogy megbékélt lelkiismerettel jelenjek meg a romániai tévénézők előtt.
A CIA Pacepa-ról: egyedülálló hozzájárulásod volt az Egyesült Államokhoz    
- Önről, tábornok úr, nagyon sok szóbeszéd kering Romániában. Egy részüket valószínűleg hallotta. Az egyik szerint, az Egyesült Államok kormány megtagadta öntől az amerikai állampolgárságot, mert megtudta, hogy 20 évesen a KGB ügynöke lett. Mi a válasza?
- Pontosan 25 évvel ezelőtt, 1988. július 28-án lettem amerikai állampolgár, egy olyan ünnepség keretében, melynek során a CIA átnyújtotta nekem életem legrövidebb, de egyben legfontosabb levelét. Idézem: Kedves Pacepa vezérezredes, Egyedülálló hozzájárulást nyújtottál az Amerikai Egyesült Államoknak, amire büszke lehetsz. Következésképpen ebben a legfontosabb pillanatban és ezen ünnepélyes alkalommal boldogságot és az élet beteljesülését kívánom neked az Egyesült Államok állampolgáraként. A legjobb gondolatokkal, Stolz, a CIA műveleti igazgatójának helyettese
- Romániában egyesek, szintén pletyka szintjén azt mondják, hogy valójában meghalt…
- Tudom, a Nagy-Románia Párt és Vadim sokszor írták, hogy egy múmia vagyok, vattával az orromban, akit a CIA időnként kitesz az ablakba, hogy átverje az ostobákat. Sajnálom őket, de továbbra is 5 kilométert futok naponta és nem győznek le egykönnyen teniszben.
- Még mindig úszik?
- Csak naponta egyszer, tenisz után.
Akkor árultam el Romániát, amikor a Securitate-t szolgáltam, nem amikor távoztam   
- Egyesek azt mondják, elárulta Romániát. Mit válaszol nekik?
- Hogy igazuk van. De azokban az években árultam el Romániát, amikor a Securitate-t szolgáltam, nem azokban, amikor lelepleztem a kommunizmus bűneit. Az ország történelme tele van olyan románokkal, akik azért hagyták el az országot, hogy külföldről harcoljanak az oszmánok, a németek, az oroszok és a honi zsarnokok ellen.  Ghica, Rosetti, Kretzulescu, Cuza, Negruzzi és Kogălniceanu csak néhány közülük. Ionescu, Lucaciu és Goga Párizsban, nem Bukaresten építették fel a 'Román Egyesség Nemzeti Tanácsát'. Vuia és Dr.Cantacuzino szintén Párizsban, nem Bukaresten a Román Egység Nemzeti Tanácsát, mely a fő harci eszközzé vált a német kollaboránsok ellen. Egyiküket sem bélyegezték meg „áruló”-ként. Csak azok lettek árulók, akik a kommunizmus ellen harcoltak.
Pacepa: nem adták vissza sem a javaimat, sem az állampolgárságomat 
- Románia Legfelsőbb Bírósága, rendkívüli ülést tartva, 1999-ben megsemmisítette a Ceauşescu által önre kimondott két halálos ítéletet. A bírói testület elnöke nyilvánosan kijelentette, hogy amit ön 1978-ban megtett, azt az egész Románia 11 évvel később tette meg: halálra ítélte Ceauşescu-t. Azonban tudomásom szerint, a román hatóságok még ma is megtagadják e határozat végrehajtását, a Securitate által elkobozott javak visszaszolgáltatását és a román állampolgárság visszaadását. Igaz?
- Igen. A neves hírügynökség, az UPI és a The Washington Times újság által közzétett cikkek kimutatták, hogy Románia határátkelőinél továbbra is érvényben volt a letartóztatási parancsom öt évvel azután, hogy a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette Ceauşescu ítéleteit. A román sajtóban megjelent inszinuációkkal ellentétben, nem adták vissza sem a román állampolgárságot, sem a Securitate által elkobozott javaimat. Ugyanennyire nem igazak azok az inszinuációk sem, melyek szerint a román állam több millióval kárpótolt volna. Semmilyen kárpótlást nem kaptam. Sohasem kértem semmit és nem kérem semmit a román hatóságoktól. Nem kértem egyetlen lejt sem a Romániában közölt könyvek után – ezeket eladományoztam. Csak annyit akarok, hogy segítsem a szülőhazámat. Egy pigmeus vagyok Románia zaklatott történelmében, de a kripto-kommunisták arra használták és használják a „Pacepa-ügyet”, hogy befeketítsék a CIA-t, hogy fenntartsák Ceauşescu kultuszát. Kár, hogy két évtizeddel Ceauşescu kivégzése után, a román sajtó egy része továbbra is egyenlőségjelet tesz a Securitate-ja és Románia között.
A Sesuritate létrehozásának kevés, még élő tanúinak egyike vagyok  
- Talán együtt teszünk majd egy lépést a Securitate mítoszának lebontása felé…
- Talán. A Securitate nem Romániában született. Szerencsére létrehozásának azon kevés tanúi egyike vagyok, akik még élnek és akik tanúvallomást tehetnek amellett, hogy a Securitate-t Moszkvából importálták. Első főnökét, Pintilie-t valójában Bondarenkonak hívták. Mi Pantyusának neveztük. Beosztottja, majd főnöke voltam. Az NKVD fedett tisztje volt. Helyettese, Nikolsky szintén. A Securitate létrehozása után sok évvel a tisztek fizetését minden hónap 20-án fizették ki az 1917. december 20-án létrehozott Cseka, későbbi NKVD, majd KGB tiszteletére (Pacepa elmesélésének ezen része beleillik a román történetírás egy részére jellemző önfelmentő irányvonalba. Másrészt Romániában a havi jövedelmeket két részletben fizették ki, egy „előleg”-nek nevezett részt a hónap elején és a fennmaradó, nagyobb részt a hónap vége felé, valamikor 20-a környékén, tehát ez nem csak a Securitatera volt érvényes és nem biztos, hogy a Pacepa által említett magyarázat helytálló).
- Mivel a szimbólumokról beszélünk: ma van a 35. évfordulója annak, hogy szakított Ceauşescu diktatúrájával. Ez olyan nap, melynek jelentős szimbolikus ereje van az életrajzában. Hogyan töltötte?
- A feleségemmel és néhány barátommal ünnepeltem meg, akikkel az AEÁ hírszerzői közösségében dolgoztam együtt. Igen, Andrei, 1978. július 28-ának fontos jelentése van számomra. Életem határköve volt.
- 1978. július 28. Pontosan 35 évvel ezelőtt. Az amerikai katonai repülő leszállt a washingtoni elnöki reptéren. Egyetlen személlyel a fedélzeten. Az amerikai titkosszolgálatok történelmének legfontosabb utasával: a legmagasabb rangú tisztségviselővel, aki a hidegháború idején úgy döntött, átáll a vasfüggöny másik oldalára. Engedelmével, tábornok úr, belecsapunk a témába…
- Rendben, Andrei. Belecsapunk.
Pacepa az AEÁ-ban Bonnon / Kölnön keresztül   
- Azt javasolnám, kezdjük egy másik, azt megelőző momentummal. 1978 júliusa. Ceauşescu különleges megbízottjaként Bonnba érkezik, egy különleges üzenettel az akkori nyugat-német kancellár, Schmidt számára. Akkoriban és aztán Romániában még fontosabb szereplővé vált:Ceauşescu Elnöki Házának főnöke. Miért?
- Ceauşescu a megalomániájában egy Fehér Házat akart létrehozni Romániában. 1978 áprilisában, amikor elkísértem Washingtonba, Ceauşescu tájékoztatta Carter-t a szándékáról és azt mondta, azért nevezett ki engem a román Fehér Ház főnökének, mert apám egész életében az amerikai General Motors cég romániai képviseletének dolgozott. Ceauşescu már szakértője volt a szovjetellenes vicceknek, hogy azt az illúziót keltse, állítólag független a Kremltől és most azt az illúziót akarta kelteni, hogy Amerika-párti is.
- Tábornok úr, nálamnál sokkal jobban tudja, hogy egész folklór van a távozásáról Romániából…
- Igen, Andrei. De ez a folklór csak Romániában létezik. Csak ott maradnak életben a Securitate félrevezetései, melyek szerint vagy azért „szöktem meg” Romániából, mert whisky-csempész és kábítószer-csempész volta, vagy azért, hogy ne tartóztassanak le KGB-s, vagy CIA-s, vagy nyugat-német ügynökként, vagy… Isten tudja, hány további „vagy”-ot találtak ki Ceauşescu szekusai, hogy segítsenek a Végrehajtó Politikai Bizottságnak megmagyarázni, az új elnöki háza új főnöke miért kért politikai menedékjogot az AEÁ-ban.
- Helyes, tábornok úr. A Securitate több dezinformálást bevetett, melyeket hiteles információkként mutatott be. Ám kettő egymással ellentétes. Az első az, hogy ön állítólag KGB-ügynök volt. A másik az, hogy Kölnben, a Szövetségi Németországban, amikor arra készült, hogy az Egyesült Államokba indul, egy amerikai hivatalosság állítólag azt mondta önnek: Tábornok úr, amikor kilép a szállodából, 100 taxit fog látni, mint a mienk, a CIA-é…
- Ezek csak azok számára ellentétesek egymással, akik még ma is hisznek a tegnapi szekusok és a mai kripto-kommunisták névtelenül terjesztett dezinformálásaikban. Az AEÁ-ban egyetlen változat van: az igazság. Ezt az AEÁ volt elnöke, Reagan, a volt elnök idősebb Bush állítják határozottan, ez utóbbi évekig az íróasztalán tartotta a „Vörös horizontok” könyvet, a CIA volt igazgatója, Woolsey, a nemzetvédelmi miniszter volt helyettese, Perle, a Fehér Ház terrorizmusügyi volt tanácsadója, Ledeen és számos más amerikai személyiség, akiket az életemről szóló új filmben kérdezték meg.
- Mivel magyarázza ezt a különbséget?
- Ezt Mao elmagyarázta, aki a következő mondásával vonult be a történelembe: „Egy százszor elismételt hazugság igazsággá változik”. (Ezt a mondást Göbbels-nek tulajdonítják)
Pacepa: gyáva voltam
- Az Egyesült Államokban néhány hete kiadott könyvében először mesél el néhány részletet a Romániából történt szökéséről. A könyvet egy azonos című filmmel együtt június 25-én mutatták be. Ezt a filmet ma este fogjuk bemutatni…
- Az amerikai professzor és történész Rychlak-kal, a Vatikán állandó ENSZ-képviseletének tanácsadójával együtt írt könyv a jelenkor bubópestisét kezeli: a dezinformálást. A film szintén az életemmel és azzal foglalkozik, hogyan mentem át a zsarnokságból a demokráciába. Nem szöktem el, Andrei. A Ceauşescu kommunizmusával történt szakításom előre megfontolt lépés volt, melynek megvalósítását egy évvel elhalasztottam, mert nem volt bátorságom belevágni az ismeretlenbe.
- A könyvben a bátorság hiányánál sokkal durvább szót használtam: coward – gyáva. Azért nyitottam ezt a zárójelet, mert a „szökés” egy Securitate által használt pejoratív szó annak inszinuálására, akik ideológiailag szakítottak a kommunizmussal, azok valójában tolvajok, vagy másfajta bűnözők voltak, akik azért szöktek meg Romániából, hogy ne tartóztassák le őket.
Pacepa: életének 3 leghosszabb napja  
- Helyes, tábornok úr…
- Visszatérek a „szökésem”-hez. Romániai tisztségeim miatt csak az AEÁ elnöke engedélyezhette politikai menedékre vonatkozó kérésemet. Az új könyvemben részletezem. Carter elnök engedélye három nap után érkezett meg – életem leghosszabb időszaka. A várakozás drámai volt. De minden jó, ha a vége jó. Június 27-a éjfélkor érkeztem meg a majna-frankfurti Rhein-Main amerikai légibázisra. A Carter elnök által küldött gépen volt hálószoba, de, természetesen, egész éjszaka nem tudtam lehunyni a szememet. Az utazást az új könyvben írtam le. Nem könnyű annak tudatában lenni, hogy másnaptól kezdve már nem az vagy, aki és ami voltál. Tudtam, hogy nehéz lesz. De azt is tudtam, hogy Ceauşescunak sem lesz könnyű. Visszanézve, igazam volt. Ceauşescu elvesztette a mérkőzést. Egy egész könyvet írhattam volna a Ceauşesc-uval folytatott háborúmról. De én is, ő is csak két fogaskerék voltunk – az egyik nagy, a másik kicsi – abban a mechanizmusban, amely a csodálatos Román Királyságot, ahol születtem, egyfajta földi pokollá változtatta és úgy döntöttem, erről a mechanizmusról írok könyvet. A „Disinformation” a címe és egy kétórás dokumentumfilm alapját képezi, melyet a könyvvel együtt mutatunk be és amit ezután tudnak majd megnézni.
Kaddafi, Ceausescu, Arafat és Carlos, a Sakál Pacepa nyomában  
- Ceauşescu díjat tűzött ki a fejére. Carlosnak, a Sakálnak kellett önt kivégeznie. Kaddafi is díjat tűzött ki a fejére…
- Összesen négymillió dollárt, plusz még egy milliót, amit a Securitate fizetett ki Carlos-nak, a Sakálnak, hogy Amerikában meggyilkoljon.
- A Securitate irattárában felfedezett bizonyos dokumentumok szerint, Carlost Pleşiţă tábornok hozta Bukarestbe, aki a CIE-nek átkeresztelt DIE főnöke lett és a Securitate terroristaellenes egységénél képezték ki. A román sajtóban 2000. február 19-én, Anghelescu újságírónő aláírásával megjelent egyik cikk leírja a meggyilkolásomra szervezett akció előkészítését, aminek a „363-as művelet” volt a fedőneve. Ezt Pleşiţă koordinálta. Itt említem meg csak egy részét annak a lőszernek, amit Carlos-nak az ellenem irányuló merényletre való felkészítésénél használtak fel: felrobbantott pirotechnikai gyutacsok (550 db.), EPH/88 plasztik robbanószer (37 kg), EPP/88 plasztik robbanószer (178 kg), 7,62 mm-es 43 modellű lőszer (3753 db.), 9 mm-es Makarov típusú lőszer (5040 db.), 7,65 mm-es egyszerű pisztolylőszer (1669 db.), 9 mm-es hosszú lőszer (1306 db.), 7,62 mm-es acélmagvas hosszú lőszer (1049 db.).
- Érte baj a Sakál miatt?
- A Sakál az AEÁ-ban nem talált meg, de 1981. február 29-e éjszakáján bomba robbant az amerikai Szabad Európa rádióadó müncheni székházában, mely a 'Kárpátok Géniuszá'-ról szóló leleplezéseimet közölte. A 10 kg. plasztik robbanószert tartalmazó bomba több mint 8 méteres lyukat ütött az épület falában és 8 személyt megsebesített. Öt Nyugat-Németországba akkreditált román diplomatát utasítottak ki, mert érintettek voltak ebben a terrorista tettben.
- Félt?
- Nem vagyok félős természetű és már átmentem két merényletkísérleten, az egyiket Arafat, a másikat Kaddafi szervezte. De nem volt könnyű.
- Tábornok úr, engedélyével reklámszünetet tartunk és néhány pillanat múlva visszatérünk. Felemelünk egy újabb leplet?
- OK, Andrei. Felemelünk.
- Köszönöm, tábornok úr. Reklám. (…)
Pacepa és a francia DST
- Visszatértünk. Ma este Pacepa tábornokkal, Ceauşescu volt tanácsadójával és a Külügyi Hírszerző Főosztály (DIE) volt helyettes vezetőjével beszélgetünk, aki 1978. július 28-án, pontosan 35 évvel ezelőtt, politikai menedéket kérve, az Amerikai Egyesült Államokba jutott. Pacepa tábornok a volt szovjet tömb legmagasabb rangú tisztségviselője, aki politikai menedéket kért az Amerikai Egyesült Államokba. Pacepa tábornok belement abba, hogy ma este válaszol a kérdéseinkre.
- Tábornok úr, nagyon egyenesen folytatom. Igaz, hogy a Sakál elfogásában együttműködött a francia DST-vel, aki most egy francia börtönben raboskodik?
- 1985-ben dolgoztam együtt Bonnet-vel, Franciaország Területi Felügyeleti Igazgatósága (DST) vezetőjével, amikor a párizsi DST-székházba helyeztek át és részt vettem néhány terroristaellenes akcióban, többek között a Sakállal kapcsolatosan is. De nem volt aktív szerepem az 1994-es, szudáni elfogásában.
- A Szabad Európá-s Georgescu bántalmazóinak elítélése és Goma, Tănase és a kor más kommunistaellenes disszidenseinek védelme volt a DST-vel folytatott együttműködésem fő tárgya. Különben, amikor elhagytam Párizst, Bonnet-től megkaptam annak a méreggel teli tollnak a másolatát, amit Pleşiţă átadott a Goma meggyilkolásával megbízott illegális CIE-tisztnek, valamint a Mitterand elnök sajtókonferenciájának felvételét tartalmazó mágnesszalagot, ahol gyilkosok bandájának minősítette a kommunista Románia kémszolgálatát. Később Bonnet-vel együtt cikkeket közöltem a francia sajtóban, melyekben a Ceauşescu-korszak utáni Románia első kémszolgálati vezetője, Caraman tábornok KGB-hez tartozását dokumentáltuk.
Kétszer váltott identitást az AEÁ-ban   
- Sok találgatás volt az Egyesült Államok-beli életéről. A Securitate egy adott pillanatban azzal dicsekedett, hogy megtalálta önt? A könyvben azt írja, hogy kétszer váltott identitást…
- Ez igaz. „Shit happens”, így mondják Amerikában. Elvesztettem az egyik csatámat a Securitate-val szemben és az elejétől kellett újrakezdenem az életem.
- Könnyű felnőtt fejjel újrakezdeni az életet, méghozzá kétszer?
- Ez olyan, mintha újra megszületnél, Andrei. Mindent elölről kezdtem. Más néven. Más múlttal. Más barátokkal. Más jövővel. Csak a vegyészmérnöki szakma maradt ugyanaz.
Pacepa levele a Romániában maradt lányának   
- Tábornok úr, 1978-ban Romániában maradt a lánya, Dana és a férje. Egy adott pillanatban üzenetet írt Dana-nak, ha nem tévedek, akkor a francia Le Monde napilapon keresztül. Wolf kongresszusi képviselő is elmesélt két Dana-val kapcsolatos epizódot…
- Így van, Andrei. Miután az AEÁ-ban politikai menedéket kaptam, a Le Monde-ban leközöltem egy Dana-nak címzett nyílt levelet, akit aztán a Securitate 11 évig házi őrizetben tartott. Az új könyvemben újra leközöltem ezt a levelet, amit az 1980-as években a Szabad Európában is felolvastak. Itt egy részletet idézek: „20 évig, sajnálatos módon, nyugati technológiák ellopásában vettem részt… Lopásban érintett voltam, de gyilkosságokban nem… 1978-ban parancsot kaptam, hogy szervezzem meg Bernard, a Szabad Európa Rádió román programigazgatójának meggyilkolását, aki a személyi kultusszal szembeni ironizálásaival feldühítette Ceauşescut. Késő, július volt, amikor megkaptam ezt a parancsot és amikor kénytelen voltam választani aközött, hogy jó apa, vagy politikai gyilkos legyek. Téged ismerve, Dana, meggyőződésem volt, hogy inkább apát akartál, mint gyilkos apát”.
A Vörös horizontok története   
- Sok olyan fontos momentum van, melyek alapvetően cáfolják a Romániában még ma is keringő dezinformálásokat. Engedelmével, tábornok úr, sorra venném őket…
- Kérlek, Adrei.
- 1987. Tábornok úr, ön aláírja a „Vörös horizontok” könyvet, amiben leleplezéseket közöl Ceauşescu-ról és a kamarillájáról. A Szabad Európa akkori vezetője, a történész Georgescu úgy dönt, rádiósorozatot csinál belőle. Megfenyegetik: ha leadod Pacepa könyvét, meghalsz. És meghalt. Ahhoz hasonló módon, ahogy a híres müncheni rádióadó másik két román igazgatója is… A híres rák és a híres Radu… (állítólag a Securitate „Radu” kódnév alatt sugározta be a rendszer ellenségeit).
- Igaz. Ez a drámai epizód nagy terjedelemben szerepel az „Egy szekus koholmány látlelete” című könyvben, amit a 90-es évek közepén jelentetett meg két újságíró, Stănescu és Dumitrescu. Aztán Vlad halála után a Szabad Európa román részlegének igazgatójává vált Ratesh három évet töltött el a Securitate irattáraiban, ahol olyan dokumentumokat talált, melyek a Securitate érintettségét bizonyították Noel és Vlad meggyilkolásában.
- Nem sok Romániában megjelent recenziót olvastam a „Vörös horizontok”-ról. Az AEÁ-ban hogyan fogadták?
- Angol nyelven három kiadást ért meg, plusz egy hangos könyvet, nyolc magnókazettán és egy román nyelvűt az emigráció számára. 1988-ban magyar nyelvre is lefordították és illegálisan kiadták Magyarországon, Mao típusú zsebkönyv formájában. Ceauşescu kivégzése után a könyvet 27 további országban adták ki, több száz recenziója volt és tankönyvvé vált Egyesült Államok-beli katonai egységekben és iskolákban. Első kiadása után 26 évvel a „Vörös horizontok” még mindig megtalálható a könyvesboltokban – nyilvánvalóan, a világ különféle részein vannak más Ceauşescu-k.
Pacepa példátlan gesztusa   
- Közvetlenül Georgescu halála után felajánlják Ratesh-nak, aki akkoriban a Szabad Európa washingtoni tudósítója volt, felajánlották a müncheni román részleg vezetésének átvételét. Ekkor példátlan gesztust tesz. Találkozik Ratesh-sal. Miért?
- Nestor-t 1978-ban ismertem meg, amikor elkísértem Ceauşescut az AEÁ-ba és lenyűgözött a bátorsága. Nestor azon kevés újságírók egyike volt, akik nyíltan szembementek a zsarnokkal, még a washingtoni híres Sajtóklubban is és figyelmeztetni akartam. Tudtam, hogy Noel nem természetes halállal halt meg és elmondtam neki, amit Ceauşescu háborújáról tudtam a Szabad Európa igazgatói ellen.
- De Ratesh nem hallgatott önre és elment Münchenbe a Szabad Európát vezetni.
- Nagyon örvendek, hogy tévedtem. Azt hiszem, hogy a „Vörös horizontok”-ban szereplő leleplezések, melyeket leírtam Ceauşescu háborúját a Szabad Európa igazgatói ellen, szerepet játszottak.
Wolf kongresszusi képviselő juttatta ki Pacepa lányát Romániából
- 1989. december 22-e következik. Lánya, Dana továbbra is Bukaresten volt. Bukarestbe érkezik érte Wolf kongresszusi képviselő. Mi történt?
- Wolf kongresszusi képviselő, akit eddig 17-szer választottak újra, az AEÁ Kongresszusának román-ügyi szakértője. Kedves barátom is. 1989 szilveszterét a repülőben töltötte, útban Bukarest felé. 1990. január 6-án Dana-val, a férjével és az apósával tért vissza.
- A romániai pletykaterjesztők szerint, Dana annyira undorítónak tartotta az ön „árulását”, hogy megtagadta a kiutazást önhöz, az AEÁ-ba. Mi a válasza?
- Dana és a férje voltak az első románok, akik Ceauşescu kivégzése után az AEÁ-ba jutottak. A Wolf kongresszusi képviselővel történt megérkezésüket 44 amerikai és külföldi tévéadó közvetítette. Dana férje, aki szobrász, hálából elkészítette a kongresszusi képviselő mellszobrát, amit átadtam neki. Wolf kongresszusi képviselő új, „Prisoner of Conscience” című könyvének második fejezetét könyvemnek, a „Vörös horizontok”-nak és Dana kiszabadításának szentelte. Ebből idézek: "A mellszobor most az ebédlőmben van és ahányszor meglátja, a legkisebb unokám megdörzsöli az orrát. Kétségtelen, a mellszobor nem a kongresszusi képviselő leghűebb ábrázolása, mondja Pacepa tábornok, de Dana és Radu számára a szabadság jelképe".
- Tábornok úr, Romániában honnan származik?
- Tudom, mire célzol. Örülök, hogy tisztázhatom. Bukarestben születtem, Bukarestben nőttem fel, Bukarestben lettem vegyészmérnök, Bukarestben dolgoztam és Bukarest lakója maradtam a Ceauşescu-val történt szakításomig. Ez utóbbi azonban, aki nacionalistának mondta magát, nem akarta, hogy az ország arról értesüljön, egy tősgyökeres román szakított a diktatúrájával és azt parancsolta a Securitate-nak, terjessze el azt a koholmányt, mely szerint Romániába tévedt cseh bibsi, egy magyar (az eredetiben a pejoratív „boanghen” szerepel), egy német korcs és nem is tudom még milyen zagyvaság vagyok. A Securitate végrehajtotta. Így írták a történelmet a kommunista Romániában. Emlékszik Pătrăşcanu-ra? Maniu-ra? Titulescu-ra? Brătianu-ra? A Securitate őket is az angol, amerikai, német, vagy nem is tudom még milyen kémszolgálatnak dolgozó korcs-románoknak mutatta be. Mindnyájan tősgyökeres románok voltak.
Pacepa és a katonai eskü   
- Romániában sokan azzal vádolják, hogy megsértette a katonai esküjét. Ön szerint elárulta azt?
- Nem. A katonai eskümben azt vállaltam, hogy megvédem a hazámat és mindent megtettem, amit lehetett azért, hogy megvédjem Ceauşescu zsarnokságától. Büszke vagyok arra, hogy volt bátorságom birokra kelni vele és örvendek, hogy segíteni tudtam honfitársaimnak megszabadulni tőle. Bodnăraş tábornok pontosan azt tette, amit én, de sohasem vádolták azzal, hogy megszegte a katonai esküjét. Miért? Mert ő Moszkvában kért politikai menedéket, nem az Egyesült Államokban? Távol áll tőlem az, hogy de Gaule tábornokhoz hasonlítsam magam, de ő is pontosan azt tette, amit én és sohasem vádolták a katonai esküje megszegésével.
Pacepa: a külügyi kémszolgálatnál dolgoztam, nem a belbiztonságnál 
- Romániában egyesek azzal vádolják, hogy atrocitásokat követett el a Csatornánál. Mi a válasza?
- Az, hogy közöm volt a csatornai (Duna–Fekete-tenger-csatorna) munkatáborhoz egy másik szekus dezinformáció, melynek célja a múlt megváltoztatása. A Romániában töltött utolsó 24 évemben Románia tudományos és műszaki (S&T) kémkedését vezettem, nem a belső Securitate-t, az utolsó hat évben pedig a külföldi dezinformálási tevékenységet is, melynek célja az volt, hogy Nyugaton felépítse Ceauşescu kultuszát. Nem volt semmilyen hatásköröm a belbiztonság terén – az első négy év kivételével, amikor, mint említettem, a szabotázs-elhárítás alsó szintű tisztje voltam, ahol a vegyiparért voltam felelős, nem a csatornáért.
- A Romániában eltöltött utolsó 24 évben az volt a fő feladatom, hogy segítsem a nemzetgazdaság fejlődését, mely Ceauşescu alatt haldokolni kezdett. Ezt a feladatot hazafias kötelességnek tartottam és mindent elkövettem, hogy segítsem a hazámat. A Végrehajtó Politikai Bizottság S&T-tevékenységre vonatkozó, a Securitate-val történt szakításom előtt néhány hónappal készült jelentése arra a következtetésre jutott, hogy Románia ipari egységeinek kb. 30 százalékát a Nyugatról ellopott technológiák segítségével hozták létre. Ezt az elemzést leírtam a „Vörös horizontok”-ban. A következtetések, természetesen, dicsérőek voltak, mert Ceauşescu és Elena vezették az egész S&T-s kémtevékenységet. De számos gyárat és kombinátot tényleg lopott technológiákkal építettek fel, mert Romániának nem volt pénze megvásárolni azokat. A borzeşti-i vegyi kombinát, a műbőr-, színes film- és fényképpapírgyárak, a Diesel-motorgyár és az alufóliagyárak csak néhány példa. Örvendek, hogy közreműködtem a létrehozásukban és örvendek, hogy továbbra is hasznosak az országnak.
A múlt megváltoztatása, a dezinformálás egyik legtitkosabb oldala  
- Új könyve jelentős részét a múlt megváltoztatására szánt dezinformálási műveleteknek szentelte, melyek célja elérni, hogy az megfeleljen az új vezetők jövőbeni érdekeinek, ahogy az önnel is történt. Kérem, beszéljen ezekről a műveletekről…
- A múlt megváltoztatása a dezinformálási tevékenység egyik legtitkosabb oldala volt. A múlt megváltoztatását célzó műveletek miatt semmi sem bizonyult nehezebbnek a kommunisták számára, mint a jelen előrejelzése. 1922-1923-ban a Szovjetunió vezetőinek egyike sem tudta még csak elképzelni sem, hogy Lenin halála után a Politikai Büró összes tagját, akik Leninnel együtt megszervezték az úgynevezett Nagy Szocialista Forradalmat, „kémek”-nek, vagy „árulók”-nak fogják nevezni és agyon fogják őket lőni. Mindenkit, Sztálin kivételével. Az SZKP XVII., 1934 januárjában tartott, „Győztesek Kongresszusá”-nak is nevezett Kongresszusának egyetlen részvevője sem volt képes előrelátni, hogy a Bolsevik Párt Központi Bizottságának akkor megválasztott 139 küldöttéből 110-et szintén kémeknek és árulóknak fogják nyilvánítani és kivégzik őket. Különben e kongresszus 1.966 fős teljes küldötti létszámából a következő években 1.108 főt kivégeztek. Még Trockij, a bolsevik forradalom egyik ideológusa és haderői parancsnoka sem tudta elképzelni, hogy hamarosan szintén kémnek és árulónak fogják nyilvánítani és aztán a saját elvtársai fogják bestiálisan meggyilkolni.
- Térjünk át Romániára…
- Igazad van. A román kommunizmus nem képezett kivételt. Mihály király 1944. augusztus 23-án hirtelen nemzetközi hős lett azon bátor tette miatt, hogy a nácik ellen fordította a fegyvereket. Ő és Eisenhower, az európai szövetséges erők legfőbb parancsnoka a világ azon öt államférfiúi közé tartoztak, akiket úgy az amerikai elnök, mint ahogy a szovjet vezető is kitüntetett. Gheorghiu-Dej-t pedig annyira lenyűgözte a fiatal király bátorsága, hogy kezet csókolt neki, amikor először megjelent előtte, miután kiengedték a börtönből. Megnézheti a fényképet – a korabeli újságokban megjelent. Sem Sztálin, sem Dej nem tudták akkor megjósolni, hogy alig három évvel később szintén ők fogják megváltoztatni a király ezen dicsőséges múltját, hogy „kém”-nek fogják bélyegezni és megfosztják majd azon ország állampolgárságától, melyben született.
- Pătrăşcanu története  
- Régen sokat írt Pătrăşcanu-ról, aki közeli barátja volt az apjának. Az ő múltját is megváltoztatták.
- Igen. A romániai kommunista párt egyik alapítója volt és a háború után fontos szerepet játszott a kommunistaellenes ellenzék likvidálásában és Románia szovjetesítésében. Akkor egyetlen román kommunista sem tudta elképzelni, hogy pártjuk, melyeket Pătrăşcanu hozott létre és szolgált elkötelezetten 30 éven keresztül, kémnek és árulónak fogja nyilvánítani és aljas módon tarkón fogja lőni. Mint ahogy azt sem tudta elképzelni, hogy Pătrăşcanu-t ugyanaz a párt 14 évvel később Post Mortem rehabilitálja. A múlt meghamisítása volt a Securitate által a legintenzívebben alkalmazott módszer arra, hogy megszabaduljon az ellenzőktől. A történelmi pártok összes vezetője, a kapitalista gazdaság vezetőinek többsége, a haderők, a Siguranţa (a Securitate elődje) és a rendőrség több ezer tisztje, valamint több ezer diplomata, író, újságíró és pap, akik Románia virágzó királyságának gerincét alkották, „kém” és „áruló” lett és a gyalázatos Securitate kivégezte, vagy bebörtönözte őket. Maniu, Brătianu, Tătărăscu, Petrescu, Mihalache, Penescu és Coposu csak néhány azon személyiségek közül, akiknek a Securitate megváltoztatta a múltját. Még a híres szobrász Brâncuşi-t is „az angol-amerikai kémhálózat ügynöké”-vé változtatták. 1978-ban én kerültem sorra.
A titkosszolgálatok óriási fejlődésen mentek át   
- 1990 januárja. Úgy tűnt, Románia a demokrácia felé lépked. Ön az Iliescu-rezsim és az új hírszerző szolgálatok egyik legkeményebb bírálója volt. Miért?
- A Ceauşescu utáni Románia kémszolgálatának főnöke Caraman volt KGB-ügynök lett, az új SRI főnöke pedig Măgureanu, eredetileg Astal,lîs) (így! ez zagyvaság, állítólag Asztalos volt a neve), aki megesküdött a parlament előtt, hogy semmi köze nem volt a Securitate-hoz, de valójában a beosztottam volt a DIE-nél, ahol Mihailă volt a fedőneve.
- Most, 23 évvel később úgy gondolja, van fejlődés Romániában?
- Abszolút. Figyelemmel kísérem azt, ami odahaza történik és mélységesen lenyűgöznek Románia hírszerző és elhárító szolgálatainak óriási előrelépések, valamint a románok új nemzedékeinek erőfeszítései, akik új nemzeti létet akarnak nyújtani az országnak. Teljes szívemből mindenkinek minél teljesebb sikert kívánok.
- Miként jellemezné a mai Romániát?
- Olyan országként, mely most tudja, miként lehet zsarnoksággá változtatni egy demokráciát, de mely továbbra is tanulja, miként kell megfordítani ezt a drámát. Saját tapasztalatomból tudom, hogy a demokráciát nem lehet egyik napról a másikra megtanulni. 25 éve váltam amerikai állampolgárrá, de továbbra is tanulom az amerikai demokrácia titkait.
Az orosz glasznoszty dezinformálás  
- Tábornok úr, nemrég új könyvet jelentetett meg, mely már az első helyen van az amerikai ranglistákon. És egy filmet. A „Dezinformálás”-t, amiben leleplezéseket tesz. De szeretném, ha kitérnénk néhány momentumra. Az első. Ceauşescu megérkezik Moszkvából. 1972…
- Glasznoszty! Igen, Andrei, ezek világszinten elsőnek számító leleplezések. Moszkva dezinformálása miatt mindenki azt hiszi, hogy a glasznosztyot Gorbacsov találta ki arra, hogy a Szovjetunió totalitárius államból demokratikussá változtassa. Sajnos, az egész sajtó így hiszi. Ugyanígy hiszi az a bizottság is, mely Nobel-díjat adott Gorbacsov-nak, valamint a Time Magazin is, mely az „Évtized emberé”-nek nevezte. Még a híres Brit Enciklopédia is úgy határozza meg a glasznosztyot, hogy az „a Gorbacsov által a 80-as években bevezetett politikai és társadalmi nyitási új szovjet politika, melynek célja a Szovjetunió demokratizálása volt”. De a glasznoszty egy régi orosz kifejezés a cár imázsának megszépítésére.
- A 30-as évek közepén, vagyis Gorbacsov glasznoszty-ja előtt 50 évvel, a Nagy Szovjet Enciklopédia a glasznosztyot úgy határozza meg, hogy „a sajtó manipulálása annak érdekében, hogy a közönség számára megszépítse a híreket”. A glasznoszty akkor reklámot, önreklámozást jelentett. A könyvemben megtalálhatják a pontos orosz szöveget és az angol fordítását.
- Más szavakkal, Gorbacsov glasznoszty-ja félrevezetés volt?
- Igen. Ugyanúgy, mint Ceauşescu glasznoszty-ja, amit részletesen leírok a könyvben. Tudom, ezt nehéz elhinni. De most, amikor történelmi távlatból nézzük a kommunizmust, megértjük, hogy az sem volt semmi más, mint dezinformálás. A KGB irattárai azért vannak továbbra is zárva.
- Nagyon érdekes. Engedelmével újabb reklámszünetet tartunk és utána visszatérünk. A csúcsponthoz közeledünk…
- Permission granted!
- Reklám.
A romániai hazugságok
- Visszatértünk a rendkívüli adásunkhoz, melynek Pacepa tábornok a különleges meghívottja, a kommunista külügyi kémszolgálat volt főnöke, aki 1978-ban politikai menedéket kért az Amerikai Egyesült Államokban. Pacepa tábornok pontosan 35 évvel ezelőtt amerikai földre lépett, Washington D.C.-ben. Tábornok úr, visszatérünk a párbeszédünkhöz…
- OK, Andrei.
- Tábornok úr, Romániában nincs túl sok barátja. Valójában nagyon sok ellensége van. Az amerikai Watts a Romániában megjelentetett új könyvében, aki Ceauşescu Romániájában telepedett le és ma is Romániában él, cáfolja mindazt, amit Ceauşescu-ról írt. Watts állítása szerint, Ceauşescu valójában Amerika-párti volt, aki Romániát amerikai stílusú demokráciává akarta változtatni. Mi a válasza?
- „… and the moon is made out of green cheeese”, mondják az amerikaiak, ha szemenszedett hazugságokat hallanak. Ez azt jelenti: „… és a Hold zöld sajtból van”. A berlini fal 1989. november 9-én leomlott és minden szocialista ország azonnal megnyitotta a határait (így! ez azért nem pontosan így történt) Mindegyik, Románia kivételével. 1989. november 14-én az úgynevezett Amerika-párti demokrata Ceauşescu összehívta a Román Kommunista Párt (PCR) XIV. Kongresszusát, ahol egy háromórás beszédben dörgött és villámlott a Marx Kelet-Európa többi részén uralkodó alkirályait elnyelő demokráciahullám ellen. Ceauşescu akkor újrajelöltette magát és nagy csinnadrattával újraválasztották a Román Kommunista Párt főtitkárává és Románia Szocialista Köztársaság elnökévé. Megvannak a Scînteia újság akkori számai, melyek beszámoltak a PCR akkori, három napig tartó „történelmi” kongresszusáról. Azt ajánlom Watts úrnak, olvassa el azokat. Tanulságosak. Az 1989-ben Kelet-Európában lezajlott kommunistaellenes felkelések annyira békések voltak, hogy a „bársonyos forradalom”-mal bővítették a szókincset. Az Amerika-párti demokrata Ceauşescu Romániája volt az egyetlen kivétel: 1.104 román hazafi fizetett az életével azon óhajáért, hogy felszabadítsa országát az ország – és Európa – történelmének legundorítóbb zsarnoksága alól.
- Watts úr állítása szerint, a CIA volt igazgatója, Woolsey úr állítólag azt mondta, hogy ön elismerte a CIA-igazgatói irodájában, hogy azért feketítette be Ceauşescu-t, mert KGB-ügynök volt. Ez nyilvánvalóan egy újabb kísérlet a múlt megváltoztatására. Mit válaszol neki?
- Woolsey úr válaszolt neki az új könyvem bevezetőjében. Idézem: „Pacepa vezérezredes az eddigi legnagyobb szökevényünk”.
- Folytatnám Woolsey úr ön könyvéhez írt bevezetőjének idézését, mert sokatmondó: „Tisztelt társszerzőjével, Prof. Rychlak-kal együtt, [Pacepa úr] figyelemre méltó könyvet írt. Nemcsak a történelem és sok mostani – főleg oroszországi és közel-keleti – dezinformálás megértésében segít, de jó kiindulási pont a kivédésükhöz is. Röviden, a könyv olyan világot mutat be, melynek létezéséről sokan nem tudtak és amelyet mi, akik ismertük, lebecsültünk… Ez a figyelemre méltó könyv megváltoztatja azt, ahogy a hírszerző tevékenységről, a külügyekről, a sajtóról és ezeken kívül sok minden másról gondolkodunk.”
- Visszatérek az interjúnkhoz, tábornok úr. 2004-ben, amikor Bush elnök Bukarestbe érkezett, hogy bejelentse Románia felvételét a NATO-ba, az égen szivárvány jelent meg. „Isten mosolyog ránk”, mondta az amerikai elnök. Emlékszik?
- Igen. Isten valóban mosolyog ránk, Andrei. Romániában, mely a világok találkozásánál van, hosszú történelme van a megszállásoknak, rómainak, oszmánnak, fanariótá-nak, németnek és szovjetnek. Most azonban a Romániában állomásozó amerikai katonák az ország területi integritását biztosítják. Igen, Isten mosolyog ránk, Andrei, de nem azért, mert Ceauşescu állítólag Amerika-párti demokrata lett volna, hanem azért, mert a román nép elkergette.
Pacepa: elmondhatatlanul vágyok arra, hogy újra lássam a szülőföldemet   
- És akkor most egy utolsó kérdés, tábornok úr. Vissza fog még térni Romániába?
- Elmondhatatlanul vágyok arra, hogy újra lássam a szülőföldemet és újra letérdelhessek szüleim sírjánál. De kétlem, hogy minderre sor kerülhet mindaddig, míg Románia igazságszolgáltatása továbbra is fenntartja azok halálbüntetéseit, akik „elárulták” Ceauşescu eretnekségét – akik közé megtiszteltetés, hogy tartozhatom.
- Végül mit szeretne üzenni a romániai tévénézőknek?
- Emlékszel a „Hai să dăm mană cu mană cei cu inima romană?” (Az Egyesülés hórája című ének egy sora: „Fogjunk össze mi, román szívűek”) énekre?
- Természetesen!
- Ezt akarom üzenni a tévénézőknek. Meglátásom szerint a Gyűlölet a kommunizmus egyik legkárosabb öröksége. Románia Szocialista Köztársaságban minden román gyűlölte Ceauşescu-t, aki minden románt gyűlölt. Most az ország fele gyűlöli Băsescu elnököt, a másik fele pedig Ponta kormányfőt. Fogjunk össze. Az a Románia, ahol születtem, földi mennyország volt. Helyrehozhatjuk.
- Tábornok úr, ehhez a románoknak meg kell változtatniuk a mentalitásukat…
- Igen, Andrei.
- A románoknak újra hinniük kell majd a román hagyományokban, értékekben és bölcsességben.
Bădin
evz.ro, 2013. július 29.

((a zárójelekben szereplő helyesbítések továbbá dőlt-betűs kiemelések Badin-től valók))

.

Szólj hozzá!

Címkék: könyv franciaország románia németország oroszország európa duna kommunizmus nato lengyelország szudán vatikán szovjetunió hold kárpátok szabadeuróparádió nobeldíj egyesültállamok feketetenger németszövetségiköztársaság egyesültnemzetekszervezete

A bejegyzés trackback címe:

https://eleve.blog.hu/api/trackback/id/tr437105641

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.