.
2015. V. 21. Az amerikai Képviselőház Külügyi Bizottságának albizottságában, a Magyarországgal kapcsolatos meghallgatáson újra megerősítették, hogy a két ország viszonya nagyon jó - erről Mack, volt amerikai republikánus kongresszusi képviselő beszélt Mack szerint az albizottsági meghallgatáson voltak néhányan, akik megpróbálták rossz színben feltüntetni Magyarországot, de "kudarcot vallottak". Az albizottság elnöke és a tagok egyértelművé tették, nem fogják tűrni, hogy egyesek politikai célokból, előnyszerzésből hamisan, megalapozatlanul beszéljenek Magyarországról - mondta. Hozzátette, több tanút fel is szólítottak, hogy támasszák alá kritikáikat, negatív nyilatkozataikat, de ezeket nem tudták megtenni. Rohrabacher, az albizottság republikánus elnöke visszautasította egy tanú állítását, hogy a magyar kormányt kapcsolatba hozza az antiszemitizmussal - idézte fel az elhangzottakat a volt kongresszusi képviselő. Kiemelte: a meghallgatáson újra megerősítették, hogy a két ország viszonya nagyon jó. Magyarországnak nagyon sok barátja van a Kongresszusban és az amerikaiak között. Ez nem változott, ez mindig így volt, és minden bizonnyal így is marad - mondta Mack. Elmondta, az Albizottságban hangsúlyozták: ma is lehetnek olyan kérdések, amelyekben a két ország nem ért egyet, de ezeket a kérdéseket nyílt vitában érdemes tisztázni. Abban is egyetértettek a képviselők, hogy Magyarország demokratikus elkötelezettsége sziklaszilárd. A testület elnöke azt is elismerte, hogy Washington alkalmazott kettős mércét Magyarországgal szemben, és érték a magyar kormányt politikailag motivált támadások - mondta az M1 aktuális csatornának Mack. (Forrás: M1/MTI)
2015. V. 20. Az Egyesült Államok és Magyarország szövetségesek, akiknek nyíltan kell tisztázniuk egymás között a felmerülő vitás kérdéseket - értettek egyet annak a washingtoni kongresszusi meghallgatásnak a részvevői, amelyet az amerikai-magyar kapcsolatok jövőjéről rendezett május 19-én a Képviselőház Külügyi Bizottságának Európai és Eurázsiai Albizottsága. Többen megállapították, hogy az elmúlt fél évben javult a viszony. Felvezetőjében Szemerkényi, washingtoni magyar nagykövet elmondta, hogy Magyarország nyitott a "barátok közötti vitára", hogy a két ország közös értékeket képvisel, és hangsúlyozta, hogy a külvilág realitásai miatt fontos a stratégiai érdekek mentén való együttműködés. Példákat sorolt fel a katonai együttműködésre, és hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig támogatta az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat. Sziklaszilárdnak nevezte a magyar kormány demokrácia melletti elkötelezettségét. Yee, az amerikai Külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára méltatta a két ország közötti biztonságpolitikai együttműködést, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a demokratikus intézmények magyarországi "eróziója" miatt. Mint mondta, az elmúlt hónapokban pozitív fejlemények történtek a kétoldalú viszonyban. Ezek egyikeként nevezte meg, hogy Magyarország katonák küldésével vesz részt az Iszlám Állam terrorszervezet elleni koalícióban, amivel kapcsolatban a kormánypárt vezetői a Parlamentben lényegi konzultációt folytattak más pártokkal és az illetékes parlamenti bizottságokkal. Szavai szerint Washington hasonló, konkrét lépeseket szeretne látni más kérdésekben, például a korrupció és a civil társadalom ügyében is. Smith, republikánus képviselő, az Emberi Jogi Albizottság elnöke, az amerikai Helsinki Bizottság elnöke szerint Yee kijelentései alapján "az Obama-kormány visszatért Orbán Viktor miniszterelnök belpolitikája bírálatának egy olyan formájához, amely korábban kontraproduktívnak és képmutatónak bizonyult", mert sok magyart elidegenített az Egyesült Államoktól. Pedig, mint mondta, Goodfriend misszióvezető-helyettes februári visszahívását és Bell, új nagykövet budapesti megérkezését követően javult a kapcsolatok légköre. Smith szerint Magyarországon a Jobbik képezi az aggodalom fő tárgyát, és Yee több, Budapesttel kapcsolatos bírálata - például a hatalomkoncentrációval és az üzleti légkör megrontásával kapcsolatban - ugyanúgy az Obama-kormányzatra is igaz. A képviselő méltatta a magyar kormányfő emberkereskedelemmel szembeni fellépését. Yee elismerte, hogy korrupció miatt román és bolgár volt és jelenlegi kormányzati tisztségviselőiket is kitiltottak az Egyesült Államokból, bár nem ugyanazon a jogi alapon, mint a magyarokat. Rohrabacher, vezető amerikai diplomata a meghallgatást megrendező albizottság republikánus elnökének arra a felvetésére válaszolva, hogy az amerikai kormány vajon nem alkalmaz-e kettős mércét Magyarországgal szemben, eltérően annak térségbeli szomszédjaitól, például Romániától és Bulgáriától, cáfolta, hogy az Egyesült Államok más országoktól eltérő megítélésben részesítené Magyarországot. Meeks, az albizottság rangidős demokrata tagja az európai orosz befolyás megerősödésével és a romák helyzetével kapcsolatban fejezte ki aggályait. Poe, republikánus képviselő több ízben is arról beszélt, hogy az Egyesült Államok nem venné szívesen, ha olyan módon beavatkoznának a belügyeibe, mint ahogyan ez most Magyarországgal történik. Poe sürgette, hogy az európai energetikai függőség csökkentése érdekében Washington mielőbb liberalizálja a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportját. Volker, a McCain Intézet ügyvezető igazgatója kijelentette: bár az Orbán-kormány nem minden intézkedésével ért egyet, Magyarország demokrácia és piacgazdaság. A magyar kormányfőt hatékony, "chicagói" stílusú politikusnak nevezte. Kiemelte, hogy ha Washington Putyin (orosz elnök) és az IÁ feltartóztatására, valamint a transzatlanti együttműködés elmélyítésére törekszik, akkor Magyarország egyedüliként való bírálata "nem konstruktív módja" annak eléréséhez, amit akar. Stahnke, a Human Rights First jogvédő szervezet alelnöke rámutatott, hogy több nemzetközi szervezet és intézmény is bírálta a magyar jogrendszerben 2010 óta végrehajtott változásokat, amelyek meggyengítették a fékeket és ellensúlyokat. Kifogásolta, hogy Orbán Viktor méltatta az illiberális demokráciákat. Javasolta, hogy Washington a magyar kormányra gyakoroljon nyomást a nemzetközi szervezeteken keresztül, növelje a "nyilvános diplomáciát", támogassa a független újságírást és a civil szervezeteket, lépjen fel a korrupcióval, valamint az antiszemitizmussal, a rasszizmussal és a revizionizmussal szemben. Simonyi, a Hopkins Egyetem Transzatlanti Kapcsolatok Központjának ügyvezető igazgatója, volt nagykövet sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Magyarországot immár nem a fejlett, hanem a fejletlen demokráciákkal kezelik egy lapon. Kijelentette, hogy Orbán Viktor nem antiszemita, de nem tesz eleget az antiszemitizmus ellen. Megítélése szerint Magyarországnak nem kellene ilyen közel állnia Putyinhoz, akinek budapesti fogadtatása megsértette a NATO szövetségi szolidaritását. Azt is mondta, veszélyes, ha a hatalom egy éretlen demokráciában ennyire központosított, mint Magyarországon. Rohrabacher testületi elnök a meghallgatás összefoglalójában azt a következtetést vonta le, hogy Washingtonban kettős mércét alkalmaznak, és a konzervatív értékeket képviselő magyar kormányt politikailag motivált támadások érik. (Forrás: MTI)
.
