.
Javaslat
az egyes vízumkötelezett országokból származók vízumkötelezettségének ténylegessé tételére
/ Juhásztól
Amely Európai Uniós (EU) tagállam be akar fogadni migráns tömegeket manapság közel-keleti, ázsiai, afrikai vízumkötelezett országokból - így Afganisztánból, Irakból, Szíriából, stb -, az a tagállam lássa is el őket az EU-ba való legális belépéshez szükséges vízumokkal már a migránsok kiinduló országaiban működő diplomáciai képviseletén, az általa menekülteknek tekintettek számára pedig nyújtson vízumot lehetőleg már a menekvést kiváltó országgal szomszédos államban működő Nagykövetségén, Konzulátusán (például szíriaiaknak Törökországban, Libanonban). Mind befogadni kívánt migráns, mind menekültnek tekintett személy esetében adott Nagykövetség vagy Konzuli Szolgálat küldje meg a vízummal egyidejűleg készített ujjlenyomatot és arcfényképet a központi, Strasbourgban üzemeltetett adatbázisba. 1) A vízumot kibocsátó EU tagállam az EU-ba ily módon beléptethető egyének célországának tekintendő. Az érintett egyént a kapott vízum közvetlenül a vízumkiadó EU tagállamba való utazásra és csakis ott való tartózkodásra jogosítja fel. (Tagállamok alatt a schengeni tagállamok, a 2004. május 1-jén az EU-hoz csatlakozott 10 állam, valamint Románia, Bulgária és Horvátország értendő).
A fent említett vízumkötelezett országokból származó azon migránsokra, akik vízummal nem rendelkezve 2015. szeptember 15.-ig, vagy azt követően próbálnak bejutni EU-s tagország területére, vízummentesség akkor sem vonatkozik, ha azt állítják, hogy egyetlen ország állampolgárságával sem rendelkeznek, avagy kijelentik, hogy személyazonosságukat igazoló hivatalos (nem hamisított) okmánynak nincsenek birtokában. Bebocsátást addig is csak oly kivételes esetben nyerhetnek, ha biztonságosnak minősített vagy egyéb országon keresztül, szabott határidőn belül érkezve, ottani EU-s tagországi Külképviselet által kibocsátott beutazási vízumot szereztek, úgy, hogy az ott hivatalosan rögzített ujjnyomatuk és arcfényképük által határátléptetéskor egyénként már beazonosíthatók.
Indoklás: számos napvilágot látott információ szól arról, hogy migránsok tömegesen semmisítenek meg jelenleg is a magyar-szerb határ túloldalán minden náluk lévő, személyük igazolására szolgáló hivatalos iratot – személyigazolványt, útlevelet – mielőtt illegális határátlépőkként megpróbálnak behatolni vagy ténylegesen behatolnak EU-s tagállam, így Magyarország területére. Tömeges, törvénytelen határátlépéseikkel szemben rendszeresen adatolt átláthatóságot eredményez, amennyiben az EU vonatkozó Európai Bizottsági Határozatban vízumkötelezett országokból származó, beutazási vízummal nem rendelkező személyeket arra kötelez, hogy mindenek előtt otthon, illetve országukkal szomszédos államban működő EU-tagországi külképviseleteken jelentkezzenek személyesen vízumért. Folyó év október elejéig egy hónapnyi türelmi idő illesse a már úton lévőket nyugat-balkáni migrációs útvonalaik mentén, abból a célból, hogy az egyes biztonságos országoknak ítélt közbeeső államokban működő EU-tagállami diplomáciai külképviseleteken próbálkozhassanak vízumbeszerzéssel. Tehetik ezt annál inkább, minthogy az Európai Unió sajátossága, hogy tagországai nem csak a további európai országokban - így Macedóniában, Szerbiában -, de az egyes EU-s tagállamok fővárosaiban is saját diplomáciai képviseleteket: Nagykövetségeket, Konzuli Szolgálatokat működtetnek, így Szkopjén, Belgrádon túl mindenek előtt Athénben. E javaslat értelmében minden ma még vonzónak ítélhető helyzetű vagy kecsegtető hajlamú EU-s tagország méltán gyakorolhatja jogát, hogy éppenséggel, vagy csakis annyi menekültnek tekintett személyt fogad be – ad számukra állama területére való beutazásra, illetve ott tartózkodásra jogosító vízumot – amennyit önmagára, mint tagállamra nézve az EU keretében méltányosnak, szükségesnek és elégségesnek ítél. A vonatkozó Határozat nagyban elősegíti az EU-s külső határok hatékony védelmét, tehermentesít érintett tagállamokat, így Magyarországot, oly nagymérvű, tömeges, méltatlan nyomások alól, amelyeknek biztonságpolitikai, kulturális, egészségügyi és egyéb vonatkozásban ma egyes EU-s tagországok fokozottan ki vannak téve nem csak önmagukban, de az EU-s tagállamok egymás közötti, főként belső biztonságra vonatkozó kapcsolatrendszerében is.
Cél: a manapság nagy arányban kibontakozott, Európai Unióba irányuló törvénytelen határátlépések teljes visszaszorítása.
1) „A schengeni térség országaira kiterjedő Vízuminformációs Rendszer (angol rövidítéssel: VIS) 2011. október 11-én kezdte meg működését. Célja, hogy a rövidtávú vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjével javítsa a közös vízumpolitika végrehajtását, a konzuli együttműködést és a központi vízumhatóságok közötti konzultációt. A modern technológia lehetővé teszi ujjnyomatok és arcfényképek központi tárolását és ujjnyomatok elektronikus összehasonlítását. A gyakorlatban a külképviseleten — a kérelem elbírálásához szükséges további adatok mellett — a vízumkérelmező ujjnyomatát és arcfényképét is rögzítik, amelyek azután továbbításra kerülnek egy központi, Strasbourgban üzemeltetett adatbázisba. Az ujjnyomat rögzítési eljárás egyszerű, gyors és diszkrét. A vízumkérelmezőnek csupán rá kell helyeznie az ujjait egy digitális beolvasó felületre. A biometrikus azonosítók 59 hónapig tárolódnak a rendszerben, így öt éven belül újabb vízumkérelem esetén nem szükséges megismételni az ujjnyomat vételt. A külső határ átlépésekor az illetékes tagállami hatóság a VIS-ben ellenőrzi a vízum valódiságát, illetve a vízum birtokosának személyazonosságát, akár úgy, hogy a helyben rögzített ujjnyomatot összehasonlítja a VIS-ben tárolt ujjnyomatokkal. Az új rendszer tehát megkönnyíti a vízumkérelmezéskor történő személyazonosítást, a vízummal kapcsolatos visszaélések elleni küzdelmet, valamint a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén végzett ellenőrzéseket. A VIS segíti a menekültügyi eljárást is, valamint hozzájárul a bármely tagállam belső biztonságát érintő fenyegetések megelőzéséhez, ezzel jelentős mértékben növelve a magyar és más uniós állampolgárok biztonságát.”
Lásd:
http://tinyurl.com/pv93bek
Fentiekre tekintettel módosításra szorul a hatályos – folyó év augusztus 1.-én módosított
- 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról 12. § (1)40 és 2)41
http://tinyurl.com/pnzqt8g
amennyiben schengeni övezeti EU-s tagállam csak saját nevében adhasson ki vízumot a szóban forgó migrációs hullám résztvevőinek.
Újraértelmezni szükséges a Magyarországra történő beutazás esetén való vízummentességről szóló hivatalos közlést
http://tinyurl.com/q2uexqf
amely vízummentességet vonatkoztat „más” olyan személyekre, „akik egy ország állampolgárságával sem rendelkeznek” .
((Frissítve 2015. IX. 4.-én 06:57))
.
