HTML

Egyik 19

Magyarországról, utódállami területekről, Európáról, Európai Unióról, további földrészekről, globalizációról, űrről

Friss topikok

Címkék

1956 (80) accademiaungheresedellescienze (1) ádeniöböl (1) adriaitenger (10) adriaticsea (3) aegeansea (2) aegyptus (1) afganisztán (62) afghanistan (46) africa (44) afrika (68) ajurabirodalom (1) akabaiöböl (1) alánia (1) alaptörvény (35) albánia (18) albania (6) algéria (11) algeria (6) algérie (2) alkotmány (21) alkotmánybíróság (18) államadósság (2) állambiztonságiszolgálatoktörténetilevéltára (3) államiszámvevőszék (4) állandóválasztottbíróság (1) állatorvostudományiegyetem (1) allemagne (1) alpok (1) altai (1) altáj (2) amazon (2) americae (1) americanhungarianfederation (1) americansamoa (1) americas (1) amerika (9) amerikahangja (1) amerikaimagyarkoalíció (1) amerikaimagyarmúzeum (1) amerikaimagyarszépművesczéh (1) amerikaimagyarszövetség (2) amnestyinternational (8) andrássygyulabudapestinémetnyelvűegyetem (1) angara (1) anglia (5) angola (4) antarctic (6) antiguaésbarbuda (1) antiókhiaifejedelemség (1) appenines (1) aquincumimúzeum (1) arabköztársaságokszövetsége (1) araltó (1) arctic (13) arcticocean (1) ardeal (3) argentina (15) argentine (1) armenia (4) árpádvonal (1) asia (33) asianinfrastructureinvestmentbank (1) assyria (1) asteroid (18) athén (1) atlanticocean (8) atlantióceán (10) atom (1) australia (33) austria (43) austrohungarianmonarchy (4) ausztrália (33) ausztria (128) autonómia (32) autonomy (3) azerbaijan (7) azerbajdzsán (12) azovitenger (5) ázsia (56) babesbolyaitudományegyetem (1) babilon (1) babilónia (1) badeniőrgrófság (1) bahamas (2) bahamaszigetek (1) bahrain (3) bahrein (1) bajkáltó (1) bajorország (3) balassiintézet (6) balaton (7) balcans (15) balkán (53) baltics (16) balticsea (7) baltikum (20) baltitenger (14) balti államok (1) banat (2) banglades (9) bangladesh (7) bánság (14) baptistaszeretetszolgálat (1) barentssea (3) barentstenger (2) batthyáneum (2) bayofbengal (2) bécsimagyartörténetiintézet (1) belarus (10) belgakongó (1) belgium (60) belgrádimagyarkulturálisintézet (1) belize (1) benesdekrétumok (4) beringszoros (1) besszarábia (5) bethlengáboralap (3) bevándorlásihivatal (7) bhutan (1) bhután (1) Biblia (7) bissauguinea (1) bizánc (2) bizáncibirodalom (2) blacksea (23) bluestream (1) boek (1) bog (1) bok (1) bolivia (3) bolyaiegyetem (2) bolyaitudományegyetem (2) book (51) bosniaandherzegovina (2) bosphorus (2) bosporus (2) bosznia (5) boszniahercegovina (20) boszporusz (1) brandenburg (1) brazil (19) brazília (15) britbirodalom (3) britishpetroleum (2) britszomália (1) brunei (3) buch (13) budapest (1) budapestfővároslevéltára (1) budapesthistorymuseum (2) budapesticorvinusegyetem (2) budapestiközlekedésiközpont (1) budapestiműszakiésgazdaságtudományiegyetem (4) budapestitörténetimúzeum (2) budapestneutroncentre (1) budapestostroma (2) bukovina (1) bulgaria (18) bulgária (68) bulgarianacademyofsciences (1) burma (4) burundi (2) burzenland (1) byzantium (1) caboverde (1) calvinjteológiaiakadémia (1) cambodia (2) cameroon (1) canada (41) canto (1) caribbeansea (4) caritashungarica (1) carpathianbasin (5) carpathians (1) carte (7) cartoon (1) caspiansea (7) catalonia (5) caucasus (7) centralafricanrepublic (1) centralbankofhungary (1) chevron (2) chile (18) china (130) chinoingyógyszergyár (1) chorwerke (1) címer (1) Címkék (2) ciprus (14) collègebaronjózsefeötvös (1) colombia (3) comet (6) communism (3) communist (4) constitution (1) costarica (8) crimea (2) croatia (14) csád (2) csángórádió (2) csecsenföld (2) csehország (72) csehszlovákia (41) csendesóceán (11) csónak (2) cuba (6) cyprus (10) czechia (10) czechoslovakia (2) dal (6) dance (13) dánia (23) danube (29) danubianresearchcenter (1) dardanelles (3) debreceniegyetem (7) debrecenireformátuskollégium (1) defenseadvancedresearchprojectsagency (1) délafrika (12) délamerika (18) déliáramlat (23) déljemen (1) délkínaitenger (5) délkorea (10) délszudán (2) délvidék (52) democraticrepublicofcongo (2) demográfia (1) denmark (12) deutschland (4) dévaiszentferencalapítvány (2) djibouti (1) dobrudzsa (1) dominica (2) dráva (1) drávaszög (2) dubai (3) dubliniegyezmény (2) duna (76) dunaipolynemzetipark (2) dunamédiaszolgáltatónonprofitzrt (1) dunamellékireformátusegyházkerület (1) dunatelevízió (5) dzsibuti (1) earth (78) earthquake (28) eastchinasea (2) eastgermany (1) easttimor (5) ebolajárvány (2) ecuador (13) ég (24) égeitenger (4) egészségügy (2) egészségügyivilágszervezet (6) egriérsekség (1) egyenlítőiguinea (1) egyesültállamok (279) egyesültarabemírségek (11) egyesültarabkirályság (1) egyesültarabköztársaság (1) egyesültnemzetekszervezete (46) egyházikönyvtárakegyesülése (1) egyiptom (59) egyiptom(hellenisztikus) (1) egypt (29) elba (1) elsővilágháború (68) emberijogokeurópaibírósága (10) ének (9) england (1) englishchannel (2) ensz (55) eötvösjózsefcollegium (5) eötvöslorándtudományegyetem (15) eötvösloránduniversity (1) építészet (16) equatorialguinea (1) erdély (259) erdélyimagyarközművelődésiegyesület (2) erdélyimagyarműszakitudományostársaság (1) erdélyimagyarnemzetitanács (17) erdélyimagyarnyelvmívelőtársaság (1) erdélyiművészetiközpont (2) erdélyimúzeumegyesület (19) erdélyinemzetimúzeum (1) erdélyinemzetimúzeumkézirattára (1) erdélyinemzetimúzeumlevéltára (1) erdélyireformátusegyházkerület (17) erdélyirómaikatolikusegyházmegye (2) erdélyirómaikatolikuspüspökség (1) erdélyiszépmívescéh (1) eritrea (17) estonia (12) eswatini (1) északamerika (9) északiáramlat (9) északiáramlat2 (1) északisark (4) északitenger (3) északj (1) északjemen (1) északkorea (9) északmacedónia (1) északvietnam (1) esztergomiérsekség (1) esztergomifőegyházmegyeikönyvtár (1) eszterházakulturáliskutatóésfesztiválközpont (1) eszterházykárolyegyetem (1) észtország (17) ethiopia (7) etiópia (9) eufrátesz (3) euphrates (8) eurasia (7) eurázsa (1) eurázsia (19) europa (5) európa (337) európaibékeintézet (1) európaibetegségmegelőzésiésjárványügyiközpont (1) európaibíróság (8) európaibizottság (97) európaibiztonságiésegyüttműködésiértekezlet (4) európaibiztonságiésegyüttműködésiszervezet (25) európaifejlesztésiésújjáépítésibank (1) európaiközpontibank (2) európainemzetiségekföderatívuniója (2) európainukleáriskutatásiszervezet (1) európaiparlament (88) európaitanács (50) európaiújjáépítésiésfejlesztésibank (3) európaiunió (262) europe (150) europeanantifraudoffice (1) europeancentralbank (1) europeancommission (22) europeancouncil (9) europeancourtofjustice (3) europeangeosciencesunion (1) europeaninvestmentbank (1) europeanparliament (13) europeansciencefoundation (1) europeanspaceagency (10) europeanunion (99) europol (2) eurostat (4) evangélikusországoskönyvtár (1) exxon (1) eυρώπη (1) fák (22) federationofhungarians (1) fehéroroszország (17) fehértenger (1) feketetenger (48) felhők (17) felvidék (67) fénykép (13) fényképek (132) ferenchoppmuseumofasiaticarts (1) ferenczjózseftudományegyetem (1) festmény (1) fidzsiszigetek (1) fiji (7) film (83) finland (11) finnország (30) firenze (1) firstworldwar (3) fiumeitengerészetiakadémia (1) főgáz (3) föld (12) földközitenger (42) földrajziintézet (1) földrengés (2) forsterközpont (2) fórumkisebbségkutatóintézet (4) france (97) franciaország (182) franciapolinézia (1) franciavichykormány (2) frenchpolynesia (1) frontex (11) függetlenállamokközössége (3) fülöpszigetek (7) fundamentallaw (1) galaxy (1) galícia (1) gambia (3) gangesz (1) gáza (3) gaza (3) gazprom (45) generalelectric (1) genfikonvenció (2) georgia (9) germanreich (7) germany (118) ghána (2) ghana (2) globalizáció (41) globalization (75) globalizmus (4) góbisivatag (1) golfáram (1) google (1) görögbirodalom (1) görögkatolikusmetropólia (1) görögország (84) greatbritain (132) greece (31) greenland (1) grenada (1) grófklebelsbergkunómagyartörténetiintézet (1) grönland (1) grúzia (12) guatemala (14) guinea (3) guineabissau (1) gulfofmexico (3) győriegyházmegyeilevéltár (1) gyulafehérvárirómaikatolikusérsekség (7) gyulafehérvárirómaikatolikusteológia (1) haázrezsőmúzeum (1) habsburgbirodalom (8) habsburgmonarchia (2) hadtörténelmilevéltár (1) hadtörténetiintézetésmúzeum (14) hágainemzetközibíróság (1) hagyományokháza (2) haiti (3) hajó (9) hangzóanyag (10) hargitanemzetiszékelynépiegyüttes (1) havasalföld (5) hegység (1) híd (9) himalája (2) himalaya (6) himnusz (3) hitelminősítők (7) (1) hold (2) hollandia (50) holyland (1) honduras (7) hongrie (8) hoppferencázsiaiművészetimúzeum (1) horvátország (76) hunbirodalom (1) hungaria (8) HungariaArchiregnum (1) hungarianacademyofarts (1) hungarianacademyofsciences (3) hungarianamericancoalition (1) hungarianhumanrightsfoundation (1) hungariannationalbank (1) hungariannationalmuseum (2) hungarianradio (1) hungarianstateopera (1) hungaricanaközgyűjteményikönyvtár (1) hungary (255) hunkultúramúzeuma (1) iaea (1) ibériaifélsziget (1) iceland (8) ifla (2) IIbécsidöntés (1) IIrákócziferenckárpátaljaimagyarfőiskola (6) IIworldwar (1) imf (35) india (88) indiaióceán (6) indianocean (7) indonesia (17) indonézia (5) induló (1) influenzavirus (1) információshivatal (1) inkabirodalom (1) instituthongroisdeparis (1) interjú (1) internationalatomicenergyagency (3) internationalbankofreconstructionanddevelopment (1) internationalenergyagency (2) internationalmonetaryfund (5) internationalspacestation (10) interpol (3) iparművészetimúzeum (5) irak (87) iran (89) irán (66) iraq (98) ireland (13) írország (19) israel (64) istitutobalassi (1) italia (6) itália (5) italy (58) ithakaprogram (1) ivorycoast (3) Iworldwar (2) izland (6) izrael (82) izráel (1) jagellóegyetem (1) jamaica (1) japán (49) japan (51) járművek (5) jegestenger (1) jemen (11) jeruzsálemikirályság (3) jordan (20) jordánia (33) józsefnádorműszakiésgazdaságtudományiegyetem (1) jugoszlávia (34) julianusprogram (1) jupiter (3) kaliningrad (1) kalocsabácsifőegyházmegye (2) kalocsaifőegyházmegyeilevéltár (1) kambodzsa (4) kamerun (3) kanada (43) karasea (1) karibtenger (3) károligáspáregyetem (2) kárpátalja (97) karpatenbecken (1) kárpátmedence (83) kárpátmedenceintézet (1) kárpátok (26) kaszpitenger (5) katalónia (1) katar (14) katolikuskaritász (2) katonaiműszakifőiskola (1) katonanóta (2) kaukázus (10) kazahsztán (13) kazakhstan (14) kelet (1) keletikárpátok (1) keletkínaitenger (6) kenya (13) képeslap (1) kgst (2) kína (124) kínaikultúramúzeuma (1) királyhágó (3) királyhágómellékireformátusegyház (5) kirgizisztán (5) kisebbségijogvédőintézet (3) kisebbségkutatóintézet (2) kitap (2) kitelepítés (1) knjiga (1) kodályinstitute (1) kodályzoltánemlékmúzeumésarchívum (1) kolozsváriegyetemikönyvtár (1) kolozsvárifőkonzulátus (2) kolumbia (1) kommunista (45) kommunizmus (28) kongóidemokratikusköztársaság (3) kongóiköztársaság (1) konstantinápolyipatriarchátus (1) könyv (125) korea (4) kőrösicsomasándorprogram (1) kórus (1) kórusmű (1) kosovo (7) kossuthdíj (1) koszovó (31) kosztolányidezsőszínház (1) középafrikaiköztrásaság (3) középamerika (3) központistatisztikaihivatal (10) krím (7) krizajánosnéprajzitársaság (3) książka (2) kuba (7) külügyiéskülgazdaságiintézet (3) kurdistan (1) kurdisztán (7) kúria (7) kuvait (4) kuwait (9) kyrgyzstan (2) lamanchecsatorna (1) laos (1) laptewsea (1) latinamerica (2) latvia (9) leagueofnations (1) lebanon (28) lechnerlajostudásközpont (1) lengyelország (128) lettország (17) libanon (33) libéria (3) liberia (3) líbia (52) libri (9) libro (7) lisztferencacademyofmusic (2) lisztferenczeneművészetiegyetem (1) lithuania (15) litvánia (18) livre (7) ludovikaakadémia (3) ludwigmúzeumkortársművészetimúzeum (1) lukoil (2) luxembourg (4) luxemburg (20) lybia (30) macedónia (36) macedonia (6) macedonia(provincia) (1) madagascar (6) madagaszkár (1) madár (1) madžarska (1) magyarállaminépiegyüttes (1) magyarállamvasút (2) magyarenergetikaiésközműszabályozásihivatal (2) magyarfejedelemség (1) magyarföldrajzitársaság (1) magyarföldtaniésgeofizikaiintézet (3) magyarhonvédség (1) magyarírókszövetsége (1) magyarkanizsaiudvarikamaraszínház (1) magyarkirályság (44) magyarkülügyiintézet (1) magyarmáltaiszeretetszolgálat (2) magyarmérnökikamara (2) magyarművészetiakadémia (6) magyarnemzetibank (26) magyarnemzetigaléria (7) magyarnemzetilevéltár (4) magyarnemzetimúzeum (16) magyarnemzetitanács (2) magyarnemzetiüdülésialapítvány (1) magyarnóta (1) magyarokvilágszövetsége (13) magyarország (658) magyarországireformátusegyház (4) magyarországiruszintudományosintézet (1) magyarországkrakkóifőkonzulátusa (1) magyarpolitikaifoglyokszövetsége (1) magyarrendőrség (2) magyarságkutatóintézet (1) magyartáviratiiroda (3) magyartelevízió (1) magyartudománygyűjtemény (1) magyartudományosakadémia (50) magyartudományosakadémiakönyvtárésinformációsközpont (3) magyarunitáriusegyház (3) magyarvillamosművekzrt (2) magyarvöröskereszt (4) mahart (2) malajzia (10) malawi (3) malaysia (9) mali (9) málta (11) malta (2) mamelukbirodalom (1) mansziget (1) map (21) máramaros (4) march (1) marcia (1) máriarádió (1) marokkó (15) maros (2) marosmegyeimúzeum (1) marosvásárhelyiművészetiegyetem (1) marosvásárhelyiorvosiésgyógyszerészetiegyetem (13) mars (5) marsch (1) másodikvilágháború (63) mauritania (1) mauritánia (2) máv (1) médiatudományiintézet (5) mediterraneansea (34) mekong (1) memorandum (1) menekültügyihivatal (1) mercury (1) meteor (3) mexico (38) mexikó (10) mexikóiöböl (2) mezőgazdaság (1) michelincsillag (2) micronesia (1) middleamerica (1) migrációkutatóintézet (1) mikeskelemenprogram (1) miskolciegyetem (1) mississippi (2) mol (18) moldova (42) moldva (13) monaco (1) mongolbirodalom (3) mongolia (1) mongólia (1) montenegró (9) montenegro (5) moon (16) móraferencmúzeum (1) morocco (4) morvaország (4) mountain (1) mozambik (4) műcsarnok (2) műegyetem (1) munkácsigörögkatolikusegyházmegye (2) munkácsirómaikatolikusegyházmegye (1) munkácsymihálymúzeum (1) muravidék (3) museumofappliedarts (1) museumofhungarianagriculture (1) nabucco (4) naftogaz (1) nagybritannia (173) nagyváradirómaikatolikusegyházmegye (1) namíbia (2) nap (12) naplemente (4) nasa (42) nationalheritageinstitute (1) nationalszéchényilibrary (2) nationaluniversityofpublicservice (1) nato (172) nauru (1) németausztria (1) németbirodalom (34) németdemokratikusköztársaság (9) németkeletafrika (1) németország (238) németrómaibirodalom (5) németszövetségiköztársaság (11) nemzetekszövetsége (1) nemzetgyűlés (2) nemzetiadóésvámhivatal (1) nemzetiaudiovizuálisarchivum (1) nemzeticsaládésszociálpolitikaiintézet (1) nemzetiélelmiszerláncbiztonságihivatal (2) nemzetifenntarthatófejlődésstratégia (1) nemzetikisebbségkutatóintézet (5) nemzetiközszolgálatiegyetem (7) nemzetikulturálisalap (7) nemzetikutatásifejlesztésiésinnovációshivatal (1) nemzetiörökségintézete (2) nemzetiszínház (3) nemzetköziatomenergiaügynökség (7) nemzetközibíróság (1) nemzetközibüntetőbíróság (2) nemzetközimigrációsszervezet (3) nemzetköziűrállomás (1) nemzetközivalutaalap (25) nemzetközivöröskereszt (1) nemzetpolitikaikutatóintézet (1) nemzetstratégiaikutatóintézet (6) nepal (2) népdal (1) néprajzimúzeum (3) népszövetség (4) néptánc (1) newcaledonia (1) newzealand (13) nicaragua (12) niger (10) nigéria (14) nigeria (17) nobeldíj (8) nordstream2 (1) northamerica (9) northamericanfreetradeagreement (5) northcorea (1) northernsea (1) northkorea (40) northsea (1) norvégia (26) norvegiansea (1) norway (23) norwegiansea (1) norwey (1) nyár (11) nyugat (1) nyugatnémetország (1) nyugatrómaibirodalom (1) nyugatszahara (3) óceánia (1) oecd (1) ókorigörögország (1) ökumenikussegélyszervezet (1) olaszkeletafrika (1) olaszország (121) olimpia (6) oman (3) omán (1) opalvezeték (1) opec (8) operaház (2) organizationforsecurityandcooperationineurope (1) örményország (9) oroszbirodalom (5) oroszország (231) országgyűlés (68) országgyűlésikönyvtár (4) országház (10) országoskatasztrófavédelmifőigazgatóság (2) országoslevéltár (4) országosmagyargyűjteményegyetem (1) országosmeteorológiaiszolgálat (3) országosszéchényikönyvtár (24) országosszínháztörténetimúzeumésintézet (2) őrvidék (6) österreich (2) ősz (5) ősziszínek (1) oszmánbirodalom (27) osztrákmagyarmonarchia (29) ottomanempire (8) oυγγαρία (1) pacificocean (27) pakistan (24) pakisztán (34) paks (1) palestine (15) palesztina (13) pallaszathénéközgondolkodásiprogram (1) panama (3) panamacsatorna (1) pannonhalmifőapátság (1) pannonia (2) pannónia (1) pápaiállam (1) papuanewguinea (8) paraguay (2) parlament (8) parliament (4) partium (50) partiumiésbánságiműemlékvédőésemlékhelytársaság (1) partiumikeresztényegyetem (4) pázmánypétercatholicuniversity (1) pázmánypéterkatolikusegyetem (10) pechorasea (1) pécsitudományegyetem (1) penclub (3) persia (1) persiangulf (13) peru (12) perzsabirodalom (1) perzsaöböl (13) perzsia (2) petőfiirodalmimúzeum (4) philippines (18) philippinesea (5) photo (23) photos (132) pianomusic (1) picture (1) piemont (1) pireneusok (1) pluto (1) poland (46) polishamericancongress (1) polonia (1) poroszország (2) portugal (5) portugálguinea (1) portugália (21) portugálmozambik (1) portugálnyugatafrika (1) puertorico (3) qatar (12) redsea (4) reformátussegélyszervezet (1) regát (1) régészet (3) regionálisnyelvekeurópaichartája (5) RegnumHungariae (2) rendszerváltástörténetétkutatóintézet (1) restitution (1) robot (3) rodézia (1) rómaibirodalom (13) rómaicsászárság (1) romanempire (2) románia (243) romania (34) romániaievangélikuslutheránusegyház (1) romántudományosakadémia (1) rosatom (3) rosneft (6) roszatom (3) rosznyeft (4) rovar (5) ruanda (1) russia (165) russianfederalspaceagency (1) ruténia (1) rwanda (1) SacraCorona (2) sahara (10) salamonszigetek (1) salvador (8) samoa (3) sapientiaerdélyimagyartudományegyetem (8) sarkvidék (1) saturn (3) saudiarabia (58) scandinavia (3) schengenagreement (10) schengeniövezet (37) schengenzone (1) scotland (7) seaofjapan (3) seaofmarmara (1) seaofokhotsk (1) secondworldwar (4) semmelweisegyetem (1) senegal (2) serbia (22) seychelleszigetek (1) shell (1) siebenbürgen (6) sierraleone (6) sinaibirodalom (1) singapore (4) skandinávia (1) skócia (15) slovakia (17) slovenia (8) slovenija (1) solemne (1) solomonislands (1) somalia (13) southafrica (18) southamerica (15) southchinasea (19) southkorea (17) southstream (1) southvietnam (1) sovietunion (29) space (86) spain (27) spanyolország (57) srilanka (3) Stephanskrone (1) straitofbosphorus (1) straitofhormuz (1) stratégiakutatóintézet (1) stratfor (1) sudan (5) suezcanal (4) sumer (1) sun (36) supernova (1) svájc (47) svédország (46) swaziland (1) sweden (29) switzerland (11) syria (133) szabadeuróparádió (4) szabadkainépszínházmagyartársulata (1) szabótattilanyelviintézet (1) szahara (7) szászföld (1) szatmárirómaikatolikusegyházmegye (1) szatmárirómaikatolikuspüspökség (1) szaudarábia (3) szaúdarábia (42) száva (1) szegeditudományegyetem (8) székelyföld (80) székelyhadosztály (2) székelynemzetimúzeum (4) szellemitulajdonnemzetihivatala (1) szemerebertalanmagyarrendvédelemtörténetitudományostársaság (1) szentföld (1) szentistvánegyetem (1) SzentKorona (25) szépművészetimúzeum (6) szerbhorvátszlovénkirályság (1) szerbia (117) szibéria (1) szicíliaikirályság (1) szingapúr (8) szíria (133) szivárvány (2) szlavónia (1) szlovákia (106) szlovénia (35) szolyvaiemlékpark (1) szomália (13) szövetségesellenőrzőbizottság (1) szovjetunió (119) szudán (16) szuezicsatorna (6) szváziföld (1) tádzsikisztán (4) taiwan (6) taiwanstraits (1) tajikistan (3) tajvan (7) tajvaniszoros (1) tánc (13) tanganyika (1) tanzania (1) tanzánia (1) tátra (1) tavasz (114) ted (1) tejút (1) tél (2) telekilászlóalapítvány (1) telekilászlóintézet (1) térkép (18) thaiföld (2) thailand (5) thecentralbankofhungary (1) thefederalreserve (1) thenetherlands (22) tibet (2) tigáz (1) tigris (2) tisza (13) tiszántúlireformátusegyházkerület (2) togo (1) tonga (5) törökáramlat (3) törökország (131) transatlantictradeandinvestmentpartnership (8) transilvania (5) transpacificpartnership (4) transsilvania (1) transsylvania (1) transvaal (1) transylvania (13) transylvanianreformedchurchdistrict (1) transylvanie (1) transzatlantiszabadkereskedelmimegállapodás (1) transzjordánemirátus (1) transznyeft (2) trianon (2) trinidadandtobago (3) tripoliszigrófság (1) tunézia (12) tunisia (11) turkey (82) türkiye (1) turkmenistan (2) türkmenisztán (3) Türkmenisztán (1) uganda (3) újzéland (8) ukraine (69) ukrajna (162) ukrtranszgaz (1) unesco (14) ungaria (1) ungarischesinstitut (1) ungarn (2) ungheria (4) unitedarabemirates (10) unitednations (48) unitedstates (216) universityofarizona (1) ünnep (9) űr (9) ural (1) urál (5) uruguay (1) usa (55) üstökös (1) üzbegisztán (3) Üzbegisztán (1) uzbekistan (2) vanuatu (3) városkép (12) varsóimagyarkulturálisintézet (1) varsóiszerződés (4) vaskapu (1) vatican (20) vatikán (23) velenceiköztársaság (2) venezuela (14) venus (2) veritastörténetkutatóintézet (1) vers (15) video (153) vidéo (4) vietnám (1) vietnam (14) világbank (10) vinagora (1) virág (110) visegradcountries (4) visegrádialap (1) visegrádiországok (44) víz (19) vízuminformációsrendszer (1) volcanoes (23) volga (2) vöröskereszt (4) vöröstenger (3) vulkán (2) warsawpact (1) węgrzech (1) westafrica (1) westernsahara (1) worldbank (1) worldhealthorganizaton (17) worldmeteorologicalorganization (1) worldtradeorganization (1) worldwarI (4) worldwarII (12) yellowsea (1) yemen (23) yugoslavia (5) yukos (1) zaire (1) zambia (2) zanzibár (2) zene (4) zeneakadémia (4) zenemű (3) zeneszám (1) zimbabwe (2) zöldfokiszigetek (1) zongorajáték (1) βιβλίο (1) книга (1) книгата (1) унгария (1) Címkefelhő

2015. szeptember. Európa. „Ez nem arab és nem tavasz”. Mi áll az európai bevándorlás hátterében Sógor szerint

2015.09.19. 19:49 Eleve

.

Mi áll az európai bevándorlás hátterében

Sógor szerint

    Sógornak határozott és karcos véleménye van arról, mi és miért folyik a Közel-Keleten. Szerinte azok az országok, ahol végigmegy az „arab tavasz”, mind olyan országok, amelyekkel a nyugatnak, Amerikának komoly problémái voltak.
- Csak hogy tisztázzuk: az arab tavasz Ön szerint egyértelműen amerikai projekt.
- Nyugati projekt. Döntően amerikai, de inkább nyugati projekt. Líbia inkább francia-olasz, Tunézia inkább francia-brit, Egyiptom döntően amerikai projekt volt. Szíria szaúdi-katari-amerikai projekt, amiben a franciák-britek-németek kevésbé vannak benne. Olyan ez, mint egy menü: végigesszük az egészet, de én kevesebb levest eszem és több palacsintát, és van, aki több húst eszik, de levest szinte egyáltalán nem. Ezt így kell elképzelni.
- Szíriára visszatérve: hogy kezdődött a konfliktus?
Maróth  professzortól olvastam, azt hiszem, hogy a szírek nem akarták a forradalmat, hanem a nyakukba kapták. Ez igaz, én is abszolút tartom. A mai napig az a történet, hogy az első békés tüntetések után a hadsereg túlreagálta a tüntetéseket, ezek véres atrocitásokká fajultak, amelyből kitört a polgárháború. Az első tüntetés – ezt hozzá kell tenni – 2011 februárjában történt, úgy hívták, hogy a szíriai harag napja: ugyanaz a klisé, amit bevetettek Tunéziában, aztán Líbiában, aztán Egyiptomban, aztán Jemenben és most bevetjük Szíriában és... És nem jött el rá senki. Senki. Az emberek leginkább arra panaszkodtak, hogy mondjuk tízen sétáltak az utcán és elkezdte őket a rendőrség feloszlatni, miközben semmiféle tüntetésre nem igyekeztek. Csak hétvége van, hagyják őket békén. Ezen a szíriai harag napján döntő többségben voltak a Szíriában egyáltalán nem élő emberek. Az első történet Daraa-ban történt, ahol fiatalok kormányt szidalmazó feliratokat firkáltak az iskola falára. Szíriában azért nem úgy működik a rendőrség, mint általában Nyugaton: ők komolyan veszik magukat, el is kapták őket. De jelzem egyébként a bolti tolvajt és a gyilkost is el szokták kapni. Ott nem olyan bűnözési statisztikák vannak, mint nálunk. Bevitték őket, majd volt egy tüntetés azért, hogy engedjék ki őket. Ki is engedték, de egy gyereket közülük valaki elrabolt. Mind a mai napig vitatott, hogy kik, de elvitték, és egy hullazsákban adták vissza a családjának. Erről ment az első pillanattól fogva egyik oldalról, hogy a kormány volt, meg a titkosszolgálatok; a másik oldalról pedig, hogy nem tudjuk, hogy ki volt. Ha az embernek vannak előítéletei a kormánnyal szemben, akkor nem hiszi el, amit az mond, tehát nem fogja kivárni semmilyen vizsgálat eredményét. A harmadik, ezzel az esettel kapcsolatos tüntetésen tört ki a balhé. A mai napig az a legenda él róla, hogy az emberek békésen vonultak az utcán, tüntettek, és utána a rendőrség belelőtt a tömegbe. Pedig valójában – egy videó tanúsága alapján – egy motoros hajtott bele a tömegbe, lőni kezdett, lőtt a rendőrök felé is, majd elhajtott. A rendőrök eddig a pontig teljes lelki nyugalommal nézték a tüntetést, a lövöldés után viszont elkezdték feloszlatni a tömeget, hogy ne legyen több áldozat. Ezek a képsorok járták be a világsajtót azzal, hogy a karhatalom leveri a békés tüntetést. A szír emberek nagyobb része már inkább külföldi szatellit-tévéket nézett, amelyek masszívan a kormány ellen dolgoztak. Aztán jöttek a mesterlövészek, akik belelőttek a tömegbe. A legenda az volt, hogy a kormány küldi be őket. Kérdés: ha a kormány annyira le akarja verni a tüntetéseket, akkor miért küld mesterlövészeket? A kormány kivinné a hadsereget, aztán agyba-főbe verné őket. Én személyesen láttam tömegoszlatást Szíriában még a konfliktus előtt: futballszurkolók jönnek ki a stadionból, mennek végig az utcán, megy a szokásos szitkozódás. Engem vitt magával a tömeg. Mire a tömeg a rendőrőrshöz ért, kivonult a rendőrség négy darab rendőrrel. Konkrétan négy rendőrrel és egy hangosbemondóval. Először a rendőr elmondta, hogy el lehet oszlani, a tömeg zúgolódott, majd a rendőr bemondta, hogy „felkérjük a tömeget, hogy oszoljon fel, mert különben...” és három másodperc múlva én voltam egyedül az utcán. Ilyen országban nincs az, hogy tömegtüntetések vannak, kimegy a rendőrség és akkor még mesterlövészeket is küldünk. Nyilván volt valaki, egy harmadik fél, akinek az volt az érdeke, hogy vér legyen, áldozatok legyenek, halott gyerekek legyenek – azzal lehet a legjobban agitálni. Az emberek nagy része ilyenkor már nem várja ki, hogy meg legyen győződve arról, hogy mi történt. Nem mondom, hogy soha sehol nem járt el a rendőrség keze, nem vertek meg, pofoztak meg embereket. De nem ezen a szinten. Az első napoktól fogva lehetett látni, hogy jön be a fegyver Libanonból, Jordániából, aztán szépen lassan megjöttek a fegyveresek is.
- Hogyan lett ebből az egészből polgárháború?
- Sehogy, mert ebben az országban nincs polgárháború. Szíriában háború van. A polgárháború sulykolása azt a képzetet hívatott erősíteni, hogy a szír társadalomban van valamiféle probléma. Ez így nem igaz. Az ország ellen folyik egy háború. Én nem nevezném polgárháborúnak, amikor például az állami intézményrendszer az egész ország területére próbálja a szolgáltatásait eljuttatni. Nem tesz különbséget felekezetek és etnikumok között. Egy polgárháborúban az állam megszűnik az egész közösségért dolgozni, ahogy azt láttuk Jugoszláviában. Akkor a Jugoszláv Néphadsereg megszűnt Szlovéniát és Horvátországot képviselni és ellenük folytatott háborút. Ez Szíriában nincs így. A szíriai hadsereg nem mondott le egy talpalatnyi földről sem, olyanokról sem, amelyek két éve kikerültek az irányítása alól. Nincs kidobva az államirányításból sem alavi, sem keresztény, sem szunni, sem drúz, sem iszmaili. Nincs ilyen típusú megkülönböztetés. Az állam ugyanúgy működik. Az emberek alapvetően a mai napig bejárnak dolgozni. Az intézmények működnek. Nincs olyan forradalom, ami öt évig tart – öt év után az emberek vagy hazamennek, vagy megdőlt a kormány. Azért sem polgárháború, mert a kormány ellen harcoló fegyveresek 60-70 százaléka ma már biztosan külföldi ember. Komoly részben már nem is arabok: pakisztániak, afgánok, afrikaiak, csecsenek, komplett csecsen brigádok. Ezekhez valahogy pénz kerül, a kezükbe meg fegyver. A történet az elején az volt, hogy ők csak megrohanták a katonai létesítményeket, kifosztották és azzal védik magukat. Ezt Líbiában el lehetett sütni, mert ott elég gyorsan lement az egész. De Szíriában öt év után? Milyen nagy lőszerraktárak lehetnek ott, hogy még mindig onnan fegyverzik magukat? Ráadásul elég jó raktárak lehetnek, mert most már a legújabb fejlesztésű amerikai lézerv-ezérelt páncéltörő rakéták kerülnek ki ezekből a „raktárakból”. Vagyis nyilvánvalóan nem onnan.
- Kik a hadviselő felek?
- A kormány, illetve szövetségesei: a libanoni Hezbollah; Irak és főleg Irán, ami anyagi segítséget, katonai ellátmányt nyújt, tanácsadókat ad; nagy léptékben pedig Oroszország, a leggazdagabb barát, de ugyanígy Kína is, például Iránon keresztül. Illetve vannak az arab világban olyan országok, amelyek igyekeznek diplomáciailag és anyagilag segíteni: első sorban Algéria, Tunézia, Marokkó. A másik oldalon pedig széles e világ minden nyomorult részéből a fanatizálható fiatalok, vallási fanatikusok, etnikailag teljesen vegyesen, egyre nagyobb mértékben európaiak részvételével.
- Visszatérve: mit tud az Iszlám Állam, amit más nem?
- Az Iszlám Állam egy bejáratott cégér volt. Az életét 2004-2005 körül kezdte Irakban, majd 2009-ben kifújt. Aztán valahogy, 2012-ben előkerül: maga a vezető Bagdadi is amerikai kézen volt. Nem ő az egyetlen komoly terrorista múlttal rendelkező ember, aki - érdekes módon - nyugati kezekből előkerült. Több ilyen brigádvezető van, akik Szíriában Guantanamóból jelentek meg. A Dā‘iš Irakban és Szíriában is fel lett használva; Irakban is komoly politikai haszon van ebből az amerikaiaknak, és Szíriában is. A Dā‘iš bombázásával végre el lehet érni azt, ami előtte három évig nem ment: be lehet repülni Szíria fölé és lehet bombázni. Hogy aztán ők mit fognak lebombázni... Eddig még állítólag nemes dolgokat bombáztak le: Dā‘iš-központ, meg Dā‘iš-vezető; de hogy mikor lesz az, hogy véletlenül a szír hadsereg előrenyomulása közben a parancsnoki központját lebombázzák... Ilyen az iraki hadsereggel már megtörtént idén Tikrit ostrománál, ahol az amerikai légierő „véletlenül” nem a terroristákat, hanem az ellenük küzdő iraki kormánycsapatokat bombázta. '91-ben az iraki hadsereget az amerikaiak egy hét alatt a kőkorig bombázták le. Pedig az az iraki hadsereg volt, nem voltak gyenge gyerekek. Most itt van ez a Dā‘iš nevű szétszóródott valami, ezt több mint egy éve bombázza az amerikai hadsereg, és eddig még köszöni szépen, teljesen jól van. Az amerikaik hagyják, hogy a szaúdiak és a katariak futtassák ezt a szervezetet, és masszívan kihasználják.
- Miért jó ez az USA-nak? Mire megy ki a játék?
- Más az érdek Irakkal szemben és más az érdek Szíriával szemben. Utóbbi inkább presztízskérdés: a cél, sikerüljön végre bedönteni az országot, és tovább lehessen mozdulni. Az elején inkább az volt, hogy az „arab tavasz” nevű láncot fel lehessen vinni Iránig, sőt, lehetőleg Oroszországig. Emlékszem a Vörös téri tüntetésre az elnökválasztás után, amellyel kapcsolatban a tévében elhangzott, hogy „elemzők szerint megkezdődött a szláv tavasz”. Mikor rájöttek, hogy ebből nem lesz semmi, akkor nem vitték tovább. Szíriában tehát az a cél, hogy bedöntsék, és haladjanak tovább, legyen erő másra; és odaadják ajándékba a régiós barátaiknak: a törököknek, szaúdiaknak, katariaknak, akiknek ez kő keményen gazdasági érdek. Irakkal szemben más van: tőlük elvárták, hogy besegítsenek ebbe a szíriai történetbe, ők nem segítettek be. Arra vártak, hogy végre az amerikaiak kivonuljanak, és akkor jóban lesznek Szíriával, Iránnal; a saját gazdaságukat pedig az amerikai privatizáció után visszaveszik a saját kezükbe, valamint az észak-iraki kurd autonómiát is visszaszorítják egy kontrollálható mederbe. Erre megjelent a Dā‘iš. '14 elején, január-februárban kezdenek el először városokat elfoglalni. Kerrynek az volt a híres válasza, hogy ez az ő harcuk, semmi közünk hozzá. Aztán érdekes módon a Dā‘iš megvárta az iraki választásokat, hogy mi lesz az eredmény. Most először nem volt balhé, nem volt tömegkatasztrófa, nem volt korrupció, semmi ilyesmi – aztán rögtön utána elfoglalta a Dā‘iš Moszult. Milyen érdekes, hogy egy ilyen terrorszervezet kulturáltan várt három-négy hónapot, megvárta a választási eredményt. Tök aranyos, hogy egyetlen egy választási irodát sem akartak felrobbantani. Nem aranyosak? Az a lényeg, hogy legyen egy fortyogó katlan, ami okot teremt arra, hogy bemenjünk, és ismét leálljunk háborúzni, és mi rendezzük el a területet. Bush volt ENSZ-nagykövetétől, Boltontól hangzott el nemrég, hogy egy megoldás van: Irakot szét kell szedni három részre. A kurd részt gazdaságilag kiszipolyozzák öt perc alatt, az nem probléma; az északnyugati, főleg szunni vidékkel lehet a törököket fenyegetni, ahonnan lehet a szíreket felfegyverezni, lehet az irakiakat fenyegetni de fel lehet használni Irán ellen is. Délen pedig alakulna Baszra körül egy kis állam, ami már semmilyen
- Mit csinál Törökország?
- A törököket felhasználták. Megmondták nekik, hogy nézzétek srácok, ezt mi csináljuk, Tunézia bejött, Líbia bejött, Egyiptom bejött, percek alatt dőlnek meg ezek az országok: ne gondoljátok, hogy Szíria tovább fogja bírni. Akkor Szíria jó barátja volt Törökországnak. Megmondták a törököknek, hogy hülyék vagytok, hogyha döglött lóra szavaztok: inkább szálljatok be a buliba, segítsetek és ti is kaptok a tortából. Beszálltak a buliba, aztán nem dőlt be Szíria. Azóta is az van, hogy "még egy kicsit adjatok rá, és tök jó lesz. Nyissátok meg a határokat, hogy átmenjen a fegyver, a fegyveres; fogadjátok be a menekülteket a táborokba, amelyek mellett beindítjuk a kiképzőtáborokat. Konkrétan katonai támaszpontok létesültek, ahol csak ezeket az ellenállókat pénzelik, fegyverezik, képzik nyugati szervezetek. Aztán mondták, hogy ez sem elég, akkor pilóták mentek be, katonai szakértők; végül a határ menti területeken konkrétan a török tüzérség nyit utat a Szíriába érkező fegyvereseknek. A törököknek az a legnagyobb problémája, hogy ők teret adtak ennek az egész militáns-fegyverzésnek, és a hivatalos adatok szerint náluk van hivatalosan kétmillió, valójában ötmillió menekült. Ha közülük mindenki jószándékú emberi jogi aktivista lenne, az is óriási terhet jelentene a társadalomnak. De itt vannak hosszú szakállas betegek – már Isztambulban, Ankarában, Trabzonban, Izmirben. Ez létében fenyegeti a török államot. Ettől nem lehet úgy megszabadulni, hogy „jó, jó, eddig azt gondoltuk, hogy be fog jönni, de most már nem, úgyhogy terroristák vagytok és lecsukunk titeket”. Abból merényletek, robbantások lesznek. Nekik is az lenne a legjobb, ha sikerülne a szír kormányt bedönteni, ezt az egészet áttolni a határon és aztán lezárni. (...)
- Mit tesz Szaúd-Arábia és Katar?
- A szaúdinak megvan a maga messianisztikus tudata, ő mindenhol a saját ideológiáját, ezt a vahhabi ultrafundamentalista iszlámot támogatja. Ez működik kormányzati szinten, félkormányzati szinten a segélyszervezeteken keresztül és egyéni szinten is, a királyi család egyes tagjainak magánvagyonán keresztül. A mostani király volt az egyik legnagyobb pénzcsap-kezelő. Vele kapcsolatban már 2008-2009 táján felmerült, hogy abból a pénzből bőven jut terroristákhoz is pénzt. Ő azt mondta, hogy ők a pénzt vallási szervezeteken keresztül a legjobb szándékkal adják. Hogy ők mire költik, ahhoz már semmi közük. Másrészről ebben van anyagi érdek is. Az egyik legendás cél, hogy a katariak szeretnék a gázukat gázvezetéken Európáig eljuttatni - ebben egy ország akadályozta őket, Szíria. A szír kormánynak be volt ígérve, hogy ha nem engedik a gázvezetéket, akkor megy más. Most megy más, ezt látjuk. A katariak és a szaúdiak is rivalizálnak: a Dā‘iš szaúdi szponzorációjú az al-Nuszra pedig katari.
- Mi Oroszország stratégiája?
- Változik a világ. Az amerikai hegemónia lassan elmúlik. Az USA rohamosan veszít a presztízséből, mert úgy viselkedik, mint egy birodalom: megszálló, elnyomó, tiszteletlen, erkölcstelen birodalom. Oroszország pedig nem annyira gyenge: megvannak azok a minimumai, amire azt mondja, hogy nem engedi el. Amerre megy a világ, az használ az oroszoknak és a kínaiaknak. Az erejük nő, az ő demográfiai mutatóik is jók – még az oroszoké is, a kínaiaké pedig abszolút. Övék a jövő. A gazdasági adatok azt mutatják, az utóbbi tizenöt-húsz évben, hogy folyamatos az eltolódás Kelet-Ázsia felé – Kína, Szingapúr, Korea felé. Amerika szorul ki innen, fél Afrikát megették a kínaiak, és most már Dél-Amerikában is vannak ezeknek az országoknak barátai. Vannak bizonyos pontok, amire azt mondják az oroszok, hogy leszúrom a botot: ezt meg is tudom védeni, és ebből már nem engedek. Líbia nem volt ilyen: meg kéne védeni, túl messze van, Kadhafi mellé nem lehet odaállni, a líbiai hadsereg egy vicc. A szír hadsereg viszont megmutatta  az utóbbi öt évben, hogy nem vicc, van értelme nekik fegyvert kölcsönadni: nem szórja el az utcán, nem robban fel vele, mint a szaúdiak. Felírogatják, hogy mit adnak, aztán majd behajtják a tartozást. A kínaiaknak ugyanez. Ők teljes lelki békével hátradőlnek és végignézik, hogy milyen aranyosak ezek az amerikaiak, fullasztják magukat Ukrajnában, Líbiában, meg fél Afrikában, Szíriában, Iránban, Venezuelában. Övék a jövő. Ez a kérdőjel húsz éve ott lebeg a Fehér Házban. Csak úgy voltak az arab tavasz elején, hogy van tíz évünk, aztán rájöttek, hogy inkább öt, bele kell húzni, vissza kell szedni ezeket az országokat. Irak a prognózisok szerint Dā‘iš ide vagy oda, 2025-2030-ra a világ legnagyobb olajexportőre lesz, megelőzi Szaúd-Arábiát. Mi lenne Dā‘iš nélkül? Ezt az országot azért nem árt stabilizálni.
- Mi a helyzet Iránnal?
- Irán nem igényel hosszú magyarázatot. A szír kormány katonai szövetségese, nem ideológiai. Megvannak a közös ellenségek, ez főleg az USA, és megvan a közös jövőkép. Ez a brigád egymásra talált. Van annyi gazdasági mozgásterük, hogy meg is tudnak valamennyire az amerikaiaktól szabadulni. Algéria nem tudja megcsinálni, mert ki van téve a nyugatnak. A másik: irániak felfogták, hogy az arab tavasz feléjük tart, ráadásul az amerikai hadsereg ott van Pakisztánban, Afganisztánban, Irakban, és a közepén ott vannak ők. Irán igyekszik a saját területén kívül megvédeni magát: ha Szíria bebukik, akkor a Hezbollah bebukik és akkor Irán régiós kapcsolatainak jó része is bukik.
- És Izrael?
- Ma már nagyon jó dokumentumfilmek jönnek le, az izraeli kettes csatornán is, hogy a kedves Netanjahu lejárt a Golánra látogatni szír felkelőket, akiket tábori kórházakban látott el az izraeli hadsereg. Nincs mit titkolni: pénzelik, fegyverzik, támogatják a felkelőket. Az izraelieknek technikailag hatalmas, modern eszközállománnyal bíró, jól képzett, lelkes hadserege van, amit egy gombnyomásra tud mozgósítani. Ez egy hatalmas előny. Nekik a Dā‘iš-től és a legtöbb fanatikus elmebetegtől nincs félnivalójuk, hagyják is a szaúdiaknak, hogy pénzeljék őket. Az Öböl-monarchiák és Izrael között egyébként nagyon jó barátság van. Vállaltan nincsenek kapcsolatban, csak kereskedelmi irodákon keresztül. Az izraelieknek az jól jön, hogy a valódi problémát jelentő szír kormányt kiiktassák és utána hagyják, hogy káosz legyen. Az izraeli hadsereg sohasem volt szívinfarktusos, hogy rálőjön arra, aki fenyegetést jelent. Hogy most éppen milyen egyenruhában van, az tökmindegy, ha átjön a határon, szitává lövik. Oda tudnak hatni a szaúdiakra, hogy a pénzelés útján szóljanak már oda, hogy az a határ igazi határ. Meg lehet nézni, hogy a kedves fegyveresek kit tartanak ellenségnek: a szekuláris kormányt; Iránt és a síitákat; az amerikaiakat; Izraelről meg majd megbeszéljük. A Dā‘iš ott van Líbiában, barátaik ott vannak Egyiptomban, beszüremkedtek Gázába, ott vannak Szíriában, Libanonban, Jordániában tömegtüntetések vannak a Dā‘iš-ért, voltak robbantások Szaúd-Arábiában. Körbeveszik Izraelt, és érdekes módon Izraelben még egy sörös dobozt sem vágtak egy rendőrhöz. Az a terrorszervezet, ami lerohanja Moszult egy délelőtt, ami sakkban tartja a fél szír hadsereget, eddig egyetlen bombát sem tudott bevinni Izraelbe. Az izraelieknek az a jó, ha bedől a szír kormány, aztán a káoszban a szírek eszik egymást, addig sem jelentenek nekik fenyegetést.
- Van kiút a válságból?
- A megoldás nagyon egyszerű: amikor véget ér a terrorszervezetek pénzelése, akkor véget ér az egész – a szír és az iraki hadsereg hónapok alatt fel tudja számolni ezt az egészet. Hogy mikor hagyja abba Szaúd-Arábia és Katar ezeknek a szervezeteknek a pénzelését? Az attól függ, hogy az amerikaiak mikor döntenek úgy, hogy abbahagyják. Ezt a programot tulajdonképpen ők futtattatják a szaúdiakkal, a katariakkal, meg a törökökkel.
- És a végére egy aktualitás: miért most indultak útnak a menekültek a régióból?
- A menekültek fele – ez tolmácsként a személyes tapasztalatom – Pakisztánból és Afganisztánból jön, ahol nem most lett rossz a helyzet. Ez egy hipotézis, de az is lehet, hogy elkezdték kiüríteni a török, iráni, pakisztáni menekülttáborokat. Ha ez igaz, akkor az irániakat is és a pakisztániakat meg lehet érteni: ezeket a háborúkat nem ők kezdték, nem ők akarták, az elejétől mondták, hogy ne csinálják. Aztán az ő nyakunkon ragadt a menekültállomány. Elég volt – gondolhatják. Ha Merkel Angela annyira szeretné a menekülteket, elküldünk pár milliót. Törökország ugyanez. A menekülteket sehol sem marasztaljá, se ott, se a Balkánon. Maga a menekült miért indult el? Csomó olyat látni, aki lehúzott másfél évet egy török menekülttáborban. Osztrák titkosszolgálati jelentések írták, hogy például Líbiában amerikai szervezetek konkrétan agitálják az embereket, hogy indulás Európába. Ilyesmit lehet hallani a török menekülttáborok kapcsán is. Hasonló sztorik között, hasonló információmennyiséggel indulnak el az emberek, függetlenül attól, hogy szír, pakisztáni, vagy iraki. Mindenki teljes meggyőződésben vagy, hogy ő átér, és jön a Kánaán. Csomóan mondták, hogy ha tudták volna mi van Magyarországon, akkor el sem indul Görögországból, mert ott ENSZ-es tábor van. Valaki szólt neki, hogy tessék elindulni. Ha ez a hipotézis igaz, akkor el lehet mondani, hogy világszinten az amerikaiaknak az oroszokkal és a kínaiakkal óriási sakkmeccsük van, ami Ukrajnában, Irán körül, Latin-Amerikában zajlik. Amerikának nincs szüksége egy kötözködő Európára, pláne nem egy vetélytársa. Ha elárasztja menekültekkel, a saját akciói „melléktermékeivel”, az EU mint szuper-struktúra bele fog fulladni ebbe az áradatba. Schengen lebontása... Ez a legikonikusabb dolog. Hogy ez is megszűnik, azzal az egész EU-projekt megy a kukába. Ráadásul senki sem fog problémázni, ha azt mondják az amerikaiak, hogy menjünk háborúzni Irakba. Hát menjünk, csináljuk! Olyan már nem lesz, mint amikor 2003-ban az iraki háború elején a németek meg a franciák tüntetőleg nem vettek részt. Vajon mennyi obstrukció lesz Európa részéről a TTIP-vel szemben, ha ezzel a kérdéssel kell foglalkoznunk? (Forrás: Mandiner): http://tinyurl.com/pp9oadv

.

((némileg rövidített szöveg))

Szólj hozzá!

Címkék: afrika kína magyarország franciaország horvátország ausztria ukrajna egyiptom szlovénia olaszország németország izrael irak ensz oroszország libanon irán európa szíria venezuela törökország ázsia pakisztán korea algéria afganisztán tunézia jordánia katar marokkó líbia szingapúr jemen balkán nagybritannia gáza délamerika európaiunió szaúdarábia egyesültállamok

A bejegyzés trackback címe:

https://eleve.blog.hu/api/trackback/id/tr957814030

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.