.
Ausztria
2014. VII. 2. Magyarországnak és Közép-Európának elemi érdeke a Déli Áramlat megépítése. Ennek négy fő oka van, amelyek közül az első, hogy nincs hatékony közös európai energiapolitika. Ha lenne ilyen, akkor nem bukott volna meg a Nabucco-projekt, amelyik egyszerre foglalta volna magában a források és az útvonalak diverzifikációját. A projekt sikertelensége miatt új útvonal-diverzifikációt alkotó beruházásra van szükség. Második ok a folyékony földgáz (LNG) horvát termináljával való késlekedés, illetve az, hogy a magyar-román, valamint a magyar-horvát interkonnektorokon való kétirányú gázszállítás lehetőségének hiánya miatt belátható időn belül új forrás nem fog Közép-Európa rendelkezésére állni. Harmadik ok az Északi Áramlat, amelyik sikeresen csökkentette a tranzitkockázatokat. S azért elemi érdeke Magyarországnak és Közép-Európának a Déli Áramlat megépítése, mivel Közép-Európa gázellátása nem függhet egy szomszédos ország politikai viszonyaitól. Mindezekről Szíjártó, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára beszélt, aki Bécsben részt vett és előadást tartott egy balkáni energetikai konferencián, amelyiknek fő témája Közép- és Dél-Európa energiabiztonságának javítása és az ehhez szükséges beruházásokról való tárgyalás volt. (Forrás: MTI)
Nagy-Britannia
2014. VII. 4. Brit hatóságok becslése szerint mintegy ötszáz brit ment harcolni Szíriába, és többen közülük lehet, hogy továbbálltak Irakba. A szigetországban egyre többen tartanak a belföldi terrorizmustól. A radikalizálódástól való félelmet erősíti a világhálón nemrég közzétett videó, amelyiken három, magát britnek mondó férfi felszólítja honfitársait, hogy csatlakozzanak az iraki felkelőkhöz.(Forrás: MTI)
2014. VII. 4. A BBC értesülései szerint a brit kormány két éve terveket dolgozott ki egy százezer fős szíriai felkelősereg kiképzésére és felszerelésére, ám a kockázatok miatt végül elállt a titkos tervtől, amelyiket a brit fegyveres erők akkori vezérkari főnöke, Richards tábornok terjesztett elő. Figyelmeztette a brit kormányt, hogy csak két módon lehet gyorsan véget vetni a szíriai polgárháborúnak: vagy legyőzik Aszad elnököt, vagy hagyják győzni. Mivel a kormány egyöntetűen elvetette a közvetlen brit katonai beavatkozást Szíriában, a vezérkari főnök javasolta egy szíriai lázadó hadsereg kiképzését az ellenzék mérsékelt erőinek fegyvereseiből, törökországi és jordániai katonai támaszpontokon. A terv azzal számolt, hogy a kiképzés és a felszerelés egy évet venne igénybe, de ezalatt megalakulhatna egy emigráns szír ellenkormány, amelyik azután bevethetné saját hadseregét Aszad ellen. A felkelősereg megindult volna Damaszkusz ellen, és előrenyomulását a nyugati hatalmak, illetve az Öböl menti szövetséges arab országok légierői támogatták volna - hangzott el a BBC-műsorban. A Royal United Services Institute vezetője, Clarke szerint most már túl késő ahhoz, hogy a Nyugat aktív szerepet vállaljon a szíriai eseményekben. (Forrás: MTI)
Németország
2014. VII. 4. Őrizetbe vették a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) egyik munkatársát; a férfi a vádak szerint az Egyesült Államoknak kémkedett - számolt be a Der Spiegel és a Süddeutsche Zeitung. A média szerint információkat szolgáltatott az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lelepleződött titkos megfigyelési programját vizsgáló német Parlamenti Bizottság munkájáról.
2014. VII. 2. A német, a francia, az orosz és az ukrán külügyminiszter berlini egyeztetéseik után felszólították az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), hogy küldjön megfigyelőket orosz-ukrán határpontokra. (Forrás: MTI)
2014. VII. 1. Az Airbus nyomdokait követő egyesülést tervez a Leopard harckocsikat gyártó német, családi tulajdonban lévő müncheni Krauss-Maffei-Wegmann (KMW) és a francia, állami ellenőrzés alatt álló Nexter hadiipari konszern - írja a német Frankfurter Allgemeine Zeitung A két hadiipari vállalat közös holding alá tervezi szervezni páncélos harcjárművek és lövegek, illetve más nehézfegyver rendszerek gyártását, valamint azok globális értékesítését. Erről szóló szándéknyilatkozatot írtak alá a felek. A szerződés megkötésére az év vége előtt lehet számítani. (Forrás: MTI)
Oroszország
2014. VII. 4. "Mivel használhatatlan és javításra szorul az ukrán hadsereg fegyvereinek és katonai technikájának nagy része, a NATO úgy döntött, hogy átadja Ukrajnának a kelet-európai országok szovjet gyártmányú fegyvereit." Az Egyesült Államok pedig saját fegyverszállítmányaival "kárpótolja" az észak-atlanti szövetség újonnan felvett tagállamait. "Öröm ez az amerikai hadiipari komplexumnak"- állította Rogozin, orosz miniszterelnök-helyettes Twitter közösségi oldalra feltett üzenetében. (Forrás: MTI)
2014. VII. 3. Civilek meggyilkolásával vádolják Kijevet az ukrán légierő által lebombázott kelet-ukrajnai Kondrasova nevű település lakosai - írta az RT orosz állami televízió. A tudósítás szerint hét ember vesztette életét a támadásban, az öt becsapódó lövedék egy teljes utcát elpusztított a Luhanszk várostól mintegy huszonöt kilométerre fekvő faluban. (Forrás: MTI)
2014. VII. 3. Főként Moszkvában és a Krím félszigeten kérnek menedékjogot a Kelet-Ukrajnát elhagyó ukrán állampolgárok - közölte az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat. Adataik szerint körülbelül négyszázötvennyolcezer ukrán állampolgár tartózkodik jelenleg Oroszország Ukrajnával határos területein. Dzsabarov, a Szövetségi Tanács Külügyi Bizottságának alelnöke nehezményezte, hogy Lengyelország és Szlovákia nem ajánlja fel segítségét a menekültek fogadásában. Többségük vissza akar térni hazájába, amint elcsendesülnek a harcok és a helyzet rendeződik - mondta. (MTI)
2014. VII. 2. Moldova Európai Uniós társulása miatt sérülnek a Dnyeszteren túli területen élők alapjogai - jelentette ki Rogozin, orosz miniszterelnök-helyettes, az orosz államfő Dnyeszteren túli területtel foglalkozó különmegbízottja, miután a szakadár terület küldöttségével találkozott Moszkvában. Hangsúlyozta, hogy országa Moldovával a baráti kapcsolatokban érdekelt, és továbbra is együttműködik. Hozzátette: "rendkívül fontos" számára a Dnyeszter folyó térségének békéje, amelynek megőrzésére kötelezettséget vállalt. Annyit mondott: mindenre kiterjedő támogatást fognak nyújtani a Dnyeszteren túli terület számára, hogy az méltó módon vészelje át ezt a nem egyszerű időszakot. Rogozin nehezményezte a Krím Oroszországhoz csatolását követően hozott ukrán szabályokat, amelyek a tizenhat és hatvanöt év közötti orosz állampolgárságú férfiakra vonatkoznak, és amelyek értelmében a Dnyeszteren túli szakadár területen élők sem utazhatnak be Ukrajna területére. Minthogy a szakadár területnek nincs közös határa Oroszországgal, az ott élőket Rogozin szerint elszigetelték. A békés települések lövetésének leállítását követelte Kijevtől és valódi tűzszünetet sürgetett ismét az orosz Külügyminisztérium közleményében. A tárcánál a kijevi vezetést a délkelet-ukrajnai Szlovjanszk, Kramatorszk és Luhanszk elleni tüzérségi támadásokkal, ismeretlen vegyi töltettel végrehajtott bombázásokkal, iskolák, lakóépületek szétlövésével, több tucat ember megsebesítésével és meggyilkolásával vádolták. (Forrás: MTI)
2014. VII. 1. A líbiai, iraki és szíriai helyzethez hasonlította az ukrán válságot Putyin, orosz elnök. Az orosz nagykövetek moszkvai értekezletén közölte, hogy az ilyen "fertőzések ellen Európában egyfajta védőhálót" kell kialakítani. Azt mondta, hogy a veszély különösen a volt Szovjetunió egykori tagköztársaságait fenyegeti, mivel azok még sem politikai, sem gazdasági szempontból nem álltak a talpukra. Utalva az Ukrajnától 2014. márciusában elcsatolt Krím félsziget és Délkelet-Ukrajna lakosságára azt is kijelentette, hogy Oroszország, ahogy eddig, a jövőben is meg fogja védeni határain túl élő honfitársait, és ehhez minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni a politikaitól a gazdaságiig. Putyin általánossá vált problémának nevezte, hogy Ukrajna megsérti kötelezettségvállalásait: elutasítja adósságának kifizetését az orosz földgázért, és nyílt zsaroláshoz folyamodik, amikor a gáz árának semmivel sem indokolható csökkentését követeli. Nem létezik és nem is létezhet visszafordított gázszállítás Nyugat-Európából Ukrajnába, amelyik másképp jut az orosz földgázhoz - közölte. A Gazprom június 16. óta nem szállít földgázt Ukrajnának, amelyik nem térítette meg a mintegy 4,5 milliárd dolláros gázadósságát, és nem fizetett a júniusi mennyiségért sem. Ha mégis az derülne ki az európai országokban lévő mérőállomások adataiból, hogy a Gazprom EU-s partnerei visszafordítják a keletről nyugatra menő földgázt, és azt Ukrajnába juttatják el, akkor lehetséges, hogy korlátozásokat vezet be a társaság az ezzel foglalkozó európai cégekkel szemben - közölte június 27-én Miller, a Gazprom orosz állami energetikai cég vezérigazgatója. (Forrás: MTI)
2014. VII. 1. Ukrajnában céltudatosan likvidálják a sajtó képviselőit - jelentette ki Putyin az orosz Külügyminisztériumban zajló nagyköveti értekezleten. "Ki tart az elfogulatlan információtól? Láthatóan csak azok, akik elkövetik a bűncselekményeket" - állapította meg Délkelet-Ukrajnában a múlt hónapban három orosz tévés halt meg, amikor a fegyveres összecsapások különböző helyszínein lövések érték őket. (Forrás: MTI)
Románia Romania
2014. VII. 5. Románia belépett a kisebbségek luxemburgi perébe. E pert a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés beterjesztői indították a kezdeményezés bejegyzését elutasító Európai Bizottság (EB) ellen az Európai Unió (EU) bíróságán. A román Külügyminisztérium lépése erős feszültséget váltott ki a romániai koalícióban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a miniszterelnök között. A román Külügyminisztérium a kisebbségi kezdeményezést elutasító EB pártjára állt, ezzel gyakorlatilag a román kormányban részt vevő RMDSZ-szel szemben foglalt állást. Kelemen, RMDSZ-elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese a kezdeményezők polgári bizottságának az egyik tagja és a luxemburgi bíróságon zajló per egyik felperese a bírósági folyamodvány visszavonását kérte a kormánytól. Corlatean külügyminiszter viszont kijelentette, bármilyen visszalépés ebben a kérdésben az ő lemondásához vezet. Korábban Szlovákia az Európai Bizottság oldalán, Magyarország pedig a kisebbségi kezdeményezők oldalán kérte belépését a perbe. Az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által kidolgozott Minority Safepack elnevezésű javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek Európai Parlamenti (EP) jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasolt intézkedéseket az EU-nak. A bejegyzés elutasítása miatt az egész Európára kiterjedő aláírásgyűjtés sem indulhatott el, amelyikkel a kezdeményezők igazolhatták volna javaslataik társadalmi megalapozottságát. Az EU 2012 áprilisa óta teszi lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy olyan javaslat esetén, amelyiket az EU egymillió polgára támogatja aláírásával, az EB jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amelyik összhangban áll az EU-s alapszerződéssel és irányelvekkel. Az EU luxemburgi bíróságán zajlik egy másik hasonló témájú per is, amelyiket a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői indítottak az EB ellen a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésük elutasítása miatt. Abba a perbe Szlovákia, Görögország és Románia lépett be az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán. Korodi, RMDSZ-es parlamenti képviselő a kezdeményezők egyikeként a felperes oldalán, a román kormány környezetvédelmi minisztereként pedig a alperes oldalán is részese volt a pereskedésnek. A bukaresti kormányban részt vevő RMDSZ elvárja, hogy Románia lépjen ki abból a perből, amelyik a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezés ügyében indult az EU bíróságán, ellenkező esetben fontolóra veszi a koalícióból való kilépését. Kelemen, az RMDSZ elnöke elmondta: a bukaresti Külügyminisztérium anélkül döntött a perbe lépésről, hogy a koalícióban ezt megvitatták volna, vagy a perben már részt vevő RMDSZ tudott volna róla. Rámutatott: számára vállalhatatlan, hogy felperes és alperes is legyen ugyanabban az ügyben. Hangsúlyozta: az európai polgári kezdeményezést becsületbeli ügynek tartja, a koalíciós feszültségnek pedig csak az lehet a megoldása, ha Románia kilép a perből. Corlatean külügyminiszter korábban lemondását helyezte kilátásba, ha Románia visszalép az ügyben. (Forrás: MTI) 2014. VII. 5. Románia meg akarja előzni, hogy az EU Bíróságának joggyakorlata révén uniós hatáskörbe kerüljenek olyan - a tagállamok szuverenitását érintő - kérdések, mint a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme - közölte Corlatean tárcavezető nyilatkozatát idézve a román Külügyminisztérium. Corlatean ezzel magyarázta azt, hogy Románia az EB oldalán lépett be az etnikai, és nyelvi közösségek jogairól szóló európai polgári kezdeményezések elutasítása miatt a luxemburgi bíróságon indított perekbe. "Ebben a jogi procedúrában az EU - Románia által is helyeselt - álláspontja ütközik a perbe belépő Magyarország álláspontjával, amely az EU révén kívánja megvalósítani azon célkitűzését, hogy az uniós országokban élő magyar etnikai kisebbségek nemzetközi gyámjává váljék" - fogalmazott Corlatean.Megjegyezte: Románia következetes álláspontja állami ügy, nem pedig személyes presztízskérdés, így nem lehet alku vagy politikai kompromisszum tárgya. (Forrás: Duna)
2014. VII. 5. Podgorean, román külügyi államtitkár a romániai magyar konzuli irodák elutasításával kapcsolatban közölte, hogy a külpolitika és azon belül a konzuli kapcsolatok ügye a bukaresti Külügyminisztérium hatásköre, amelyiknek nincs olyan kötelezettsége, hogy erről a politikai pártokkal egyeztessen. A romániai magyarok érdekeit Románia képviseli - szögezte le.
2014. VII. 3. Románia érdemi magyarázat nélkül elutasította Magyarország több mint egy éve benyújtott igényét, hogy Nagyváradon és Marosvásárhelyen konzuli irodát nyisson. A nagyváradi konzuli iroda a kolozsvári, a marosvásárhelyi pedig a csíkszeredai Főkonzulátus alárendeltségében működött volna. Romániának Budapesten van konzuli hivatala, Gyulán és Szegeden pedig főkonzulátusa. Románia a kölcsönösség és arányosság elvére hivatkozva utasította el, hogy Magyarország bővítse romániai konzuli hálózatát - közölte a román Külügyminisztérium. (Forrás: MTI)
July 2, 2014 500 Years of Roma slavery in Wallachia and Moldova. The first attestations of the Roma appear in Romanian documents dating back to 1385 (Wallachia) and 1428 (Moldova) indicating them as goods of some monasteries. Roma were treated as slaves, because they had particular skills like metal-working, carpentry and entertaining. They were of great economic value. There were three categories of slaves: Crown (state), noblemen (boyars) and monasteries (of monasteries). The slaves of the Crown carried out three principal occupations: goldwasher, bear-trainer and spoon-maker ... In 1855, the Moldavian Assembly voted unanimously to abolish slavery within the Principality. The Wallachian Assembly did likewise on February 8 the following year. Complete legal freedom came in 1864. Prince Cuza,ruler of the now-united principalities, restored the Roma to the estates they had worked on, not as slaves but as free people. It is estimated that the number of slaves was about 600,000 at this time. (Source: 2august): https://tinyurl.com/ybpv3539
2014. VII. 2. Hatályba lépett az a sürgősségi kormányrendelet, amelyikkel a román kormány módosította az ombudsman intézményét szabályozó törvényt. E szerint anyanyelven fordulhatnak beadvánnyal az ombudsmanhoz azoknak a nemzeti kisebbségeknek a tagjai, amelyeknek a számaránya az adott helyen meghaladja a húsz százalékot. A választ román nyelven, illetve anyanyelvükön is megkapják az ombudsmani hivataltól. Markó és Márton Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselő 2013 decemberében iktatta azt a törvénytervezetet, amelyik a kétnyelvűség érvényesítését célozta az ombudsmani intézményben. (Forrás: MTI)
2014. VII. 2. A román Képviselőház ratifikálta az Európai Uniónak Moldovával, Grúziával és Ukrajnával megkötött társulási szerződéseit. Románia az Európai Unióban (EU) elsőként akarja jóváhagyni a megállapodásokat, hogy ezáltal kifejezze, mennyire fontos számára Moldovának az EU-csatlakozása. (Forrás: MTI)
2014. VII. 2. Több ezer fős létszámcsökkentés várható 2014. szeptember elsejétől a romániai oktatási rendszerben. Az elbocsátás a túlnyomórészt magyar lakosságú Hargita megyében majdnem minden tanintézményt érint. Borboly, a Megyei Tanács elnöke szerint a létszámcsökkentés ártalmas, mert a pénzhez igazítja az oktatási rendszert, és nem az oktatási rendszerhez biztosítja a pénzt. (Forrás: Duna TV)
Szerbia
2014. VII. 1. Magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozót tartanak ma Belgrádban. Orbán Viktor miniszterelnök mellett Navracsics, külgazdasági és külügyminiszter, Pintér belügyminiszter, Hende, honvédelmi miniszter és Seszták, nemzeti fejlesztési miniszter vesz részt a megbeszéléseken. A magyar kormányfő tárgyalást folytat majd Nikolic, köztársasági elnökkel, Vucic Aleksandar miniszterelnökkel. A szerbiai program során ünnepélyesen megnyitják a Belgrádi Magyar Kulturális Intézetet is. A magyar kormányfő azt várja a belgrádi, Magyar Intézettől, hogy otthont teremtsen a magyar és a szerb kultúra közötti párbeszédnek, hogy összegyűjtse, megőrizze a magyar és a szerb kultúra közös értékkincsét és további alkotásokkal gyarapítsa azt. "Ahogy a Duna kapcsolatot teremet vízgyűjtő területének folyói között, ugyanúgy kell Európának is egybegyűjtenie és összekapcsolnia - egységes európai hagyománnyá alakítva - az Európát alkotó nemzeti kultúrákat" - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök, hozzátéve, hogy ezt a kulturális sokszínűséget az Európai Unió (EU) létrehozásakor megfogalmazott alapszerződés európai értéknek tekinti. "Mi azt szeretnénk, hogy ha az egységes európai kultúrában minden nemzet meg tudná őrizni a saját identitását" - mondta. Megerősítette: a magyar kormány támogatja Szerbia EU-csatlakozását, ami nem aktuálpolitikai, hanem elvi kérdés, "a közép-európai sorsközösségből fakadó erkölcsi kötelesség". Ez egyben Magyarország érdeke is, mert "akkor érezzük magunkat igazán biztonságban, ha minden szomszédunk az EU-hoz tartozik" - jegyezte meg. Nikolic, szerb államfő elégedetten nyugtázta, hogy Magyarország és Szerbia párbeszéde az utóbbi két évben egyre intenzívebbé és jobbá vált. Emlékeztetett arra, hogy ebben hatalmas szerepe volt a tavaly nyári csúrogi megemlékezésnek, amikor ő maga és Áder, magyar elnök fejet hajtott a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok előtt. "A közös földrajzi tér és az egymásra utaltság erős történelmi és kulturális köteléket alakított ki, ma pedig a térség közös európai jövője is összeköt bennünket" - fogalmazott. Nagyon fontosnak nevezte azt a támogatást, amelyet Magyarország Szerbia Európai Uniós csatlakozási folyamata során nyújt. Magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor a Déli Áramlat gázvezeték megépítésének fontosságát hangsúlyozta. "Senki sem veheti el tőlünk azt a jogot, hogy gondoskodjunk az energiaellátásunk biztonságáról" - mondta. Szerinte azok, akik ellenzik a Déli Áramlatot, csak "el akarják venni az ellátásbiztonsághoz való jogunkat, de nem kínálnak helyette semmit". "Nem akarunk abba a helyzetbe kerülni, hogy Magyarország gázellátása azon múljon, hogy mi történik Ukrajnában. Az ukránokkal való szolidaritást nem úgy kell kifejezni, hogy közben megfosztjuk a saját népünket az energiaellátás biztonságától. Ukrajnát támogatjuk, Ukrajnával szolidárisak vagyunk, de közben nekünk felelősségünk van Magyarország energiával történő ellátásáért. Ezért nem fogadjuk el azokat a nemzetközi véleményeket, amelyek a Déli Áramlat megépítését ellenzik, és ezt a jogot elvitatják Magyarországtól" - nyomatékosította. Vucic Aleksandar, szerb kormányfő bejelentette, hogy 2014. július 7-én Putyin, orosz elnökkel és Medvegyev, orosz miniszterelnökkel a Déli Áramlatról tárgyal majd. A megbeszélés egyik témája lesz a gázvezeték kiépítésének összehangolása az Európai Uniós jogszabályokkal. Az Európai Bizottság (EB) szerint az orosz gázt Ukrajna megkerülésével a Fekete-tenger alatt Bulgárián, Szerbián keresztül Magyarországra és Ausztriába is eljuttató vezeték terve sérti az uniós szabályokat. Az úgynevezett harmadik energiacsomag tiltja, hogy gázszolgáltatók egyben gázvezeték tulajdonosok is legyenek. Az EB ezért felfüggesztette a projekt elfogadási eljárását... A két kormányfő megállapodott abban, hogy "zászlóshajónak" tekintik a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítését, annak felgyorsítását, amelyhez - mint Orbán Viktor elmondta - magyar részről az összes szükséges feltételt biztosítják. A cél, hogy a menetidő legalább a felére csökkenjen. A miniszterelnöki megbeszélésen napirenden volt emellett a délvidéki ('vajdasági') magyarok helyzete, amellyel kapcsolatban a magyar kormányfő üdvözölte azt a jó szándékot, amellyel Vucic Aleksandar elismeri és támogatja a Délvidéken élő magyarokat, akik "igyekeznek jó állampolgárként élni itt, Szerbiában", úgy, hogy közben megtartják a magyar nemzethez való tartozásukat és identitásukat. (Forrás: MTI)
Vatikán
2014. VII. 2. Hivatalosan elismerte a Szentszék, a római katolikus egyház legfőbb intézménye a Nemzetközi Ördögűzők Társaságát, amelynek tagjai arra hivatottak, hogy megszabadítsák a híveket az őket kínzó démonoktól. A vatikáni Klérus Kongregációja jóváhagyta a szervezet szabályzatát, és az egyházjog alapján elismerte a csoport működését. A lépés azt jelzi, hogy a római katolikus egyház elfogadja az ördögűzés vitatott gyakorlatát. Az ördögűzők társaságának világszerte harminc országban mintegy kétszázötven katolikus pap a tagja. A katolikus egyház 1999-ben adott ki egy ördögűzésről szóló, átdolgozott kézikönyvet. (Forrás: MTI)
.
