HTML

Egyik 19

Magyarországról, utódállami területekről, Európáról, Európai Unióról, további földrészekről, globalizációról, űrről

Friss topikok

Címkék

1956 (16) adriaitenger (2) afganisztán (12) afghanistan (2) africa (6) afrika (15) alaptörvény (12) albánia (1) algéria (4) algérie (1) alkotmány (4) alkotmánybíróság (6) állambiztonságiszolgálatoktörténetilevéltára (1) állandóválasztottbíróság (1) americas (1) amerika (1) amerikaimagyarmúzeum (1) amnestyinternational (3) anglia (2) aquincumimúzeum (1) arctic (1) ardeal (2) asia (2) australia (1) austria (4) ausztrália (4) ausztria (34) autonómia (8) autonomy (1) azovitenger (4) ázsia (10) babesbolyaitudományegyetem (1) bahrein (1) balassiintézet (1) balcans (1) balkán (8) baltics (2) baltikum (8) baltitenger (6) banat (1) banglades (1) bánság (3) batthyáneum (2) bécsimagyartörténetiintézet (1) belarus (1) belgium (11) belgrádimagyarkulturálisintézet (1) benesdekrétumok (1) besszarábia (1) bethlengáboralap (1) bevándorlásihivatal (1) Biblia (1) bizánc (1) blacksea (4) bolyaitudományegyetem (1) boszniahercegovina (6) brazil (1) brazília (3) brunej (1) budapestfővároslevéltára (1) budapestiközlekedésiközpont (1) budapestiműszakiésgazdaságtudományiegyetem (1) budapestitörténetimúzeum (1) budapestostroma (1) bulgária (18) byzantium (1) canada (4) caritashungarica (1) carpathians (1) caucasus (2) china (6) chorwerke (1) Címkék (1) ciprus (5) communism (1) crimea (1) csád (1) csehország (26) csehszlovákia (12) csendesóceán (2) cuba (1) cyprus (1) czechia (1) dal (3) dánia (2) danube (1) debreceniegyetem (1) defenseadvancedresearchprojectsagency (1) délafrika (3) délamerika (6) déliáramlat (16) délkínaitenger (3) délkorea (2) délszudán (1) délvidék (16) demográfia (1) dubliniegyezmény (1) duna (10) dunaipolynemzetipark (1) earth (4) ebolajárvány (2) ecuador (1) égeitenger (1) egészségügyivilágszervezet (3) egyenlítőiguinea (1) egyesültállamok (76) egyesültarabemírségek (3) egyesültnemzetekszervezete (32) egyházikönyvtárakegyesülése (1) egyiptom (16) elsővilágháború (8) emberijogokeurópaibírósága (4) ének (1) eötvöslorándtudományegyetem (5) erdély (64) erdélyimagyarműszakitudományostársaság (1) erdélyiművészetiközpont (1) erdélyimúzeumegyesület (5) erdélyinemzetimúzeumkézirattára (1) erdélyinemzetimúzeumlevéltára (1) erdélyireformátusegyházkerület (4) erdélyirómaikatolikusegyházmegye (1) erdélyirómaikatolikuspüspökség (2) eritrea (4) északamerika (4) északiáramlat (6) északitenger (3) északvietnam (1) észtország (9) ethiopia (1) etiópia (3) eurasia (1) eurázsia (4) europa (2) európa (102) európaibékeintézet (1) európaibizottság (34) európaibiztonságiésegyüttműködésiértekezlet (3) európaibiztonságiésegyüttműködésiszervezet (21) európaiparlament (29) európaitanács (19) európaiunió (85) európatanács (1) europe (20) europeancouncil (2) europeanparliament (1) europeanspaceagency (1) europeanunion (10) federationofhungarians (1) fehéroroszország (11) fehértenger (1) feketetenger (27) felvidék (16) fénykép (2) film (35) finland (1) finnország (10) firstworldwar (1) földközitenger (10) forsterközpont (1) fórumkisebbségkutatóintézet (1) france (4) franciaország (31) frontex (2) függetlenállamokközössége (3) fülöpszigetek (3) fundamentallaw (1) galícia (1) gaza (1) gazprom (24) generalelectric (1) georgia (1) germany (5) ghana (1) ghána (1) globalizáció (12) globalization (4) görögország (15) greatbritain (6) grófklebelsbergkunómagyartörténetiintézet (1) grúzia (7) guatemala (2) guinea (2) guineabissau (1) győriegyházmegyeilevéltár (1) gyulafehérvárirómaikatolikusérsekség (3) gyulafehérvárirómaikatolikusteológia (1) habsburgmonarchia (1) hadtörténetiintézetésmúzeum (4) hangzóanyag (2) havasalföld (1) hitelminősítő (1) hitelminősítők (4) hollandia (12) holyland (1) honduras (2) hongrie (1) horvátország (19) hungaria (3) hungarianamericancoalition (1) hungarianradio (1) hungarianstateopera (1) hungaricanaközgyűjteményikönyvtár (1) hungary (17) iceland (1) IIrákócziferenckárpátaljaimagyarfőiskola (3) imf (8) india (8) indiaióceán (1) influenzavirus (1) infografika (1) információshivatal (1) interjú (1) internationalmonetaryfundd (1) internationalspacestation (2) iparművészetimúzeum (3) irak (18) iran (4) irán (12) iraq (6) írország (4) israel (5) itália (2) italy (6) ithakaprogram (1) ivorycoast (1) Iworldwar (1) izland (3) izrael (29) japan (2) japán (11) jemen (1) jordan (2) jordánia (6) jugoszlávia (9) julianusprogram (1) kaliningrad (1) kalocsabácsifőegyházmegye (1) kambodzsa (1) kamerun (3) kanada (10) karibtenger (2) kárpátalja (51) kárpátmedence (18) kárpátok (5) kaszpitenger (2) katar (5) katolikuskaritász (1) kaukázus (3) kazahsztán (3) kazakhstan (4) keletikárpátok (1) kenya (2) kép (1) képeslap (1) kercsiszoros (1) kína (31) királyhágómellékireformátusegyház (2) kirgizisztán (1) kisebbségkutatóintézet (1) kitelepítés (1) kolozsvárifőkonzulátus (2) kommunista (4) kommunizmus (12) kongóidemokratikusköztársaság (1) könyv (29) kőrösicsomasándorprogram (1) kórus (1) kórusmű (1) koszovó (8) kosztolányidezsőszínház (1) középafrikaiköztrásaság (3) középamerika (2) központistatisztikaihivatal (2) krím (7) krizajánosnéprajzitársaság (2) kuba (2) külügyiéskülgazdaságiintézet (1) kurdisztán (3) kúria (4) kuvait (1) kuwait (2) latinamerica (2) latvia (1) lebanon (2) lechnerlajostudásközpont (1) lengyelország (41) lettország (8) libanon (8) libéria (3) liberia (1) líbia (14) libya (1) lithuania (2) litvánia (9) ludwigmúzeumkortársművészetimúzeum (1) luxemburg (8) lybia (1) macedónia (1) magyarállamvasút (2) magyarföldrajzitársaság (1) magyarföldtaniésgeofizikaiintézet (1) magyarírókszövetsége (1) magyarkanizsaiudvarikamaraszínház (1) magyarkirályság (1) magyarkülügyiintézet (1) magyarmérnökikamara (1) magyarnemzetibank (7) magyarnemzetimúzeum (6) magyarnemzetitanács (1) magyarokvilágszövetsége (5) Magyarország (1) magyarország (147) magyarországireformátusegyház (1) magyarországiruszintudományosintézet (1) magyarpolitikaifoglyokszövetsége (1) magyartudományosakadémia (14) magyarvillamosművekzrt (2) mahart (1) malajzia (7) malaysia (5) mali (3) málta (3) mansziget (1) map (3) máramaros (3) máriarádió (1) marokkó (3) marosvásárhelyiművészetiegyetem (1) marosvásárhelyiorvosiésgyógyszerészetiegyetem (6) másodikvilágháború (13) médiatudományiintézet (2) mediterraneansea (4) mexico (1) mexikó (3) michelincsillag (2) mikeskelemenprogram (1) mol (9) moldova (20) moldva (1) montenegró (2) moon (2) morvaország (1) muravidék (2) nabucco (1) naftogaz (1) nagybritannia (44) nasa (5) nationalszéchényilibrary (2) nato (52) németdemokratikusköztársaság (2) németország (62) németszövetségiköztársaság (2) nemzetekszövetsége (1) nemzeticsaládésszociálpolitikaiintézet (1) nemzetifenntarthatófejlődésstratégia (1) nemzetikisebbségkutatóintézet (2) nemzetiközszolgálatiegyetem (5) nemzetikulturálisalap (3) nemzetköziatomenergiaügynökség (3) nemzetközibíróság (1) nemzetközimigrációsszervezet (1) nemzetközivalutaalap (18) nemzetstratégiaikutatóintézet (1) néprajzimúzeum (1) nicaragua (3) nigeria (1) nigéria (8) nobeldíj (1) norvégia (10) norway (5) norwey (1) nyugatnémetország (1) óceánia (1) olaszország (24) opalvezeték (1) örményország (2) oroszbirodalom (1) oroszország (69) országgyűlés (24) országgyűlésikönyvtár (2) országház (3) országoslevéltár (1) országosszéchényikönyvtár (10) országosszínháztörténetimúzeumésintézet (2) őrvidék (1) österreich (1) pacificocean (2) pakistan (1) pakisztán (6) palestine (1) pallaszathénéközgondolkodásiprogram (1) panamacsatorna (1) partium (16) partiumikeresztényegyetem (1) pázmánypéterkatolikusegyetem (3) pécsitudományegyetem (1) perzsaöböl (2) petőfiirodalmimúzeum (1) philippines (1) photo (2) pianomusic (1) poland (5) polonia (1) portugália (1) quatar (1) regionálisnyelvekeurópaichartája (5) reklám (3) robot (1) rómaibirodalom (1) romania (2) románia (72) rosznyeft (4) russia (16) SacraCorona (1) salvador (2) sarkvidék (1) saudiarabia (2) schengeniövezet (2) scotland (1) secondworldwar (1) senegal (1) serbia (1) siebenbürgen (3) sierraleone (4) singapore (1) skócia (2) slovakia (3) southchinasea (1) southvietnam (1) sovietunion (4) space (6) spain (2) spanyolország (12) stratégiakutatóintézet (1) stratfor (1) sun (2) svájc (16) svédország (10) switzerland (1) syria (6) sza (1) szabadeuróparádió (1) szabadkainépszínházmagyartársulata (1) szahara (1) szászföld (1) szaúdarábia (4) szaudiarábia (4) szegeditudományegyetem (1) székelyföld (28) székelynemzetimúzeum (1) szélelynemzetimúzeum (1) szemerebertalanmagyarrendvédelemtörténetitudományostársaság (1) szentföld (1) SzentKorona (5) szerbia (26) szingapúr (3) szíria (28) szlovákia (38) szlovénia (8) szomália (4) szovjetunió (26) szudán (5) tádzsikisztán (1) tajvan (2) térkép (1) thaiföld (1) thenetherlands (1) tibet (1) törökország (25) transatlantictradeandinvestmentpartnership (1) transilvania (1) transsilvania (1) transsylvania (1) transylvania (1) transznyeft (1) trianon (1) tunézia (3) turkey (3) turkmenistan (1) türkmenisztán (1) Türkmenisztán (1) újzéland (1) ukraine (18) ukrajna (77) ukrtranszgaz (1) unesco (1) ungarn (1) ungheria (1) unitednations (2) unitedstates (8) universityofarizona (1) űr (3) usa (33) Üzbegisztán (1) üzbegisztán (1) varsóiszerződés (2) vatican (1) vatikán (5) vers (1) video (19) vietnam (4) világbank (3) vinagora (1) visegradcountries (1) visegrádialap (1) visegrádiországok (15) vöröskereszt (1) vöröstenger (1) węgrzech (1) who (1) worldhealthorganizaton (2) worldwarI (1) worldwarII (1) yugoslavia (1) yukos (1) zene (2) zenemű (1) zeneszám (1) zongorajáték (1) Címkefelhő

2015. IX. 3. Magyarország, Európai Unió, Great Britain, Németország, China.

2015.09.03. 19:58 Eleve

.


Magyarország    Hungary
2015. IX. 3.  Parlamenti felhatalmazást kér a déli határ védelméhez Lázár, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Azt kérte az Országgyűléstől, hogy segítse a kormányt és adjon felhatalmazást az ország déli határának védelmére. Azt mondta, ennek három összetevője: a fizikai védelem, amelyet biztonsági határzár segítségével valósítanak meg, valamint élőerős rendőri védelem, amelyet a rendőrség bevetésével, megerősítésével hajtanak végre. Azt is kérte, a képviselők nyújtsanak segítséget a jogi védelem kialakításához is a törvények módosításával és a Büntető Törvénykönyv szigorításával. Ha nem építik meg a kerítést, ha nincs élőerős és jogi védelem, a menekültek bárhol bejöhetnek az országba és bárhol táborozhatnak majd, bárhol összegyűlhetnek és követelésekkel léphetnek fel - mutatott rá. Felemlítette, hogy idén szeptember 3-ig már 160 ezer ember lépte át illegálisan a magyar határt. (Forrás: MTI)

2015. IX. 3. A közrend és a közbiztonság fenntartása, az utasforgalom, a személyszállító vonatok közlekedésének biztosítása kiemelt rendőri feladat. A Magyarországra nehezedő példátlan mértékű migrációs nyomás ellenére a rendőrség ennek a kötelezettségének maradéktalanul eleget tett és eleget tesz. A rendőrség intézkedéseinek, a változó helyzetre történő rugalmas reagálásának köszönhetően - Európa egyes országaival ellentétben - Magyarország vasúti közlekedésében jelentős fennakadást nem okozott az illegális bevándorlás. Magyarország egyetlen vasútállomásán, vasúti szerelvényén sem történt tragédia, személyi sérülés az illegális bevándorlók tömeges jelenlétére visszavezethetően. Magyarország egyetlen vasúti pályaudvarát sem dúlták fel illegális bevándorlók, nem keletkeztek jelentős károk. A rendőrség a jövőben is higgadtan, az összes körülményt figyelembe véve arányosan, törvényesen és szakszerűen reagál az illegális bevándorlásból következő rendőrségi feladatokra. A rendőrség a belföldi személyszállító szerelvényeket továbbra is kíséri és ellenőrzi, a szerelvényeken tartózkodó illegális bevándorlókkal szemben alkalmazza a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex előírásait, vizsgálja magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét. A rendőrség a szükséges mértékben jelen van a pályaudvarokon és azok közvetlen környékén, az illetékességébe tartozóan fenntartja és biztosítja a közrendet, közbiztonságot. (Forrás: Police)

3 September 2015  Maintaining public order and the safety of passenger traffic and passenger trains is a major police task. Despite the unprecedented migration pressure on Hungary, the Police has so far fully fulfilled his obligation, and will do so in the future. Due to the measures of the Police and the flexibile reaction to the everchanging situation - unlike in other European conutries -there were no major problems in Hungary’s rail traffic due to the irregular immigration. The high presence of irregular immigrants has not caused any major tragedies or personal injuries on any railway stations or rails of Hungary. None of Hungary’s railway stations have been damaged, no major losses were caused by irregular immigrants. The Police will continue to tackle police tasks related to irregular immigration moderatley, taking into account every circumstance, proportionately, legally and professionally. The Police will continue to accompany and check inland passenger trains, and will apply the regulations of the Schengen Borders Code against irregular immigrants and will examine the legality of their presence in Hungary. The Police is present to the extent necessary at railways stations and thier immediate surroundings, and maintains and secures public order falling within its competence. (Source: Police): http://tinyurl.com/pqe3fr3

2015. IX. 3.  Reggel beengedték a migránsokat a budapesti Keleti pályaudvar csarnokába, visszavonták a rendőröket, akik eddig lezárva tartották a főbejáratot és az oldalbejáratokat is ellenőrizték. A bevándorlók zsúfolásig megtöltöttek egy szerelvényt, a lépcsőkön is lógtak. A vonat hosszas várakozás után indult el Sopron felé, de Bicskén megállt, ahol a rendőrök kisebb csoportokban buszokhoz próbálják kísérni a bevándorlókat, hogy a bicskei befogadó állomásra szállíthassák őket. (Forrás: MTI)

2015. IX. 3.  A Miniszterelnökség vezetője szerint, ha a magyar kormány feladná schengeni kötelezettségei betartását, az automatikusan azzal járna, hogy Magyarország kívül maradna Schengenen. Lázár budapesti sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a kormány a budapesti német diplomaták segítségét kéri.  A tárcavezető többször is nyomatékosította: ha Magyarország nem tudja betartani Schengent, akkor kimarad belőle. Mint mondta, Ausztria augusztus 31.-én és szeptember 1.-én csak fokozott határellenőrzést hajtott végre, ami semmi ahhoz képest, ha Bécs visszaállítja a schengeni határellenőrzést. Magyarországnak Európai Uniós (EU) kötelessége, hogy megvédje saját és az Európai Unió határait, ebből nem adunk fel semmit - jelentette ki. A kormány arra kéri a budapesti Német Nagykövetség diplomatáit, hogy menjenek el a Keleti pályaudvarhoz és tájékoztassák az ott lévő illegális bevándorlókat Németország álláspontjáról. Nem elég, hogy a külképviselet honlapján tételesen leírják, mit kell tenni - szögezte le, hozzátéve: ha nem mennek a diplomaták helyszínre, akkor a bevándorlók menjenek a Német Nagykövetséghez, és ott próbáljanak meggyőződni az eljárásról, próbáljanak német belépési vízumért folyamodni. Lázár a Keleti Pályaudvarnál kialakult helyzet okaként azt jelölte meg, hogy Németország több mint egy hete befogadást, korlátlan belépést ígért a szíriai menekülteknek, meghívta őket a terített asztalhoz és ez váltotta ki bennük a reményt. Értékelése szerint a német kormány kommunikációs hibák tömegét követte el, egyik nap hívták a bevándorlókat, másik nap ellenőrzésre kötelezték őket. Augusztus 30.-án a kormány a német Belügyminisztériumtól kért segítséget - folytatta -, jellemzőnek nevezve a német álláspontra, hogy a tárca tisztviselője azt mondta Czukor nagykövetnek, hogy 250-300 embert engedjenek fel a vonatra és a sajtónak ne szóljanak róla. A német kormány világos beszédének hiányával magyarázta, hogy augusztus 30. óta óta a bevándorlók egyre türelmetlenebbek és agresszívabbak, megtagadják az együttműködést a magyar hatóságokkal. Azt is hangoztatta: a magyar álláspont szerint Európa nem mondhat le határai védelméről. A miniszter népvándorlási válságként jellemezte a kialakult helyzetet és szóvá tette, hogy 5-6 ország viszi Európa határvédelmi terheit. Kijelentette: Magyarország tiszteletben tartja, ha valamely ország menekülteket akar befogadni, de itt erre nincs szükség. Ha Magyarországon munkaerőhiányt vagy demográfiai deficitet kellene korrigálni, akkor azt mindenféleképpen magyarokkal tudjuk megtenni, hiszen Magyarország az az ország, amely saját magával határos - jelentette ki. Azzal indokolta a Visegrádi Négyek kormányfőinek holnapi tanácskozását, hogy a régi és az új tagállamok között éles különbség van a helyzet megítélésében és a közép-európai országok számítanak egymás segítségére. Beszédesnek nevezte, hogy a szlovák kormányfő a magyar intézkedéseket méltatta és egyetértett azzal a felvetéssel is, miszerint a térség országai az ott született romák integrációját sem tudták még megoldani. Méltatlannak, igazságtalannak és károsnak minősítette a Magyarországgal szemben zajló kirekesztő folyamatot, és visszautasította azokat a nyugat-európai nyilatkozatokat, amelyek a magyar határvédelmi tevékenységet illetik. Megdöbbentőnek nevezte, hogy Ausztria az EU-támogatások felfüggesztésével próbálná rákényszeríteni a tagállamokat arra, hogy elfogadják a kvótarendszert. Ez politikai konfliktusokat szül, egymásnak ugrasztja az EU részeit - értékelt. Lázár emlékeztetett a MÁV döntésére, amely szerint Budapestről nem indít járatokat Nyugat-Európába, mert nem tudja garantálni a közlekedés és az utasok biztonságát, valamint azt sem, hogy a jegyet váltók célba is érnek. A miniszter azonban közölte: a hatóságok Budapest és a magyar-osztrák határ között el fogják végezni a schengeni kötelezettségekkel kapcsolatos ellenőrzéseket, a rendőrség folyamatosan ellenőrzi majd azokat a - például győri - belföldi járatokat, amelyek nyugati irányba közlekednek. Hangsúlyozta azt is: a rendőrség feladata nem az erőszak, hanem az ország védelme. Egyúttal kérte a bevándorlókat, tartsák be Magyarország törvényeit, az EU szabályait, regisztráljanak a Bevándorlási Hivatalnál, és ha menekültek, adják be a kérelmet. Szavai szerint ma a bevándorlók nagy többsége megtagadja az együttműködést - például az egészségügyi szűrővizsgálatokkal kapcsolatban -, amit aggasztónak tart. A Ház előtt fekvő kormányzati és Fidesz-KDNP-s, a tömeges bevándorlás kezelését célzó javaslatok hatálybalépésével kapcsolatban úgy fogalmazott: szeptember 15-ig türelmi időben vagyunk. Összegzése szerint az illegális határátlépési adatok azt bizonyítják, hogy Európa a délszláv krízis óta a legsúlyosabb válságát éli, amely közvetlenül érinti Magyarországot is. Azt mondta: a Keletinél kialakult helyzet is bizonyítja, hogy a biztonsági határzárra szükség van a déli határon. Ellenkező esetben továbbra is százezrek érkeznének ellenőrizetlenül Magyarországra, és így bárhol bármikor kialakulhatnak a Keleti Pályaudvarihoz hasonló esetek. (Forrás: MTI)

2015. IX. 3.  A budapesti német diplomáciai képviselet honlapján magyarul és angolul a következő tájékoztatás olvasható: "A Dublini Egyezmény érvényes európai jogszabály. Ennek értelmében a menekültstátust kérelmezőknek abban az országban kell regisztráltatniuk magukat, amelynek határán keresztül beléptek az Európai Unióba. A menekültügyi eljárást is alapvetően abban az országban kell lefolytatni." (Forrás: MTI)

2015. IX. 3.  A bevándorlás kezelését célzó módosítások nagy részét elfogadhatja e heti ülésén az Országgyűlés. Gulyás, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke hangsúlyozta, a déli határon épülő kerítés és a jogszabály módosítások megoldást kínálhatnak a tömeges bevándorlásra, szeptember közepétől az illegális határátlépők száma "akár a nullára is csökkenhet". (Forrás: MTI)

2015. IX. 3.  Iratok nélkül Magyarországra érkező szírek származásával kapcsolatban jogosan merülnek fel kételyek, hiszen a szír-török határt csak útlevéllel lehet átlépni. Feltételezhető, hogy a migránsok útközben elveszítik, szándékosan elhagyják, vagy az embercsempészek elveszik tőlük az okmányaikat, ez pedig nehezíti a menekültügyi eljárás lefolytatását, hiszen nem bizonyítható egyértelműen szír származásuk és ezáltal jogosultságuk a menekültstátusra - mondta Fodor, a Nézőpont Intézet ügyvezetője. (Forrás: M1)

2015. IX. 3.  Lesz szúnyogirtás Szegeden? Egy fiatal afgán férfi egy nagyobb csoporttal érkezett szeptember 1.-én Magyarországra Röszkénél, a regisztráció közben belázasodott, Szegedre szállították, ahol a tesztek igazolták nála a maláriát. (Forrás: MTI)

Európai Unió
2015. IX. 3.  A magyarok és az európaiak tele vannak félelemmel, mert az európai vezetők - köztük a miniszterelnökök - nem képesek a helyzet kontrollálására - mondta a magyar miniszterelnök Brüsszelben, miután a migráns válságról tárgyalt az Európai Parlament (EP) elnökével. Schulz közös európai megoldást sürgetett, a kvótarendszerrel szerinte Magyarország is jobban járna. Schulz közölte: felkérte Orbán Viktort arra, hogy segítsen közös európai megoldásra jutni a legális bevándorlást, a polgárháborús menekülteknek nyújtandó ideiglenes védelmet és a politikai menekültek befogadását illetően egyaránt. Szerinte három dolgot kell tisztázniuk a menekültválság kezelése érdekében a tagállamoknak: egy közös alapot kell találniuk arra, hogy mi a jogszerű bevándorlás Európába, kibővített eszközökre van szükség azok védelmére, akik Szíriából jönnek és "ideiglenes védelemre" van szükségük, és biztosítani a politikai menedékjogot azoknak, akiket az megillet. Ez utóbbi veszélybe kerülhet akkor, ha minden bevándorlási kérdést "a dublini rendszer alá akarunk besorolni". Schulz szerint ezekben a kérdésekben jelenleg egoizmus érvényesül Európában, és ha nem tudnak megállapodást találni a tagállamok, akkor "a legnagyobb szakadás keletkezhet Európában". A magyar miniszterelnök leszögezte, hogy a Schengeni Kódex, a Dublini Szerződés, valamint a Frontex-szabályok világosan kimondják: a határok ellenőrzése és őrizete a schengeni határországok felelőssége és kötelessége, és Magyarország ilyen ország. Orbán Viktor közölte, hogy Magyarország mindent megtett, ami tőle tellett, hogy betartsa ezeket a szabályokat. Hozzátette: ez nem egy európai probléma, hanem egy német, mert a migránsok közül senki sem akar Magyarországon maradni, mindenki tovább akar menni. Magyarországnak most mindenkit regisztrálnia kell az európai szabályozásnak megfelelően, akár a határon, akár a pályaudvaron – ismételte meg újra egy riporteri kérdésre válaszolva a magyar kormányfő. Itt ma nem beszélünk pénzről, finanszírozásról, csak a szabályozásról, törvényekről. Együttérzés hiányát firtató felvetésre úgy reagált, hogy ha most olyan benyomást alakítunk ki az országról, hogy mindenkit befogadunk, az hamis lenne, mert ezt nem tudjuk megoldani, morális szempontból igenis az a helyes, ha jelezzük: ne jöjjenek! "Nagyon nagy ellentmondás az, hogy a legnagyobb országok Európában - olyanok, mint Németország és Olaszország - a szolidaritásunkra szorulnak, csakúgy, mint Magyarország" - mondta Tusk Donald, az Európai Tanács elnöke. Hozzátette: komolyan kell foglalkozni a migráns hullám megfékezésével, méghozzá a határok megerősítése révén. A brüsszeli vezető fontosnak nevezte, hogy jóval nagyobb európai hozzájárulást kapjon minden olyan intézmény és szervezet, amely a migráns folyam kezelésével foglalkozik. A magyar miniszterelnök újabb brüsszeli sajtótájékoztatóján is azt hangsúlyozta: Magyarország továbbra is elkötelezett megvédeni a schengeni határokat, és ragaszkodik a Schengeni Szerződésben foglaltakhoz. Az európai határok megvédése csak akarat kérdése - hívta fel a figyelmet. Sokat kritizálják a magyar kerítést, de kíváncsian várjuk az európai vezetők véleményét arról, hogyan lehet 175 kilométer határt másképp megvédeni. Nemcsak a magyar, de az európai határt is védjük – hangsúlyozta. (Forrás: MTI)

2015. IX. 3.  A Szerbia és Macedónia határain kialakult migrációs válsághelyzetről konzultált telefonon a Brüsszelben tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök Vucic Aleksandar szerb kormányfővel, aki arról tájékoztatta Orbán Viktort, hogy Szerbia eleget tesz a menedékkérőkkel kapcsolatos regisztrációs kötelezettségeinek annak ellenére, hogy - mint a szerb miniszterelnök fogalmazott - Macedónia semmilyen határrendészeti ellenőrzést nem hajt végre. A magyar kormányfő szerb kollégájának elmondta, hogy szeptember 15-étől Magyarországon új jogi helyzet áll elő, az Országgyűlés ugyanis a napokban új határőrizeti szabályokat alkot, melynek következtében jelentős rendőri és katonai erők jelennek meg a déli határnál. Ez azt fogja eredményezni, hogy a bevándorlók és az embercsempészek új, Magyarországot elkerülő útvonalat keresnek majd, tehát a térség államainak erre a helyzetre kell felkészülniük. (Forrás: MTI)

Europe    Európa

Great Britain
3 September 2015  Keleti Railway Terminus in Budapest has been closed to migrant by the Hungarian authorities for the past two days. But after tense stand-offs, Hungarian police officers withdrew from the station this morning, triggering chaotic scenes. The crowds stormed a stationary train in the belief they would be allowed to travel on to Austria and Germany. But Hungary's main railway operator said there would be no direct trains leaving for western Europe any time today. Having finally been allowed to leave Budapest on board trains bound for western Europe after a tense two day stand off with police, hundreds of refugees now face further frustration and delays after their train was halted in the nearby town of Bicske and all those on board ordered off. Hungarian police officers wearing protective helmets and carrying truncheons demanded the refugees make their way to a migrant holding centre in the town - leading to clashes with those desperate to start a new life in western Europe. Over 2,000 migrants, many of them refugees from conflicts in the Middle East and Africa, had been camped in front of the Keleti Railway Terminus, closed to them by authorities saying European Union rules bar travel by those without valid documents. The standoff has become the latest symbol of Europe's migration crisis, the continent's worst since the Yugoslav wars of the 1990s. The police withdrawal at the station coincided with the start of a special parliamentary session to debate tightening migration laws and punishment for those caught trying to breach a 3.5-metre high fence Hungary is building on its border with Serbia. Senior ruling party lawmaker Gulyás said the amendments could be passed this week and cut the number of illegal border crossings to 'zero' by mid-September. Hungary is a key arrival point for tens of thousands of migrants entering the European Union, with some 50,000 entering the country in August alone. (Source: DailyMail): http://tinyurl.com/pgdfnsp

3 September 2015  The influx of refugees into Europe threatens to undermine the continent's Christian roots and governments must control their borders before they can decide how many asylum seekers they can take, Hungarian Prime Minister Viktor Orbán said in an opinion piece for Germany's Frankfurt Allgemeine Zeitung. (Source: Yahoo):  http://tinyurl.com/py5ah4j

Németország
2015. IX. 3.  Orbán Viktor magyar miniszterelnök megérdemli a támogatást a többi Európai Uniós tagországtól azért, ahogy kezeli a menekültválságot, és nem bírálni kell - jelentette ki Seehofer Horst, bajor miniszterelnök, a bajor konzervatív CSU elnöke, Merkel Angela német kancellár egyik fő szövetségese. "Orbánnak segíteni kell, hiszen be akarja tartani a dublini szabályozást" – mondta az EU-s menekültügyi szabályokra utalva, amelyek szerint a menedékkérőket abban a tagállamban kell regisztrálni, amelyben beléptek az EU területére. "Európának segítenie kell őt pénzügyileg és személyzettel" - tette hozzá. De Maiziere, német belügyminiszter is úgy nyilatkozott a ZDF országos közszolgálati tévében, hogy nem szabad mindig csak bírálni Magyarországot, hanem segítséget is fel kell kínálni a menekültügyi helyzet kezeléséhez. Magyarország ezt a kötelességét más tagállamokkal ellentétben teljesíti, de már a túlterheltség határán van, ezért segíteni kell neki - mondta a konzervatív CDU politikusa. Arra a kérdésre, hogy miként járulhat hozzá Németország a "budapesti dráma" lezáráshoz, de Maiziere elmondta, hogy a megfelelő válasz olyan közös, Európai Uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központok - úgynevezett hot spotok -, kialakítása, amelyeket az EU-s állam-, illetve kormányfők döntése alapján Olaszországban és Görögországban is létrehoznak. (Forrás: MTI)

2015. IX. 3.  Orbán Viktor miniszterelnöktől közölt vendégkommentárt számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap „Akit lerohannak, az senkit nem tud befogadni” címmel. Írásában kiemelte, hogy "mindaz, ami most a szemünk előtt zajlik, egész Európát robbanással fenyegeti", és rámutatott, hogy Magyarországra az idén eddig csaknem 150 ezer "illegális bevándorló" érkezett. Kifejtette, hogy nem menekültprobléma, nem menekültügyi helyzet tartja harapófogóban Európát, hanem egy egyre duzzadó újkori népvándorlási hullám fenyeget, amelynek európai szemmel korlátlan utánpótlása van. A bevándorlás egyben jól jövedelmező üzleti vállalkozás, amelyre veszélyes és gátlástalan bűnözői csoportok telepedtek rá. Ezek a csoportok 2000 óta csaknem 16 milliárd euro bevételre tettek szert, és 30 ezer ember halt meg üzletelésük eredményeként - tette hozzá. "Embertelen, ami a tengeren, az utakon, a határainkon történik, és őrültség, amit Európa csinál" - hangsúlyozta. Úgy vélte, a helyzetért az Európai Unió elhibázott bevándorlás-politikáját terheli a felelősség, és felelőtlen minden európai politikus, aki a jobb élet reményével kecsegtetve arra bátorítja a bevándorlókat, hogy mindent hátrahagyva, életük kockáztatásával Európa felé vegyék az irányt. Aláhúzta, hogy a teendők sorában az első és legfontosabb a külső határok védelme. A belső határellenőrzés nélküli Schengeni Övezetet az EU-s integráció egyik legfontosabb vívmányának nevezte, és rámutatott, hogy a közép-európaiaknak az övezeten belüli szabad mozgás lehetősége a szabadság élményét jelenti, így különösen fontos. Eléggé lehangolónak nevezte, hogy a magyarokon vagy éppen a spanyolokon kívül senki sem akarja megvédeni Európa határait. Európának meg kell értenie, hogy akit lerohannak, az nem tud befogadni, most pedig lerohanás van. Éppen ezért fontos a kerítés, amit mi, magyarok építünk, méghozzá nem jókedvünkből, hanem mert szükség van rá. A kerítés ugyanis nem más, mint egy védelmi vonal, egy fizikai eszköz, amit meg lehet védeni. A kerítés, mint védelmi vonal a Schengeni Egyezményből következik, így európai kellék - fejtette ki. A bevándorlás Európában természetesen demokráciakérdés is - fűzte hozzá, kiemelve, hogy Európa nem kerülhet szembe az európai polgárok akaratával, de most mégis az a helyzet, hogy az európai polgárok mást akarnak, mint amit az európai kormányok többsége képvisel. Az emberek azt akarják, hogy urai legyünk a helyzetnek, és védjük meg a határainkat - írta. Minden egyéb kérdéséről csak azután érdemes beszélni, ha feltartóztattuk az áradatot, így arról is, hogy hány embert akarunk befogadni, vagy legyenek-e kvóták - hangsúlyozta. Szerinte nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az ideérkezők egy másik vallásban nevelkedtek, és egy gyökeresen különböző kultúrát képviselnek, többségük muzulmán. Ez fontos kérdés, hiszen Európa és az európaiság a kereszténységben gyökerezik. Vagy nem aggasztó-e önmagában is, hogy az európai keresztény európai kultúra már arra is alig képes, hogy saját keresztény értékrendjében tartsa Európát? Ha ezt szem elől tévesztjük, az európai eszme kisebbségbe kerülhet saját kontinensén" - írta. (Forrás: MTI)

Asia

China
September 3, 2015  A weapon so secret China would not reveal it for years made its first public appearance in a military parade as China marked the 70th anniversary of the end of the second world war. Western defence experts estimate that it has a range of 1,550 km and that it may be able to travel at up to 10 times the speed of sound — faster than anything that could intercept it. Like an intercontinental ballistic missile, the DF-21D goes into orbit, but after re-entering the atmosphere it manoeuvres on to a target, making it theoretically capable of landing a large warhead on or near a moving ship. China can also make about 1,200 of them for the price of a single aircraft carrier, meaning the missiles could easily overwhelm defensive countermeasures. Some analysts say such missiles threaten to consign aircraft carriers — which form the basis of current US naval strategy — to the dustbin. The Dongfeng (East wind) 21D “carrier-killer” missile, which threatens to reshape the balance of power in the western Pacific, has a speed up to 3.4 km per second; range: 1,550 km; length: 12.3 m; diameter: 1.4 m; weight: 15,200 kg. (Source: The Financial Times)

.

Szólj hozzá!

Címkék: usa magyarország spanyolország ausztria szlovákia görögország olaszország németország európa hungary szíria yugoslavia china szerbia afganisztán germany europe országgyűlés macedónia africa austria serbia európaiunió európaiparlament europeanunion európaitanács schengeniövezet greatbritain visegrádiországok pacificocean magyarállamvasút bevándorlásihivatal frontex dubliniegyezmény secondworldwar

August 2015. Migratory routes map

2015.09.02. 04:31 Eleve

.

Migratory routes map
(Red: Western Balkan Route)

Number of illegal border crossings in period January-July 2015:
102342

(source: Frontex):

http://tinyurl.com/qhryosj

.

Szólj hozzá!

Címkék: map balcans frontex

2015. VIII. 4. Magyarország. Mi áll az európai bevándorlás hátterében Nógrádi szerint?

2015.08.27. 22:36 Eleve

.

 

Mi áll az európai bevándorlás hátterében Nógrádi szerint?

forrás: YouTube/ HírTv

http://tinyurl.com/oflaxhq

Kulcsszavak:

Svédország Norvégia Európai Unió Afrika Szerbia Magyarország Európa Törökország Németország Szíria Nagy-Britannia Irán Franciaország Pakisztán Egyesült Államok Oroszország Kuvait Szovjetunió Izrael

.

Szólj hozzá!

Címkék: afrika video magyarország franciaország norvégia németország izrael oroszország irán európa szíria svédország törökország pakisztán szerbia kuwait kuvait szovjetunió nagybritannia európaiunió egyesültállamok

2015. VII. 30. Magyarország. Mi áll az európai bevándorlás hátterében Drábik és Jakab szerint?

2015.08.27. 21:15 Eleve

.

 Mi áll az európai bevándorlás hátterében Drábik és Jakab szerint?

(Forrás: YouTube/VivaNaturaTv):

http://tinyurl.com/qh2soyf

Kulcsszavak:

Egyesült Államok Európa Olaszország Afrika Afganisztán Irak Szíria Jemen Szaúdi-Arábia Eritrea Szomália Szudán Líbia Ausztrália Amerika Dél-Amerika Közép-Amerika Európai Unió Észak-Amerika Ukrajna Oroszország Törökország Németország NATO Kína Északi Áramlat Déli Áramlat Franciaország második világháború Eurázsia Kenya Szahara Görögország Japán Tanzánia Ausztria Izrael Európai Parlament Európai Bizottság Románia

.

Szólj hozzá!

Címkék: afrika kína video magyarország franciaország ausztria ausztrália ukrajna románia görögország japán olaszország németország izrael irak oroszország európa szíria törökország nato afganisztán szomália szudán líbia jemen kenya eritrea eurázsia szahara déliáramlat délamerika európaiunió európaiparlament egyesültállamok északamerika európaibizottság másodikvilágháború északiáramlat középamerika szaudiarábia

2002. december. Magyarország. Szent István Intelmei / Vekerditől

2015.08.27. 06:26 Eleve

.

Szent István Intelmei 

Vekerditől

A Szent István Kiadó harmadéve új fordításban jelentette meg Szent István királynak fiához, Imréhez intézett Intelmeit. A fordítás - az időközben elhunyt Bollók professzor nagy szakértelemmel készült munkája - néhány alapvető vonatkozásban módosítja a régebbi, félrevezető fordítások alapján kialakított képet első királyunk elgondolásairól. Mindenekelőtt az Intelmek leggyakrabban idézett mondatát helyesbíti, amely szerint "az egynyelvű és egy erkölcsű ország gyenge és törékeny". Erre a szövegrészre alapozták a soknemzetiségű Habsburg-birodalom politikusai éppúgy, mint a mai internacionalista-globalista világ politológusai a Szent István-i állameszmének nevezett tévtant, amely szerint minél több külföldi bevándorló befogadásával kívánta soknemzetiségűvé tenni az országot Szent István király. Bár Mályusz, az 1945 után félreállított kiváló történész már 1939-ben rámutatott, hogy a latin szövegben szereplő regnum szó jelentése itt nem "ország", hanem "királyi környezet, királyi kíséret", tehát nem az ország etnikai felhígítását, hanem a király kíséretének erősítését javasolja István, figyelmeztetését szándékosan elhallgatták (elhallgatják). Bollók fordítja először "királyság" szóval "ország" helyett a regnum szót. A nyelvi tények cáfolhatatlanul igazolják Mályusz megállapítását. A tíz fejezetre oszló Intelmeknek mind a tíz fejezetében a "királyi udvar" (aula), "királyi palota" (regia, regale palacium), "királyi korona", "királyi trón", "királyi tekintély", "kormányzás", "királyi törvénykezés" kifejezés szerepel a regnum szó szinonimájaként, sohasem az ország egészéről van szó, amelyre a szöveg a monarchia, patria, provincia szót használja. A szövegrész értelemszerű fordítása: "Az egyetlen nyelvet és egyetlen szokásrendet ismerő királyi hatalom (környezet, kormányzat) gyenge, törékeny." Az Intelmek hatodik fejezetének címét (amelyben az említett mondat szerepel) szintén először Bollók fordítja helyesen. Eddig következetesen "a vendégek befogadásáról" alakban fordították, Bollóknál: "A vendégek marasztalásáról (detentio) és ellátásáról". A latin detentio szó sohasem jelent "befogadás"-t, hanem visszatartást, marasztalást. ("Befogadás" latinul receptio volna.) E fejezetben azt tanácsolja István, hogy a máshová készülő bölcs papokat, valamint a bármi okból hazájukból távozó, másutt megélhetést kereső nemes lovagokat beszélje rá Imre az udvarában (nem általában "az országban") maradásra, és ott illő módon gondoskodjék eltartásukról, "hogy szívesebben maradjanak nálad, mint hogy máshol lakjanak". Ugyanezt tette István is, amikor Gellértet rábeszélte az udvarában maradásra, és a legenda szerint fia nevelését is rábízta. Ugyanebben a fejezetben érdemes felfigyelnünk a külföldi lovagok királyi kíséretben tartásának indokolására. A magyar fordításban: "fegyveres erőt" (diversa arma) hoznak magukkal. A diversa "különféle" jelző mutatja, hogy nem pusztán fegyveres erőt jelent az arma szó, hanem különböző harcmodort, hadi ismereteket. Hogy erre miért van szükség, azt nyíltan kimondja a szöveg folytatása: hogy a külföldi hadviselés fortélyait is jól ismerő, jól szervezett hadsereg elvegye a külföld kedvét a támadástól, követelőzéstől (perterritant exteroroum arrogantiam), és a kilencedik fejezetben is megismétli, hogy mindenkor számítani kell a külföldi betörésekre. Ez rávilágít az Intelmeknek a szövegben ismételten visszatérő, de szándékosan elhallgatott gondolatára: István király tisztában volt vele, hogy a "keresztény Európától" nem számíthat jóindulatra: a szomszéd államok állandóan készen állnak a támadásra, hódításra... Szintén lényeges a nyolcadik fejezet egyik mondatának helyes fordítása, illetve értelmezése. A fejezet az uralkodóházbeli ősök (antecessores patres) példájának követését szorgalmazza: "Nehéz lesz megtartani királyi hatalmadat ezen a vidéken, ha nem fogod utánozni az előtted uralkodó elődeidet", azaz az Árpád-házi fejedelmeket. A szöveg hasonlattal folytatódik: a görögöket görög, a latinokat latin szokás szerint kormányozták. Tehát a külföldi minták szolgai utánzásától óvja fiát Szent István: a magyarokat magyar szokás szerint kell kormányozni. Ez a mondat rávilágít István nemzeti hagyománytiszteletére, amit a hagiográfia (és a történelemtudomány) hallgatással mellőz. Ráadásul Imre fejedelmi elődei az atya kivételével pogányok voltak, mégis példaként állítja őket fia elé a mélyen keresztény király. Ez a gondolat semmiképpen sem származhatott az Intelmek szövegét megfogalmazó, ismeretlen keresztény főpaptól, csakis magától Istvántól. Nehezen eldönthető vita tárgyát képezi a kérdés, hogy mennyiben tekinthető maga István az Intelmek tényleges szerzőjének, ha nem is a pontos megszövegezőjének (a formába öntés szemmel láthatólag egy tudós és igen kegyes pap műve volt), de legalábbis a témák sugalmazójának. A szöveg figyelmes olvasása talán közelebb visz a kérdés megközelítéséhez. Tudniillik a tíz fejezet közül hétben, és még inkább a bevezetésben, meglehetősen semmitmondó erkölcsi elvek olvashatók kegyességről, igazságosságról, hitbuzgalomról, papok tiszteletéről, ugyanúgy, mint a többi középkori "királytükörben". Ezek a fejezetek tömve vannak bibliai idézetekkel. Viszont a fentiekben tárgyalt három fejezet, amelyekben konkrét államvezetési tanácsokat ad fiának a király, tartalmilag erősen elüt a hasonló, külföldi királytükröktől. És ebben a három fejezetben egyetlen bibliai hivatkozás sem fordul elő! Ez a feltűnő különbség nehezen magyarázható mással, mint azzal, hogy itt maga István beszél, a pap csak megfogalmazta a király utasításait, míg az általános kegyes elvek kifejtését rábízta a papra. Tehát ha kellő figyelemmel olvassuk és fordítjuk az Intelmek latin szövegét, arra a megállapításra jutunk, hogy a Szent István-i állameszme nem az ország etnikai felhígítását és külföldi szokások szolgai átvételét jelenti, hanem ellenkezőleg: a nemzeti hagyományok őrzését, és a külföld hódító szándéka elleni védekezést. (Forrás: Magyar Fórum)

.

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország

2015. VII. 3. - Mi áll az európai bevándorlás hátterében?

2015.08.27. 06:25 Eleve

.


- Mi áll az európai bevándorlás hátterében?

- Még kérdéses.
Ez pedig csak egy videó,

debreceni "menekült"-táborban történt zavargásról

(Forrás: YouTube):

http://tinyurl.com/noc66es

.

Szólj hozzá!

Címkék: video európa

15 June 2015 Nearing the end of the Erdoğan system?

2015.08.22. 06:44 Eleve

.

15 June 2015  Nearing the end of the Erdoğan system. In December 2014  almost all international commentators still persisted in believing that Erdoğan would win the legislative elections. Examining the career of the Turkish President, in this synthesis is highlighted the links between the AKP and the Muslim Brotherhood and the role played by Mr. Erdoğan in the coordination of international terrorism after the attack on Saudi prince Sultan. (Source: VoltaireNet): http://tinyurl.com/pqjjqty

.

Szólj hozzá!

2015. VII. 3. Az ISIS haditerve Európa ellen - szakértők szerint

2015.08.21. 20:21 Eleve

.

2015. VII. 3.  Valós az ISIS haditerve Európa ellen. Már zajlik is az Iszlám Állam (ISIS) Európa megszállására vonatkozó forgatókönyve, amelyről 2015. február végén számolt be a nemzetközi sajtó – egyöntetűen így nyilatkoztak szakértők. Egy brit terroristaellenes csoport jelentésére hivatkozva február végén többek között a francia Le Figaro is beszámolt arról: az ISIS azt tervezi, hogy Szíriából és Irakból toborzott fegyveresekkel elárasztja a Kadhafi megbuktatása után káoszba fulladt Líbiát, ahonnan menekültnek álcázott harcosokat küld a Földközi-tengeren keresztül Dél-Európába azért, hogy a kontinens városaiban ámokfutásokat rendezzenek. Azóta felvetődött, hogy a terrorszervezet megváltoztatja a stratégiáját, és szárazföldi útvonalat választ céljai megvalósításához. Mindenképpen valós az ISIS ezen szándéka – jelentette ki Prantner, biztonságpolitikai szakértő. Felhívta a figyelmet arra, hogy a terrorszervezet soraiban rendkívül sokan képviseltetik magukat külföldi önkéntesek, akik sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, mint akár egy Európába küldött iraki vagy szíriai, hiszen ők abba a közegükbe fognak visszatérni, ahol felnőttek. – Ismerik a viszonyokat, ismerik az eljárásmódokat, vannak kapcsolataik, sokkal könnyebben tudnak elrejtőzni, mozogni, illetve cselekedni, ha éppen arra kapnak utasítást – mondta Prantner. A szakértő ugyanakkor megkérdőjelezte a veszélyes földközi-tengeri útvonal használatát, szerinte a szárazföldi verzió erre sokkal alkalmasabb. Hangsúlyozta, a statisztikák most azt mutatják, hogy míg 40 ezer fölött jár a tengeren keresztül az olasz partoknál kikötő illegális bevándorlók száma, a szárazföldön, Magyarországon keresztül Európába érkezőké már meghaladta az ötvenezret is. Prantner szerint azt nem lehet tudni, hogy a mostani menekültek közül hányan lehetnek az ISIS emberei. Földi szerint a februári sajtóhírekben közöltek már nem csupán egy szándék, hanem egy megvalósult, jelenleg is zajló cselekmény, a jelenlegi népvándorlás nem célországokról, hanem Európa megszállásáról szól. Az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az ISIS módszerei árnyaltabbak lettek, a menekültek között nemcsak kiképzett emberek érkeznek Európába, hanem toborzók is. Nekik nem a végrehajtás a feladatuk, hanem azoknak a csoportoknak a megkeresése, akikről korábbi információjuk van. Ők itt élnek Európában, olyan, az iszlámmal szimpatizáló korábbi bevándorlók leszármazottai, akik esetleg a sikertelen asszimiláció miatt frusztráltak, így szimpatizánssá válhatnak, mobilizálhatók, és akár konkrét cselekményeket is végrehajthatnak – mutatott rá Földi. A volt műveleti igazgató szintén kiemelte, hogy 25 millió muzulmán él Európában, ami abból a szempontból riasztó, hogy az ISIS vezérkarát és kiképzett tisztjeit leszámítva az utánpótlását az európai állampolgárokból biztosítja, tölti fel. – Európa ezért is stratégiai célpont az ISIS-nek – jelentette ki Földi. Összefogás a terroristák kiszűréséért:  német és osztrák szakértők is segítik az illegális migrációs folyamat megállítását a szerb–macedón határon a szerb és a magyar rendőrök mellett, valamint a négy ország közös adatbázist készít a migránsokról – erről állapodott meg a szerb, a magyar, a német és az osztrák rendőrség vezetője tegnap Belgrádban. A szakemberek felmérik, hogy milyen eszközökre, valamint mekkora emberállományra van szükség az illegális határátlépések megfékezése érdekében. Veljovics, a szerbiai rendőrség igazgatója bejelentette: az adatbázis azért kell, mert sokan dokumentumok nélkül érkeznek, így nehéz őket azonosítani. – Megjelenhetnek olyan személyek is, akiknek mások a céljai. Az adatbázis néhány napon belül kész, így kiszűrhetők lesznek a lehetséges terrorakciók lehetséges elkövetői. Hozzátette, Szerbia a terrorcselekmények kivédése szempontjából biztonságos országnak számít, mindent megtesznek a merényletek megelőzése érdekében. (Forrás: Napi Gazdaság): http://tinyurl.com/o9ofzwn

.

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország franciaország ausztria olaszország németország irak európa szíria szerbia líbia nagybritannia földközitenger információshivatal

2015. VIII. 10. Erőközpontok uralta világ

2015.08.20. 20:21 Eleve

.

5 8 10  Világunk egyik sajátossága, hogy három erőközpont uralja, sorrendben: az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Oroszország. E három világhatalom érdekeit, stratégiai céljait elemezte Tusványoson tartott előadásában és a közönség soraiból érkezett kérdésekre válaszolva Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Alább az előadás során elhangzottakat foglaljuk össze.

Amerika mindenkit lehallgat

A 20. század Amerika, a Pax Americana százada volt, van viszont néhány olyan dolog, amit szakértők most kezdtek el vizsgálni. A 70-es években például az amerikai elit jellemzője az volt, hogy férfi, angolszász, fehér, protestáns. Barack Obama az Egyesült Államok első színes bőrű elnöke, és tavaly először fordult elő, hogy az amerikai újszülöttek körében 49 százalék volt a fehér bőrűek aránya – tehát kisebbségbe kerültek. Azt is el kell fogadnia az amerikai vezetésnek, hogy – miután a második helyen álló Japánt lekörözte a Kínai Népköztársaság, néhány éven belül elkerüli a jelenleg világelső Amerikai Egyesült Államokat is a bruttó GDP tekintetében, tehát a legfontosabb gazdasági mutatókban.

Csakhogy jelenleg az Egyesült Államok rendelkezik a világ legjobb hírszerzésével, és katonai kutatásfejlesztésben is verhetetlen. Tudni kell azt is, hogy az „öt szem” – Amerika, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-Zéland – szőröstül-bőröstül lehallgatja a világot. Az elmúlt hónapokban, hetekben Európa országaiban sorra törtek ki a lehallgatási botrányok – miután nyilvánosságra került, hogy a német kancellárt vagy a francia vezetést is megfigyeli Amerika. Angela Merkel német kancellárt egy interjú során megkérdezték, mi a véleménye arról, hogy az amerikaiak lehallgatják. „Nagyon sajnálom, a kár, amit az Egyesült Államok okoz ezzel a kétoldalú kapcsolatokban, nagyobb, mint a haszon” – ezt válaszolta a német kancellár.

A franciák amúgy nemrég bejelentkeztek „hatodik szemnek”, de nem kellettek. Ebből adódóan a világon bármilyen tárgyalásra megy amerikai küldöttség, pontosan tudja, hogy a másik fél milyen adatokkal érkezik. Ráadásul a legnagyobb gond Európa és a világ számára nem is az, hogy Amerika mindent lehallgat – 2001. szeptember 11. óta ez szinte természetes, hiszen akkor Amerika adott egy választ arra a dilemmára, hogy mit tekint előbbre valónak: az emberi jogokat vagy a biztonságot, ez utóbbit választva, mint ahogy egyre több európai állam is ezt teszi. A gondok ott kezdődnek, hogy a lehallgatott adatok több mint 90 százaléka gazdasági hírszerzés. Amikor tehát Amerika a terrorizmus elleni harcra hivatkozik a lehallgatáskor, ez a tökéletes részigazság.

Barack Obama elnök úgy akart bevonulni a történelembe, mint aki békét teremtett. Csakhogy Afganisztánban például csapatkivonás volt – béke nincs. Irakban úgyszintén: a csapatkivonás megtörtént, béke nincs. Csak tavaly 20 olyan esemény történt, mely során száznál többen haltak meg robbantásban. De mivel mindez Európán kívüli történés, a kutyát sem érdekli, legfeljebb lejön rövidhír formájában, hogy hol voltak robbantások.

Amúgy az amerikai elnök majdnem összes külpolitikai szándéka kudarcba fulladt: Irakban, Afganisztánban nem si­került békét, a Közel-Keleten rendet teremteni, ráadásul nagyon megromlott az amerikai–izraeli viszony is.

A feltörekvő Kína

Kína gőzerővel fejlődik, fantasztikus gazdasági hatalommá nőtte ki magát, a világ valutakészletének egyharmada náluk található, mindenki tőlük kér pénzt, a jüan megerősödött. Az országban nincs éhínség, a lakosság mindössze 1,2 százaléka él mélyszegénységben.

Kínának arra a dilemmára kellett válaszolnia, hogy mi akar lenni elsősorban: Ázsia vezető hatalma vagy pedig a világot meghatározó globális játékos. Peking utóbbit választotta, globális hatalom akar lenni, e szerint politizál, célját pedig katonai eszközökkel kívánja elérni: nekiállt fegyverkezni, és az elmúlt években jelentősen növelte a katonai kiadásokat. Ennek ellenére katonailag még nem tud vetélkedni Amerikával vagy Oroszországgal. A jelenlegi szárazföldi határokat – India kivételével – elfogadja, a tengeri határokat viszont sehol nem. A tét a csendes-óceáni szigetek. A jövőben egy katonailag is megerősödő Kína nem hagyja majd, hogy úgymond békés eszközökkel kiszorítsák általa kínainak mondott, jelenleg Japánhoz tartozó szigetekről, sok konfliktus várható tehát Ázsiában.

Egy kérdésre pedig nem válaszol Peking: az orosz–kínai kapcsolatok jövőjét firtatóra. Aligha véletlenül: Szibéria jelentős része ugyanis évszázadokig kínai terület volt. Henry Kissinger amerikai diplomata könyvében mesélte el egyik találkozóját Hsziao-ping volt kínai elnökkel, amelyen szó esett egy szovjet–amerikai csúcstalálkozóról Vlagyivosztokban. Vlagyivosztok? Ősi kínai város – jegyezte meg a kínai vezető. Könnyen előfordulhat tehát, hogy néhány évtizeden belül Kína területi igényekkel lép fel egy Putyin utáni, meggyengült Oroszországgal szemben.

Oroszország nem adja fel

Az orosz gazdaság legfőbb bevételi forrása a földgáz és a kőolaj. Miután az OPEC tavalyi csúcstalálkozóján a szaúdi vezetés bejelentette, hogy nem csökkentik a kitermelést, az árak zuhanni kezdtek, az orosz GDP jelentős része elveszett, a rubel összeomlott, most kezd helyreállni.

Ahhoz, hogy Oroszország politikáját megértsük, látnunk kell az amerikai célrendszert. Ennek lényege az volt, hogy a hidegháború után a volt szocialista országokat le kell választani a keleti tömbről, legyenek uniós tagállamok, NATO-tagországok – ez megtörtént. A Szovjetunió részekre bontása után a legfőbb cél Oroszország kiszorítása – csakhogy ezt Vlagyimir Putyin elnök nem tűri.

Amerika létrehozta saját szövetségi­ rendszerét. Ehhez előbb kérte, hogy a NATO-tagországok növeljék katonai kiadásaikat nemzeti össztermékük két százalékára, ezt rajtuk kívül Nagy-Britannia, Törökország, Észtország valósította meg. Második körben azt kérték, hogy a volt szocialista országok az elavult szovjet hadi­technikájukat ócskavasáron adják át az ukránoknak, vegyenek helyette amerikait. Harmadik kérésük pedig az volt, hogy addig támogassák az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartását, amíg azt Washington igényli, nem pedig addig, amíg a németek akarják.

Ez ügyekben Amerika mellé felsorakozott Nagy-Bri­tannia, a skandináv államok, a balti országok (utóbbiak például állandóan azt mondják, orosz támadásra számítanak, ami azért hülyeség, mert Putyin sokkal többet elérne, ha támadás helyett például fellázítaná az ott élő orosz kisebbséget, amely 25 évvel a függetlenedés után máig nem kapott állampolgárságot), a lengyelek, a románok és a bolgárok. Az orosz–ukrán konfliktusban a kizárólag politikai megoldást sürgető német álláspont mellé a franciák, az osztrákok, a csehek, a szlovákok és a magyarok csatlakoztak. A konfliktus ügyében egyébként az orosz álláspont az, hogy Ukrajna nyugodtan beléphet az Európai Unióba, csak nem lehet a NATO tagja, mert az Európa biztonsági helyzetét borítaná.

A német kancellár, Angela Merkel megígérte Putyinnak, hogy Ukrajna sosem lesz a NATO tagja, ha kell, Berlin él majd vétójogával. Különben Ukrajna teljesen alkalmatlan arra, hogy a céldátumon, 2021-ben csatlakozzék az EU-hoz. Amerikai megítélés szerint Ukrajna az országok korrupciós rangsorában a 143. helyen áll, ennél rosszabb helyzetben szinte már csak fekete-Afrika országai vannak. Másfél évvel a választások után az országban semmi nem változott. Ukrajna 100 milliárd eurós kölcsönt kér az EU-tól: ennyi pénzt az unió EU-n kívüli országnak sosem adott, ráadásul, mint tették azt a függetlenné válásuk óta eltelt 25 évben, ezt is ellopják, viszont sem lát majd semmit belőle Európa.

Ami Vlagyimir Putyin pozícióit illeti, azok a gazdasági nehézségek miatt nem olyan stabilak, mint voltak például Krím bekebelezésekor – az iráni atommegállapodás nyomán a kőolaj ára tovább csökkenhet, a katonai programok költségvetéséből tehát hasítani kell, az életszínvonal nem növelhető –, de továbbra is erősek.

Gyengülő Európa

Európa már régóta nem meghatározó globális erőközpont a világon, most éppen a menekültözönnel szembesül, de az a holnap kérdése, hogy az amerikai–­európai szabadkereskedelmi megállapodásról­ szó­­­ló tárgyalások során miként tudja ér­vényesíteni érdekeit. Jogos a felvetés: a iraki, az afganisztáni háborút az Egyesült Államok robbantotta ki, a szíriai há­borúban az Egyesült Államok játszik szerepet, az Iszlám Államot az Egyesült Államok hozta létre (más kontextusban, Asszad szír elnök megbuktatása végett) – a menekülteket pedig Európa kapja.

A menekülteket Törökországnak fel kellene tartania. A törököknek viszont eszük ágában sincs, állandóan azt hangoztatják, hogy mennyi szír menekültet fogadnak be (ezért támogatást várnak), és hogy be akarnak lépni az EU-ba. Ha viszont ez megtörténne, megkapnák az uniós szabadságjogokat, szinte azonnal kétmillió török telepedne át Németországba – ez pedig nem működik, Törökország nem lehet tehát az EU tagja. Erdogan válasza erre az, hogy elmegy Németországba, és arra kéri az ott élő törököket, maradjanak törökök. Angela Merkel azt várja el a Németországban élő törököktől: tanuljanak meg németül, tartsák el magukat, tartsák tiszteletben a törvényeket.

Nem teszik ezt, ma már német nagyvárosok török taxisofőrjei sem tudnak németül. A kérdés tehát az, mit kellene tennie az EU-nak, hogy a törökök ne engedjék át a menekülteket, az ugyanis Európa stratégiai gyengülését okozza. Ráadásul, amikor ideérnek, és nem azt kapják, amit ígértek nekik, jelentős részük radikalizálódhat.

Sajnos, ebben az amerikai követségek nem a legpozitívabb szerepet játsszák. Kellene egy egységes európai politika: közös kül- és biztonságpolitika, de mivel nincs, az Egyesült Államok azt tesz velünk, amit akar. Egyszerűen nem vagyunk egy súlycsoportban, a kulcsterületeken ugyanis lemaradtunk. És igaza van Merkelnek: jelenleg Amerika nélkül nem tudunk meglenni.

Biztonsági kockázatot jelent a Balkán is: figyelmeztet erre a srebrenicai vérengzés 20. évfordulóján tartott megemlékezés, ahol a szerb miniszterelnököt megdobálták. Sikeres Balkán csak akkor lehet, ha van működő Bosznia-Hercegovina – ezt mondta Angela Merkel, csakhogy működő Bosznia-Hercegovina jelenleg nincs. Tíz-tizenöt éven belül színre lép majd a Nagy-Albánia koncepciója, amely a jelenlegi Albánia mellett Koszovót és Macedónia egy részét is magában foglalná – súlyos konfliktusok várhatók tehát a Balkánon is.

Magyarország helye

E három vezető nagyhatalom által uralt világ tehát nem lett biztonságosabb, s ha elmondhatjuk, hogy a második világháború után egyetlen békés nap nem volt a világon, ugyanez érvényes a jövőre is. Amerikát lehet szeretni vagy nem, de tény: belátható ideig a világ vezető hatalma marad. Európa számára fontos az orosz kapcsolat, amerikai érdek, hogy ezt nehezítse. Kína globális szerepre törekszik. Ha Magyarország szempontját nézzük, akkor a mindhárom hatalommal ápolt kapcsolat fontos, de a meghatározó a szövetségi rendszer és a világpolitikai realitások alapján is az amerikai kapcsolat. (Forrás: ErdélyMa): http://tinyurl.com/op97ud5

.

Szólj hozzá!

2014. XII. 21. Globalizáció. 2050. Viharos jövő

2015.08.20. 07:07 Eleve

.

 2050. Viharos jövő

(Forrás: YouTube/ DiscoveryScience):

http://tinyurl.com/nkvugaf

.

Szólj hozzá!

Címkék: film globalizáció

2014. VIII. 18 - Az ukrajnai válságról

2015.08.18. 23:55 Eleve

.

Magyarország

2014. VIII. 25.     Ebola - felkészültek az érintett országokból érkező hallgatók fogadására. Több száz afrikai diák érkezik tanévkezdéskor a magyarországi egyetemekre. A Semmelweis Egyetemre húsz felsőbb éves és hét új hallgató érkezik a tanévkezdésig Afrika Ebola-fertőzéssel érintett országaiból. Több óvintézkedést is tett az egyetem a Főváros Kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által elrendelteknek megfelelően. A diákokkal a beiratkozáskor az egészségügyi hatóság által kiadott angol és magyar nyelvű kérdőívet töltetnek ki, ezek alapján eldönthető, hogy mekkora a vírus hordozásának kockázata. Ha a kockázat felmerül, de a hallgató tünet- és panaszmentes, akkor huszonegy napos járványügyi megfigyelés alá kell vonni. Ha a fertőzés tünetei jelentkeznének, az Egyesített Szent István és Szent László Kórházba viszik a beteget. A Semmelweis Egyetem felajánlja segítségét a járványügyi megfigyelés megszervezésében a többi budapesti felsőoktatási intézménynek.  A Debreceni Egyetemre mintegy négyszáz hallgató érkezik a következő napokban Afrikából. Szilvássy, az egyetem rektora kitért arra: ha a hatóságok esetlegesen beutazási tilalmat vagy - a betegség lappangási idejére vonatkozó - néhány hetes karantént rendelnének el a térségből érkező hallgatókat illetően, az egyetem biztosítaná, hogy emiatt ne érje hátrány őket az oktatásban. A Szegedi Tudományegyetemen - ahol százhúsz nigériai diák lehet érintett - szintén kérdőívet és nyilatkozatot töltenek ki a hallgatók. A Pécsi Tudományegyetemen az intézmény hallgatóinak minden év elején át kell esniük átfogó egészségügyi vizsgálaton.

4 8 25     Józan ésszel és bátorsággal kell képviselni külföldön a magyar intézkedéseket, és mindent meg kell tenni azért, hogy minél több befektető érkezzen Magyarországra - így határozta meg a nagykövetek feladatát Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztérium idei külképviselet-vezetői értekezletén, ahol több más kérdésben is állást foglalt. Kijelentette például, hogy Magyarország alapvetően gazdasági kérdésként tekint a jelenlegi orosz embargós helyzetre. Arról is beszélt, hogy Magyarországon, egy alapvetően exportorientált országban a külpolitika gazdaságközpontú. Összefoglalva a nagykövetekkel szembeni elvárásait: a kérés az, hogy válaszoljanak mindenre, amire válaszolni kell, de a feladat nem az, hogy megvédjék a magyar pozíciót, mert az megvédi saját magát. Ne hagyják figyelmen kívül, mit mond a másik, arra valamilyen módon reagáljanak, de ezt tekintsék inkább "civilizációs kötelezettségnek", ne pedig politikai feladatnak - fűzte hozzá. "Nem az a dolgunk, hogy megvédjük, amit elértünk, hanem az, hogy bemutassák azokat a lehetőségeket, amelyek az elmúlt évek sikereiből fakadnak" - magyarázta. És miután "elkötöttük magunkat az ideológiai megközelítésű külpolitikától" - folytatta -, "sokkal nyitottabban tudunk kapcsolatokat építeni" olyan államokkal is, amelyek nem a nyugati szövetségi rendszerhez tartoznak. Egyértelművé tette egyúttal azt is, hogy Magyarország helye a nyugati szövetségi rendszeren belül nem képezi vita tárgyát, "de a kormány nem követi azt a külpolitikát, amelyik szerint minden külpolitikai kérdés középpontjába az értékkérdéseket kell állítani". Megítélése szerint az értékkérdések fontosak - a NATO és az EU is bizonyos mértékig értékközösség -, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak úgy kell viszonyulnia a szövetségi rendszerén kívüli országokhoz, hogy mit gondol azok kultúrájáról, politikai intézményrendszeréről, demokráciájáról. "Azt a kérdést kell feltenni az adott országgal kapcsolatban, mi a magyar nemzeti érdek" - jelentette ki. Szerinte ugyanis "az ideológiai központú külpolitikai vonalvezetést a félnótás országok számára találták ki az okos országok". Nehéz másként magyarázni, hogy az Egyesült Államok a költségvetési hiánya tekintélyes részét Kínával finanszíroztatja, és "egy percnyi skrupulusa" sincs emiatt - mondta. Megjegyezte, hogy Magyarország a vállalásai közül csak a védelmi kiadásainak a költségvetéshez viszonyított, a NATO által meghatározott arányát nem teljesíti. Orbán Viktor azt is kérte a külképviselet-vezetőktől, hogy a munkahelyteremtés fontossága miatt minden lehetőséget ragadjanak meg, amikor Magyarországra érkező befektetők meggyőzéséről van szó. A foglalkoztatáspolitikával kapcsolatban megerősítette, kormánya nem kíván változtatni az állami munkahely-teremtési politikán, vagyis aki tudna dolgozni, és kapna is munkát az államtól, de azt nem vállalja el, nem kap segélyt. Ez a gondolkodásmód eltér attól, mint amelyik a jóléti államok liberális gazdaságpolitikájaként ismert - tette hozzá. A kérdések között elsőként Balogh, pozsonyi nagykövet faggatta a kormányfőt az ukrán válság nyomán bevezetett orosz embargó ügyében. Válaszában Orbán Viktor kifejtette: míg például a balti államok és a lengyelek - történelmileg legitimált álláspontként - biztonságpolitikai kérdésként tekintenek a jelenlegi helyzetre, Magyarország inkább azon országok közé tartozik, amelyek azt alapvetően gazdaságilag közelítik meg. Megjegyezte: Magyarországnak a legrosszabbkor jött az orosz válság, mert kormánya épp olyan külpolitikai doktrínát hirdetett meg, amelyik szerint az ideológiavezérelt külpolitika helyett a  kiindulópont az, hogy minden világgazdasági szereplőt érdekeltté kell tenni Magyarország sikerében. A miniszterelnök szerint azonban az Európai Unió minden nap távolabb kerül Oroszországtól, ami nemcsak Magyarországnak rossz, hanem az egész EU-nak. Magyarországnak keresnie kell azon uniós tagállamok társaságát, amelyek ennek a "szétválasztási folyamatnak" a lefékezésében, megállításában érdekeltek - foglalt állást  A  visegrádi tagállamok - Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország - nem mindegyike gondolkodik így, a V4-ek jelenleg nem tudnak közös álláspontot kialakítani. Szerdahelyi, tokiói nagykövet kérdésére Orbán Viktor kifejtette: minden politikai és gazdasági modellt alapvetően a kultúra határoz meg, ezért Európában nem lehet nem kereszténységre épülő modellt követni. Úgy látja: a Magyarországot ért támadások mögött leginkább az áll, hogy az orosz szankciók ügyében az ország más álláspontot vall, és ha nem így tenne, nem vádolnák azzal, hogy más modellt keres. Ez az érv csak egy a politikai küzdelemben bevetett eszköz - tette hozzá. Megerősítette: ha egy társadalom eljut arra a pontra, hogy munkaképes emberek jogot formálhatnak arra, hogy munka nélkül valaki más eltartsa őket, abból baj lesz. A jóléti államok mai küszködése nagymértékben ebből fakad - magyarázta. Szintén kérdésre arról is beszélt, hogy Magyarországon nincsenek bevándorlási problémák. Magyarország "kőkemény", a bevándorlást legkevésbé sem támogató politikát képvisel, "mert nem tekinti értéknek egy homogén közösség megbontását"- közölte. Meglátása szerint az európai bevándorláspolitika hipokrita, nincsenek erkölcsi alapjai, és semmilyen célszerűség nincs.

2014. VIII. 18     A mostani leginkább abban különbözik a korábbi Ebola járványoktól, hogy nagyon nagy kiterjedésű, több országot is érint és nem kis falvakban, hanem nagyvárosokban terjed. Mivel mohamedán országokban bukkant fel, ahol a temetés alkalmával a halottól testi érintéssel búcsúznak el, így magán a temetési szertartáson is megfertőződhetnek emberek. Mindaddig, amíg a vírus cseppfertőzéssel nem terjed, nem kell hatalmas, világjárványra számítani, és Európába sem várható jelentős behurcolás. Európa a fejlett egészségügyi szerkezetével, szolgáltatásaival képes arra, hogy az esetlegesen behurcolt eseteket biztonsággal izolálja. Erre Magyarországon a Szent László Kórház is fel van készülve - mondta Dr. Bánhegyi Dénes, a trópusi betegségek szakértője, a Szent  László Kórház osztályvezető főorvosa. (Forrás: Kossuth)

.

 

Szólj hozzá!

Címkék: afrika kína magyarország szlovákia csehország oroszország európa nato lengyelország európaiunió egyesültállamok visegrádiországok ebolajárvány

2014. VIII. 18- Ukrajnai válság

2015.08.18. 23:51 Eleve

.

Fehéroroszország

2014. VIII. 27.     Porosenko ukrán államfő közlése szerint az augusztus 26-ai esti minszki találkozó résztvevői elfogadták az általa előterjesztett béketervet a kelet-ukrajnai konfliktus megoldására, és tervet készítenek arra, hogy a lehető leghamarabb tűzszünet legyen. Miután két órán át négyszemközt tárgyalt Putyinnal, az orosz elnök a sajtó képviselőinek elmondta: Porosenkóval egyetértettek abban, hogy azonnal véget kell vetni a vérontásnak, és el kell kezdeni a konfliktus politikai megoldását. Hozzátette azonban, hogy a tűzszünet megvalósításáról nem tárgyalt az ukrán elnökkel, mert - mint állította - Oroszország nem része a konfliktusnak. A tűzszünetről Ukrajnának kell megállapodnia a szakadárokkal - szögezte le. Szerinte megállapodtak arról is, hogy tárgyalnak az Ukrajnába irányuló orosz gázszállítás újraindításáról. A négyszemközti találkozó előtt többoldalú megbeszélések folytak hat órán keresztül Fehéroroszország, az Európai Unió, Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán között az ukrajnai válság megoldásáról.      A késő éjszakába nyúlt orosz-ukrán elnöki megbeszélés után bejelentették, hogy felújítják az ukrán válság rendezésén munkálkodó, az EBESZ, Ukrajna és Oroszország képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport tevékenységét. A tárgyalások helyszíne, Lukasenka felajánlására, Minszk lesz. (Forrás: MTI)

Finnország

2014. VIII. 27.     Válsághelyzetekben alkalmazható katonai segítségnyújtásról szóló megállapodást ír alá a NATO a katonai szövetségben részt nem vevő Finnországgal a 2014. szeptemberi walesi NATO-csúcstalálkozón - közölte a finn védelmi miniszter, Haglung. Ezen kívül a megállapodás lehetővé teszi majd a NATO-nak, hogy hadgyakorlatokat tartson a  semleges Finnország területén. Az egyezmény révén javul Finnország haditechnikájának műszaki ellátottsága.(Forrás: MTI)

Iceland

Aug 18, 2014     Iceland warned airlines that there may be an eruption at one of the island’s largest volcanoes located underneath Vatnajokull, Europe’s biggest glacier. The alert level at Bardarbunga was raised to “orange”. The volcano is twenty-five kilometers wide and rises about one thousand nine hundred meters above sea level. Bardarbunga last erupted in 1996.It can spew both ash and molten lava. (Source: Bloomberg)

Lengyelország

2014. VIII. 26.     Lengyelország a NATO-csúcs előtt nem dönt esetleges ukrajnai fegyverszállításról -  közölte Bieniek vezérezredes, a NATO Transzformációs Parancsnokság parancsnokának volt helyettese. A TVN24 hírtelevízió tájékoztatása szerint Ukrajna az orosz-ukrán konfliktus elején azzal a kérdéssel fordult az Európai Unió országaihoz, köztük Lengyelországhoz, hogy fegyverszállítással támogassák. Ezt korábban az Ukrajnára vonatkozó EU fegyverkereskedelmi embargó akadályozta, amelyiket csak 2014. július 16-án helyezték hatályon kívül Ukrajnával szemben. Polko tábornok, a Nemzetvédelmi Hivatal, valamint a lengyel Különleges Erők elit, GROM nevű egységének volt parancsnoka kijelentette: ,,Ukrajna egy független, saját hadseregét építő, más országokat nem támadó állam. Csodálkozom, hogy csak a NATO-csúcson kérdeznénk meg, szabad-e Ukrajnának fegyvert szállítani. A franciák Oroszországot fegyverzik fel anélkül, hogy ennek a jóváhagyását kérnék." (Forrás: MTI)

Németország

4 8 18     Német kormányforrások augusztus 17-én beismerték azt az értesülést, amelyik szerint Törökország a német hírszerzés főbb célpontjai közé tartozik. Nyilatkozó német kormányforrások közvetve arra utaltak, hogy ami Törökországban történik, az közvetlen hatással lehet Németország belbiztonságára. Utaltak a betiltott Kurd Munkáspárt tevékenységére, a különböző szélsőbal-, illetve szélsőjobboldali török csoportokra, a kábítószer-csempészetre, valamint általánosságban a bevándorlók bűnözői tevékenységére. Az országban mintegy hárommillió török él.

Oroszország

2014. VIII. 27.     Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke, Zaharcsenko elismerte, hogy három-négyezer oroszországi önkéntes harcol a kelet-ukrajnai szakadár fegyveresek oldalán. Melnyikova, az Orosz Katonaanyák Szövetségének elnöke gyanakkor azt mondta a Dozsgy orosz tévének nyilatkozva, hogy körülbelül tizenöt ezer orosz katona harcol Kelet-Ukrajnában, és egyeseket közülük akaratuk ellenére küldtek a frontra. Nemcsak szerződéses katonákról van szó, hanem sorkatonákról is. Szerinte a halottak száma sem ismert. Ahhoz hasonlította a helyzetet, mint amikor az orosz csapatok megszállták Afganisztánt, és nem lehetett tudni, hogy pontosan hányan estek el, mert nem voltak nyilvántartva. A Sztavropoli Területen élő katonaanyákat tömörítő bizottság - meg nem nevezett katonai forrásokra hivatkozva - összeállított egy listát a kelet-ukrajnai harcokban elesett vagy megsebesült orosz katonákról. A testület elnöke, Bogatenkova közölte, hogy négyszáz név szerepel a listán. (Forrás: MTI)

Skócia

2014. VIII. 25.     A font megtartása és az északi-tengeri olajkincs sorsa állt a közelgő skóciai függetlenségi népszavazásról rendezett esti televíziós vita középpontjában. A skót kormány 2014. szeptember 18-ára írta ki a népszavazást arról, hogy Skócia elszakadjon-e a háromszázhét éves brit uniótól. A közvélemény-kutatások rendre azt mutatják, hogy a függetlenséget ellenzők többségben vannak; a legutóbbi felmérés alapján a skót választók ötvenegy százaléka szavazna az elszakadás ellen, harmincnyolc százalékuk pártolja a függetlenséget. A bizonytalanok aránya most tizenegy százalék. A függetlenségpárti erőket Salmond, skót miniszterelnök, az uniópárti tábort Darling, a Munkáspárt vezette előző brit kormány volt pénzügyminisztere képviselte. A skót kormányfő többször is egyenes utalást tett arra, hogy Skócia nem fogja átvállalni az Egyesült Királyság teljes államadósságából rájutó részt, ha Londonnal nem sikerül megállapodni a font-unióról. A skót kormány függetlenségi programjában szerepel a font megőrzése fizetőeszközként. A font egyébként is nemzetközileg forgalmazott valuta, tehát Skócia is használhatja - tette hozzá. Éles összecsapás tárgya volt a tévé-vitán az északi-tengeri olajkincs kérdése is. A kormányzó Skót Nemzeti Párt nem kis részben erre az olajra építi a függetlenség finanszírozási tervét, és már az 1970-es években is az volt az egyik politikai jelszava, hogy az északi-tengeri olaj "Skócia olaja". Ugyanakkor iparági szakértők az északi-tengeri mezők hozamának gyors apadását jósolják. Salmond szakértői becsléseket idézett, amelyek szerint a következő harmincöt évben még 15-16,5 milliárd hordó nyersolaj-egyenértéknek megfelelő energiahordozó nyerhető ki az északi-tengeri mezőkről, ami mai árfolyamon ezer milliárd font értéket jelent.

.

Szólj hozzá!

Címkék: ukrajna németország finnország oroszország törökország skócia nato afganisztán kazahsztán lengyelország europe fehéroroszország nagybritannia iceland európaiunió európaibiztonságiésegyüttműködésiszervezet északitenger

2014. VIII. 18-29. Ukrajna, NATO, the United States, ENSZ: ukrán válság. Egyiptom, Líbia, Liberia, Nigéria, Iraq, Irán, Izrael, Egyesült Államok.

2015.08.18. 16:59 Eleve

.

Ukrajna
2014. VIII. 29.  Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol közelében vannak már az orosz harckocsik -
jelentette az ukrán média. Már hatvan orosz harckocsi érkezett a városhoz, ahol újabb hídfőállást építenek ki. Szemtanúk szerint Oroszországból három hadoszlop hatolt be Luhanszk városába, összesen kétszázötven - háromszáz katonai járművel -  közölte Sznehirjev, a harcok alakulását nyomon követő  Prava Szprava (Igaz Ügy) nevű civilszervezet vezetője.     Szakadár fegyveresek gyakorlatilag körbezárták Mariupol városát,  ahová előző nap vonultak vissza a Novoazovszkból távozó ukrán erők - állítja jelentésében a szakadár "Donyecki Népköztársaság" hírügynöksége, a Novorosszija. A jelentés szerint a szakadár hadsereg egységei jelenleg igyekeznek minél távolabbra szorítani az ukrán fegyveres erőket a nagyvárosoktól, hogy ne tudjanak tüzérségi és rakétatámadásokat intézni sűrűn lakott városnegyedek ellen.     Jelenleg két orosz harckocsi zászlóalj ukrajnai jelenlétét tudjuk megerősíteni, továbbá három taktikai, és nyolc-tíz diverziós felderítő csoportét - közölte Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő katonai szakértő. Timcsuk szerint az orosz erők két alapvető irányban mozognak: az Azovi-tenger partvidékén, Novoazovszk környékén, valamint attól északabbra, az orosz határtól nem messze fekvő Amvroszijivka és a Donyeck melletti Ilovajszk között. Úgy látja, hogy Donyeck megye déli részén a csapatok szárazföldi összeköttetést akarnak kialakítani az orosz határ és a Moszkva által elcsatolt Krím félsziget között. Ezzel egyidejűleg arra kényszerítik az ukrán hadsereget, hogy erőket csoportosítson át délre. (Forrás: MTI)

2014. VIII. 28.  Ukrán részről attól tartanak, hogy a hadművelet célja a dél-donyecki kikötőváros, a csaknem félmillió lakosú Mariupol elfoglalása.
Moszkva délen támogatja a szeparatisták előrenyomulását az Azovi-tenger fő kikötőjének számító Mariupol felé; ezzel Oroszország lehetséges célja egy tengeri kijárat megszerzése abban a törekvésében, hogy létrehozzon egy szeparatista enklávét Kelet-Ukrajnában. Néhány nyugati tisztségviselő attól tart, hogy a lépés annak az átfogóbb orosz stratégiának a része, amelyiknek célja egy Krímhez kapcsolódó terület kihasítása. Egy nappal az ukrán válság megoldását célzó minszki találkozó után az orosz katonai mozgások miatt szertefoszlik az a remény, hogy a szemben álló felek közelebb kerültek az öt hónapja tartó konfliktus beszüntetéséhez- írja a The New York Times.     Két ukrán katonai egység dezertálása miatt kerültek súlyos helyzetbe a haderők Kelet-Ukrajnában, a Donyeck melletti Ilovajzsk városánál folyó harcokban - közölte Porosenko ukrán elnök. Tájékoztatása szerint első alkalommal volt vezérkari szintű konzultáció Ukrajna és Oroszország között, amelyen a katonai foglyok cseréjéről és a határvédelem erősítéséről tárgyaltak. Porosenko közölte, hogy várhatóan augusztus 30-án konzultációkat kezdenek egymással az ukrán és az orosz határőrszolgálat képviselői. Az elnök az ukrán határőrség vezetésének feladatául szabta a kelet-ukrajnai határátkelők újbóli megnyitását, és megállapodást a közös ukrán-orosz járőrözésről. A Védelmi Tanács úgy határozott, hogy vissza kell állítani a sorkötelességet Ukrajnában, és ősszel sorozást kell tartani. A sorkatonai szolgálatot Janukovics, posztjáról eltávolított volt elnök szüntette meg, az utolsó sorozás 2013 őszén volt. (Forrás: MTI)

2014. VIII. 27.  Orosz katonai alakulatok ismét behatoltak Ukrajna területére, Donyeck megye déli részén, és Novoazovszk mellett megszálltak hét települést
- mondta Liszenko, a Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács szóvivője. Liszenko szerint a megszállt falvakból és orosz területről heves tűz alá vették a környező településeket. Elmondta, hogy közben a területtől északabbra fekvő, Donyeck megyei Amvroszijivka városába is behatoltak orosz katonák öt páncélozott járművel és egy Kamaz teherautóval. A hadseregnek olyan információi vannak, hogy harckocsikból, páncélozott szállító harcjárművekből, gyalogsági harcjárművekből és Grad típusú önjáró rakéta-sorozatvetőkből, összesen mintegy száz egységből álló konvoj halad a Donyeck megyei Sztarobesevét Telmanovóval összekötő úton az utóbbi település irányában, vagyis Donyecktől déli irányban. A hadműveleti parancsnokság szerint az orosz határhoz közeli, ugyancsak Donyeck megyei Pobeda település kijáratánál az orosz hadsereg egy hadműveleti dandárparancsnokságot rendezett be. Arról is hírt ad a törzskar, hogy az orosz határ felől Dmitrivka település felé is halad Gradokból és katonai teherautókból álló, katonákat szállító kisebb menetoszlop. Két napja szintén Novoazovszk városánál hatoltak be az orosz fegyveres erők 98-as légi szállítású hadosztályának katonai járművei. Arról Moszkva másnap azt állította, hogy "eltévedtek".      Fegyveresek benyomultak az Azovi-tenger partján fekvő Novoazovszk városába - közölte a délkelet-ukrajnai település polgármestere. Novoazovszk stratégiai jelentőségét az adja, hogy az Oroszországot a Krím félszigettel összekötő úton fekszik, az Azovi-tengerből kiágazó Taganrogi-öböl partján, Mariupoltól keletre, az orosz határ közvetlen közelében. Az új, délkeleti front távlatilag lehetővé teszi, hogy szárazföldi összekötő útvonal létesüljön Oroszország és az általa 2014. márciusában megszállt és bekebelezett Krím között. A szakadárok (vagy Oroszország) kezére kerülne az egész Azovi-tenger  - a Fekete-tenger északkeleti jókora öble - és a térség ásványi kincsei, beleértve a szénhidrogén-lelőhelyeket. (Forrás: MTI)

2014. VIII. 26.  Ukrajnában közzétették a hadsereg által előző nap elfogott orosz deszantosok kihallgatásáról készült videofelvételeket, amelyekből kiderül, úgy tudták, hogy gyakorlatra vezénylik őket a határ menti térségbe, és sejtelmük sem volt róla, hogy eközben századuk átlépte az orosz-ukrán határt. Egyikük viszont kizártnak tartotta, hogy egy egész század "eltévedt". A harckocsikból, páncélozott járművekből és katonai teherautókból álló konvoj augusztus 25-én reggel hatolt be Oroszországból Ukrajna területére, de az ukrán erők feltartóztatták, és elfogtak tíz orosz deszantost. A deszantosok egybehangzóan azt mondták, hogy egy kosztromai alakulatnál teljesítettek szolgálatot, a 98-as légi szállítású hadosztály 331. ezredének katonái. Azt a parancsot kapták, hogy gyakorlatozni induljanak az ukrán határ közelében fekvő, Don menti Rosztovba. A konvojt vasúton szállították Kosztromából a Rosztov melletti Matvejevkába, és ott tábort ütöttek. Le kellett festeniük harci járműveik rendszámtábláit, illetve fehér kört kellett festeniük rájuk, hogy megkülönböztessék magukat a hadgyakorlaton részt vevő vélt ellenségtől. (Forrás: MTI)

NATO
2014. VIII. 26.  Figyelemelterelés lehet az orosz segélykonvoj.
"Ez az egész azt a célt szolgálhatja, hogy elterelje a figyelmet a nyílt katonai műveletekről" - közölte a NATO-főtitkár. Miután Moszkva nem engedte, hogy a Vöröskereszt emberei vagy az ukrán hatóságok átvizsgálják az első segélykonvojt, nem lehet kizárni, hogy a kamionok utánpótlást szállítottak a kelet-ukrajnai fegyveres felkelőknek. Rasmussen ugyanakkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy Moszkvának inkább gazdasági és nem katonai következményekkel kell szembenéznie. (Forrás: MTI)

Egyiptom
2014. VIII. 25.  A líbiai válság kezeléséről és az erőszak regionális terjedése elleni teendőkről tárgyalt a polgárháborúban őrlődő ország külügyminisztere egyiptomi algériai és tunéziai kollégájával Kairóban.
Előző nap a Fadzsr Líbia (Líbia Hajnala) nevű iszlamista szövetség fegyveresei teljesen ellenőrzésük alá vonták Tripoli nemzetközi repülőterét, amelyik lángokban állt. Sukri, az egyiptomi diplomácia vezetője az érintett felek együttműködését szorgalmazta a líbiai kormány támogatásában az országban uralkodó "terror és szervezett bűnözés" leküzdésének érdekében. Ezenfelül egy nemzetközi alap létrehozását sürgette, amelyikből a Líbia egyes részeit ellenőrzésük alatt tartó milíciák lefegyverzését finanszíroznák. A 2011-es forradalom idején Kadhafi erői ellen együtt harcolt félkatonai szervezetek a megbuktatás után egymás ellen fordultak, teljes káoszba döntötték az országot. (Forrás: MTI)

Líbia
2014. VIII. 25. Kairó és Abu-Dzabi összefogott annak érdekében, hogy a térség országaiban meggyengítse az iszlamisták előretörését.
Törökország és Katar eközben Muzulmán Testvériség mozgalomhoz tartozó csoportokat támogat. A The New York Times szerint az egyiptomi-emirátusi légicsapások azt jelzik, hogy a két ország Líbiában a helyi erők anyagi támogatásáról áttért a közvetlen katonai beavatkozásra. Az Egyesült Arab Emírségek harci gépei egyiptomi területről egy hét leforgása alatt titokban két ízben is csapást mértek a Tripoli bevételéért az iszlamista oldalon harcoló milíciákra - közölte a lap internetes kiadásában. A csapások ráadásul a kívánt hatással ellentétesnek bizonyultak, mert az iszlamistáknak sikerült bevenniük Tripoli repülőterét. (Forrás: MTI)

Liberia
August 18, 2014  Liberia's armed forces have reportedly been given orders to shoot people trying to illegally cross the border from neighbouring Sierra Leone, which was closed to stem the spread of Ebola
- said deputy chief of staff, Colonel Dennis, according to local newspaper the Daily Observer. Liberia closed its borders with Sierra Leone weeks ago in an attempt to contain the Ebola outbreak, which killed more than one thousand and one hundred people in west Africa. In Liberia, there were seventy hundred eighty-six suspected and confirmed cases, according to the WHO, of which four hundred thirteen people died. (Source: SkyNews)

Nigéria
2014. VIII. 25.  Iszlám államot kiáltott ki az általa elfoglalt északkelet-nigériai területeken a Boko Haram szélsőséges iszlamista szervezet
- közölte a BBC. A terrorcsoport vezetője, Sekau egy video-üzenetben gratulált a szervezet harcosainak, amiért néhány héttel ezelőtt sikerült átvenniük az ellenőrzést a kétszázhatvanöt ezres lakosságú Gwoza városa felett. Az ötvenkét perces felvételen az is látható, amint a szervezet fegyveresei mintegy húsz civil ruhás férfit agyonlőnek.  A Human Rights Watch jogvédő szervezet becslései szerint a csoport tagjai legkevesebb kétezer civil lakossal végeztek az év eleje óta.  A nigériai hadsereg szóvivője az üzenetre válaszul közölte, hogy az ország szuverenitása és területi integritása sértetlen. (Forrás: MTI)

Iraq
August 16, 2014  In Iraq, captured Yazidi women fear the Islamic State will force them to wed.
Exactly how many women have been caught up in the dragnet is unclear. The Iraqi government claims that one thousand and five hundred women have been detained and five hundred men executed in the brutal blitz by the extremists through the Sinjar area, where a majority of the residents are Yazidis but some are Christian, Shiite or Sunni Arab. (Source: The Washington Post): http://tinyurl.com/l63ndrd

Irán
2014. VIII. 25.  Irán arra figyelmeztette az Iszlám Államot (IÁ) kikiáltó szunnitákat, hogy nem nézné tétlenül az iraki síita szent sírhelyek elpusztítását, és fegyverrel is beavatkozna azok védelme érdekében.
Irakban található többek között az első és a harmadik síita imám, Ali és Huszein sírhelye is. A két néhai vallási vezető sírhelyéhez évente irániak milliói zarándokolnak el. (Forrás: MTI)

Izrael
2014. VIII. 27.  Izrael hatalmas katonai és diplomáciai sikert ért el, és győzött a gázai fegyveres szervezetek elleni hadműveletben
- mondta Netanjahu miniszterelnök este, rendkívüli televíziós nyilatkozatában. Kijelentette, hogy a Gázát uraló Hamász palesztin szervezet fennállása óta a legnagyobb csapást szenvedte el, mintegy ezer harcosát elvesztette, köztük több katonai vezetőjét. Felszámolták a szervezet Izraelbe vezető alagútjait, és Jeruzsálem elérte a hadjárat megindításakor kitűzött célját, a tartós nyugalom biztosítását az ország lakói számára. A Hamász a tűzszüneti tárgyalásokon is vereséget szenvedett az izraeli kormányfő szerint, mert semmit sem kapott meg abból, amit a fegyvernyugvásért cserébe kért, és bele kellett egyeznie a harcok feltételek és időhatár nélküli beszüntetésébe. Gáza vezetői is bejelentették győzelmüket. Haníje, a Hamász politikai elnökhelyettese, volt gázai miniszterelnök is megjelent a szervezet esti gázai győzelmi ünnepségén. Haníje az izraeli hadjárat megindulása, 2014. július nyolcadika óta először jelent meg a nyilvánosság előtt. A Hamász gázai politikai vezetője palesztin szempontból győzelemként értékelte az elmúlt ötven nap hadviselését. ,,Gáza győzött, és ez megnyitja az utat Jeruzsálem felé" - mondta. (Forrás: MTI)

United States     Egyesült Államok
August 20, 2014  Why the Ukraine crisis is the West’s fault.
.. The liberal delusions that provoked Putin...The United States and its European allies share most of the responsibility for the crisis. The taproot of the trouble is NATO enlargement, the central element of a larger strategy to move Ukraine out of Russia’s orbit and integrate it into the West. At the same time, the EU’s expansion eastward and the West’s backing of the pro-democracy movement in Ukraine - beginning with the Orange Revolution in 2004 - were critical elements, too. Since the mid-1990s, Russian leaders have adamantly opposed NATO enlargement, and in recent years, they have made it clear that they would not stand by while their strategically important neighbor turned into a Western bastion. For Putin, the illegal overthrow of Ukraine’s democratically elected and pro-Russian president - which he rightly labeled a “coup” - was the final straw. He responded by taking Crimea, a peninsula he feared would host a NATO naval base, and working to destabilize Ukraine until it abandoned its efforts to join the West. Putin’s pushback should have come as no surprise. After all, the West had been moving into Russia’s backyard and threatening its core strategic interests, a point Putin made emphatically and repeatedly. Elites in the United States and Europe have been blindsided by events only because they subscribe to a flawed view of international politics. They tend to believe that the logic of realism holds little relevance in the twenty-first century and that Europe can be kept whole and free on the basis of such liberal principles as the rule of law, economic interdependence, and democracy...But this grand scheme went awry in Ukraine. The crisis there shows that realpolitik remains relevant - and states that ignore it do so at their own peril. U.S. and European leaders blundered in attempting to turn Ukraine into a Western stronghold on Russia’s border. Now that the consequences have been laid bare, it would be an even greater mistake to continue this misbegotten policy. Creating a crisis: imagine the American outrage if China built an impressive military alliance and tried to include Canada and Mexico...There is a solution to the crisis in Ukraine, however - although it would require the West to think about the country in a fundamentally new way. The  United States and its allies should abandon their plan to westernize Ukraine and instead aim to make it a neutral buffer between NATO and Russia, akin to Austria’s position during the Cold War. Western leaders should acknowledge that Ukraine matters so much to Putin that they cannot support an anti-Russian regime there. This would not mean that a future Ukrainian government would have to be pro-Russian or anti-NATO. On the contrary, the goal should be a sovereign Ukraine that falls in neither the Russian nor the Western camp. To achieve this end, the United States and its allies should publicly rule out NATO’s expansion into both Georgia and Ukraine. The West should also help fashion an economic rescue plan for Ukraine funded jointly by the EU, the International Monetary Fund, Russia, and the United States - a proposal that Moscow should welcome, given its interest in having a prosperous and stable Ukraine on its western flank. And the West should considerably limit its social-engineering efforts inside Ukraine. It is time to put an end to Western support for another Orange Revolution. Nevertheless, U.S. and European leaders should encourage Ukraine to respect minority rights, especially the language rights of its Russian speakers... Sticking with the current policy would also complicate Western relations with Moscow on other issues. The United States needs Russia’s assistance to withdraw U.S. equipment from Afghanistan through Russian territory, reach a nuclear agreement with Iran, and stabilize the situation in Syria. In fact, Moscow has helped Washington on all three of these issues in the past; in the summer of 2013, it was Putin who pulled Obama’s chestnuts out of the fire by forging the deal under which Syria agreed to relinquish its chemical weapons, thereby avoiding the U.S. military strike that Obama had threatened. The United States will also someday need Russia’s help containing a rising China. Current U.S. policy, however, is only driving Moscow and Beijing closer together. The United States and its European allies now face a choice on Ukraine. They can continue their current policy, which will exacerbate hostilities with Russia and devastate Ukraine in the process - a scenario in which everyone would come out a loser. Or they can switch gears and work to create a prosperous but neutral Ukraine, one that does not threaten Russia and allows the West to repair its relations with Moscow. With that approach, all sides would win. (Source: Foreign Affairs): http://tinyurl.com/ntc9g4d

Aug. 18, 2014  Emerging solar plants scorch birds in mid-air. Workers at a state-of-the-art solar plant in the Mojave Desert have a name for birds that fly through the plant's concentrated sun rays — "streamers" - for the smoke plume that comes from birds that ignite in midair. Birds have burned and fell in an average of one "streamer" every two minutes. The $2.2 billion plant, which launched in February, is at Ivanpah Dry Lake near the California-Nevada border. The operator says it's the world's biggest plant to employ so-called power towers. More than three hundred thousand mirrors, each the size of a garage door, reflect solar rays onto three boiler towers each looming up to forty stories high. The water inside is heated to produce steam, which turns turbines that generate enough electricity for one hundred forty thousand homes. Sun rays sent up by the field of mirrors are bright enough to dazzle pilots flying in and out of Las Vegas and Los Angeles. (Source: ABC News): http://tinyurl.com/k5ma2no

August 17, 2014  Hundreds of bioterror lab mishaps cloaked in secrecy. More than one thousand one hundred laboratory incidents involving bacteria, viruses and toxins that pose significant or bioterror risks to people and agriculture were reported to federal regulators during 2008 through 2012. The names of the labs operated by three hundred twenty-four government, university and private organizations across the country that had mishaps or made mistakes, as well as most information about all of the incidents, must be kept secret because of federal bioterrorism laws, according to the U.S. Department of Agriculture, which regulates the labs and co-authored the annual lab incident reports with the Centers for Disease Control and Prevention. The issue of lab safety and security has come under increased scrutiny by Congress in recent weeks after a series of high-profile lab blunders at prestigious government labs involving anthrax, bird flu and smallpox virus. A lab accident is considered by many scientists to be the most likely source of the re-emergence in 1977 of an H1N1 flu strain that had disappeared in 1957 because the genetic makeup of the strain hadn't changed as it should have over those decades. A 2009 article in the New England Journal of Medicine noted the 1977 strain was so similar to the one that disappeared that it suggests it had been "preserved" and that the re-emergence was "probably an accidental release from a laboratory source." - Gronvall, an immunologist by training and an associate professor at the University of Pittsburgh School of Medicine said. (Source: Usa Today): http://tinyurl.com/nbg4p3o

ENSZ
2014. VIII. 29.  Már kétezerötszáz fölé emelkedett a 2014 áprilisában kezdődött kelet-ukrajnai harcok halálos áldozatainak száma
- közölte  Simonovic, az Egyesült Nemzetek Szervezetének emberi jogi főtitkárhelyettese. Kiemelte, hogy különösen aggasztó az egyre több külföldi harcos részvétele a konfliktusban. A harminckét oldalas jelentés az emberi jogok széles körű megsértésével vádolja a szakadárokat, egyebek közt gyilkossággal, emberrablással, kínzással, amelyeket aránytalanul nagy számban követnek el polgári személyek ellen. A sebesültek száma ötezer kilencszázötvenhat, közülük harmincnyolc gyermek - áll a jelentésben. (Forrás: MTI)

2014. VIII. 25.  Az Egyesült Nemzetek Szervezetének emberi jogi főbiztosa szerint az Iszlám Állam (IÁ) nevű iszlám szervezet tettei kimerítik az emberiesség elleni és a háborús bűnök fogalmát. Pillay genfi keltezésű nyilatkozatban ítélte el a dzsihadista szervezet iraki tetteit, rámutatva, hogy az IÁ bűnlajstromán egyebek közt etnikai és vallási alapon elkövetett kivégzések, rabszolgasorba taszítás és nemi erőszak szerepelnek. "Borzalmas emberi jogsértéseket követnek el nap mint nap az IÁ és a vele szövetséges fegyveres csoportok. Módszeresen szemelnek ki férfiakat, nőket és gyerekeket nemzeti, vallási hovatartozásuk szerint és könyörtelenül tüntetik el őket az általuk uralt területekről" - írta. Nyilatkozata szerint az Iszlám Állam fegyveresei 2014. június 10-én az észak-iraki Moszulban egy börtön közel hétszáz foglyát mészárolták le, mert nem a szunnita vallást követték. Az elítélteket teherautóval elhagyatott vidékre vitték, ahol végeztek velük. A mészárlásnak akadtak túlélői és tanúi is, ők fedték fel a történteket az ENSZ jogvédőinek. (Forrás: MTI)

.

Szólj hozzá!

Címkék: video ukrajna egyiptom russia izrael irak oroszország irán törökország china iran nato algéria tunézia katar imf líbia nigéria mexico who europe iraq georgia canada africa austria ukraine afghanistan syria europeanunion egyesültállamok feketetenger egyesültarabemírségek unitedstates liberia egyesültnemzetekszervezete sierraleone azovitenger

2015. VIII. 11. Románia. Újratárgyalandó alapszerződés?

2015.08.12. 06:21 Eleve

.

Magyarország romániai nagykövete, Zákonyi úgy véli, a román–magyar kapcsolatokban sokkal fontosabb megoldandó kérdések vannak, mint az Orbán Viktor kormányfő által a Facebookon közzétett fényképek. A diplomata arra hívja fel a figyelmet, hogy Románia elutasítja tíz, határon átnyúló út befejezését, melyeknek a két országot kellene összekötniük, továbbá ott a közigazgatásban és az oktatásban nem biztosított a magyar nyelv használatának kérdése. Egy másik gond abból fakad, ahogy Ponta Victor román kormányfő magát Orbán Viktorral szembeállítva építette az imázsát: „Victor a jó fiú, Viktor pedig a rossz.” Ami Székelyföld autonómiáját illeti, a magyar nagykövet szerint erre akkor kerül sor, amikor az ottani magyarok „autonóm emberekként fognak viselkedni”.
- Fati: Aurescu román külügyminiszter szerint „rendkívüli potenciál” van a román–magyar kapcsolatokban. Ön szerint miért nem lehet kihasználni ezt a potenciált?
- Zákonyi: Orbán Viktor kormányfő a múlt hónap közepén, a tusnádfürdői nyári egyetemen azt mondta, a két állam kihasználta ezt a „rendkívüli potenciált” és 2012-ig nagyon jó kapcsolataik voltak. Azután viszont bonyolódtak a dolgok, de Magyarország kész új lendületet adni a kapcsolatnak, hogy kiaknázhassák ezt az Aurescu miniszter által említett potenciált. A mi szemszögünkből nézve a „közös potenciálhoz” tartozik egy olyan közlekedési infrastruktúra kiépítése is, mely mindkét államnak hasznos, vagy a Románia és a Magyarország közötti energetikai kapcsolat. Románia részéről egyelőre nem látunk elegendő igyekezetet abban, hogy együttműködjünk ezeken a területeken: a gázvezetéket képessé kellene tenni arra, hogy mindkét irányba szállítson gázt, ami most csak Magyarország irányából lehetséges. Tehát elvárjuk, hogy a román hatóságok is foglalkozzanak az ellentétes irányú szállításhoz szükséges feltételek biztosításával. Gondjaink vannak annak a tíz határon átnyúló útnak a befejezésével is, melyeket így nem lehet átadni a forgalomnak. Ezek nagyon fontosak és ezekről megállapodásunk is van. Románia a Schengen-övezethez való csatlakozásáig akarja odázni ezeknek az utaknak az átadását, ami viszont még hosszú folyamat lehet. Romániának és Magyarországnak több mint 400 kilométernyi közös határa és csak 10 határátkelője van. Összehasonlításképpen, Németország és Franciaország között, például, 5-10 kilométerenként van egy határátkelő.
- Fati: A román diplomácia vezetője másképpen magyarázta azt, hogy a román–magyar kapcsolatok nem képesek elérni a bennük rejlő igazi potenciált: Aurescu azon a véleményen van, hogy a magyar kormányfő megsértettea játékszabályokat, amikor Nagy-Magyarország térképét és Székelyföld zászlóját ábrázoló fényképeket tett közzé a Facebookon. Ön szerint hibázott Orbán Viktor kormányfő?
- Zákonyi: Láttam a Tusnádfürdőről feltöltött 22 fényképet, melyek közül az egyiken látható az a személy is, aki különféle történelmi jellegű kitűzőket árult. A székely zászló teljesen legitim, és ha valaki ellátogat Hargita, Kovászna vagy Maros megyébe, számtalan helyen láthatja ezt a zászlót. A Nagy-Magyarország-térkép más dolog, de természetesen történelemről és néhány, valószínűleg régi kitűzőről van szó. Nem lehet a két ország közötti vitává változtatni azt, hogy valaki történelmi jelképeket árul. Nem ez a Románia és Magyarország közötti akadály.
- Fati: A (román) Külügyminisztérium mégis azt állítja, hogy Orbán kormányfő gesztusával megsértette a kétoldalú szerződéseket.
- Zákonyi: Ennek nincs köze a jó együttműködéshez. Kapcsolataink az 1996-os alapszerződésen és a 2002-es stratégiai partnerségen alapulnak. Komolyan gondolhatjuk, hogy két fénykép megsérti ezeket a szerződéseket? Nem hiszem. Néhány kitűzőről van szó. Ez egy ál-ügy, sokkal komolyabb gondjaink vannak. Románia a már említett alapszerződésben vállalta azt a kötelezettséget, hogy biztosítja a magyarok kisebbségi jogainak tiszteletben tartását és Magyarországnak, az alapszerződés alapján, joga van figyelemmel kísérni e kötelezettségek teljesítését, márpedig ezzel a témával kapcsolatosan sokkal fontosabb gondok merülnek fel.
- Fati: Például?
- Zákonyi: A legnyilvánvalóbb gond az anyanyelv közintézményekben történő használatával kapcsolatos, azokon a településeken, ahol a magyarok a teljes lakosság legalább 20 százalékát teszik ki. A román államnak ezekben a helyzetekben, a törvénynek megfelelően, biztosítania kellene a magyarok számára annak lehetőségét, hogy saját nyelvükön intézzék az ügyeiket, de ez nem így van: a kisebbségek nyelvén sokszor nincsenek feliratok, vagy dokumentumok, és magyarul beszélő alkalmazottak sem. Ezt személyesen néhány nagyvárosban ellenőriztem, ahol a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot és ahol a polgármesterek arról biztosítottak, hogy a magyarok részéről semmilyen elégedetlenkedés sem tapasztalható. Tehát az egyik gond az, hogy Romániában a közigazgatásban nem biztosítják a magyar kisebbség nyelvhasználati jogait. Egy másik gond a tulajdonok visszaszolgáltatása, különösen az egyházi és a székelyföldi közösségi tulajdonoké, amelyek a kommunizmus bevezetéséig közbirtokosságok révén művelték az erdőket. Az emberek több mint 15 éve harcolnak a tulajdonukért. A visszaszolgáltatási folyamat megakasztása megingatja a kisebbségiek igazságszolgáltatásba vetett bizalmát.
- Fati: Ezt politikai kérdésnek tartja?
- Zákonyi: Az egész természetben történő visszaszolgáltatási folyamat rendkívül hihető, de a kisebbségek, különösen a magyarok egyházai esetében a konkrét megvalósítás sokkal nehezebben megy. Ez az egyik megoldatlan ügy, mely megjelenik a Románia és Magyarország közötti kapcsolatokban is, és beszélni kell róla, amikor a két ország közötti akadályokról van szó. A másik gond a nemzeti jelképek, például a székely zászló használata, amely a legfeleslegesebb és legmesterségesebb vitákat váltják ki a belpolitikában. De más gondok is vannak, például az oktatás terén. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) a legismertebb. A törvény szerint a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen és a MOGYE-n lennie kell magyar tagozatnak. A MOGYE-n nincs (van magyar tagozat, de nem rendelkezik önállósággal és a gyakorlati képzésben nem biztosított az anyanyelvhasználat – a szerk.), ennek az egyetemnek a vezetése pedig nem akarja figyelembe venni a törvényt és nem törődik a magyar hallgatók és tanárok kéréseivel. Azt hiszem, a román félnek ezt az ügyet is meg kell oldania.
- Fati: Románia és Magyarország között a romániai magyarok Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó – a budapesti kormány által támogatott – kérése is gondot okoz. Ön szerint, mikorra várható a megoldása?
- Zákonyi: Az autonómia összetett kérdés. Nagy-Britannia, Belgium, Olaszország, Finnország, Spanyolország és más EU-ország is elfogadott etnikai kritériumokon alapuló különféle autonómiaformákat. Az autonómia nem kivételes állapot Európában, az a kisebbségek és a többségek együttélésének egyik modellje.
- Fati: De a román politikusok számára az etnikai kritériumokon alapuló autonómia nem elfogadható modell.
- Zákonyi: Igen, de Székelyföld esetében egy őshonos kisebbségről beszélünk. Hargita, Kovászna és Maros megyében kevéssel több mint 600 ezer magyar él, akik Románia keretében önrendelkezést akarnak. Nem  hiszem, hogy ezt az óhajt ne lehetne a román többséggel folytatott tárgyalásokkal megoldani.
- Fati: Ön szerint, Romániában mikor lehetne eljutni egy ilyenfajta autonómiáig?
- Zákonyi: Nem tudom, ez tárgyalások kérdése. Székelyföld képviselőinek egyértelmű javaslatokkal kell előállniuk, mint amilyen, például, az RMDSZ által tavaly kidolgozott törvénytervezet. Azt viszont nehéz megjósolni, hogy mikor lesz elég érvük a román politikusok meggyőzésére. A kommunizmus bukása óta már eltelt 25 év és semmi sem történt.
- Fati: Ön szerint, további 25 évre, vagy még ennél is többre lenne szükség?
- Zákonyi: Akkor kapnak majd autonómiát, amikor autonóm emberekként fognak viselkedni. Amikor már nem lesz szükségük a központ támogatására, pénzére. Az autonómia megszerzése hosszú folyamat, lépésről lépésre történik. Nem szokták tálcán felkínálni. A magyaroknak előbb egymással kellene együttműködniük, a kovásznaiaknak a hargitaiakkal, ez utóbbiaknak pedig a Maros megyeiekkel, közös projekteket kellene kidolgozniuk, közösen kellene (európai – a szerk.) pénzekért folyamodniuk, meg kell tanulniuk, mit akarnak igazán. Ha az autonómiát fejlesztési eszközzé változtatják, akkor könnyebben megérthetővé válik, mert nem elkülönülésről van szó, hanem regionális fejlődésről, a székelyeknek ezt kell eladniuk a román politikusoknak.
- Fati: Amikor Orbán Viktor azt mondta, hogy a román–magyar kapcsolatok 2012 után megromlottak, ő ezért a román politikusokat hibáztatta, akik állítólag megsértették Magyarországot. Tudna néhány példát mondani erre?
- Zákonyi: Több példát is mondhatnék, mert egy adott pillanatban elkezdtem összegyűjteni a román fél nyilatkozatait. Azt lehetne mondani, hogy ez egy jobboldal (Európai Néppárt) és baloldal (Szocialista Párt) közötti vita, de véleményem szerint nem ideológiai természetű. Annak ellenére, hogy 2012-ben, amikor a jobboldal (az Ungureanu-kormány) megbukott, az egyik téma a MOGYE volt, melyet elfogadtak a hatalomból távozók, de elutasítottak az utánuk érkezők. Így kezdte el Ponta Victor az általa játszott két szerepet: Victor a jó fiú, Viktor a rossz. A jó Victor európai, szociáldemokrata, a rossz Viktor pedig nacionalista, Európa-ellenes.
- Fati: Ponta Victor akadálya a jó román–magyar kapcsolatoknak?
- Zákonyi: Nem, nem hiszem, hogy akadálya. Nem az én dolgom azt kimondani, hogy a román kormány elutasítja a két ország közötti együttműködést, de az az érzésem, mintha visszalépések történnének.
- Fati: Elmondható, hogy 2012-ig nagyon jók voltak a kapcsolatok?
- Zákonyi: Normálisak voltak, ahogy az el is várható két szomszédos és EU-tag ország között.
- Fati: Mit gondol, miért nem képes túllépni a történelmi örökségen Románia és Magyarország?
- Zákonyi: Ez egy összetett kérdés. Nemrég jelent meg, például, egy cikk a România liberă-ban, mely szerint állítólag rokoni kapcsolat volt Hunyadi Mátyás és Hódító Mohamed között. A magyar történetírásban a XIX. században volt erről vita, amikor arra a következtetésre jutottak, hogy kevéssé valószínű a rokoni kapcsolat a két középkori vezető között. Tehát ez az egyik gond, hogy a román történészek a XXI. században vesznek elő a magyar történészek által már rég lezárt kérdéseket. Nem akarom azt mondani, hogy nagy különbség van a román és a magyar történészek között, de egyértelmű, hogy a román szakemberek nem olvasnak magyar történetírást.
- Fati: És úgy gondolja, hogy a magyarországi történészek olvasnak románul?
- Zákonyi: Igen, ezt biztosan tudom, a magyarországi szakemberek, főleg az utóbbi évtizedekben, komolyan érdeklődtek a szomszédos országok történelme iránt és sok jelentős, pillanatnyilag a románok történelmével – a magyar kisebbség miatt – foglalkozó történész Romániából származik. Sok Szlovákiában, Szerbiában, Romániában képzett szakemberünk van, akik értik a Magyarország szomszédságában élő nemzetek történelmét. Egy kicsit visszatérnék az említett cikkhez, melynek első mondatában a „román” Hunyadi Jánosról beszélnek, nem említve meg, hogy a Magyar Királyság kormányzója, katolikus volt és hogy semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, hogy a román nemzethez tartozónak vallotta magát. Hunyadi János elrománosítása a Ceauşescu-korszakra jellemző, de azt látom, hogy tendencia a visszatérés a múltba. Nem hiszem, hogy történelemhamisításról lenne szó, sokkal inkább vegytiszta nacionalizmusról.
- Fati: De az éremnek van másik oldala is, mert Magyarországon még mindig él az Erdélyt Romániának juttató trianoni szerződést tagadó (így! – a szerk.) diskurzus.
- Zákonyi: Így van, de ezek marginális reakciók. A komoly pártoknál, a komoly újságokban nincs ilyesmi, nincs a Trianon tagadására vonatkozó nemzeti projektünk. Ugyanakkor elismerem, hogy Magyarországon is vannak, akik Nagy-Magyarországos matricákat ragasztanak az autójukra, ott is van nacionalizmus. De ne feledjük, hogy a román nacionalizmus különböző formái a magyar etnikumú román állampolgárok ellen is irányulnak. Nemrég, két hete, például, meglepett, amikor néhány tisztségviselő elment Csíkszeredába és ott, a székelység körében vonták fel a legmagasabb árbocra a legnagyobb román zászlót, miközben a város lakosságának 80 százaléka, a magyarok még mindig a lehetőségre várnak, hogy a saját nemzeti jelképeiket is használhassák. De más ügyek is vannak, nemrég Temesváron tették tönkre Petőfi Sándor költő szobrát (voltaképpen egy domborműről van szó és állítólag gyermekcsíny áldozata lett – a szerk.), néhány hónappal ezelőtt az aradi Román–Magyar Megbékélés Parkjában álló Szabadság-szobrot, egy magyar emlékművet a román zászló színeire festettek be, nemrég pedig a kolozsvári Mátyás-szobrot festették le. Sohasem hallottam a központi hatóságok egyetlen képviselőjétől sem, hogy bármit mondott volna mindezekről a megaláztatásokról, vagy végső soron elítélte volna a történteket.
- Fati: Oroszország 10 milliárd eurót ígért a paksi nukleáris erőmű kibővítésére. Budapest miért választotta inkább az oroszokat, holott egy amerikai cég is versenyzett ezért az erőmű-korszerűsítésért?
- Zákonyi: Az EU sok tagországa választotta az orosz technológiát, ami annak bizonyítéka, hogy az Európai Unió nukleáris energiával kapcsolatos standardjainak betartásával nem lehetetlen az együttműködés Oroszországgal. A mi esetünkben is voltak konzultálások az Európai Bizottsággal (EB) a megállapodások aláírása előtt és az – bár megtehette volna – nem emelt kifogást. Az EB-vel zajló konzultációk folyamán nem éltek a blokkolás lehetőségével, amire e folyamat során elvileg többször is mód lett volna, a felvetett javaslatok pedig bekerültek a dokumentumokba. Sőt, mi már a múlt évszázad óta ezt a technológiát használjuk, ezért döntöttünk úgy, hogy ezt folytatjuk tovább. Másrészt olcsóbb.
- Fati: A Krím Oroszország általi annektálása után Magyarország maradt Oroszország egyik legjobb barátja. Megéri?
- Zákonyi: Nem egészen így van. Romániában mindenféle kifejezéseket használnak, mint amilyen az, hogy „Magyarország az EU trójai falova”, vagy „Orbán Viktor, Putyin barátja”, de ez egyáltalán nincs így. A  Magyarország és Oroszország közötti kereskedelem, például, az utóbbi évben csökkent, míg Románia Oroszországgal folytatott kereskedelme nőtt. Magyarország az elejétől fogva csatlakozott a szankciókhoz és  következetesen kitart az európai közös döntések mellett, jelentős veszteségei ellenére.
- Fati: Mégis Putyint Európában csak Budapesten fogadták azután, hogy megszerezte a Krímet.
- Zákonyi: Egy jóval korábban rögzített látogatás volt.
- Fati: Magyarországot zavarja az a vélemény, hogy Oroszország jelentős szövetségese lett az EU-n belül?
- Zákonyi: Nem erről van szó, de Magyarország, Bulgária, Csehország, Szlovákia – Romániával ellentétben – függnek az orosz gáztól. Magyarország számára stratégiai fontosságú állandó párbeszédet fenntartani  Oroszországgal. Ezért, a források változatossá tétele érdekében lenne nagyon fontos számunkra a gázösszeköttetés megvalósítása Romániával. Vannak már ilyen gázösszeköttetéseink Szlovákiával, Ausztriával,  Szlovéniával, hamarosan pedig Horvátországgal és Szerbiával is.
- Fati: Sem Brüsszel, sem a szomszédos államok nem nézik jó szemmel azt a kerítést, melyet Magyarország az illegális bevándorlás ellen épít a Szerbiával meglévő határ mentén. Ez az egyetlen megoldás, mellyel  Magyarország védekezni tud?
- Zákonyi: Néhány adattal kezdeném: eddig több mint 110.000 illegális bevándorlót regisztráltunk Magyarországon. A nyugat-balkáni útvonal a leginkább használt az EU felé és ezen több bevándorló érkezik, mint
a Földközi-tengeren keresztül. Sem mi, sem az EU nincs felkészülve arra, hogy ennyi emberrel elboldoguljon. Más országok is alkalmaznak „fizikai akadályokat” a határaiknál, hogy csökkentsék a bevándorlás által okozott nyomást, például az AEÁ, Görögország vagy Bulgária is. Együttműködünk a szerbekkel a szerb–macedón határ biztonságának megerősítésében, a magyar–szerb határszakasz ellenőrzésében pedig a szerbekkel és az osztrákokkal. (Forrás: FőTér): http://tinyurl.com/p3a33kh

(Az 1996 szeptemberében megkötött román-magyar alapszerződést, egyik kitétele szerint 10 évenként lehet felülvizsgálni).

.

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország spanyolország franciaország horvátország ausztria szlovákia csehország románia görögország szlovénia olaszország németország erdély finnország oroszország európa bulgária szerbia kommunizmus belgium székelyföld autonómia balkán macedónia nagybritannia európaiunió egyesültállamok európaibizottság marosvásárhelyiorvosiésgyógyszerészetiegyetem földközitenger schengeniövezet babesbolyaitudományegyetem marosvásárhelyiművészetiegyetem

7 August 2014 Malaysia. Kuala Lumpur: Intelligence analysts in the United States had already concluded that Malaysia Airlines flight MH17 was shot down by an air-to-air missile, and that the Ukrainian government had had something to do with it.

2015.08.11. 11:38 Eleve

.

Malaysia
7 August 2014     Kuala Lumpur: Intelligence analysts in the United States had already concluded that Malaysia Airlines flight MH17 was shot down by an
air-to-air missile, and that the Ukrainian government had had something to do with it. This corroborates an emerging theory postulated by local investigators that the Boeing 777-200 was crippled by an air-to-air missile and finished off with cannon fire from a jet that had been shadowing it as it plummeted to earth. In a damning report dated Aug 3, headlined “Flight 17 Shoot-Down Scenario Shifts”, Associated Press reporter Parry said “some US intelligence sources had concluded that the rebels and Russia were likely not at fault and that it appears Ukrainian government forces were to blame”. This new revelation was posted on GlobalResearch, an independent research and media organisation. In a statement released by the Ukrainian embassy, Kiev denied that its fighters were airborne during the time MH17 was shot down. This follows a statement released by the Russian Defence Ministry that its air traffic control had detected Ukrainian Air Force activity in the area on the same day...(Source: New Strait Times): http://tinyurl.com/m9mtoam

.

Szólj hozzá!

Címkék: russia malaysia ukraine unitedstates

2015. VIII. 2. Szlovákia, Csehország. 70 éve jelent meg a magyarok jogfosztását is elrendelő Benes-dekrétum.

2015.08.03. 20:10 Eleve

.

Szlovákia, Csehország
2015. VIII. 2.  70 éve jelent meg a magyarok jogfosztását is elrendelő Benes-dekrétum. 1945. augusztus 2-án jelent meg Csehszlovákiában a Benes államfő által kibocsátott 33. számú alkotmányrendelet "a német és magyar nemzetiségű személyek állampolgárságának rendezéséről". Ez a dekrétum tetőzte be e két, kollektíven háborús bűnösnek nyilvánított nemzetiség jogfosztását, mert vagyonuk után állampolgárságuktól is megfosztotta őket. Az Osztrák-Magyar Monarchia romjain 1918-ban létrejött Csehszlovákia cseh felében hatmillió cseh és morva mellett hárommillió szudétanémet, szlovák felében kétmillió szlovák mellett  több mint egymillió magyar és több százezer ruszin és német élt. Az 1938. szeptemberi Müncheni Egyezmény után a csehszlovák államnak a többségében németek lakta Szudéta-vidéket át kellett engednie a hitleri Németországnak, majd az év novemberében, az Első Bécsi Döntés nyomán a Felvidék déli, magyarlakta sávja került Magyarországhoz. Amikor 1939 márciusában Tiso, szlovák vezető Berlinben megegyezett Hitlerrel az önálló szlovák állam létrehozásáról, Kárpátalját Magyarországhoz csatolták, Cseh- és Morvaországot pedig közvetlen német fennhatóság, protektorátus alá vonták. A második világháború végén újjáalakult Csehszlovákia vezetői az ország széteséséért a német és magyar nemzetiséget tették felelőssé. Az 1945. április 5-én kihirdetett kassai kormányprogram deklarálta a németek és magyarok kollektív bűnösségét, a program kihirdetését számos magyarellenes megnyilvánulás, munkából való elbocsátások, utcai atrocitások, internálások követték. Májustól aztán egymást érték a két kisebbség teljes jogfosztásáról intézkedő köztársasági elnöki rendeletek, az úgynevezett Benes-dekrétumok. Benes 1935-től volt Csehszlovákia köztársasági elnöke, hivataláról 1938 októberében, a Müncheni Döntés után mondott le. A  politikus 1945. május 16-án ismét elfoglalta az államfői széket, de hivatalosan csak majdnem egy évvel később, 1946. június 19-én választották meg a tisztségre. Benes 1945 májusa és az ideiglenes nemzetgyűlés október végi megalakulása között elnöki dekrétumokkal kormányzott. A 143 rendeletet 1946 márciusában utólag, visszamenőleges hatállyal emelték törvényerőre, többségük még ma is hatályos. A dekrétumok nagyobb része az ország újjáépítésével foglalkozott, de 33 közvetlenül vagy közvetve a nem szláv nemzetiségek ellen irányult, korlátozva alapvető jogaikat. A dekrétumok rendelkeztek többek között a németek, a magyarok, valamint 'az állam egyéb ellenségei' vagyonának kártalanítás nélküli elkobzásáról, mezőgazdasági ingatlanjaik cseh és szlovák földművesekkel való betelepítéséről. A tetőpontot az 1945. augusztus 2-án kelt 33. rendelet jelentette, amely augusztus 10-i hatállyal megfosztotta a magyarokat és a németeket állampolgárságuktól, büntetlenséget csak a 'lojális', 1938 előtt is csehszlovák állampolgárok kaptak. A hontalanná vált németeket és magyarokat ezután közmunkára kötelezték, lehetségessé vált vállalkozásaik kártalanítás nélküli kisajátítása, egy újabb alkotmányrendelet pedig lehetővé tette a hatóságok által megbízhatatlannak minősített személyek őrizetbe vételét is. A dekrétumok lehetővé tették továbbá a magyar közalkalmazottak elbocsátását, nyugdíjuk, szociális segélyük, egészségügyi ellátásuk megvonását, a magyar nyelvhasználat betiltását a közhivatalokban és az egyházi  szertartásokon, a magyar hallgatók kizárását az egyetemekről, a magyar kulturális és társadalmi egyesületek feloszlatását, a magyar nyelvű könyvek, újságok kiadásának megtiltását. Magyar nemzetiségű személy még polgári pert sem indíthatott. A tiszta szláv állam megteremtésén fáradozó kormány az országból hárommillió németet telepített ki. A magyar kisebbség felszámolása érdekében - mivel a nagyhatalmak az egyoldalú kitelepítéshez nem, csak a lakosságcseréhez járultak hozzá - változatos módszereket vettek igénybe. Kiűztek 36 ezer, 1938 előtt magyar állampolgársággal rendelkező személyt, internálták a pozsonyi, kassai, komáromi magyarokat, akiknek a lakásait is elkobozták. 1945-46 telén fűtetlen marhavagonokban 40-45 ezer magyart deportáltak a Szudéta-vidékre. Beindult a reszlovakizáció, amely lehetőséget adott 'az évszázadok során elmagyarosodott szlovákoknak' a visszatérésre az 'anyanemzethez', gyakorlatilag a vagyonelkobzástól és kitelepítéstől való mentesítést és az állampolgári jogok megszerzését ígérte. Ezzel a 'nyomásgyakorlással' sikerült megegyezésre kényszeríteni a budapesti kormányt a magyarellenes politikát betetőző lakosságcseréről. 1947. április 12. és 1949. június 5. között 73 273 szlovák hagyta el Magyarországot, Szlovákiából 89 660 magyart űztek el, de több tízezer volt azok száma, akik már a deportálások idején menekültek át Magyarországra. Egy ideig több ezer magyart tartottak szlovákiai munkatáborokban. Az 1948. februári kommunista hatalomátvételt - szovjet nyomásra - enyhülés követte. Az 1948. október 25-i törvény hűségeskü letétele után visszaadta a magyar nemzetiségűek állampolgárságát. A két ország 1949. július 25-i megállapodása értelmében az áttelepített magyarok vagyona fejében Csehszlovákia elengedte Magyarországnak a fizetendő 30 millió dollárnyi háborús jóvátétel hátralévő részét. A kényszer szülte reszlovakizációs nyilatkozatokat csak 1954-ben érvénytelenítették. A Benes-dekrétumok visszavonását, hatályon kívül helyezését, az elkobzott vagyonok visszaszolgáltatását - mind a szudétanémetek, mind a magyarok esetében - a kommunizmus összeomlása után sem Csehszlovákia, sem az 1993-ban létrejött Cseh Köztársaság és Szlovák Köztársaság nem tűzte napirendre. A szlovák parlament 2007. szeptember 20-án határozatban szögezte le, hogy a dekrétumokból 'eredő jogi- és tulajdonviszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok'. (Forrás: MTI)

.

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország szlovákia csehország németország kárpátalja kommunista felvidék szovjetunió benesdekrétumok csehszlovákia osztrákmagyarmonarchia másodikvilágháború

Legújabb könyvek - 2015. július

2015.07.28. 19:51 Eleve

.

2015. júliusában látókörünkbe került:

Az enyedi politikai főiskola: politikai foglyok a 80-as évek Romániájában / Borbély Ernő: - Csíkszereda: Státus Kiadó, 2013

Ahol kiadási hely, illetve évszám nincs feltüntetve, ott budapesti kiadás,
kiadási év gyanánt pedig 2015 értendő.

.

Szólj hozzá!

Címkék: románia

2014. VII. 25-31. Magyarország, Erdély, Kárpátalja az ukrajnai válságról.

2015.07.25. 23:23 Eleve

.

Magyarország
2014. VII. 31.  Hun és türk tudatú nemzetek 2014. augusztus 8. és 10. között Bugacon, a Kurultáj magyar törzsi gyűlés ünnepén.
Mintegy százhúsz hagyományőrző csapat érkezik Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről és Délvidékről is. A háromnapos eseményen csaknem harminc hun vagy türk tudatú nemzet képviselői - köztük avarok, azeriek, kirgizek, türkmének, bolgárok, tatárok és magyarok - vesznek részt. A Kurultáj Európa egyik legnagyobb hagyományőrző ünnepe, amelyet immár ötödik alkalommal rendeznek meg. A Kárpát-medencei hagyományőrzők seregszemléjére eddig háromszáznegyven lovas regisztrált. A világ legjobb lovas íjászai tartanak bemutatókat. A Keleti vihar elnevezésű, rekonstruált csatajelenetet bemutató programon keleti lovas nomádok harci taktikáit és a hadviselést ismerhetik meg a látogatók. Ötvenkét, főként népzenei koncerten is részt vehetnek. Különlegesség az a több mint húsz méter átmérőjű, háromszáz négyzetméter alapterületű Atilla-sátor, amelyikben kiállítják A hunok bejövetele című, húsz méter hosszú és 2,7 méter magas monumentális félkörképet, Kertai festőművész alkotását. (Forrás: MTI)

2014. VII. 30.   Az egész Európai Uniós gazdaságra negatív hatással lesznek az Oroszországgal szembeni szankciók - véli a  Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke. Tóth szerint Magyarországon elsősorban az energiaipar, a gyógyszeripar és az autóipar szenved veszteséget. Az energetikai intézkedések hátrányosak lehetnek az MVM-nek és a MOL-nak. A pénzügyi szektor korlátozása  az orosz keresletet csökkenti, és ez hatással lehet olyan cégekre, mint a Richter, vagy a többi hazai gyógyszeripari vállalat. Ha csökkentjük az oroszországi keresletet, akkor az orosz importkereslet is lényegesen visszaesik, és ez már érinti azt az ezer-ezerkétszáz kis és közepes hazai vállalkozást, melyek a Magyarországból Oroszországba irányuló export húsz-huszonöt százalékát adják. És ezt már több tízezer munkavállaló is megérezheti itthon – hangoztatta. Ha Németország oroszországi szállításai is visszaesnek, akkor a magyarországi autóipari beszállítói mezőny megrendelései is csökkennek, következésképp dupla negatív hatás érvényesül. (Forrás: MTI)

U2014. VII. 30. Nagyjából tízezer, folyamatban lévő devizahiteles pert függesztenek fel a bíróságok országszerte, olyanokat, amelyeket az adósok még a Kúria jogegységi döntése előtt indítottak bankjukkal szemben. Mostantól a pénzintézeteknek kell bizonyítaniuk, hogy tisztességesen jártak el ügyfeleikkel, ehhez bírósági pereket kell indítaniuk, amiket kiemeltek kezelnek a törvényszéken, az első- és másodfokú ítéletekre is mindössze harminc napja lesz a bíróságoknak. A bankoknak harminc napjuk van, hogy pereljenek. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a devizahiteles mentőcsomag mintegy négyszáznyolcvanezer családot, csaknem másfél millió embert érint.  (Forrás: MTI)

2014. VII. 29.  A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatása szerint negyvenhét új határátkelő épülhet meg a megállapodások alapján - írta a Világgazdaság. Szlovákiával huszonnégy, Romániával tizenkettő, Szlovéniával hat, Ukrajnával három, Szerbiával pedig két új határállomás létrehozásáról van megállapodás. Az átlagos költség három milliárd forint lehet. (Forrás: MTI)

2014. VII. 28.  Kárpát-medencei magyartanárok Gödöllőn: Százhatvanan jöttek a találkozóra, amelyiket a Rákóczi Szövetség szervezi, immár második alkalommal. A rendezvény céljairól és programjáról szólva Takaró, irodalomtörténész, a találkozó szakmai vezetését ellátó Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális  Egyesületének elnöke szólt arról is, hogy a magyar irodalom-tanítás különösen a 20. századi kánon tekintetében torz, elfogult és egyoldalú. Úgy fogalmazott: "az 1948 utáni nézet-diktatúra és ízlés-terror kisöpört mindent, ami nem szolgálta a szocializmus eszméinek terjesztését". Hozzátette: "az a kép, amelyiket mi a 20. század első felének Magyarországáról az irodalmon keresztül elmondunk, az torz és csorba". Szorgalmazta a tantárgy közös műveltségi standardjának létrehozását. A programsorozaton felszólal, illetve előadást tart mások mellett Németh, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Vathy  és Jókai írók, Balázs nyelvész és Raffay történész. (Forrás: MTI)

2014. VII. 28. Ünnepi bélyeg a világháborús centenáriumra. A Magyar Posta Zrt. a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeummal közösen bocsátotta ki. az I. világháború kitörésének 100. évfordulójára.  http://tinyurl.com/njkwpqp

2014. VII. 27.  A korábbi tízszerese, mintegy nyolcszázmilliárd forint áll rendelkezésre energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások kiaknázását támogatandó, a következő Európai Uniós ciklusban. A napelemek telepítését leginkább az alacsony kamatok ösztönzik; mindenki jobban jár, ha ebben tartja a pénzét, mintha bankbetétben tartaná. Magyarországon nő a telepítési kedv – jelentette ki Glattfelder, a nemzetgazdasági tárca államtitkára, a Magyar Szolár Szövetség elnöke. (Forrás: MTI)

2014. VII. 27.  Magyarországnak mindent meg kell tenni, hogy magyarokat ne hívhassanak be egy olyan háborúba, amihez nekik semmi közük. Emellett az etnikai arányokat meg kell őrizni. Nem lehetséges, hogy ugyanaz megtörténjék, mint Szerbiában, ahonnan a háborús területekről jövők megváltoztatták az etnikai arányokat. Ebben minden formális és informális módon segítjük a kárpátaljaiakat – szögezte le a miniszterelnök-helyettes. (Forrás: Kossuth)

2014. VII. 27.  Növekszik a tiltott határátlépők száma. Főként a balkáni útvonalon, embercsempész-hálózatok közvetítésével érkeznek a migránsok és többségük tranzitországnak tekinti Magyarországot. Az idén eddig több mint ötezer idegen állampolgár átmeneti elhelyezése, menekültügyi kérelmük elbírálása adott munkát a hatóságoknak. Korábban évente két-háromezer menekült érkezett. (Forrás: MTI)

2014. VII. 27.  Az első világháború kitörésének századik évfordulóján, július 28-án "A Nagy Háború kisembereinek hőstettei" címmel indítanak internetes oldalt.
A szerkesztők célja, hogy bemutassák a mostanra feledésbe merült katonákat. (lásd: HungarianArmedForces): http://tinyurl.com/mxqduxf

2014. VII. 26.  Semjén, miniszterelnök-helyettes jelenlétében vontak fel este újabb nagy méretű székely zászlókat a székelyföldi Kézdivásárhelyen. Az ünnepélyes zászlófelvonásra azt követően került sor, hogy egy nappal korábban Kovászna megye prefektusa bíróságon támadta meg a rendezvényre kibocsátott városházi engedélyt, és ezzel felfüggesztette az engedély hatályát. Semjén a zászlófelvonási ünnepségen kijelentette: az Európai Unióban nincs precedens arra, hogy egy nemzeti közösséget korlátozzanak szimbólumai használatában. Hozzátette, hogy Magyarországon a román közösség olyan szimbólumokat használ, amilyeneket akar. (Forrás: MTI)

2014. VII. 25.  Folyamatosan biztosítani kell a tagállamok számára azt a biztonsági környezetet, amelyikre az ukrán válság nyomán kialakult helyzetben szükség van. Ehhez fenn kell tartani azt az elrettentő erőt, amelyik arányos és megfelelő a helyzet kezelésére - mondta Bradshaw, a NATO szövetséges erőinek európai főparancsnok-helyettese Budapesten. Délelőtt Hende, honvédelmi miniszterrel és Benkő vezérkari főnökkel tartott megbeszélést. Ennek keretében - mint Benkő ismertette - egyeztettek az ukrán válságról, arról, hogy Magyarország és a Magyar Honvédség mit tett a kialakult helyzettel, az Ukrajna és Oroszország közötti viszonnyal, a belső ukrán feszültségekkel összefüggésben, valamint a magyarok és Magyarország biztonsága érdekében. Megvitatták a jelenlegi balkáni helyzetet és a szükséges lépéseket. A magyar vezérkari főnök hozzátette: Magyarország számára kiemelten fontos Bosznia-Hercegovina és Koszovó stabilitása és az annak fenntartásához szükséges katonai hozzájárulás. Véleményt cseréltek a szervezet afganisztáni szerepvállalásáról is. Bradshaw elmondta: látogatásának elsődleges célja az volt, hogy megbeszéljék, az ukrán helyzet milyen NATO-reagálást igényel. Kifejtette: már több megerősítő intézkedés lépett életbe: a tagállamok intenzívebb légtérrendészeti feladatokat látnak el a balti államok légterében, fokozták a tengerészeti jelenlétet a Fekete-tenger és a Földközi-tenger keleti medencéjében, és szárazföldi erőket is felvonultattak. Kiemelte: ezek az intézkedések kizárólag védelmi jellegűek, mindazonáltal hangsúlyozzák azt a "sziklaszilárd erőt", amit a szövetség képez a Washingtoni Szerződés kollektív védelemről rendelkező 5. cikkelyének megfelelő kötelezettségei teljesítése során. Köszönetet mondott azért, hogy a Magyar Honvédség azonnali és rendkívül határozott segítségnyújtással reagált a NATO felhívására a megerősítő intézkedések területén. Elmondta, a Magyar Honvédség törzstiszteket, a szövetség által hasznosítható infrastrukturális és légi eszközöket is a NATO rendelkezésére bocsátott, amelyek a NATO teljes keleti határvidéke mentén végeznek légtérrendészeti feladatokat. Megerősítő intézkedések elsősorban a közvetlenül érintett, "legsebezhetőbb" országok védelmét szolgálják. Kiemelte: a NATO célja egy olyan platform kialakítása, amelyik alapján a keleti fejleményekkel arányosan további lépéseket tudnak tenni. Kijelentette: az elrettentés erejét mindenképpen alkalmazni kell, hogy a folyamat kontrollálható legyen. Mindent meg kell tenni az orosz destabilizációs lépések ellensúlyozásáért, a béke és a stabilitás helyreállításáért. Ezt elsősorban politikai és diplomáciai eszközökkel kell megvalósítani, a NATO-nak ebben nincs közvetlen szerepe. Továbbra is folytatni kell a stabilizációs műveleteket azokon a területeken, amelyeken fennáll az instabilitás kockázata. Ezzel, valamint a szövetség elrettentő erejének felmutatásával kívánják megelőzni, hogy Európa szívében olyan helyzet alakuljon ki, amelyikben a NATO-nak valóban fel kell lépnie. Bradshaw július 24-én este érkezett Budapestre, és délután már tovább is utazott. (Forrás: MTI)

2014. VII. 25.  A Szociáldemokraták kezdeményezik, hogy vezessék állami banknál az állami szervek a bankszámlájukat. A párt szerint ezzel több mint negyven milliárd forintot lehetne megtakarítani. (Forrás: MTI)

Erdély
2014. VII. 31.  A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke érintett félként megkapta az Európai Unió luxembourgi bíróságától azokat a dokumentumokat, amelyeket az Európai Bizottság ellen indított
perében az EB oldalán beszálló államok - közöttük Románia - nyújtottak be. Románia egy etnikai enkláve kialakulásának veszélyére hivatkozik a nemzeti régiókról szóló luxembourgi perben - közli a Krónika című lapban  az ügyben felperes Izsák, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. "Az enkláve az országon belüli területet jelent, amelyik nem tartozik az őt körülvevő állam joghatósága alá. Ha a román állam a Székelyföldben egy  esetleges enklávét lát, az azt jelenti, hogy még mindig nincs tisztában az autonómia fogalmával" - jelentette ki Izsák. Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg őket körülvevő régióktól. A héten a luxembourgi bíróság iktatta Kovászna megyének az SZNT oldalán való beavatkozását. Izsák szerint a Kovászna megyei önkormányzat jogászai azzal érveltek, hogy az EU kohéziós politikája nem enyhítette, hanem elmélyítette a szegényebb vidékek lemaradását abban a hat megyét magába foglaló fejlesztési régióban, amelyikbe a három székelyföldi megye - köztük Kovászna is - tartozik. (Forrás: MTI)

2014. VII. 30.   A román kommunizmus idején működött Securitate szellemi örökösének és módszerei folytatójának nevezte a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) Izsák, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, aki szerint a titkosszolgálat vezetőjének minapi, autonómiával kapcsolatos nyilatkozata azt mutatja, a román titkosszolgálat ma is politikai rendőrségként működik.  Maior egy interjúban kijelentette: 'azon vagyunk, hogy ne lehessen kierőszakolni a területi autonómiát és más olyan dolgokat, amelyekre a szomszédainknak (Magyarországnak) ez az új, nemzetinek nevezett politikája irányul'. Izsák szerint Maior kijelentését a romániai demokráciát veszélyeztető fenyegetésként kell értékelni. Kifejtette: bármely demokratikus ország közigazgatási rendje olyan politikai döntés eredménye, amelyik a törvényhozó hatalom kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ezt az elvet sértette meg a román hírszerzés vezetője - véli az SZNT elnöke. Rámutatott: a hírszerző szolgálatnak sem joga, sem törvényes eszköze nincs ebbe a folyamatba beavatkozni. A román politikum kétszínű: kisebbségbarátnak kíván látszani Európában, másfelől célnak tekinti megvalósítani Ceausescu volt kommunista diktátor álmát, az etnikailag homogén nemzetállam megteremtését, és ez utóbbi elérése érdekében eszközökben sem válogat - olvasható a közleményben. (Forrás: MTI)

2014. VII. 29.  Megszavazta a marosvásárhelyi Városi Tanács a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium megalapítását, amit hosszas politikai egyeztetés előzött meg.
A tervek szerint 2015 szeptemberétől költöznek be az újonnan alapított intézmény osztályai a római katolikus egyház birtokában lévő épületbe, amelyikben jelenleg a marosvásárhelyi Egyesülés nevű gimnázium és középiskola működik. Ez utóbbi oktatási intézmény vegyes - román és magyar - tannyelvű, az osztályok nagy többségét a román osztályok teszik ki. Ez az iskola Marosvásárhely egyik elit tanintézménye. Az új iskola a tervek szerint a következő öt évben tizenhét osztállyal fog működni.  (Forrás: MTI)

2014. VII. 27.  A kormány és a délvidéki magyarok közötti együttműködés kereteiről, formáiról és tartalmáról kötött megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök és Pásztor, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Tusnádfürdőn. Megegyeztek a fejlesztéspolitika legfontosabb kérdéseiről, a támogatandó projektek lebonyolításáról. A most induló hétéves Európai Uniós költségvetési időszakban a korábbinál több forrás áll rendelkezésre a délvidéki magyarok számára fontos fejlesztésekre, a szerb-magyar határ menti térség gazdasági lehetőségeinek bővítésére.  (Forrás: MTI)

2014. VII. 26.  Az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amelyik nem liberális természetű. Ma már hasznosabb a világban most zajló változásról gondolkodni, a 2008-ban nyilvánvalóvá vált világgazdasági, világhatalmi átrendeződést tekintve kiindulópontnak - magyarázta. Ma a világ azokat a rendszereket próbálja megérteni, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek, az elemzések "sztárjai" pedig Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország - mondta. Megpróbáljuk megtalálni a Nyugat-Európában elfogadott dogmáktól és ideológiáktól elszakadva azt a közösségszervezési formát, azt az új magyar államot, amelyik képes arra, hogy a mi közösségünket évtizedes távlatban versenyképessé tegye a nagy világ-versenyfutásban - fogalmazott. A liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell - foglalt állást. A korábbi liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont, nem kötelezte a mindenkori kormányt, hogy ismerje el a világban élő magyaroknak a magyar nemzethez való tartozását, nem védte meg az országot az eladósodottságtól, a családokat pedig az "adós-rabszolgaságtól". Egy munkaalapú állam korszaka következhet el. Új államszerveződés, amelyik a liberális államszerveződés korszaka után - a kereszténységet, szabadságot, az emberi jogokat tiszteletben tartva - versenyképessé teszi a magyar közösséget. A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyiket  szervezni, erősíteni és építeni kell - fogalmazott. Ilyen értelemben a Magyarországon épített új állam egy nem liberális állam. Egyes, a nyilvánosságban rendszeresen szereplő magyarországi civilek esetében "külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk", akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon. Ezt világossá kell tenni a magyar állam újjászervezése során - hangsúlyozta. Hozzátette: "ezért nagyon helyes, hogy megalakult a magyar Parlamentben egy olyan bizottság, amelyik a külföldi befolyásszerzés folyamatos figyelésével, nyilvántartásával és nyilvánosságra hozatalával foglalkozik". "Félelem, begubózás és visszahúzódás helyett bátorságot, előretekintő gondolkodást, ésszerű, de bátor cselekvést javaslok a Kárpát-medencei magyar közösségnek, sőt a világon szétszóródott teljes magyar nemzeti közösségnek. A jóléti állam és társadalmi rendszer kimerítette tartalékait. Mára önmagát emészti fel hatalmas eladósodással, és ez nem fenntartható létezési formája a nyugat-európai társadalmaknak. Nem érdemes ezt a nem fenntarthatóvá vált modellt követni - mondta. Szerinte provincializmus a Nyugat másolása, amin túl kell lépni, ez ugyanis "megöl bennünket". "A legnagyobb bajunk", hogy a külkereskedelmi mérleg több mint kétharmada az Európai Unió felé irányul, ami  egészségtelen arány. Az lenne az egészséges, ha ez ötven százalék lenne, a másik fele pedig a világ más pontjaira irányulna, hogy "több lábon álljunk" - fűzte hozzá. Arról is beszélt, hogy nem osztja az amerikai külpolitika irányvonalát, miszerint az emberi jogok terjesztése a feladat. Úgy látja: Magyarországnak azt a célt kell kitűznie, hogy a világ minden jelentős szereplője abban legyen érdekelt, hogy sikeresek legyünk, ő ezt tekinti nemzeti külpolitikának. Mint mondta, emberi jogi tételek felmondása helyett konkrét, gyakorlati, reláció-központú együttműködéseket kell kialakítani. A Déli Áramlatról szólva úgy vélte: hamarosan Oroszország nem fog gázt szállítani Ukrajnának, mert az nem tud fizetni, előbb-utóbb blokkolódni fog az Európába érkező gázszállítás. Az a magyar érdek, hogy legyen olyan gázszállítási mód, ami egy ilyen helyzetben is biztosítja az ellátást. A saját érdekeinket nem szabad odadobni egy ilyen konfliktusban - hangsúlyozta.  Kijelentette: határozottan ellenzi azt az európai politikát, amelyik elfogadja és támogatja a bevándorlást. Ezt határozottan, világosan és szelíden ki kell mondani - mondta.  A bevándorlás támogatása helyett szerinte az okos politika az lenne, ha a munkaképes, de jelenleg megfelelő képzettséggel nem rendelkező népcsoportokat segítenék. El fog jönni az az idő, hogy kérdésessé válik a nemzetállamok etnikai alapja. Ezt akarjuk? - tette fel a kérdést, hozzátéve: "nem akarunk Amerikai Egyesült Államokat csinálni Európából". Az autonómia-törekvésekről azt mondta: ha az erdélyi közösség abba a helyzetbe kerülne, hogy a neki járó forrásokat a román költségvetésből nem kapja meg, számíthat Magyarország támogatására. Az így elveszített forrásokat a magyar gazdaság azonban jelenleg nem tudja pótolni. Az itteni politika fontos része kell legyen, hogy meg tudja szerezni az Erdélyt illető költségvetési forrásokat azon intézmények fenntartására, amelyek állampolgári jogon járnak. Az autonómiakérdés a nyugati autonómiavitákban gyakran pénzügyi kérdés is - jegyezte meg.     Tőkés az autonómiát érintő felvetésekre integrált autonómiakoncepció kidolgozását szorgalmazta; mint mondta: olyan felfogásra van szükség, amelyik együtt érvényesíti az egész erdélyi autonómia, a területi és a kulturális önrendelkezés ügyét. Megjegyezte: a nemzetpolitika egyetlen hibája, hogy nem integrálódott eléggé, ezért arra kérte a kormányt, "integrált módon próbálják összefogni a nemzetpolitikát".     Tőkés kijelentette: ahhoz, hogy Európa meghallhassa az autonómiaigényt, a magyar közösségek képviselőinek ugyanazt kell mondaniuk Bukarestben, Pozsonyban, Belgrádban, Kijevben, Budapesten, Brüsszelben és Strasbourgban. (Forrás: MTI)

2014. VII. 25. Újraválasztották Tőkést a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) elnökévé délután, Bálványosfürdőn tartott ülésen. (Forrás: MTI)

2014. VII. 25.  A külhoni magyar pártok vezetőinek részvételével rendezett nyilvános kerekasztal-beszélgetésen Semjén miniszterelnök helyettes elmondta: a magyar állam nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget is visel a határon túli magyarságért. Elmondta: a külhoni szervezetek és programok támogatására szánt évi huszonegy milliárd forint minden korábbinál nagyobb. Kitért arra, hogy a külhoni közösségek közül most a kárpátaljai magyarság van a legveszélyeztetettebb helyzetben. "Nem folyhat magyar vér olyan háborúban, amelyikhez a magyarságnak semmi köze. Semmilyen bűnrészessége nincs a magyarságnak abban a helyzetben, amelyik ott kialakult. Tehát a kárpátaljai magyarság érezze azt: bármi történik, mindig számíthat a magyar államra. A magyar állam és az egyetemes magyarság a kárpátaljai magyarság mögött van" - jelentette ki. Magyarországon olyan társadalmi konszenzus alakult ki a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben, amilyen öt évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt - hangsúlyozta. "Teljes társadalmi konszenzus van a tekintetben, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság, jár a szavazati jog, és megilleti őt az autonómia. A tömbmagyarságnak a területi, a szórványmagyarságnak a kulturális autonómia" - fejtette ki. "Az autonómia nem valamilyen magyar találmány, nem valamilyen extrém magyar követelés, mint ahogy azt a román belpolitikában is beállítják: az autonómia és önrendelkezés végeredményben emberi jog a közösség szintjén" - mondta.     A nemzetpolitikai építkezés folytatását kérték a kormánytól a külhoni magyar vezetők. Pásztor, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke beszámolt róla: a délvidéki ('vajdasági ) magyarság mintegy fele igényelte és kapta meg a magyar állampolgárságot. A VMSZ a parlamenti többség részeként olyan országot akar létrehozni Szerbiában, amelyikből magyarként sem kell elmenekülni. Brenzovics, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke rámutatott: a nehéz helyzetbe került közösség számára fontos segítség a magyarság szolidaritása, a magyar kormány támogatása. A biztonság a legfontosabb kérdés. Az országban háború van, a katonai behívók a magyarságot is érintik, és magyar áldozat is van. Hozzátette: Kárpátalján megjelentek a kelet-ukrajnai menekültek, és bár létszámuk még nem éri el az ezret, félő, hogy amennyiben jelenséggé válik, a térség etnikai arányainak megváltozásához és feszültségekhez vezethet.  Berényi, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke arról számolt be, hogy az MKP mind a megyei, mind a köztársasági elnöki választáson jól szerepelt. Toró T., az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke azt mondta, a demokrácia-központok harminckét irodás hálózata az erdélyi igénylők mintegy kétharmadának segített a magyar állampolgársági kérelem beterjesztésében és kész folytatni a munkát. Úgy vélte, az előző ciklus elsősorban a külhoni gazdaságfejlesztési programokkal maradt adós. A külhoni magyar pártvezetők jelenlétét kihasználva este Bálványoson ülésezik a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács.     Segítséget ígért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) készülő autonómiatervezete székelyföldi román közegben való népszerűsítéséhez  Constantin, a Bozeni (Bolzano, Dél-Tirol) Európai Akadémia (EURAC) romániai származású  kutatója. Antal, sepsiszentgyörgyi polgármester felkérésére vállalta, hogy részt vesz a hamarosan közvitára bocsátandó autonómia-statútum román nyelvű megmagyarázásában.      Az elmúlt évben jelentős haladás történt a műszaki fejlesztések területén; a székelyudvarhelyi és kolozsvári stúdiók mellett Dunaszerdahelyen és Szabadkán is létrehoztak élő beszélgetésre, bejelentkezésre alkalmas stúdiókat. Jelenleg folyik hasonló stúdió kialakítása Kárpátalján is. (Forrás: MTI)

Kárpátalja
2014. VII. 31.  Az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lapban közzétett nyilatkozatban kérte az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) az illetékes kárpátaljai hatóságoktól, hogy a részleges mozgósítás során elsősorban a
rendvédelmi szervek munkatársait sorozzák be, és az önkéntesség elvét alkalmazva folytassák a sorozást. A szervezet szerint néhány hónapja a választópolgárok nagy része éppen azért támogatta Porosenko elnökké választását, mert a programjában szerepelt, hogy rövid időn belül véget vet a  szembenállásnak, és mindenki számára megnyugtató választ talál a konfliktus békés rendezésére. (Forrás: MTI)

2014. VII. 30.   Az ukrán hadseregben tíz-húsz éve szolgált, jelenleg tartalékos állományban lévő katona nem alkalmas arra, hogy modern hadviselés körében ellássa feladatát Kelet-Ukrajnában a szakadárok ellen - jelentette ki Brenzovics, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke Nyíregyházán.     Közleményben cáfolta a kényszersorozásról Kárpátalja-szerte terjedő híreket Ungváron a Kárpátalja megyei Hadkiegészítő Parancsnokság, hangsúlyozva, hogy a részleges mozgósítás a törvényes keretek között folyik a megye területén. Híresztelésekre reagált, amelyek szerint katonák, a belügyi szervek munkatársaival közösen "összefogdossák és kényszerrel besorozzák a hadseregbe" a férfiakat.  Fucur alezredes, a munkácsi Hadkiegészítő Parancsnokság mozgósítási osztályvezetője - a panorama-mukachevo.com munkácsi hírportál jelentése szerint - egy július 29-ei értekezleten elmondta: a munkácsi Hadkiegészítő Parancsnokságon egyelőre átlagosan harmincöt behívóra jut egy személyes jelentkezés.     Tiltakoztak a részleges mozgósítás ellen: a huszti járási Visk nagyközség mintegy száz lakosa lezárta a Tisza-hidat, megbénítva ezzel egy fontos közút forgalmát.; a nagyszőlősi járásban Magyarkomját  településen ahelyi lakosság a falu központi hídját zárta le, míg az Ilosvai járás Cserhalom nevű községének lakói az Ilosvát Beregkisfaluddal összekötő úton emeltek útzárat - adták hírül kárpátaljai hírportálok. Mindhárom helyszínen azt követelték, hogy a hatóságok állítsák le a civilek mozgósítását Kárpátalján és a rendvédelmi szervek állományát vezényeljék a kelet-ukrajnai háborús övezetbe. (Forrás: MTI)

2014. VII. 29.  Az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen kezdődött több száz fős tüntetés Munkácson, miközben a közeli Beregrákoson (Rakosino) második napja tarják lezárva a Csap-Kijev főútvonalat a tüntetők. A huszti és a beregszászi járás több településén is volt útlezárásos tiltakozás. Mintegy harminc nő és gyerek lezárta a településen áthaladó nemzetközi főútvonalat, aminek következtében hatalmas forgalmi dugó alakult ki mindkét irányban. Tiltakozást az az álhír váltott ki, hogy háromszáz helyi férfit fognak a hadseregbe behívni és a kelet-ukrajnai terrorellenes műveleti övezetbe vinni. Július 28-án délután a Huszti járás négy településén tartottak főként nők útlezárásos tiltakozást, de estére mindenütt feloldották a blokádot. Forgalmas közlekedési útvonalakat vettek blokád alá Nagyberegen, Kígyóson, Beregújfaluban és egy nappal korábban Gáton. Ilosván (Irsava) 19-án helyi és környékbeli hadköteles férfiak tüntettek a járási Állami Közigazgatási Hivatal épületénél a részleges mozgósítás ellen. A tiltakozó megmozdulásokat nagyrészt olyan rémhírek váltották ki, hogy hatósági emberek mikrobuszokkal járják a településeket és erőszakkal fogdossák össze és viszik el a hadköteles férfiakat. A kárpátaljai ukrán nyelvű médiában olyan hírek jelentek meg, hogy a megyéből a mostani részleges mozgósítás során hatezer tartalékost hívnak be katonai szolgálatra. Kárpátaljáról eddig kilenc katona vesztette életét a kelet-ukrajnai harcokban.    A Kárpátalja megyei állami közlekedésrendészeti felügyelet (DAI) arra kéri az autósokat, hogy ha tehetik, ne induljanak útnak, mert a megye területén több fő közlekedési utat lezárt a forgalom elől a katonai mozgósítás ellen tiltakozó lakosság.     A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a három történelmi egyház - a Kárpátaljai Református Egyház, a Kárpátaljai Római Katolikus Egyház, valamint a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye Beregszászi Esperesi Kerülete  - Ungváron kiadott nyilatkozatában aggodalmát fejezi ki a kelet-ukrajnai helyzet és a részleges katonai mozgósítás elindítása miatt, felszólítva az illetékes hatóságokat, hogy a Kárpátaljáról behívott tartalékosokat ne vigyék a háborús övezetbe. Az aláírók érthetetlennek nevezik, hogy amíg a kárpátaljai fiatalokat behívják a hadseregbe, addig kelet-ukrajnai hadköteles férfiak a megyében menekült státuszt élveznek és mentesülnek a behívás alól. "Az állam vezetőinek meg kell találniuk azokat a megoldásokat, amelyek végre a lakosság akaratának megfelelően stabilizálhatják az országot és annak régióit. Mielőbb véget kell vetni a  vérontásnak, amely már így is rengeteg áldozattal járt" - olvasható a közleményben. Elvárják az illetékes hatóságoktól, hogy szolgáltassanak megfelelő és hiteles információt, és tájékoztassák a lakosságot a sorozás állapotáról. Kérik továbbá az illetékes szerveket, hogy cseréljék le a 2014 márciusa óta a hadműveleti övezetben szolgálatot teljesítő kárpátaljai katonákat, és ismertessék a rotáció ütemtervét a katonák hozzátartóival. Felszólítják az illetékeseket, hogy mielőbb tiltsák meg a felkészületlen tizennyolc-húsz éves ifjak részvételét a katonai műveletekben, és ne vigyék a Kárpátaljáról behívott tartalékosokat az ország háborús övezetébe. "Úgy véljük, hogy a harci cselekményekbe csak a hivatásos katonai és rendvédelmi állományt kell bevonni. A férfiak tömeges behívása további károkat okoz az amúgy is gyengülő gazdaságnak" - áll a dokumentumban. A nyilatkozatot jegyzők felhívják az illetékesek figyelmét, hogy a menekülteket ne telepítsék tömegével egy helyre, és figyeljenek oda arra, hogy az ne változtassa meg az etnikai arányokat.     Megszüntették a Csap-Kijev főút blokádját a katonai mozgósítás ellen tiltakozó lakosok a Munkács melletti Beregrákoson, így este újraindult a forgalom a magyar határt az ukrán fővárossal összekötő nemzetközi autóúton. Luncsenko, Kárpátalja megye kormányzója megígérte, hogy továbbítja Turcsinov házelnökhöz a helyi lakosok beadványát, amelyikben azok a múlt héten elrendelt részleges mozgósítás módosítását kérik. Arról is biztosította a tiltakozókat, hogy a  besorozottak közül senkit nem fognak akarata ellenére a kelet-ukrajnai háborús övezetbe vezényelni. Tanácskozáson a megye vezetője bejelentette, hogy Kárpátaljáról a részleges mozgósítás során ugyan több ezer behívót kézbesítenek majd a tartalékosoknak, de csak két és félezer besorozottat küldenek a kelet-ukrajnai terrorellenes műveleti övezetbe. A legjobbak legjobbjait és elsősorban az önként jelentkezőket fogják a feladatra kiválogatni - mondta. Packan, az Udar (Ütés) párt kárpátaljai parlamenti képviselője elmondta, hogy a megye tizenhárom járásából kétszáz - kétszáz tartalékost, falvanként öt-tíz főt fognak a hadseregbe behívni.  Luncsenko emlékeztetett arra, hogy a kelet-ukrajnai helyzet destabilizációja is útblokádokkal kezdődött. Megjegyezte: a kárpátaljai fejlemények a parlamenti választási kampány kezdetét jelzik, és részei annak a politikai játéknak, melyet egyes politikai erők űznek népszerűségük növelése érdekében; "felelőtlen ígéretekkel hatalmas politikai tőkét kovácsolnak maguknak". (Forrás: MTI)

.

Szólj hozzá!

Címkék: kína magyarország szlovákia ukrajna románia szlovénia india németország erdély oroszország európa törökország kárpátalja szerbia nato afganisztán felvidék mol szingapúr koszovó székelyföld balkán délvidék déliáramlat kárpátmedence európaiunió boszniahercegovina egyesültállamok feketetenger földközitenger

2014. VII. 25-31. Franciaország, Lengyelország, Németország, Oroszország, Románia: ukrajnai válság. Nagy-Britannia, Szlovákia.

2015.07.25. 23:06 Eleve

.

Franciaország
2014. VII. 28.  Az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország újabb büntetőintézkedéseket léptet életbe Oroszország ellen az ukrán
válsággal kapcsolatban - jelentette be a francia Elnöki Hivatal. Az öt ország vezetői telefonon egyeztettek a döntésről. (Forrás: MTI)

Lengyelország
2014. VII. 29.  Lengyelországban az ukrán válság nyomán előtérbe került az észak-atlanti együttműködés, vezető politikusok a NATO katonai jelenlétének megerősítését szorgalmazzák, a lakosság többsége pedig támogatja a szövetséges alakulatok állomásoztatását az országban.
A NATO és Oroszország közötti kapcsolatokat, együttműködést és biztonságot szabályozó 1997-es NATO-Oroszország Alapító Okirat korlátozta a szövetséges erők katonai jelenlétét a térségben. De Sikorski lengyel és Steinmeier német külügyminiszter múlt heti varsói találkozójukon egyetértettek abban, hogy az orosz-ukrán konfliktus nyomán a szövetségesek átértékelik a helyzetet. Március közepén tizenkét amerikai F-16-os vadászgép gyakorlatozott Lengyelországban, áprilisban az Egyesült Államok 173-as légi szállítású dandárjának ejtőernyősei  kanadai katonákkal tartottak gyakorlatot, és még ugyanabban a hónapban a malborki 22. lengyel harcászati légi támaszponton négy francia Rafale vadászgép gyakorlatozott. A tagállamok külügyminisztereinek áprilisi találkozóján Sikorski azt az álláspontot képviselte, hogy Lengyelország szövetséges katonai bázisokra tart igényt saját területén. A találkozón elfogadott intézkedéscsomag az első lépés volt a kollektív védelem, az erődemonstráció irányában. Amerikai katonák állomásoztatását a lengyelek hatvanegy százaléka helyeselné, a németekét azonban csak harmincöt százalék. Ez idő tájt a közép-lengyelországi Lasekben vannak jelen NATO-erők: tizenhat lengyel F-16-os vadászgép mellett tizenkét amerikai F-16-os állomásozik ott, az északnyugat-lengyelországi Bydgoszczban pedig egy NATO-kiképzőközpont működik. (Forrás: MTI)

2014. VII. 28.  Hammond, brit külügyminiszterrel együtt érkezett Varsóba Fallon, brit védelmi miniszter, aki lengyel kollégájával, Siemoniakkal a kétoldalú katonai együttműködésről és a 2014. szeptemberi walesi NATO-csúcsról tárgyalt. Siemoniak közölte, hogy Nagy-Britanniával közösen hadgyakorlatot terveznek Lengyelország területén, amelyiken ezerháromszáz brit katona és több mint háromszázötven páncélozott brit harci jármű venne részt. (Forrás: MTI)

Nagy-Britannia
2014. VII. 31.  "Még ha egy Ebola-hordozó Európába, Amerikába vagy Afrika egy másik régiójába repülne, akkor sem gondolom, hogy emiatt nagy járvány törne ki.
Nyugodtan le mernék ülni egy Ebola-fertőzött mellé, ha csak nem fog rám hányni vagy ilyesmi. Nagyon szoros érintkezés kell ahhoz, hogy valaki elkapja a kórokozót" - idézte Piot szavait a The Daily Telegraph brit napilap. Piot huszonhét éves korában, 1976-ban vett részt az új vírus azonosításában. Ma a londoni Higiénia és Trópusi Betegségek Iskolájának igazgatója. (Forrás: MTI)

Németország
2014. VII. 28. (hétfő)  Németország a földgázfogyasztásának mintegy nyolcvanöt százalékát külföldi forrásból fedezi, az orosz földgáz aránya a teljes fogyasztásban nagyjából
egyharmados. A német cégek 2013-ban 36,1 milliárd euró értékben exportáltak Oroszországba, elsősorban gépeket, gépjárműveket és vegyipari termékeket. Oroszország részesedése a német kivitelben 3,7 százalékos volt. A német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (DIHK) szerint háromszázezer németországi munkahely megmaradása függ az orosz exporttól, és az eddigi szankciók is ártottak, hatásukra az év egészében négy milliárd euro-val csökkenhet az  Oroszországba irányuló export 2013-hoz képest. Németországban a kiterjedt orosz gazdasági kapcsolatok miatt eddig óvatosan viszonyultak az úgynevezett harmadik körös, egész gazdasági ágazatokat sújtó szankciók kérdéséhez, és valamennyi döntéshozó azt hangsúlyozta, hogy a német gazdaság is megszenvedheti őket. Az utóbbi néhány napon viszont fordulat történt. Az új irányt jelző nyilatkozatok sorát az Oroszországban tevékenykedő német cégeket összefogó szervezet - a Német Gazdaság Keleti Bizottsága - elnöke, Cordes nyitotta meg, aki a Handelsblatt című üzleti lapban július 25-én megjelent interjúban kijelentette, hogy a vállalatok hajlandók megfizetni a szankciók árát. A hét végén többek között Gabriel, gazdasági miniszter, a szociáldemokraták (SPD) elnöke, és Schäuble pénzügyminiszter, a konzervatív CDU egyik tekintélyes vezetője foglalt állást a gazdasági büntetőintézkedések mellett a Der Spiegel-ben illetve a Bild am Sonntagban. A lakosság többsége támogatja a gazdasági szankciókat. A németek ötvenkét százaléka egyetért azzal, hogy keményebb büntetőintézkedéseket kell bevezetni Oroszország ellen, akkor is, ha ez sok munkahely megszűnéséhez vezet Németországban. (Forrás: MTI)

2014. VII. 27.  A német hírszerzés szerint hatalmi harc kezdődött a Kremlben a nagyhatalmi dicsőség visszanyeréséért küzdő "keményvonalasok" és gazdasági vezetők között és arra lehet számítani, hogy az oligarchák megpróbálják megfékezni Putyint - írta a Der Spiegel. Az eddig egységesnek látszó orosz kormányzatban repedések keletkeztek, és meglehet, hogy egyes oligarchák a gazdasági szankciók miatt a politikai érdekek fölé helyezik a gazdasági érdekeket, és rövidesen megpróbálják módosítani a Kreml irányvonalát. Az oligarchák kezdhetnek aggódni a Cipruson elhelyezett milliárdjaik vagy londoni villáik miatt, de azt is tudják, hogy nyugati szaktudás és termelő berendezések nélkül az orosz gazdaság hanyatlásra ítéltetett. Ezt egyelőre kevesen merik nyilvánosan kimondani. Az Európai Uniónak mindenekelőtt az oligarchákat kell megcéloznia büntetőintézkedésekkel, hiszen az orosz vezetés rájuk támaszkodva folytatja a politikáját - mondta a Spiegelnek Gabriel, alkancellár, gazdasági miniszter. (Forrás: MTI)

Oroszország
2014. VII. 31.  Nemrég készült felmérések szerint az emberek nem félnek a gazdasági szankcióktól, és a közgazdászok sem hiszik, hogy ezeknek azonnal hatásuk lesz a lakosságra.
Putyin elnök népszerűsége nyolcvan százalék fölött jár amióta Oroszország bekebelezte a Krím félszigetet, és soha nem volt hatvan százalék
 alatt a 2000. évi hatalomra kerülése óta.      Augusztus 1-jétől megtiltják az Ukrajnából származó napraforgó, kukoricadara, szójabab és szójadara importját - jelentették be Moszkvában (Forrás: MTI)

2014. VII. 30.   Oroszország augusztus 1-jétől behozatali tilalmat rendelt el szinte valamennyi lengyel zöldségre és a gyümölcsre. Az Oroszországba irányuló teljes lengyel zöldség- és gyümölcsexport értéke 2013-ban meghaladta az egymilliárd dollárt. (Forrás: MTI)

2014. VII. 28.  Az orosz külügyminiszter felidézte, hogy három hónapja felkérte az amerikai hatóságokat, erősítsék meg, vannak-e olyan amerikai tanácsadók Kijevben, akik segítik az ukrán fegyveres erőket délkelet-ukrajnai hadműveleteikben. Moszkva erre azóta sem kapott választ. Lavrov hangsúlyozta, hogy mindkét ukrajnai szemben álló fél oldalán harcolnak külföldiek. Erről sokat írtak a sajtóban, így azokról a svéd neofasisztákról is, akik a kijevi hatóságok oldalán szálltak harcba - jegyezte meg.     Lavrov külügyminiszter szerint gyanút kelt a maláj gép kelet-ukrajnai lezuhanásával kapcsolatos vizsgálat, például az, hogy nem hozták még nyilvánosságra az ukrán repülésirányítók kommunikációját a maláj gép pilótáival. A végzendő vizsgálatnak objektívnek, tisztességesnek és tényeken alapulónak kell lennie.     Oroszország gyümölcsimport tilalom bevezetését fontolgatja. A tilalom elsősorban Lengyelországot, Moldovát és Hollandiát érinti. (Forrás: MTI)

2014. VII. 27.  Oroszország megtiltotta a tej és a tejtermékek behozatalát Ukrajnából, Ukrajna viszont a sertésimportot állította le a szomszédos országból. Oroszország idén eddig négyyszázkilencvenöt millió dollár értékben importált ukrán mezőgazdasági termékeket, ebből 106,3 millió dollárért tejtermékeket. (Forrás: MTI)

2014. VII. 27.  Kadirov, csecsen elnök ellen-szankciókat hozott az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetőivel szemben, miután kiderült, hogy az ő neve is felkerült Brüsszel újabb feketelistájára a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtott segítsége miatt. Kadirov arra adott utasítást, hogy fagyasszák be csecsenföldi számláikat és ottani vagyonukat és ne tehessék be lábukat Csecsenföld területére a következők:  Obama, amerikai elnök, Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, Ashton, az Európai Unió külügyi főképviselője és Schulz, az Európai Parlament elnöke. (Forrás: MTI)

2014. VII. 26.  Veszélyeztetik az együttműködést biztonsági kérdésekben az Európai Unió Moszkva ellen elrendelt szankciói - hangoztatta közleményében az orosz Külügyminisztérium. A dokumentumban kiemelték, hogy a döntést nagy lelkesedéssel fogadja a terroristák nemzetközi közössége. "A felelősséget is Brüsszelnek kell viselni azért, hogy élesen rosszabbodik a helyzet Afganisztánban, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és a világ más pontjain". (Forrás: MTI)

2014. VII. 25. Az orosz Szövetségi Nyomozó Iroda nyomozati főosztálya "terror- és szélsőséges cselekmények megvalósítására irányuló, a média felhasználásával történő nyilvános felbujtás" vádjával indított Jaros ellen büntetőeljárást az Interpolnál A nyomozók szerint beszédeiben Jaros Oroszország területén elkövetendő szélsőséges cselekményekre és terrorizmusra szólított fel oroszellenes erőket.     Negyvenhét darab nyolcvankét milliméteres, ukrán területről kilőtt aknagránát csapódott be a Kelet-Ukrajnával szomszédos dél-oroszországi, rosztovi területen, a kujbisevi járásban, a határ közelében - mondta az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság szóvivője, Markin. Később ukrán területről, ugyanebből a szektorból még harminckét aknát lőttek ki.     Alaptalan oroszellenes gyanúsítgatásokkal vádolta meg az amerikai Külügyminisztériumot, illetve név szerint annak szóvivőjét az orosz külügyi tárca, miután az elmúlt napokban az Egyesült Államok egyre élesebben bírálta Moszkvát az ukrán válsággal és a malajziai utasszállító kelet-ukrajnai lelövésével kapcsolatban. (Forrás: MTI)

Románia
2014. VII. 30. 
A románok leginkább Németországgal szimpatizálnak - a megkérdezettek 84,3 százaléka -; Nagy Britanniával:  83,5 százalék; majd Spanyolország, Olaszország és Hollandia következik. Franciaország hatodik - 77,9 százalékkal. A románok leginkább Oroszországhoz viszonyulnak a legellenszenvesebben - több mint ötvenegy százalék. Magyarországot is majdnem a megkérdezettek fele ítélte meg kedvezőtlenül, negyven százalék pedig úgy válaszolt, hogy pozitív érzelmei vannak Magyarország iránt. (Forrás: MTI)

2014. VII. 28.  Az Adevarul július 26-án este arról tudósított, hogy az ukrajnai Csernyivci megye román többségű településein a lakosok útlezárással tiltakoztak az ellen, hogy a térségben csaknem ötszáz román nemzetiségű ukrán állampolgár kapott mozgósítási parancsot. A román Külügyminisztérium adatai szerint Ukrajnának - a románnal azonosnak tekintett moldovai nyelvűeket is beleértve -  négyszázezer román anyanyelvű lakosa van. A legnagyobb közösség az ország délnyugati térségében, a Romániával határos Csernyivci megyében - Bukovina északi részén - lakik, ahol mintegy száznyolcvanezer lakos anyanyelve a román. (Forrás: MTI)

Szlovákia
2014. VII. 31.  A hajóközlekedés július 29-én este állt le a bősi vízerőműnél, mert az egyik zsilipkamra - a jobb oldali zsilip felső kapuja - meghibásodott.  A javításhoz ki kell szárítani a jobb kamrát, mert csak így lehet kicserélni a sérült részeket. A költségek valószínűleg elérik a fél millió euro-t. A hiba kijavításán egy speciális búvárcsapat dolgozik. A vállalat előzetes becslése szerint augusztus 3-ig tart majd a javítás, Amíg a hibát nem javítják ki, nem indítják újra a forgalmat. Ezalatt a hajók Budapestnél, Bécsnél és Pozsonynál vesztegelnek. (Forrás: MTI)

.

Szólj hozzá!

Címkék: afrika franciaország szlovákia ukrajna románia olaszország németország oroszország hollandia malajzia afganisztán lengyelország ciprus moldova nagybritannia európaiunió európaiparlament egyesültállamok európaibizottság európaitanács

2014. VII. 31. Ukrán válság: II: Ukrajna, Európai Unió. Sierra Leone, Irak, Izrael, Libanon, Egyesült Államok, globalizáció.

2015.07.25. 18:26 Eleve

.

Ukrajna
2014. VII. 31. (Csütörtök)  Nem fogadta el Jacenyuk miniszterelnök múlt heti lemondását rendkívüli ülésén az ukrán Parlament.
  A kormánykoalíció a Porosenko elnök mögött álló Ütés párt kezdeményezésére bomlott fel, amelyikhez csatlakozott a Szabadság párt is. A törvényhozás megszavazta a hadsereg finanszírozásának biztosítását célzó költségvetési törvény kormányzati előterjesztését. Porosenko elnök beszédében a költségvetés módosításával kapcsolatosan felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna napi hetven millió hrivnyát, (mintegy 1,4 milliárd forintnyi összeget) költ az ország keleti részében folyó "terrorellenes művelet" finanszírozására. Megerősítette, hogy az parlamenti választások előre hozása mellett áll.   Az ukrán kormány kezdeményezésére 1,5 százalékos kiegészítő, úgynevezett hadiadót vetnek ki az év végéig a fizetésekre és minden egyéb juttatásra, beleértve a jutalmakat is. Számításaik szerint az új adó bevezetésével mintegy 2,9 milliárd hrivnya - körülbelül ötvennyolc milliárd forintnyi összeg -  plusz bevételre tesz szert a költségvetés, amelyet a hadsereg, az ország keleti részében folyó "terrorellenes művelet" finanszírozására, valamint a szakadároktól "megtisztított" települések újjáépítésére fordíthat. A kormány közben csütörtökön 9,5 milliárd hrivnya (mintegy százkilencvenegy milliárd forint) újabb összeg elkülönítését rendelte el a költségvetés vésztartalékából a fegyveres erők tagjai bérének, illetve a nekik és hozzátartozóiknak járó egyéb juttatásoknak a kifizetésére, valamint a hadsereg ellátásának és felszerelésének biztosítására. A fegyveres erők finanszírozására 2014. március elejétől július 11-ig 7,6 milliárd hrivnyát utaltak ki. (Forrás: MTI)

Európai Unió
2014. VII. 31.  Oroszország érdekelt az Európai Unió tagállamaiba irányuló földgázexportban, mert "kell a bevétel az államháztartásnak".
A földgázvezetékekbe pedig "milliárdokat ruháztak be, és ezek a befektetések nem térülnek meg, ha üresen állnak a vezetékek" - mondta az Európai Bizottság energiaügyekért felelős tagja az ARD német közszolgálati televíziónak. "A függőség kölcsönös, ezért (az oroszok) betartják a szállítási megállapodásokat" - emelte ki. Ugyanakkor az EU az orosz szállítások esetleges leállása okozta gázkieséssel is meg tud birkózni - tette hozzá. A földgáztározók töltöttsége "nagyon jó, sok napig kibírjuk import nélkül". Elkészült az EU stratégiája arról, hogy a közösség miként állhat helyt az energiapiacon, "függetlenül attól, hogy mit tesz Oroszország" - mondta Oettinger. (Forrás: MTI)

Sierra Leone
2014. VII. 31.  Libéria után Sierra Leonéban is egészségügyi szükségállapotot rendeltek el a régióban terjedő Ebola-járvány megfékezése céljából.
Karantén alá helyezik a halálos vírus epicentrumait, így a keleti országrész jelentős területeit. A biztonsági erőket arra utasították, hogy gondoskodjanak a rendelkezések végrehajtásáról. Az intézkedések legalább két hónapig lesznek érvényben. (Forrás: MTI)

Irak
2014. VII. 31.  Az Iszlám Állam (IÁ) nevű szunnita szervezet állítólag arra szólította fel Twitter-oldalán híveit, hogy semmisítsék meg az iszlám vallás legfontosabb ereklyéjét, a mekkai Kába-követ.
"Az emberek azért mennek Mekkába, hogy köveket érintsenek meg, nem pedig Isten miatt" - írta Mugaddasi, a szervezet tagja. Kifejtette: később betörnek majd Szaúd-Arábiába, és elhurcolják az ereklyét. "Ha Allah úgy akarja, megöljük azokat, akik köveket imádnak, és elpusztítjuk a Kábát" - tette hozzá. A kijelentést a török média kezdte el terjeszteni, és az egész iszlám világban felzúdulást keltett. A Kába több mint tíz méter magas, fekete gránitdarab, amelynek hétszer történő körbejárása annak a szent zarándoklatnak része, amelyiket élete során legalább egyszer minden muszlimnak teljesítenie kell. Az IA szunnitái az általuk elfoglalt területeken sorra pusztítják el a mecseteket, ereklyéket és emlékműveket. Moszul lakói arról számoltak be, hogy  városukban több szent helyet megsemmisítettek a dzsihádisták, köztük Jónás próféta sírját. Az IÁ korábban azzal fenyegetőzött, hogy lerombolja az ország leghíresebb, a 12. században épített minaretjét. (Forrás: MTI)

Izrael
2014. VII. 31. A kettes tévécsatorna értesülései szerint a hadművelet huszonnégy napja alatt mintegy háromszázezren hagyták el otthonukat Izraelnek az övezettel
szomszédos déli részén, ahová a legtöbb rakétát lövik. Az ott található kibucok lakóit általában az ország északi részén lévő kibucok fogadják be. A harcok harmadik hetének közepén ezerháromszázhetvennégy palesztin halálos áldozatot tartanak nyilván a gázai egészségügyi hatóságok. Ötvenhat izraeli katona esett el a harcokban és három izraeli civil vesztette életét. (Forrás: MTI)

Libanon
2014. VII. 31.  A Gázai övezet mellett Ciszjordániát is fel fogja fegyverezni Irán
- közölte Abdalíja, az iráni külügyminiszter arab kérdésekkel foglalkozó tanácsadója egy libanoni lapnak adott interjújában. Dzsibríl, a Szíria-barát Népi Front Palesztina Felszabadításáért Főparancsnokság vezetője a libanoni síita Hezbollah  irányította al-Manár televíziónak adott interjúban feltárta a Hamász és a többi palesztin frakció háborús felkészülésének titkait. Elmondta: Gázában 2008-ban többnyire továbbfejlesztett Grad rakétákkal rendelkeztek, amelyek csak harminchárom kilométerre jutottak el. Napjainkra a rakéták hatótávolsága száz-százhúsz kilométerre nőtt. Több száz fiatal elhagyta az övezetet, hogy Szíriában, Libanonban és Teheránban kiképezzék őket, és segítsenek továbbfejleszteni fegyvereiket. "Vannak szíriai kiképzőtáboraink, amelyeket megosztunk a Hamásszal és az Iszlám Dzsiháddal. Vannak kutatóközpontjaink is, kapcsolatba léptünk a szíriaiakkal, akik mérnököket küldtek" - tette hozzá a külföldön élő palesztin politikus. "A tesztelést szíriai völgyekben végeztük, ők ellenőrizték számunkra helikoptereikkel, hogy eltaláltuk-e a célpontjainkat - mondta. "A szállítás sem egyszerű Iránból, mert a Perzsa-öböl útjait ellenőrzik. A damaszkuszi repülőtérről Kartúmba küldtük a rakétákat, onnan Port-Szudánba,  majd a Sínai-félszigetre, ahonnan alagutakon át jutottak a Gázai övezetbe" - tárta fel a fegyverek Gázába jutásának titkát. (Forrás: MTI)

Egyesült Államok
2014. VII. 31.  Brennan, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója bocsánatot kért a Szenátus Hírszerzési Bizottságának vezetőitől, miután egy belső vizsgálat megállapította, hogy a CIA alkalmazottjai átvizsgálták a Szenátus komputereit. 
(Forrás: MTI)

2014. VII. 31.  Az összevont amerikai konzuli adatbázis (CCD) működésében problémák keletkeztek az adatfeldolgozás terén. A rendszer 2014. július 19. és 23. között többször leállt. Azóta azt adatbázist visszakapcsolták a hálózatba, de az amerikai Külügyminisztérium szerint most sem teljesen üzemképes Az amerikai diplomáciai tárca konzuli irodája a több mint kétszáz amerikai konzulátusán keresztül 2013-ban csaknem félmillió bevándorló-vízumot és 9,1 millió beutazási engedélyt bocsátott ki. A CCD több millió vízumkérelmet és fotót tartalmaz, és összeköttetésben áll több szövetségi kormányzati szerv biztonsági adatbázisával, egyebek között a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ujjlenyomat-azonosító rendszerével. A Külügyminisztérium arcfelismerésre és névazonosításra is használja az adatbázist. Magyar állampolgárok az amerikai vízummentességi program keretében, több feltétel teljesítése esetén 2008. november 17-től üzleti vagy magáncélból kilencven napnál nem hosszabb időtartamra vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba. (Forrás: MTI)

Globalizáció
2014. VII. 31.  Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem javasolja a légi utazás korlátozását és a határlezárásokat az Ebola-járvány nyugat-afrikai kitörése miatt
- tájékoztatott a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA). A dokumentumban a szövetség leszögezte: egy Ebola-vírussal fertőzött ember repülőgép  fedélzetén csekély fertőzési kockázatot jelent a jármű többi utasára nézve.     A kór 2014. július 27-ig már legalább hétszázhuszonkilenc emberrel végzett - jelentette be az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az Egyesült Államok és Franciaország azt tanácsolta állampolgárainak, hogy ne utazzanak be a három súlyosan érintett országba a járvány miatt. (Forrás: MTI)

.

Szólj hozzá!

Címkék: franciaország ukrajna izrael irak oroszország libanon szíria globalizáció iran szudán libéria sza európaiunió egyesültállamok európaibizottság perzsaöböl szaudarábia egészségügyivilágszervezet sierraleone

2014. VII. 25-31. Ukrajna, Európai Unió: ukrán válság. Egyiptom, Kamerun, Líbia, Mali, Nigéria, Nyugat-Afrika, Afganisztán, Irak, Irán, Izrael, Kína, Libanon, Szíria, Argentina, Bolívia, Egyesült Államok, NATO, ENSZ, globalizáció

2015.07.25. 18:25 Eleve

.

Ukrajna
2014. VII. 31.  Az ukrán fegyveres alakulatok egy napra felfüggesztették a támadó hadműveleteket abban a kelet
-ukrajnai térségben, ahol két héttel ezelőtt lezuhant a maláj légitársaság utasszállító repülőgépe. A Roszaviacija közölte, hogy Kijevbe megérkeztek az orosz szakértők, hogy bekapcsolódjanak a katasztrófa okainak felderítésébe. A többi ország szakértőivel együtt megpróbálnak még a nap folyamán eljutni abba a térségbe, ahol lezuhant a gép.  (Forrás: MTI)

2014. VII. 30.  A kelet-ukrajnai szakadárok ortodox (keresztény) hadseregként határozzák meg magukat, és vallási jelképeket használnak, egyebek között olyan zászlókat tűznek ki járműveikre, amelyeken Krisztus képe szerepel.     Az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) közleménye szerint az éjjel szakadárok az orosz fegyveres erőktől kapott hét harckocsival behatoltak  Oroszországból Ukrajna területére, a Donyeck megyei Gyibrivka településnél. Az elmúlt huszonnégy órában egy ukrán katona vesztette életét. Liszenko tájékoztatása szerint ez idő alatt a "terrorellenes" erők több mint száz szakadár fegyverest, tíz páncélozott járművet és tizenkét tüzérségi rendszert "semmisítettek meg". (Forrás: MTI)

2014. VII. 29.  A városvezetés adatai szerint a Luhanszkban folyó harcok eddig kilencvenhárom civil halálos áldozatot követeltek.     Egy nap alatt a kelet-ukrajnai harcokban a fegyveres erők összesen tíz tagja vesztette életét, és ötvenöt katona sebesült meg. Oroszország visszaküldte Ukrajnába a 51-es gépesített dandár negyvenegy katonáját, akik július 25-én estek állítólag fogságba. Orosz források szerint a katonák dezertáltak. A dandár tagjait az ukrán hatóságok is dezertálással gyanúsítják.     Cenzúrázza Ukrajna az orosz kultúrát. A könyvpiacon kvótát vezetnek be, hogy a hazai könyveket megvédjék a külföldi, elsősorban Oroszországból bejövő irodalommal szemben. Az oroszországi filmeket pedig a jövőben engedélyeztetni kell - közölte Szics, miniszterelnök-helyettes.     KIjev szerint a szakadárok a "felperzselt föld fasiszta" taktikáját alkalmazzák, amikor feladják a megszállt kelet-ukrajnai városokat. A 'terrorellenes' művelet parancsnoksága közleményben hangsúlyozta, hogy a települések felszabadításakor a katonák szándékosan nem vetik be a rendelkezésükre álló nehézfegyvereket, tüzérséget és légierőt, hogy ne legyenek polgári áldozatai a hadműveletnek, viszont az oroszországi terroristák, a Csecsenföldről, Szerbiából és Oszétiából érkezett zsoldosok nem fognak a Donyec-medencében élni. A Donyeck megyei adminisztráció szerint az elmúlt egy nap alatt tizenkilenc civil vesztette életét és harmincegyen sebesültek meg a Donyeck megyében folyó harcok következtében. (Forrás: MTI)

2014. VII. 28.  Az ukrán hadsereg elfoglalta a fekvése miatt stratégiai fontosságú Szaur-Mohila települést Kelet-Ukrajnában - erről Muzsenko altábornagy, vezérkari főnök tett jelentést Porosenko államfőnek. A település egy magaslaton fekszik Donyeck és Luhanszk megye, valamint az oroszországi rosztovi terület határán.     Biztonsági okok miatt nem jutott el a maláj utasszállító repülőgép katasztrófájának a helyszínére az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szakértői csoportja, valamint a holland és ausztrál rendőrökből és törvényszéki szakértőkből álló küldöttség. Az egyik donyecki szakadár vezető Kijevet vádolta meg azzal, hogy "bizonyítékokat akar eltüntetni, és ezért akadályozza" a katasztrófa helyszínének megközelítését. Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője közölte, hogy Donyeck megye keleti részén az ukrán katonák behatoltak Sahtarszk, Torez és Lutihine településekre, valamint elfoglalták Debalcevét. Leszögezte ugyanakkor, hogy a fegyveres erők tartják magukat az államfő utasításához, így a maláj gép lezuhanásának helyszíne körüli negyven kilométeres körzetben nem folynak harci cselekmények.     A fekete dobozok adataiból arra lehet következtetni, hogy egy felrobbant rakéta repeszei által okozott erős nyomáscsökkenés miatt zuhant le a maláj utasszállító Kelet-Ukrajnában - közölte az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács.     Liszenko közölte: az a céljuk, hogy körbevegyék a területet és kiszorítsák onnan a szakadárokat. A szóvivő ismételten a szakadárokat vádolta azzal, hogy miattuk nem jutnak el a helyszínre a gép katasztrófájának kivizsgálására érkezett külföldi szakértők. (Forrás: MTI)

2014. VII. 27.  Az ukrán fegyveres erők hírszerzése szerint a szakadárok ukrán nemzeti zászlót tűztek két harckocsira, és ezekkel lövik Donyeck lakónegyedeit - közölte  a "terrorellenes művelet" sajtóközpontja. Közben a Külügyminisztérium és Egészségügyi Minisztérium arról tájékoztatott, hogy a szakadárok előző nap egy luhanszki gyermekotthonból elraboltak mintegy hatvan árva gyereket, köztük tizenhat olyan kisbabát, akik még nem töltötték be az egy éves kort. Az állandó egészségügyi felügyeletre szoruló gyerekeket két autóbusszal állítólag Oroszországba akarják kivinni.     Félmillió tonnával lesz kisebb az idei évre eddig várt hatvan millió tonna gabonatermés az ország keleti részében zajló harci cselekmények miatt. A tavalyi termés hatvanhárom millió tonna volt.     Az ukrán Gazdaságfejlesztési Minisztérium azzal számol, hogy idén hat százalékkal zsugorodik a hazai össztermék (GDP) és az év végén tizenkilenc százalék körüli lesz az éves infláció. A hrivnya több mint negyvenhét százalékkal devalválódott.      Két, csecsen zsoldosokból álló zászlóalj érkezett Rosztov-na-Donu oroszországi városba - jelentette ki Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője. Az ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyilvánosságra hozta, hogy július 25-én lelepleztek a nyugat-ukrajnai Ternopil megyében egy csoportot, akik az orosz titkosszolgálat megbízásából zsoldosokat verbuváltak a donyecki és a luhanszki szeparatisták oldalára. A zsoldosokból összeállt csapatot a tervek szerint a fehérorosz határnál adták volna át az orosz titkosszolgálat embereinek, ahonnan utóbbiak egy  Rosztov-na-Donu-ban lévő orosz kiképzőtáborba vitték volna őket. Az SZBU közzétette, hogy a beszervezetteknek havi ezerötszáz dollár fizetést ígértek, valamint jutalmat minden lelőtt ukrán katonáért, megsemmisített katonai technikáért, illetve őrposztért.  (Forrás: MTI)

2014. VII. 26.  Az Interpol-körözés ellenére Kijev nem adja ki Moszkvának Jarost, a Jobboldali Szektor nevű ukrán szervezet vezetőjét, akit terrorcselekményekre való nyilvános felbujtással vádolnak az orosz hatóságok - közölte Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója.     Az AP amerikai hírügynökségnek egy ukrajnai szakadár elismerte, hogy ők lőtték le július 17-én a malajziai utasszállítót Kelet-Ukrajna felett.  A repülőről azt hitték, hogy az egy ukrán katonai gép. Az AP július 25-én számolt be arról, hogy egy név nélkül nyilatkozó, magas rangú, "a donyecki lázadók vezetőségének legbelsőbb köreihez közvetlen hozzáféréssel rendelkező" szakadár megerősítette neki, hogy a maláj gépet egy Sznizsne városának közelében felállított Buk rendszerrel lőtték le tévedésből. Állítás szerint az akcióért a szakadárok egy jenakijevói egysége a felelős, a település Janukovics, volt ukrán elnök szülőfaluja. Az egység tagjai fele-fele arányban ukrán és orosz állampolgárok, utóbbiak között sokan az orosz Távol-Keletről, Szahalin szigetéről származnak. A hírügynökség szerint a szakadár által elmondottak egybevágnak az ukrán titkosszolgálat által korábban közzétett, lehallgatott  telefonbeszélgetésekkel, amelyeken állítólag szakadárok elismerik, hogy tévedésből ők lőtték le a maláj gépet. Az AP által megszólaltatott sznizsnei lakosok megerősítették, hogy a katasztrófa napján egy Buk rakétarendszer volt a városban. A hírügynökség azt is felidézte, hogy július 17-én, a katasztrófa napján egy riportere arról számolt be, Sznizsne mellett egy benzinkútnál hét harckocsit és egy Buk rendszert látott, amelyik a szakadárok birtokában volt. A Buk délután egy után civil autókkal konvojban áthaladt a városon.     Agyonlőtték a közép-ukrajnai Kremencsuk város polgármesterét, a nyugat-ukrajnai Lviv polgármesterének a házát pedig gránátvetőből kilőtt lövedék találta el - közölte az ukrán Belügyminisztérium.     Az ukrán kormánycsapatok elérték a Donyeck megyei Horlivkát, amelyiket ha sikerül bevenniük, megnyílik az út Donyeck, a megyeszékhely felé - közölte Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője. Az AP tudósítója azt jelentette, hogy Donyecktől északra a felkelők elbarikádozták a főutat, és a térségből tüzérségi tűz robaja hallatszik. Az ukrán hadsereg Luhanszknál is előrenyomul, a szakadárok pedig megerősítik védelmi állásaikat. Az ukrán tüzérség éjjel és reggel hevesen ágyúzta a várost. A becsapódó lövedékek és aknagránátok legkevesebb tizenkilenc ember életét oltották ki - közölte a "Luhanszki Népköztársaság" sajtószolgálata. A tájékoztatás szerint éjjel az ukrán hadsereg Grad sorozatvetővel lőtte Rozkisne települést.     Ukrajna négyszázötven kilométer hosszú, két-három méter mély, három és fél méter széles árkot ás a Moldovától egyoldalúan elszakadt, részben oroszok lakta Dnyeszter menti Köztársaság határán. A munkálatok célja nehéz járművek és csempészáruk Ukrajnába juttatásának megakadályozása. A munka napi huszonnégy órában zajlik, hetente két és fél kilométert haladnak vele. (Forrás: MTI)

2014/07/25 05:43   Visszafoglalták Liszicsanszkot az ukrán erők. A várost a Donbasz zászlóalj és a hadsereg egyik dandárja vette ellenőrzése alá.      07:04 h     Egy, a Reuters által nyilvánosságra hozott hangfelvétel szerint Hodakovszkij, a szakadár "Donyecki Népköztársaság" biztonsági szolgálatának főnöke elismeri, hogy Oroszországból érkezhetett az a Buk légvédelmi rakéta, amelyikkel lelőhették a maláj utasszállítót Kelet-Ukrajnában. Hodakovszkij valóban nem zárta ki, hogy a szóban forgó rakétarendszert már vissza is küldték Oroszországba, hogy eltüntessék a bizonyítékokat.     Harc folyik a donyecki repülőtérért, ahol az ukrán hadsereg egyik alakulatát a szakadár erők körülzárták. Az ukrán fegyveres erők ágyútűz alá vonták Donyeck külterületeit, ahol a lakosságot óvóhelyekre terelték, a város déli és nyugati kerületeiben egész éjjel lövöldözések és robbanások zaja hallatszott. Luhanszk megyében harc Liszicsanszkért folyik a felkelőkkel. A katonák a támadást Grad rakéta-sorozatvetőkből leadott lövésekkel vezetik be. A Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet felrótta az ukrán kormányerőknek és milíciáknak, hogy Kelet-Ukrajna lakott területeire mért rakétatámadások során legkevesebb tizenhat civil lakost öltek meg július 12. és 21. között. A katonák Grad rakéta-sorozatvetőkkel támadtak, amelyek gyakran célt tévesztenek. A jogvédő szervezet hangsúlyozta: ilyen típusú fegyverek bevetése sűrűn lakott területeken ellentétes a nemzetközi humanitárius joggal, és háborús bűnnek minősíthető.     Az ukrán kormány "felelőtlenségnek" nevezte közleményében, hogy a Parlament még csak napirendre se tűzte a kabinet gazdasági és politikai válság megoldását célzó törvényjavaslatait. Arra szólította fel a parlamentet, hogy a következő napokban rendkívüli ülésen, Porosenko elnök jelenlétében szavazzák meg az előterjesztéseket.     Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője  közlése szerint az elmúlt egy nap alatt kilenc katona vesztette életét a kelet-ukrajnai harcokban. A "terrorellenes művelet" 2014. április 13-i kezdete óta az ukrán fegyveres erőknek összesen háromszázhuszonöt tagja halt meg.     Útlezárással tiltakoznak a nyugat-ukrajnai Csernyivciben a héten elrendelt újabb katonai mozgósítás ellen. Szemtanúk szerint tüntetők betontömbökből emelt masszív barikáddal zárták le a Csernyivci városából a román határ felé vezető nemzetközi autóutat is. olyan hírek terjednek, amelyek szerint a "terrorellenes műveletben" részt vevő katonák nem kapnak megfelelő ellátást. (Forrás: MTI)

Európai Unió
2014. VII. 30.  Közzétették az Európai Unió hivatalos lapjában este azok nevét, akikkel az EU a héten kiegészítette az ukrán válsággal kapcsolatban beutazási tilalommal, illetve vagyonbefagyasztással sújtottak listáját.
Rotenberg, Kovalcsuk és Samalov azért kerülhetett a listára, mert haszonélvezői azoknak az orosz vezetői döntéseknek, amelyek a Krím elcsatolását, Ukrajna destabilizációját eredményezték, fenyegetik az ország szuverenitását, területi egységét és függetlenségét. Rotenberg Putyin elnöksége idején szerzett vagyont, a Szocsi Olimpia beruházásainak jelentős részét is Rotenberg valósíthatta meg. Az ő többségi tulajdonában lévő Giprotranszmoszt kapott megbízást, hogy elkészítse annak a hídnak a megvalósíthatósági tanulmányát, amelyik  Oroszországot kötné össze a Krímmel. Kovalcsuk és Samalov egyaránt jelentős tulajdonhányaddal bír az EU szerint az orosz felső vezetés személyes bankjaként szolgáló Bank Rosszijában. Kovalcsuk a pénzintézet elnöke, tulajdonrésze tavaly harmincnyolc százalékos volt, Samalovnak tíz százalékos a részesedése. A bank a Krím elcsatolása óta több fiókot is nyitott a félszigeten. Kovalcsukra, Samalovra nézve terhelő, hogy meghatározó tulajdonhányaddal rendelkeznek a Nemzeti Médiacsoportban, amelyiknek a tévécsatornái aktívan támogatják az Ukrajna destabilizálására irányuló orosz kormánypolitikát. Aktívan fenyegeti Ukrajna területi egységét, szuverenitását még a most nyilvánosságra hozott lista szerint Csigrina, a Luhanszki Népköztársaság "kormányának" szóvivője. Litvinov a "Donyecki Népköztársaság Legfelső Tanácsának elnöke"; döntő szerepe volt a népszavazás megszervezésében a terület Ukrajnától való elszakadásáról. Beutazási tilalommal és vagyon- befagyasztással sújtja még az EU Abiszovot, akit a Krím "belügyminiszterévé" nevezett ki Putyin. Felelősnek tartja az EU Ukrajna destabilizációjáért a kelet-ukrajnai szeparatistákkal szoros kapcsolatot ápoló Malofejevet, aki Borodaj, donyecki "miniszterelnök" korábbi munkáltatója; nyíltan kiállt a Krím, majd Kelet-Ukrajna Oroszországhoz csatolása mellett. Az ukrán hatóságok nyomozást indítottak ellene a szeparatisták anyagi és pénzügyi támogatása miatt.  Az orosz elnök hivatalából vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat rendelt el az EU Gromovval szemben, aki az elnök kabinet vezetőjének első helyettese; ő adott utasítást több médiumnak, hogy álljanak a kelet-ukrajnai fegyveres szeparatisták oldalára, támogassák a Krím elcsatolásának politikáját. Az EU három vállalat Európai Unióban található vagyonának zárolását is elrendelte. Az Almaz-Antej fegyvergyártó vállalat a BUK típusú légvédelmi egységeket készíti. A Dobroljot orosz állami légitársaság az egyedüli cég, amelyik járatokat üzemeltet Moszkva és a krími Szimferopol között. Az Oroszországi Nemzeti Kereskedelmi Bank a Krím annektálását követően kizárólagos "állami" tulajdonú pénzintézetként piacvezetővé vált a félszigeten, holott előtte egyáltalán nem is volt jelent a krími piacon. A kivonuló bankok felvásárlásával a pénzintézet az EU szerint aktívan támogatta a Krím Oroszországba integrálására irányuló törekvéseket. (Forrás: MTI)

2014. VII. 29.  Előzetes megállapodás született az Európai Unió tagállamainak nagykövetei között az Oroszországgal szemben bevezetendő széles körű gazdasági szankciókról. A büntetőintézkedések július 31-én vagy augusztus elsején léphetnek hatályba, Közös közleményt adott ki Van Rompuy, az Európai Tanács  elnöke, valamint Barroso, az Európai Bizottság vezetője, amelyikben azt írják: a szankciók elfogadása erőteljes figyelmeztetés, hogy egy szuverén állam területének törvénytelen elcsatolása és szándékos destabilizálása elfogadhatatlan a XXI. századi Európában. "Felszólításaink gyakorlatilag válasz nélkül maradtak" - írják közleményükben. Szerintük a fegyverek és fegyveresek továbbra is akadálytalanul áramlanak Oroszországból  Kelet-Ukrajnába, az erőteljes orosz állami támogatást élvező nacionalista propaganda pedig továbbra is a törvényellenesen tevékenykedő fegyveres szeparatisták mellett áll ki. (Forrás: MTI)

2014. VII. 28.  Brüsszelben a tagállamok nagykövetei véglegesítik az Oroszországgal szembeni újabb Európai Uniós (EU) szankciókat. Az ezekből származó esetleges veszteségek feszültséget keltettek az európai pénzpiacokon is, az euro árfolyama több hónapos mélypontra süllyedt. Tagállamok körében ingerültséget keltettek az Európai Bizottság számításai. Az új szankciók az idén Oroszországnak huszonhárom milliárd euro  veszteséget okozhatnak, míg az Európai Unónak negyven milliárdot. Az átfogó kereskedelmi háború elsősorban a keleti és déli tagországokat hozná nehéz pénzügyi helyzetbe.      Délelőtt az euró árfolyama a bizonytalanság miatt a 2014. november óta legalacsonyabb szintre süllyedt. (Forrás: MTI)

2014. VII. 26.  Az Európai Unió legújabb szankciós listáján, amelyik virradóra jelent meg az EU hivatalos lapjában, a tagállamok EU-nagykövetei által július 24-én összeállított lista szerepel, amelyikre az eddigi hetvenkét fő mellé újabb tizenöt orosz, illetve ukrajnai személyt, valamint az eddigi kettő mellé tizennyolc további intézményt, illetve vállalatot vettek fel. Szerepel a jegyzéken Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója, Fradkov, a külső hírszerzés vezetője és Kadirov, csecsen elnök is. (Forrás: MTI)

Egyiptom
2014. VII. 28.  A Ramadán iszlám böjti hónapot lezáró íd al-fitr ünnep Egyiptom-szerte a tavaly nyáron megbuktatott Murszi hívei és a biztonsági erők közti összecsapásokkal vette kezdetét. 
A Gázai övezetben dúló harcokban meghalt több mint ezer palesztinra tekintettel az iszlám vallás egyik legfontosabb ünnepét a "vértanúk ünnepére"  nevezték át. Az iszlamisták az arab országok tétlenségét és a lakosság közönyét is bírálták, utalva arra, hogy míg a nyugati világban tömegek vonultak az utcára az izraeli hadműveletek elleni tiltakozás jeléül, az arab és muzulmánok lakta államokban csak elvétve történtek tüntetések, és az összegyűlt  emberek száma nem haladta meg a pár százat. (Forrás: MTI)

2014. VII. 27.  A Sínai-félsziget északi részén a hadsereg tizennégy iszlamista fegyveressel végzett. A hadsereg szóvivője jelentette, hogy a biztonsági erők megsemmisítettek tizenhárom földalatti alagutat, amelyek a Gázai övezetet kötötték össze a Sínai-félszigettel. Az egyiptomi oldalon felrobbantott titkos járatok száma ezzel ezerhatszázharminckilencre nőtt. A Gázát uraló Hamász szélsőséges palesztin szervezet az alagutak segítségével kerüli meg az enklávé immár több mint nyolc éve tartó blokádját. Egyiptom szerint a Hamász az alagutakon keresztül fegyvereseket küld a Sínai-félszigetre, amelyiket az egyiptomi kormány és az Izrael elleni harc egyik színterének használja. (Forrás: MTI)

Kamerun
2014. VII. 28.  Legalább tizenöten meghaltak a terrorszervezetnek tulajdonított támadásban - közölték biztonsági források.
Kamerun legészakibb részén rendkívül feszült a helyzet azóta, hogy a Boko Haram megsokszorozta a térségben a katonák és civilek elleni támadásait. A terrorszervezet már régóta egyfajta menedékként tekint a Nigériával határos észak-kameruni térségre. (Forrás: MTI)

2014. VII. 27.  A Boko Haram nevű nigériai terrorszervezet megtámadta Kamerunban az ország miniszterelnök-helyettesének házát, és elrabolta a politikus feleségét. Július 25-e óta már háromszor törtek be a Boko Haram emberei kameruni területre. 25-én a szervezet huszonkét feltételezett tagját tíz és húsz év közötti börtönre ítélték Kamerunban. (Forrás: MTI)

Líbia
2014. VII. 28.  Katasztrofális robbanás veszélyére figyelmeztetett a líbiai nemzeti olajtársaság (NOC), miután július 27-én egy rakéta becsapódása miatt kigyulladt egy 6,6 millió liter üzemanyagot tartalmazó tartály a főváros, Tripoli déli részén egy központi raktárban.
A raktárban összesen kilencven millió liter üzemanyag és háztartási gáz van. Ha a tűz átterjed a többi tárolóra, óriási robbanás következhet be, amely három-öt kilométeres körzetben is károkat okozhat. Tripolinak ezen a részén 2014. július 13. óta heves harcok folynak különféle fegyveres milíciák között. Az elesettek száma már megközelítette a százat. (Forrás: MTI)

2014. VII. 27.  Huszonhárom egyiptomi vendégmunkás halt meg a líbiai fővárosban, Tripoliban, ahol rakétatalálat érte a házukat. Az an-Níl egyiptomi hírtévé szerint jelenleg is mintegy másfél millió egyiptomi él a szomszéd országban. Bengáziban is harcok folytak a líbiai különleges erők és iszlamista fegyveresek között. A július 26-án este kirobbant összecsapások reggelig tartottak, és legkevesebb harminchat emberéletet követeltek. (Forrás: MTI)

Mali
2014. VII. 25. 
A Burkina Faso-i határ közelében fekvő Gossi település környékén találták meg az Air Algérie légitársaság AH 5017-es számú, Ouagadougouból Algírba tartó gépének roncsait. Felkutatásában francia vadászgépek és ENSZ-békefenntartók is részt vettek. (Forrás: MTI)

Nigéria
2014. VII. 27.  Ebolában halt meg egy ember Lagosban.
Ez a kontinens nyugati részén 2014 februárja óta terjedő vírus első felbukkanása az Afrika legnépesebb országának számító Nigériában. (Forrás: MTI)

Nyugat-Afrika
2014. VII. 29.  A járvány miatt több légitársaság közölte, hogy felfüggeszti Sierra Leone-i és libériai járatait.
(Forrás: MTI)

2014. VII. 27.  Az Ebola-vírus okozta fertőzés következtében meghalt a kór ellen küzdő első számú libériai szakorvos. Az egészségügyi dolgozók fokozott fertőzésveszélynek vannak kitéve, a vírus testnedvek útján terjed. A Sierra Leone-i hatóságok közölték, hogy először regisztráltak Ebola miatti halálesetet az ország fővárosában, az egymillió lakosú Freetownban. Libériában eddig százhuszonkilencen haltak bele Ebola-fertőzésbe, Guineában háromszáztizenkilencen, Sierra Leonéban kétszázhuszonnégyen. (Forrás: MTI)

Afganisztán
2014. VII. 28.  Nyoma veszett az Afganisztánnak szállított lőfegyverek
negyvenhárom százalékának, az afgán kormányerőknek ugyanakkor száztizenkétezerrel több fegyverük van, mint amennyire szükségük lenne - közölte a The Washington Times. Az amerikai Védelmi Minisztérium az elmúlt évtizedben hatszázhuszonhat millió dollár értékben hétszáznegyvenhétezer darab fegyvert és kiegészítő felszerelést szállított az afgánoknak. A szállítmányok nagy részét könnyű-fegyverek - karabélyok, gépkarabélyok, pisztolyok és aknavetők - tették ki. (Forrás: MTI)

Irak     Iraq
2014. VII. 29.  Az iraki vezetés július 28-án kérte a Houston közelében veszteglő, több mint százmillió dollár értékű, Kurdisztánban kitermelt kőolajat szállító United
Kalavrvta nevű hajó lefoglalását, amit egy texasi körzeti bíróság jóvá is hagyott. Július 29-én a bagdadi kormány minden céget óva intett attól, hogy az általa csempészettnek tartott kurd olajból vásároljon vagy annak szállítására szerződjön, és azzal fenyegetett, hogy a jövőben is minden eszközt be fog vetni a kurd szállítmányok lefoglalása érdekében. Idén átadtak egy, a tengerrel nem rendelkező iraki kurd tartományból Törökországba vezető olajvezetéket, ami nagy lökést adhat Kurdisztán függetlenedési törekvéseinek. A Reuters szerint Kurdisztánból a vezeték átadása óta legalább egyszer érkezett olajszállítmány az Egyesült Államokba, négy alkalommal pedig Izraelbe. (Forrás: MTI)

26 July 2014  After the ultimatum handed to Christians in the northern city of Mosul by the Islamic State of Iraq Levant (ISIS) to convert, pay a tax or be put to death passed last week, for those Christians who did not comply with the decree by 19 July, ISIS warned that "there is nothing to give them but the sword.” The Christians are in grave danger. There are literally Christians living in the desert and on the street. They have nowhere to go, From 14 July homes in Mosul were painted with the letter “N” for Nasrani (the Arabic word for Christian). Others were painted with the letter “R” for Rafidah, a word commonly used by Sunni to describe Shia. Up to a million Christians lived in Iraq prior to the US-led invasion in 2003, with many residing in areas such as Mosul where the communities date back to the first centuries of Christianity. There are now thought to be fewer than half that number. (Source: The Independent): http://tinyurl.com/okxkwuc

Irán    Iran   
2014. VII. 29.  A Gázai övezetben elkövetett népirtással vádolta meg Izraelt Hamenei ajatolláh, Irán vallási és politikai vezetője a teheráni televízióban.
Iráni tisztviselők korábban elismerték, hogy Irán adta át a palesztinoknak azoknak a rakétáknak a gyártási technológiáját, amelyekkel az izraeli városokat támadják. Hamenei beszédében felszólította az iszlám világot, hogy lássa el fegyverekkel a palesztinokat. (Forrás: MTI)

2014/07/27  Brig Gen. Salami, the deputy commander of Iran’s Revolutionary Guards vowed revenge against Israel for its ongoing military incursion into Gaza.
“We will chase you house to house and will take revenge for every drop of blood of our martyrs in Palestine” - he said. The Islamic regime’s supreme leader, Ayatollah Khamenei said that the only solution for the region is the destruction of Israel, and that the armed  confrontation must expand beyond Gaza. The Revolutionary Guards announced last week its first anti-radar ballistic missile, named “Hormouz 1,” and claims it can penetrate and destroy missile defense systems and could now destroy Israel’s famed Iron Dome missile defense system, as well as any Patriot missile defense system. The announcement said the missile could be used to attack the radar systems of U.S. warships and aircraft carriers in the Persian Gulf. (Source: The Daily Caller): http://tinyurl.com/m9jcuht

2014. VII. 25.  Irán több mint hétszáz városában és tizenegy bahreini helyszínen vonultak utcára Izrael-ellenes tüntetők az "al-Kudsz" (arabul: Jeruzsálem) napján, amelyiket Teherán hagyományosan a Ramadán szent hónapjának utolsó péntekén rendezi meg a zsidó állam elleni tiltakozásképpen. Irán nem ismeri el Izrael létezését, régóta segíti a palesztin csoportok küzdelmét a zsidó állam ellen. Teheránt a nyugati hatalmak a Hamász palesztin szervezet pénzügyi és katonai támogatásával vádolják. Hamenei ajatolláh, Irán vallási és politikai vezetője július 23-án arra szólította fel a palesztinokat, hogy folytassák fegyveres harcukat Izrael ellen, és terjesszék ki hatalmukat a zsidó állam által megszállt Ciszjordánia területére. Az iráni Parlament elnöke július 24-én kijelentette, hogy technológiai segítséget adnak a Gázai övezet palesztin harcosainak a fegyverkészítéshez. (Forrás: MTI)

Izrael
2014. VII. 31.  Az izraeli hadsereg további tizenhatezer tartalékos katonát mozgósított a Gázai övezet palesztin fegyveresei elleni hadjárathoz.
Ezzel nyolcvanhatezerre nőtt a bevetett tartalékosok száma - jelentette be egy katonai szóvivő. (Forrás: MTI)

2014. VII. 30.     05:48   Az izraeli haderő kilenc légicsapást intézett a gázai övezetben különböző célpontok ellen az éjjel. Huszonhárom palesztin vesztette életét. Virradóra a hatóságok tájékoztatása szerint ezerkétszáznegyvenre nőtt a palesztin áldozatok és több mint hétezerre a sebesültek száma. Legalább húsz palesztin meghalt és több mint ötven megsebesült egy reggeli tüzérségi támadásban, amelyik a Gázai övezet északi részén fekvő Dzsabalíja menekülttáborban lévő ENSZ-iskolát érte. Az UNRWA nyolcvanhárom gázai övezeti iskolaépületében csaknem száznyolcvanezer palesztint szállásoltak el szűkös körülmények között.      Izraelben a gázai hadművelet előrehaladásával nőtt a harcok folytatásának támogatása a civilek által.  A 10-es Tévécsatorna közvélemény-kutatása szerint a lakosság mintegy nyolcvanhat százaléka támogatja, folytatni is akarja, s nem kíván tűzszünetet a jelenlegi helyzetben. A lakossági támogatást magyarázza, hogy a civil települések elleni támadások ellehetetlenítették több millió, az övezettől rakétatávolságában élő civil mindennapjait, az alagutak félelemmel töltik el őket, azt várják a hadseregtől, hogy egyszer és mindenkorra szüntessék meg e fenyegetéseket. Az utóbbi napokban palesztin médiaforrások szerint harminc embert végeztek ki az övezetben bírósági eljárás nélkül, mert Izraellel való együttműködéssel vádolták őket.     13:23 h     A gázai Egészségügyi Minisztérium közlése szerint újabb negyvennyolc palesztin halt meg a harcokban. A hadművelet kezdete óta ezerkétszáznyolcvannégyen vesztették életüket.     A nap második felében ismét heves harcok dúltak. A palesztin halottak száma megközelítette a százat. A harcokban egy izraeli elit-kommandó három katonája is meghalt egy aláaknázott épület felrobbanásakor. Palesztin források szerint egy forgalmas piac ellen végrehajtott izraeli légicsapás megölt tizenhét, és megsebesített százötven palesztint. (Forrás: MTI)

2014. VII. 29.  06:00 h  Az izraeli hadsereg hevesen támadta virradóra a Gázai övezetet, ahol a nap első óráiban tizenhét újabb palesztin halt meg, ezzel ezeregyszáz fölé emelkedett a hadművelet palesztin halottainak száma. A legutóbbi áldozatok - köztük több nő és gyerek - Rafah városban és a Bureidzs menekülttáborban vesztették életüket. A sebesültek száma elérte a hatezer ötszázat. Az izraeli hadsereg eddig negyvennyolc katonát vesztett. A palesztin oldalon az áldozatok többsége civil.    08:15 h     Meghalt öt izraeli katona a palesztin fegyveresekkel vívott tűzharcban Nahal-Oz település mellett, a Gázai övezet határa közelében. A palesztin fegyveresek egy titkos alagúton jutottak át izraeli területre. A katonák egy támadóval végeztek. Az izraeli hadsereg hevesen támadta virradóra a Gázai övezetet. A Hamász közlése szerint támadás érte az al-Aksza tévé és a rádió épületét is. A tévé a támadás után is sugárzott, a rádió elnémult.     A mai gázai bombázásokban legalább száz palesztin vesztette életét. A hadművelet során először, az övezet előkelőbb negyedeit is lőtte az izraeli hadsereg. A halottak száma eddig meghaladja az ezer-százötvenhatot.      Legkevesebb harmincan haltak meg a gázai övezetben virradóra, amikor először egy főként gyerekek lakta menekülttábort támadtak meg az izraeli erők, majd rakéta találat ért egy családi házat. Közben egy erőművet is találat ért a gázai övezetben. (Forrás: MTI)

2014. VII. 28. 08:42 h     Az izraeli hadsereg korlátozott tűzszünetet tart a gázai harcokban. Az övezetben állomásozó egységek beszüntettek minden harci tevékenységet a gázai fegyveresekkel szemben, csak akkor lőnek, ha megtámadják őket, viszont a hadsereg folytatja a támadó alagutak felszámolását a gázai határ mentén.     16:57 h      Szórványosan fellángoló harcok. Késő délután egy Izrael középső részébe indított Fadzsr-5-ös rakéta a gázai Sifa kórház melletti játszótéren robbant: a detonáció tíz embert megölt, sokakat megsebesített - jelentette  az izraeli Kettes Tévécsatorna. Egy másik gázai rakéta az Al-Sati menekülttáborban, egy parkban csapódott be, és szintén legalább tíz embert megölt - izraeli állítás szerint. Az izraeli hadsereg közlése szerint mindkét esetben rosszul indított gázai rakéták okozták a palesztin civilek halálát. A Hamász szóvivője Izraelt vádolta. A Gázai övezet szomszédságára lőtt aknalövedékek megöltek legkevesebb négy izraelit és ötöt megsebesítettek. A Hamász közölte, hogy ők követték el a támadást, azt állította, hogy az áldozatok izraeli katonák voltak.     Jeruzsálem a gázai tűzszünet legfontosabb feltételének a fegyveres szervezetek, köztük a Hamász lefegyverzését tekinti. A csoportosulás ezzel szemben nem akar lemondani fegyvereiről, ellenben követeli az övezetet sújtó blokád feloldását, a szárazföldi határok megnyitását, tengeri és légi kikötő létrehozását, valamint a 2014. júniusában ismét elfogott ciszjordániai Hamász-tagok szabadon engedését.     Az izraeli fegyveres erők tájékoztatása szerint a nap folyamán négy katonájukkal egy gránáttámadás végzett a gázai határ közelében, öt másik katona tűzharcban vesztette életét Gázában. A húsz napja tartó konfliktusban az izraeli hadsereg ötvenkét katonája halt meg, emellett három civil vesztette életét. Palesztin hatóságok szerint Izrael gázai offenzívájának az övezet ezerhatvan lakosa esett áldozatul, többségükben civilek. (Forrás: MTI)

2014. VII. 27. 05:58   A tűzszünet  tizenkét órája alatt száznegyvenhét holttestek szedtek ki a romba dőlt épületek alól, ezzel pedig - palesztin összesítések szerint - a gázai fegyveres konfliktus áldozatainak száma ezernegyvenhétre nőtt. A halottak többsége civil. A harcokban több mint hatezer gázai megsebesült. Az izraeli oldalon a veszteséglista negyvenkét eleset katona és három civil. Tel-Avivban július 26-án, szombaton este mintegy tízezer ember tiltakozott a gázai harcok ellen. A rendőrség feloszlatta a tömeget arra hivatkozva, hogy újrakezdődtek a rakétatámadások.     07:50 h     Negyvenháromra nőtt az elesett izraeli katonák száma.     12:04 h      A humanitárius tűzszünet meghosszabbítását a Hamász elutasította. Este óta huszonöt Grád és F-75-ös rakétát lőttek a zsidó állam területére, melyekből ötöt a lakott területeket védő Vaskupola semmisített meg. Az izraeli hadsereg ismét gázai célpontokat lőtt a tengerről és a levegőből, miután huszonnégy órán át szüneteltette katonai tevékenységét.     13:09 h     A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin szervezet bejelentette, hogy a muzulmán böjti hónap végének közeledtére tekintettel elfogadja az Izrael által meghirdetett, huszonnégy órás humanitárius tűzszünetet.  (Forrás: MTI)

2014. VII. 26.  Izrael után a Hamász is beleegyezett abba, hogy tizenkét órás humanitárius tűzszünetet hirdet reggel hét órától, amelyet a fegyvernyugvás lejártával további hét napra, a ramadán iszlám hónapot záró íd al-fitr ünnep idejére meghosszabbítanák. A gázai fegyveres konfliktus kezdete óta nyolcszázhetvennyolcra nőtt a palesztin áldozatok száma, több mint ötezerhétszázan megsebesültek. Az izraeli hadseregben harminchétre nőtt az elesettek száma.     Palesztin források szerint a gázai hadművelet kezdete óta az övezetben nyolcszáznegyvenhat palesztin halt meg.      18:43 h    Jeruzsálemi kormányforrások szerint Izrael kora este elfogadta, hogy a reggel életbe lépett tizenkét órás humanitárius tűzszünetet négy órával meghosszabbítsák.     21:49 h     Izrael este bejelentette, hogy négy órával meghosszabbítja a tűzszünetet, de a Hamász ezt elutasította és felújította az Izrael elleni  rakétatámadásokat mintegy két órával a tizenkét órás humanitárius tűszünet lejárta után. (Forrás: MTI)

2014. VII. 25. 07:49  Már több mint nyolcszáz palesztin áldozata van a gázai hadműveletnek. Július 24-én mintegy százan haltak meg az izraeli támadásokban - közölték virradóra palesztin kórházi források.          Kerry, amerikai külügyminiszter tűzszüneti javaslatát vitatják meg Jeruzsálemben. Első lépésként ötnapos humanitárius fegyvernyugvást javasol a Gázai övezet harcoló felei között. Ennek ideje alatt tárgyalások folynának Kairóban egyiptomi közvetítéssel Izrael, valamint a Hamász és a Palesztin Hatóság részvételével a tartós tűzszünet feltételeiről. Az izraeli hadsereg a gázai hadműveletek komoly kiszélesítésére készül a jövő hét elejétől, ha a Hamász nem fogadja el a tűzszünetet. Idén július 28-ára esik íd al-fitr, a ramadán böjti hónap végét jelző legfontosabb muzulmán ünnep, és a Háárec értesülései szerint Kerry javaslata erre a napra tenné a harcok leállítását. A Háárec szerint az ideiglenes-humanitárius fegyvernyugvás idején az izraeli erők gázai állásaikban maradhatnának és tovább folytathatnák az alagutak felszámolását. A lap értesülése szerint Kerry javaslata egyhetes tűzszünetről szól. Nyilatkozó katonai forrás szerint a Hamász több fegyveres harcosa feladta magát és átadták fegyvereiket, miután napokig az alagutakban rostokoltak.     Az izraeli biztonsági kabinet nem fogja elfogadni az amerikai külügyminiszter tűzszüneti javaslatát - közölte az izraeli Tízes Tévécsatorna este. Annak alapján Izrael az egyhetes humanitárius fegyvernyugvás idején nem folytathatná a Hamász radikális palesztin szervezet által a határ menti települések irányába támadó céllal kiásott alagútjainak a felszámolását. (Forrás: MTI)      July 25th, 2014     Video captures Israeli bomb blowing up a building (Source: MediaIte): http://tinyurl.com/lsvbgfg

Kína
2014. VII. 26.  A Hszinhua, kínai hírügynökség július 24-én a pekingi Védelmi Minisztérium közleményét idézve közölte, hogy Kína sikeres kísérletet hajtott végre egy szárazföldi telepítésű elfogórakétával.
  A jelentés emlékeztetett arra, hogy Kína 2010-ben és 2013-ban már hasonló teszteket végzett, repülés közben semmisített meg ballisztikus rakétákat. A beszámoló szerint egyes szakértők úgy vélekednek, hogy a ballisztikus rakéták középső röppályaszakaszon történő elhárításának képessége - stratégiai jelentőségét tekintve - az atom- és hidrogénbombák birtoklásával vetekszik. (Forrás: MTI)

Libanon
2014. VII. 25.  A libanoni fővárosban, Bejrútban a Hezbollah, iráni támogatással létrehozott és fenntartott Izrael-ellenes szervezet vezetője, Naszrallah sejk tartott beszédet hívei előtt "al-Kudsz" napja alkalmából.
Jeruzsálem napját a palesztinok iránti szolidaritás kifejezésére minden évben megrendezik Iránban és a legtöbb arab országban 1979 óta, amikor Khomeini ajatollah, az iráni forradalom vezetője arra szólított fel mindenkit, hogy "szabadítsák fel Jeruzsálemet a cionista megszállóktól". (Forrás: MTI)

Szíria
2014. VII. 29.  Amerikai támogatással fegyvereket kapnak a szíriai mérsékelt ellenzék fegyveres alakulatai, de lehet, hogy a segítség túl későn érkezik, és a lázadók felőrlődnek Aszad elnök hadseregével és az iszlamista szélsőségesekkel vívott kétfrontos küzdelemben - írta július 28-án a The Washington Post. Az Egyesült Államok és szövetségesei az iszlamista radikálisok iraki és szíriai harci sikerei után döntöttek úgy, hogy felgyorsítják a fegyver- és lőszerszállítmányokat néhány Észak-Szíriában harcoló felkelőcsoportnak. A régóta sürgetett támogatás azt követően érkezik a helyszínre, hogy a vereségek sorozatát elszenvedett, dezertálás és belharcok által sújtott mérsékelt erőket a szélsőségesek kiszorították az ország keleti régióiból, a kormányerők pedig körülvették Aleppót, ahová lázadók 2012-ben vették be magukat. A két fronton harcoló Szabad Szíriai Hadsereg rosszul fizetett és felszerelt fegyveresei gyakran megpróbálnak polgári foglalkozás után nézni, külföldre szökni, sőt, a jobban fizetett iszlamisták közé állni, hogy megpróbáljanak megélhetést biztosítani a családjuknak. Szaúd-Arábia és Katar, a szíriai ellenzék két legjelentősebb támogatója leállította a gerillacsoportok egyoldalú támogatását. A két arab ország most együttműködik az amerikaiakkal és az európaiakkal annak érdekében, hogy a szállítmányok csakis ahhoz a nyolc, viszonylag kis létszámú csoporthoz juthassanak el, amelyek élvezik Washington bizalmát. (Forrás: MTI)

2014. VII. 26.  Egy amerikai állampolgárságú öngyilkos merénylőről szóló tizenhét perces videót tett fel a Youtube közösségi oldalra az al-Kaidával kapcsolatban álló szíriai al-Núszra Front. A férfi idén május 25-én egy szíriai katonai támaszpontnál robbantotta fel magát Idlíb tartományban. Becslések szerint az elmúlt három évben kilenc - tízezer külföldi fegyveres érkezett harcolni Szíriába. (Forrás: MTI)

2014. VII. 25.  Legkevesebb hatvanketten vesztették életüket az elmúlt huszonnégy órában a szíriai hadsereg és az ILIÁ közötti összecsapásokban. A szunnita csoport az észak-szíriai Rakka, Haszaka és Aleppó tartományokban csapott össze a kormányerőkkel. A több mint három éve dúló, véres szíriai polgárháborúban eredetileg a szíriai felkelők kezdtek harcolni a kormányerők ellen, hogy megdöntsék Aszad uralmát. Mára a szunniták összecsapnak a felkelőkkel, a hadsereggel, valamint a rivális an-Nuszra Fronttal is. Ez utóbbival nemrég összetűzésbe kerültek a velük korábban szövetségben álló szíriai felkelőcsoportok is. (Forrás: MTI)

2014. VII. 30.  Brazília, Chile, Ecuador, Peru és Salvador is bejelentette, hogy visszahívta konzultációra izraeli nagykövetét. Palmor, az izraeli külügy szóvivője úgy vélekedett, hogy a latin-amerikai országoknak ez a lépése a Hamászt bátorítja. (Forrás: MTI)

Argentína
2014. VII. 31.  Argentína szerette volna átütemezni adósságait, ebbe viszont két amerikai fedezeti alap nem egyezett bele.
Erre bíróság az Egyesült Államokban elrendelte hogy Argentínának fizetnie kell azoknak a befektetőknek, akik nem voltak hajlandók belemenni a 2005-ben és 2010-ben végrehajtott átütemezésbe az ország száz milliárd dolláros adósságterhes pénzügyi rendszerének 2001-es összeomlása után. Dél-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága tizenhárom év után ismét technikai csőddel néz szembe. (Forrás: MTI)

Bolívia
2014. VII. 31.  Bolívia terrorista állammá nyilvánította Izraelt, így tiltakozik a zsidó állam Gázai övezetben zajló hadművelete ellen
. Morales elnök azt is bejelentette, hogy vízumkényszert vezetnek be az izraeli állampolgárok számára. Bolívia 2009-ben megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel, csakúgy, mint Venezuela és Kuba. (Forrás: MTI)

Egyesült Államok
2014. VII. 31.  Perbe fogják Obama elnököt hatáskörtúllépés miatt.
A per arra összpontosít majd, hogy az elnök az általa kezdeményezett egészségügyi reform, az "Obamacare" bevezetése során többször élt határidő-módosítással és többször tett kivételes engedményeket; alkotmányos jogkörét túllépte, rendeleti úton kormányozva. A republikánus többségű Aalsóház kétszázhuszonöt igen szavazattal kétszázegy nem ellenében fogadta el az erről szóló határozatot. Boehner házelnök 2014. júniusában jelentette be, hogy a Kongresszus jogköreinek védelmében rendeleti kormányzása miatt be fogja perelni Obamát. Boehner szerint az elnök az elmúlt években a törvényhozói hatalom aláásására és a törvényhozási eljárás megkerülésére törekedett, A per akár évekig is elhúzódhat. (Forrás: MTI)

2014. VII. 30.     A CNN hivatalos forrásokra hivatkozva közölte, hogy Pentagon egyes lőszertípusokból elkezdett utánpótlást szállítani Izraelnek. (Forrás: MTI)

2014. VII. 30.  Globális üzletággá vált az al-Kaidánál az európai állampolgárok túszul ejtése, mert több kormány - noha ezt tagadja - hajlandó váltságdíjat fizetni a terroristáknak - összegezte tíz országra kiterjedő tényfeltárását a The New York Times. Iszlamista terrorszervezet a lap számításai szerint 2008 óta legalább százhuszonöt millió dolláros bevételre tett szert túszejtésből, amiből hatvanhat milliót 2013-ban kasszírozott. Az amerikai Pénzügyminisztérium úgy tudja, hogy az al-Kaida az említett hétéves periódusban százhatvanöt millió dollárt gyűjtött össze az általa elrabolt emberekért cserébe - csaknem kizárólag európai kormányoktól. A lap szerint Európa ekként, ha akaratlanul is, de az al-Kaida pénzügyi támogatójává vált. A túszkereskedelem irányítását az al-Kaida pakisztáni parancsnoksága fogja össze. Hogy minimalizálják veszteségeiket, az emberrablást bűnszervezeteknek szervezték ki, amelyek a váltságdíjból tíz százalékos jutalékot kapnak. A The New York Times szerint csak kevés ország tagadja meg, hogy váltságdíjat fizessen. Ezek között élen jár az Egyesült Államok és Nagy-Britannia. Ezért is az elmúlt öt év során elrabolt ötvenhárom túsz mintegy egyharmada francia,  húsz százalékuk pedig osztrák, spanyol és svájci állampolgár. Tavaly például Maliban három francia túsz elengedéséért mintegy negyven millió dollárt fizettek ki. Az európai kormányok általában segélynek álcázzák a váltságdíjak kifizetését, vagy közvetítőkön keresztül hajtják végre ezt a műveletet.(Forrás: MTI)

2014. VII. 30.   Klimkin, ukrán külügyminiszter üdvözölte az Oroszország ellen bejelentett újabb Európai Uniós és amerikai szankciókat. Fogadkozott, hogy a kijevi kormány emberiességi megfontolásokból nem fogja támadni a szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai városokat. Interjúban támogatta azt a gondolatot, hogy nemzetközi konferencia keretében vessenek véget a több hónapja tartó erőszaknak Kelet-Ukrajnában. Hozzátette, hogy a kérdést megvitatta Kerry, amerikai külügyminiszterrel is és fogadta Biden alelnök is. Hangoztatta, hogy csupán politikai megoldással lehet felszámolni a kelet-ukrajnai konfliktust, amelyikben az oroszbarát erők nagy területeket tartanak ellenőrzésük alatt az orosz határ közelében, és számos nagyvárost is, többek között Donyecket és Luhanszkot. "Nem fogjuk támadni az ilyen városokat", mert az emberi áldozatokkal járna - mondta. A tervezett politikai rendezéssel kapcsolatban azt mondta, hogy készek nagyobb szabadságot biztosítani a régióknak, ami együtt járna a nagyobb felelősséggel is. Emellett több - politikai, gazdasági - jogot is kapnának ezek a régiók. (Forrás: MTI)

2014. VII. 29.  Észak-atlanti energiabiztonságról szóló törvény elfogadását sürgette Európa Oroszországtól való energetikai függőségének csökkentése érdekében McCain és Hoeven szenátor a The Wall Street Journal-ban megjelent közös cikkében. Rámutatnak: a hidraulikus repesztés és a vízszintes fúrás technológiájának köszönhetően az Egyesült Államokban évente több mint nyolcszázötvenöt milliárd köbméter földgázt termelnek ki, amiből csak mintegy hétszázötvenhárom milliárd köbméter kerül felhasználásra. A többit az olaj- és gáztársaságok kénytelenek elégetni. A javasolt jogszabály értelmében gáztárolók épülnének, ahol finomítás és értékesítés céljából összegyűjtenék az egyébként elégetendő gázt. A törvény emellett felgyorsítaná a cseppfolyósított földgáz exportját. (Forrás: MTI)

2014. VII. 29.  Washington szerint Moszkva többször is engedély nélkül tesztelt egy földi telepítésű közepes hatótávolságú rakétát. 2014. januárjában az Egyesült Államok még vizsgálta, hogy Moszkva 2008 óta tesztelte-e az RS-26 típusú új rakétát a The New York Times szerint, Az Egyesült Államok szerint Oroszország semmibe vette az ötszáz és ötezerötszáz kilométer közötti hatótávolságú hagyományos és nukleáris robbanófejekkel ellátott rakéták felszámolásáról szóló 1987-es szerződést, amelyik megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását, valamint tesztelését. Az egyezmény mérföldkő volt a hidegháború lezárásában. (Forrás: MTI)

20140728  According to Gallup, these are the percentages of Americans who support the Israeli position, grouped by age: fifty-five percent of those over seventy-five; fifty-three percent of those between fifty and seventy-four; thirty-six percent of those 3thirty-eighty-nine; and just twenty-five percent of those eighteen- twenty-nine. It's a warning that Israel's decades-old public relations and political dominance is coming to an end unless the nation's leaders change the narrative and reset their strategic position with moderate Palestinians. (Source: National Journal): http://tinyurl.com/phu8thc

2014. VII. 28.  Amerikai képviselők olyan törvénytervezetet terjesztettek a Képviselőház elé, amelyik az Egyesült Államok kiemelt NATO-n kívüli szövetségesének ismerné el Ukrajnát, és lehetővé tenné a közvetlen katonai segítségnyújtást Kijevnek - jelentette az orosz média. A dokumentumot a republikánus és a demokrata párt öt-öt képviselője nyújtotta be. Gerlach, republikánus képviselő szerint "a tervezet felhatalmazná az amerikai elnököt, kezdjen tárgyalásokat az ukrán kormány képviselőivel arról, hogy milyen eszközökre van szüksége a védelem és a felderítés területén". Az indítvány arra is lehetőséget teremtene, hogy Washington segítséget nyújtson Ukrajnának demokráciája és szuverenitása megvédése érdekében. (Forrás: MTI)

2014. VII. 27.  A Pentagon és az amerikai hírszerző szervek olyan terveket készítenek elő, amelyek alapján az Obama-kormány segítséget nyújthat majd Kijevnek a kelet-ukrajnai szakadárok föld-levegő rakétáinak lokalizálásban és megsemmisítésében - írta a The New York Times. Obama elnök már jóváhagyta, hogy Ukrajnával korlátozott mértékben megosszanak amerikai hírszerzési információkat. A The New York Times szerint Washington már ma is műholdas felvételeket és egyéb bizonyítékokat oszt meg az ukrán kormánnyal a határ menti orosz csapatmozgásokról. (Forrás: MTI)

2014. VII. 26.  Az amerikai diplomácia volt vezetője úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak az ukrajnai konfliktus súlyosbodása miatt szigorítania kell az Oroszország ellen bevezetett szankciókon.  "(Putyinnak) van egy terve, az Eurázsiai Unió, amelyik Európával vetélkedne" - mondta. "Az európaiak megfélemlítésére irányuló erőfeszítéseivel - nemcsak az energia, de a választásokba történő beavatkozás és az európai országok sajtóorgánumai megvásárlásának pénzügyi támogatása révén - igyekszik az Ukrajnához hasonló országoknak elvenni a kedvét attól, hogy az Európai Unió tagjaivá váljanak" - fogalmazott Clinton. (Forrás: MTI)

2014. VII. 26.  Az Egyesült Államokat elért közép-amerikai gyerekbevándorló-válság rendezésének lehetőségeiről tárgyalt Obama, amerikai elnök Honduras, Salvador és Guatemala államfőjével. Az ország déli határát 2013 októberétől - az amerikai pénzügyi év kezdete óta - ötvenhétezer, felnőtt kísérő nélkül érkezett kiskorú illegális bevándorló lépte át. Ez mintegy duplája a tavalyi adatnak. A gyerekáradaton felül további ötvenötezren családostól érkeztek az Egyesült Államokba a térségből. A közép-amerikai program lesz az első, amelyikben a hazájukban amerikai menekültstátusért folyamodóknak bizonyítaniuk kell, hogy megalapozottan félnek az üldöztetéstől a faji, vallási, nemzeti vagy társadalmi csoporthoz való hovatartozásuk, politikai meggyőződésük miatt. (Forrás: MTI)

2014. VII. 26.  Az Egyesült Államok szerint Kína műholdak megsemmisítésére kifejlesztett rakétával hajtott végre július 23-án kísérletet. Washington felszólította Pekinget, hogy tartózkodjon az ilyen "destabilizáló cselekedetektől". (Forrás: MTI)

July 25, 2014  Ebola only a plane ride away from USA. Ebola virus rapidly spreading in West Africa. Since it was detected in March, the number of cases attributed to Ebola in the West African nations of Liberia,Sierra Leone and Guinea stands at one thousand two hundred and one, including six hundred seventy-two deaths. Two U.S. doctors contracted the virus while trying to stop the spread of the infectious disease. Officials are on alert now, after news that a man with Ebola was able to board a plane and arrive in Lagos, the capital of Nigeria. He later died. People need to be in intimate contact to spread the virus. Ebola also can only be spread by people with active symptoms. It does spread readily through body fluids, such as blood and saliva. Hospitals in the USA are on high alert for Ebola, and would quickly isolate anyone with suspicious symptoms who has recently returned from Africa. Among the federal travel restriction procedures the Centers for Disease Control can use to protect travelers and the public from communicable diseases that pose a serious threat is to put travelers' names on a "Do Not Board" list that is enforced by the Transportation Security Administration. However, it's unclear how well the list works... (Source: USA Today): http://tinyurl.com/o9tszty

2014. VII. 25.  Oroszország nagy kaliberű, több rakéta indítására alkalmas rendszerek átadására készül a kelet-ukrajnai szakadároknak - jelentette ki Washingtonban Warren ezredes, a Pentagon szóvivője. Szerinte a határ közelébe érkezett fegyverek kalibere meghaladja a kétszáz millimétert. Oroszország az ukrán határon Warren szerint közel tizenkétezer katonával van jelen. (Forrás: MTI)

NATO
2014. VII. 30.  Oroszországnak ellenőrizhető módon vissza kell térnie a közepes vagy annál kisebb hatótávolságú nukleáris vagy hagyományos fegyverek felszámolását előíró
INF-szerződés keretei közé - áll a NATO-főtitkár délután kiadott közleményében. A The New York Times július 29-én adta hírül, hogy Washington szerint Moszkva többször is engedély nélküli teszteket hajtott végre  a szerződés hatálya alá eső cirkálórakétákkal, semmibe véve ezzel az INF-egyezmény előírásait. Az 1987-ben Reagan, amerikai elnök és Gorbacsov, szovjet pártfőtitkár által aláírt, és egy évvel később hatályba lépett INF-szerződés kimondja, hogy sem az Egyesült Államok, sem Oroszország nem rendelkezhet, nem állíthat elő és nem tesztelhet olyan rakétát, amelynek a hatótávolsága ötszáz és ötezer ötszáz kilométer közé esik, sem kilövő berendezést nem építhet vagy birtokolhat ilyen rakétákhoz. (Forrás: MTI)

Globalizáció
2014. VII. 28.  Összesen több mint ötven milliárd dollárt ítélt meg három felperesnek az orosz állammal szemben a hágai székhelyű Állandó Választott Bíróság a Yukos
olajvállalat kisajátítása miatt. Az eljárást a  vállalat korábbi részvényesei, a Cipruson bejegyzett Hulley Enterprises Limited, a Man szigeti Yukos Universal Limited, valamint a szintén ciprusi Veteran Petroleum Limited kezdeményezte Oroszországgal szemben. Azt állították, hogy az orosz állam intézkedései kisajátítással értek fel, megsértve ezáltal az úgynevezett Energia Charta Egyezményt. Most közzétett határozatát a testület még július 18-án hozta meg. A Yukos 2003-ban megindult felszámolása során az orosz állam a stratégiai tulajdonos GML vagyonát kisajátította, és értékén alul a Rosznyeftynek adta tovább. A gibraltári székhelyű GML 2005-ben a hágai Választott Bírósághoz fordult: döntsön az Oroszország által is aláírt 1994-es Energia Charta Egyezmény alapján felvetett kártérítési igényének jogosságáról. A bíróság 2009-ben született döntése értelmében az orosz állam hiába függesztette fel az egyezmény alkalmazását, mind a felfüggesztés előtt kötött orosz, mind a nemzetközi befektetéseket azt követően is megilleti az egyezmény alapján járó védelem. A kártérítés Oroszország bruttó hazai termékének 2,5 százalékát jelenti. Ezzel párhuzamosan a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága 2014. augusztus 1-én ismerteti döntését arról, mekkora kártérítést kell fizessen az orosz állam, amiért megsértette a cég magántulajdonhoz és jogorvoslathoz való jogát. Ennek tényét már 2011-ben kimondták a strasbourgi bírák, most már csak a kártérítés összegéről döntenek. Az ügyben a Yukos jogi képviselői nyolcvanegy milliárd euro kártérítési igényt fogalmaztak meg.     Hodorkovszkij, az egykori Yukos oroszországi olajcég volt főrészvényese elégedett az ítélettel.     2014. VII. 31.     Több mint 1,8 milliárd euro kártérítés megfizetésére kötelezte döntésével az orosz államot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a Yukos olajvállalat által indított perben. A nem vagyoni kártérítés terén, a panaszos kérésével összhangban azt állapította meg, hogy maga az ítélet kellő erkölcsi elégtételt jelent. (Forrás: MTI)

ENSZ
2014. VII. 28.  Az ENSZ Biztonsági Tanácsa figyelmeztette a világ országait: megsértik az elfogadott szankciókat, ha az iraki és szíriai "terrorcsoportok" ellenőrzése alatt álló olajmezőkön illegálisan kitermelt kőolajat vásárolnak.
Két csoportosulást említ név szerint: az al-Kaida-hoz kötődő, Szíriában tevékenykedő an-Nuszra Frontot, valamint az Irakban és Szíriában is jelentős területeket elfoglaló Iszlám Állam (IÁ) (korábban Iraki és Levantei Iszlám Állam) csoportot. Az IÁ harcosai eddig négy kisebb olajmezőt foglaltak el Irakban, de az utóbbi időben több, a kelet-szíriai Deir ez-Zór tartományban található mező felett is átvették az ellenőrzést a rivális an-Nuszra Fronttól. (Forrás: MTI)

2014. VII. 28.  A kelet-ukrajnai harcokban 2014. április közepe óta már legalább ezerszáznegyvenkét ember vesztette életét, és közel három és fél ezren sebesültek meg - közölte az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Pillay szerint rendkívül riasztó a harcok hevességének fokozódása Luhanszk és Donyeck térségében. Mindkét fél nehézfegyvereket - tüzérséget, rakétákat, harckocsikat - vet be. A maláj utasszállító repülőgépről szólva megállapította, hogy annak lelövése háborús bűncselekmény lehet. (Forrás: MTI)

.

Szólj hozzá!

Címkék: afrika kína usa ukrajna egyiptom izrael irak oroszország libanon európa szíria globalizáció szerbia afganisztán katar salvador guatemala ciprus yukos líbia nigéria kamerun guinea libéria mali eurázsia honduras rosznyeft európaiunió egyesültállamok európaibizottság emberijogokeurópaibírósága egyesültnemzetekszervezete sierraleone európaibiztonságiésegyüttműködésiszervezet szaudiarábia algérie állandóválasztottbíróság mansziget

09 15, 2014. Turkey. Turkish villages smuggle IS oil through makeshift pipelines.

2015.07.24. 06:06 Eleve

.

Turkey
9 15, 14  Turkish villages smuggle IS oil through makeshift pipelines.
For some time now, Turkey has been accused of either supporting or tolerating the activities of the Islamic State group (IS). Turkey’s hesitation to contribute to the coalition Washington is trying put together has only intensified the accusations. Since Turkey opened its borders without restriction to those fighting against the regime of Syrian President Assad, others have been exploiting the lax border control. More than facilitating the crossings of militants, the security loophole has also contributed to substantial financial resources for the armed groups dominating the liberated areas of Aleppo, Raqqa and Deir ez-Zor. The group profiting the most has been IS, which has been transporting to Turkey the oil it's extracting with primitive methods in its occupied areas. In the village of Hacipasa, almost every house is connected to an illegal oil pipeline smuggling IS oil into Turkey. In the Hacipasa village of Altinozu in Hatay  province, the scope of this oil smuggling mechanism is clear. On the Turkish side of the Asi river, which forms the border with Syria, lies the village of Hacipasa, with the village of Ezmerin on the Syrian side. From Ezmerin, about 500 illegal oil pipelines, small-diameter plastic pipes normally used for irrigation, extend to the Turkish side of the Asi River. On the Turkish side, they are buried under agricultural fields to reach the village. Just like the village’s underground water distribution lines, oil pipelines crisscross under streets to reach the back yards of private houses. Diesel fuel pumped from a tanker on the Syrian side fills the private tanks. Simple “pump” and “stop” commands are given over cellular phones. Consumers come to the houses of sellers and buy the diesel for 1.25 Turkish lira per liter ($0.56). Some people even imported machinery from Japan to dig and lay the pipes. Every day, about 30-50 tanker loads of diesel is transferred. In Hatay, there are 4,500 semi trucks. They all use this fuel. Trucks come from central Anatolia to buy cheap fuel. People now watch for the changing of the guards, sometimes waiting up to three days for the right time to get to work. (Source: AlMonitor): http://tinyurl.com/pyjdh2k

.

Szólj hozzá!

Címkék: turkey syria

2014. VII. 21-24. Magyarország, Kárpátalja az ukrajnai válságról. Erdély, Partium.

2015.07.21. 16:50 Eleve

.

Magyarország
2014. VII. 24.  Magyarország üdvözli, hogy az EU az átvilágítási jelentésben előírta Szerbiának egy kisebbségvédelmi akcióterv kidolgozását legkésőbb a jövő év végéig
- közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Magyarország biztos abban, hogy a szerb kormány a korábbi elkötelezettséggel folytatja a csatlakozási feltételek teljesítését, így a fejezetre vonatkozó akcióterv kidolgozását. E munkához a magyar kormány és azon belül a Külgazdasági és Külügyminisztérium kész a továbbiakban is minden támogatást és segítséget megadni. (Forrás: MTI)

2014. VII. 24.  A kormány veszi meg az MKB-t; ötvenöt millió euro-t fizet a Bayerische Landesbanknak (BayernLB), amelyik ugyanakkor elengedi az MKB kétszázhetven millió eurós tartozását. Az MKB Bank a magyar számviteli szabályok szerint hat milliárd forint, a konszolidált nemzetközi kimutatás (IFRS) alapján pedig 121,5 milliárd forint adózás előtti veszteséggel zárta a tavalyi évet. A két eredmény közötti eltérést rendkívüli tétel okozta, amelyik a hitelintézet tőkehelyzetének megerősítését szolgáló tulajdonosi intézkedéscsomag része volt. A BayernLB a közelmúltban több lépcsőben mintegy hatszázhetven millió euro értékű tőkeemelést hajtott végre magyar érdekeltségénél. A bajor állam tíz milliárd euro-s támogatással mentette ki a BayernLB-t a 2008-ban elmélyült világméretű pénzügyi válságból. Az Európai Bizottság egy sor intézkedést, köztük a magyar leányvállalat értékesítését írta elő az állami támogatás ellentételezésére. Az MKB megvétele az első lépés a magyar bankrendszer konszolidációjában, amelyikkel a kormány célja, hogy olyan működőképes, erős, hitelezésben aktív bankrendszer jöjjön létre, amelyikben a hazai tulajdon aránya fokozatosan nőhet - mondta Varga, nemzetgazdasági miniszter. A gazdasági válság kitörésekor a külföldi tulajdonú bankok jelentős forrást vontak ki a hazai bankrendszerből, ezzel instabillá tették a hazai pénzügyi rendszert, a bankrendszer hitelezési szintje visszaesett, leállt. Az MKB egy országos fiókhálózattal rendelkező, működőképes bank, lehetőség van arra, hogy megvásárlásával a magyar kormány a hitelezési aktivitást erősíteni tudja, és ezzel egy versenyképesebb bankrendszerhez járuljon hozzá - mondta a nemzetgazdasági miniszter.     Az MKB Magyarországon a vállalati hitelek terén 12,8 százalékos piacrésszel rendelkezett 2013-ban, a lakossági hiteleknél hat százalékkal. A vállalati betéteknél piaci részesedése 9,2, a lakossági betéteknél 5,1 százalék, a háztartások megtakarításaiban 5,8 százalék volt. A befektetési alapok piacán a bank 3,3 százalékos részesedést tudott magának 2013-ban. A hitelek állománya huszonnégy százalékkal, a betéteké huszonöt százalékkal mérséklődött.      Ideális az lenne, ha az állam mintegy harminc százalékos részesedéssel rendelkezne a bankszektorban, ez ugyanis már meghatározó szerepet biztosítana számára. (Forrás: MTI)

2014. VII. 24.  Mintegy hét évtized után látogathatja a közönség az egykori Honvéd Főparancsnokság épületét a budai Vár közepén 2014 augusztusától.
A nyolcszázötven millió forintos állami beruházással egy év alatt megújult épület nyitóeseménye egy Zsolnay-kiállítás lesz. A 19. század végén Kalina által tervezett négyemeletes, neoreneszánsz stílusú épület a második világháború végéig meghatározója volt a Dísz térnek. A Honvéd Főparancsnokság 1945-ben erősen megrongálódott, a sérült kupolát és a felső emeleteket 1962-ben visszabontották. Az épületcsonkot a következő évtizedekben többnyire raktárnak használták, belső udvarán karbantartó gépek, traktorok parkoltak. Az Orbán-kormány 2012-ben döntött a felújításról, ennek során kicserélték a teljes gránitlábazatot, eltűntek az 1944-1945-ös, majd 1956-os belövésnyomok a homlokzatról, az eredetileg körben látható Hatvannégy Vármegye címereiből a megmaradt huszonötöt szintén helyreállították és visszahelyezték. Megújultak a vaskapuk, felújították a belső terek stukkóit, kandelábereit és szobrait a háromezer háromszáz négyzetméter alapterületű épületben. A Zsolnay által felvirágoztatott pécsi kerámiagyár világhírűvé vált, az épületkerámiák használata a szecesszió magyar építészetének egyik ékköve lett, számos technológiai újítás - köztük az eozin vagy a pirogránit - is hungarikummá tette a Zsolnay-porcelánt. A második világháború után a gyárat államosították és a Finommechanikai Művekhez került. 1995-ben privatizálták újra, azóta több tulajdonosa volt, 2010-ben a gyár területének egy része kulturális negyed lett. (Forrás: MTI)

2014. VII. 24.  2012-ben a Rió+20 ENSZ-csúcstalálkozón állapodtak meg a világ vezetői abban, hogy meg kell határozni a következő tizenöt év fejlesztési irányát.
Az erre az igényre született válasz a tizenhét, 2030-ig elérendő fenntartható fejlesztési cél kidolgozása. A jelenlegi fejlődési pálya nem fenntartható - emelte ki Kőrösi, Magyarország ENSZ-nagykövete. A magyar és kenyai vezetésű tárgyalásokon kidolgozott célokkal kapcsolatban közölte: bár Magyarország a tárgyalások vezetőjeként semleges szerepet töltött be, a kidolgozott célok megfelelnek a magyar szempontoknak. Nagyon jelentős az erős, szuverén kormányok szerepe a végrehajtásban, szem előtt kell tartani a makrogazdasági egyensúly megőrzését, a fenntartható adósságkezelést, a munkahelyteremtést a teljes foglalkoztatás igényével, és fontos a szegénység felszámolása is - sorolta. Úgy látja, mindehhez olcsó, megbízható és környezetkímélő energia szükséges. Hangsúlyt helyeztek az iparosításra, a családok védelmére és a családi gazdálkodás támogatására. Emellett fontos a minőségi oktatás és az élethossziglani tanulás is. Lényeges a megfelelő vízgazdálkodás, az erről szóló cél tartalma megegyezik a 2013-as budapesti Víz Világtalálkozón megfogalmazottakkal - emlékeztetett. Figyelmet szenteltek a kormányok és a fő gazdasági szereplők közötti stratégiai partnerség kialakítására, továbbá a sérülékeny társadalmi csoportok, a kisebbségek felkarolására, a társadalmi stabilitás biztosítására. Magyarország fontosnak tartja a regionális szempontok figyelembe vételét is.  (Forrás: MTI)

2014. VII. 24.  Július 23-án délután budapesti otthonában, csendben, családja körében meghalt Borbándi, Széchenyi-díjas író, történész, rádiós- és folyóirat-szerkesztő, a magyar emigráció kiemelkedő alakja. 95 éves volt. Borbándi 1951 és 1984 között Gyulai néven a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. 1951-ben részt vett az emigránsok által szerkesztett Látóhatár folyóirat megindításában, később ennek főmunkatársa, majd főszerkesztője, 1958-1990 között pedig az Új Látóhatár felelős szerkesztője, de úgyszólván minden jelentős emigráns folyóiratban jelentek meg írásai. Kötetei nélkülözhetetlen forrásmunkák, élvezetes olvasmányok, a magyar irodalom és szellemtörténet maradandó darabjai. Borbándi 1919. szeptember 24-én munkáscsaládban született Budapesten. A közügyek és az irodalom iránti érzékenységet fiatal korából hozta magával, rendszeresen olvasta a népi írók műveit és részt vett a Széchenyi Szövetség falukutató munkájában, a szervezetnek alelnöke is volt. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemet munka mellett végezte el, 1942-ben szerzett jogi diplomát. 1941-1949 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tisztviselője volt, közben 1942-45-ben katonai szolgálatot teljesített. A Nemzeti Parasztpárt Kovács nevével jelzett irányvonalához csatlakozva kapcsolódott be a politikai életbe. 1949 januárjában a politikai mozgástér beszűkülése miatt hagyta el Magyarországot. Rövid ausztriai tartózkodás után Svájcban telepedett le, majd 1951 nyarán Münchenbe költözött. Ettől az évtől 1984 szeptemberéig Gyulai néven a Szabad Európa Rádió munkatársa, 1979-84 között a magyar osztály helyettes igazgatója volt. 1951-ben Zürichben részt vett a Látóhatár című folyóirat megindításában, amely a nyugati magyar emigráció meghatározó szellemi műhelyévé vált. 1953 januárjától a folyóirat főmunkatársa, 1957 novemberétől egyik szerkesztője, 1958 júliusától 1989 végéig az Új Látóhatár felelős szerkesztője volt. A folyóirat archívuma tavaly digitális formában is elérhetővé vált. A Hontalan Írók PEN Központja német nyelvterületi csoportjának 1970-től tíz éven át volt alelnöke. Publikált az Irodalmi Újságban, a Katolikus szemlében, a Magyar Híradóban, a Bécsi Naplóban, a Szivárványban, a Nyugati Magyarságban, az Életünkben, és az Ungarn-Jahrbuchban, utóbbinak 1991-től szerkesztőségi tagja volt. Először 1987-ben látogatott haza, a rendszerváltást követően idehaza is publikált. 1990-92-ben a budapesti Hitel védnökségének tagja, 1991-2001 között a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság Végrehajtó bizottsági tagja, 1992 óta a Magyar Szemle szerkesztőbizottsági tagja, 1995 óta a Bécsi Napló szerkesztőbizottsági tagja is volt. Munkáiban főleg irodalomtörténeti, történelmi és politikai kérdésekkel foglalkozott, amelyek nélkülözhetetlen forrásmunkák, élvezetes olvasmányok, a magyar irodalom és szellemtörténet maradandó darabjai. A hetvenes évek elején kezdte el írni a magyar népi irodalom és mozgalom bemutatását és értékelését, a kiadási lehetőségekre tekintettel német nyelven. A magyar népi mozgalom című kötet német változatát 1976-ban Münchenben, a magyar változatot 1983-ban New Yorkban adták ki - Budapesten csak 1989-ben jelenthetett meg. A magyar emigráció életrajza 1945-1985 című munkája, a külföldre szakadt magyar politikusok, írók tevékenységének lexikális alaposságra törekvő összefoglalása Bernben 1985-ben, Budapesten 1989-ben látott napvilágot. 1987-ben jelent meg a Nyugati magyar tanulmányírók antológiája, majd 1992-ben az évtizedes gyűjtőmunka eredményeit összegző Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. 1997-ben adták ki a Magyar politikai pályaképek 1938-1948 című, több mint háromszáz politikus életrajzát tartalmazó könyvét. 2003-ban jelent meg a Két világban. Életem és pályám című kétkötetes önéletrajza. A rendszerváltás után, 1991-ben három elismerésben is részesült: megkapta a Magyar Művészetért Díjat, a Pro Cultura Hungarica kitüntetést és a Magyar Érdemrend Középkeresztjét. 1992-ben Bethlen Gábor-díjat, 1995-ben Nagy Imre Emlékplakettet vehetett át. A Széchenyi-díjjal 1999-ben tüntették ki "esszéírói, történészi munkásságáért, a nyugati magyar emigráció kutatásáért". 2000-ben a Magyar Örökség kitüntető címét kapta meg, 2007-ben Hazám díjjal tüntették ki. 2011-ben példaértékű irodalmi, történészi életműve elismeréseként megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt a csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést. Borbándi életfilozófiáját egy interjúban így foglalta össze: "Mindig az elérhetőre törekedtem, és nem kínoztam magam megvalósíthatatlan vagy reménytelen dolgokkal. Ragaszkodtam a családomhoz, azokhoz az embertársaimhoz, akik szerettek és akiket szerettem. Békére és belső harmóniára vágytam, nem volt bennem semmilyen küldetéstudat, de mindig igyekeztem nemcsak a magam javára, hanem a köz hasznára is dolgozni."  (Forrás: MTI)

2014. VII. 24.  "Az én széttárt karú angyalom kezében van az országot jelképező országalma, amint éppen kiesik Gábriel ujjai közül. Ezt mindenki figyelmen kívül hagyta, pedig ez a kicsi tárgy a főszereplő. A műleírás tehát a következő gondolatot akarta közvetíteni: az államot és ezen keresztül az áldozatokat a hazánk patrónusa, Gábriel kezéből kihulló országalma testesíti meg. Annak az arkangyalnak a kezéből, aki ezer évig védett bennünket, most viszont lehunyt szemmel tűri, ahogy lecsap rá a birodalmi sas - ami egyébként, a vádakkal ellentétben nem is birodalmi sas." -  nyilatkozta a Heti Válasznak a budapesti német megszállás áldozatai emlékművének alkotója, Párkányi Raab, hozzátéve: nem a német címerállatot vette mintának, mert nem akart egy népet megbélyegezni. Kiemelte: lényeges tisztázni, hogy őt a német megszállás napjának, Magyarország szuverenitása elvesztésének megörökítésére kérték fel. "Megbízóim leszögezték: ez nem holokauszt-emlékmű" - hangsúlyozta. (Forrás: MTI)

2014. VII. 23.  Nem a lezuhant maláj utasszállító esete indokolhatja az Oroszország elleni szankciók harmadik körének bevezetését, hanem az Európai Uniós tagállamok elkeseredettsége, hogy a szankciók előző körének életbe lépése óta Oroszország semmi sem tett a helyzet rendezésére, sőt tovább eszkalálódott a válság - mondta Navracsics, külgazdasági és külügyminiszter. Úgy látja, a múlt héten lezuhant maláj utasszállító esete abból a szempontból fordulópontot jelent, hogy az eddig radikálisabb állásponton állók igazolva látják nézetüket, a mérsékeltebbek pedig radikálisabbá váltak, utóbbira példaként említette Hollandiát. Arra is kitért, hogy nincs ugyan olyan közvetlen bizonyíték, amelyik Oroszországra hárítaná a jogi felelősséget a maláj utasszállító ügyében, de politikai felelőssége mindenképpen van a kialakult helyzetben, mert folytatja a szeparatisták ellátását hadieszközökkel. Hangsúlyozta: fontos kérdés, hogy a szankciók bevezetése ténylegesen közelebb visz-e a megoldáshoz, és valóban veszélyt jelent, hogy e lépések miatt Oroszország Ázsia felé fordul. Ugyanakkor Moszkvának szüksége van azokra a termékekre, amelyeket most bojkott alá helyezhetnek. Az is aggodalomra ad okot, hogy Oroszország milyen lépéseket tesz a szankciók hatására - mondta. Hozzáfűzte: fennáll a veszély, hogy a szankciók miatt Oroszország olyan intézkedéseket tesz, amelyek az európai gazdaságokat súlyosan érintik. A gázai konfliktussal kapcsolatban arról beszélt, hogy az Európai Uniós tagállamok álláspontja egységes: mindkét fél esetében elítélik az erőszakot. Az EU azonban egyelőre nem látja, hogyan kapcsolódhatna be aktívan a béketeremtésbe, jelenleg ennek a lehetőségét vizsgálják. (Forrás: Kossuth)

2014. VII. 23.  Október 12-ére írta ki az önkormányzati választást Áder, köztársasági elnök. Nyilatkozatában a legújabb kori demokrácia nélkülözhetetlen tartópilléreinek nevezte a falvak, városok, megyék önkormányzatait. (Forrás: MTI)

"2014. VII. 23. 23  Vádat emeltek fegyveres műfogsorrablók ellen. Az ügyészség szerint a két megvádolt férfi - egy harmadik, ismeretlenül maradt társával - 2013. március 22-én éjfél körül símaszkban, kesztyűben megjelent egy XX. kerületi családi ház előtt, kifeszítette a kertkaput, betörte a bejárati ajtó üvegablakát, behatolt az épületbe - közölte Ibolya, fővárosi főügyész. A házban lakók felébredtek a zajra. Három rabló fegyverrel és késsel fenyegetve értékeik átadására szólította fel őket, majd átkutatta a házat. Jelentős értékű készpénzt, órát, ékszereket és egy műfogsort zsákmányoltak. A vádlottak autóval távoztak. A gyorsan haladó járműre felfigyelt egy rendőrjárőr. Követni kezdte őket. A vádlottak megálltak. Megpróbáltak elfutni. Egyiküket a rendőrök menekülés közben fogták el. Kabátjának zsebében még ott volt a rabolt ékszerek egy része, és az egyik sértett műfogsora. A két elfogott férfi jelenleg is előzetes letartóztatásban van. Ellenük a vád: jelentős értékre, fegyveresen elkövetett rablás és más bűncselekmény. A Fővárosi Főügyészség letöltendő fegyházbüntetést indítványozott vádiratában - olvasható a közleményben.  (Forrás: MTI)

2014. VII. 22. 06:14  A Napi Gazdaság megszerezte azoknak a cégeknek a listáját, amelyek a legtöbb területalapú támogatást kapták 2013-ban. A listán több, mint négyszáz cég szerepel. A dokumentumból kitűnik, hogy a vállalkozások mekkora területre mennyi támogatást kaptak. (Forrás: Napi Gazdaság): http://tinyurl.com/lyfro99

2014. VII. 22.  A német megszállás áldozatainak emlékműve arra hivatott, hogy kifejezze azt a fájdalmat és megpróbáltatást, amelyet szabadsága elvesztése miatt a magyar nemzet érzett és elszenvedett - írta Orbán Viktor kormányfő nyilatkozatában a budapesti Szabadság téri emlékműről. A miniszterelnök szerint július 20-án, vasárnap  - amikor helyére emelték a köztéri alkotást - a kormány eleget tett kötelességének, amellyel "az alkotmányos rendnek, az egykori áldozatoknak és ma élő magyaroknak tartozunk". Az emlékmű mindannyiunkat arra emlékeztet, hogy hazánk függetlenségének elvesztése tragikus következményekkel járt, sok százezer ember életét követelte, és további millióknak okozott tengernyi szenvedést - írta Orbán Viktor. A Szabadság téri emlékmű elemeit vasárnap reggelre emelték be a helyükre, emiatt civilek és ellenzéki politikusok azóta is tiltakoznak. Nem lesz avatóünnepsége a német megszállás áldozatai emlékművének - közölte Lázár, Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatón. Úgy fogalmazott: helyes döntés, hogy a kormány nem ünnepel, hanem tiszteletben tartja az elmúlt néhány hét társadalmi vitáit, az emlékművet sérelmezők fájdalmát, "félreértéseit". Az egynapos látogatáson Budapesten tartózkodó Forman, az amerikai kormány antiszemitizmus-ügyi megbízottja a német megszállás áldozatainak emelt emlékműre kitérve fontosnak nevezte, hogy a magyar kormány párbeszédet folytasson, meghallgassa az emberek véleményét a fontos döntések előtt. Azt mondta, az Egyesült Államok jó kapcsolatokat ápol Magyarországgal. Kifejtette, Washingtonnak az a véleménye, hogy "a történelemmel őszintén kell szembenézni, nem ideológiai alapon". (Forrás: MTI)

Erdély
2014. VII. 22.  Az Európai Tanács (ET) keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának irodája megbízta a Kongresszus Monitoring-bizottságát: tárgyalja meg a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatainak ügyét, és
levélben kérte fel Románia illetékes miniszterét, hogy fejtse ki a bukaresti kormány álláspontját. Bukarest szerint alkotmányellenesek a székelyföldi önkormányzatok által elfogadott autonómiahatározatok, Romániát pedig semmiféle nemzetközi jogi szabályozás nem kötelezi a kisebbségek számára önrendelkezés vagy kollektív jogok biztosítására - állítja a Krónika című lapnak elküldött válaszban, amit a nemzetközi szervezetnek is elküldtek - a román Közigazgatási és Fejlesztési Minisztérium. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2014. februárjában intézett felhívást Székelyföld százötvenhárom önkormányzatához, hogy határozatban nyilvánítsák ki az autonómia iránti igényüket és azt, hogy egyetlen, különálló közigazgatási egységhez akarnak tartozni. A területi autonómiát célzó határozattervezet tartalmazza, hogy ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, sarkalatos törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar. Ezt a határozatot eddig tizenhat önkormányzat szavazta meg, miután a háromszéki Barót önkormányzata elfogadta az SZNT által javasolt határozattervezetet. A három székely megye román kormánymegbízottjai vélhetően valamennyi határozatot megtámadják közigazgatási bíróságon. (Forrás: MTI)

2014. VII. 21.     Az Európai Bizottság (EB) felszólította Izsákot, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét és Dabist, az SZNT külügyi titkárát, hogy legkésőbb három napon belül távolítsák el honlapjaikról az Európai Unió (EU) luxemburgi bíróságán zajló perük iratait - közölte az SZNT elnöke. A közlemény szerint az EB felszólította a luxembourgi bíróságon ellene indított per felpereseit: gondoskodjanak róla, hogy a keresetlevelük és az EB ellen-kérelme ne legyen hozzáférhető a nyilvánosság számára. Izsák ultimátumnak titulálta a felszólítást, és az EU alapjogi chartájára hivatkozva kijelentette: egyetlen dokumentumot sem távolítanak el a polgári kezdeményezés honlapjáról. Felszólítják az EB-t, hogy tartsa tiszteletben az alapjogi Charta előírásait. Az alapjogi Charta 11. cikke szerint "mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna". Izsák nyilvánvalónak tartotta, hogy az EB-nek semmilyen jogalapja nincs arra, hogy megtiltsa számára az általa írt perirat ismertetését. "Mi egy olyan féllel pereskedünk, amelyik a mi adónkból és a mi bizalmunkból fejti ki  tevékenységét, ezért annak minden lépése a nyilvánosságra tartozik" - jelentette ki. Hozzátette: számára a bíróság küldte meg az EB ellen-kérelmét, és nem jelezte, hogy a dokumentum bizalmas vagy titkos lenne. Az  SzNT és partnerei polgári kezdeményezés eszközével próbálták elérni, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. A kezdeményezők nem kezdhették el az egymillió aláírás összegyűjtését, mert az EB úgy ítélte meg: a kezdeményezés nem tartozik jogalkotási hatáskörébe. Ezt az EB-határozatot támadta meg a kezdeményező bizottság két tagja az EU luxembourgi bíróságán. A perbe az alperes EB oldalán lépett be Szlovákia, Görögország és Románia, a felperes kezdeményezők oldalán pedig Magyarország.  (Forrás: MTI)

http://www.nemzetiregiok.eu/

Kárpátalja
2014. VII. 22.  Brenzovics, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke elmondta: eddig hivatalosan közel nyolcszáz menekült érkezett Kárpátaljára, közülük kétszáz-hatvanan a Krím félszigetről, a többiek pedig Kelet-Ukrajnából. Ez a szám csak a regisztrált menekülteket takarja. Egyelőre nem érzékelhető ez a létszám. A menekültek főként Ungváron és Munkácson igyekeznek letelepedni. A Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyetteseként megjegyezte: nem számít tömeges letelepedésre. Azt mondta: az államelnök beterjesztett a Legfelsőbb Tanács elé egy törvénytervezetet a részleges mozgósításról, amelyiknek tartalma egyelőre nem ismert.  A KMKSZ elnöke szerint várható, hogy behívót kapnak azok a volt hivatásos katonák és tartalékosok, akik speciális szakmával rendelkeznek. Általános sorozásra azonban továbbra sem lehet számítani – tette hozzá. (Forrás: MTI)

Partium
2014. VII. 21.  Az Erdélyi Riport című hetilap internetes oldalán, interjúban válaszolt Biró szenátor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) miniszterelnökhelyettes-jelöltje azokra a vádakra, amelyek a román sajtóban érték az utóbbi napokban.
Felrótták neki, hogy kevés köze van a kultúrához, hogy összeférhetetlenség miatt folytatott vizsgálatot ellene a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), hogy nem tud elég jól románul, és családja vagyonosodását is gyanúsnak tartják. A Feddhetetlenségi Ügynökséggel kapcsolatban például elmondta: azért vizsgálták, mert Nagyvárad alpolgármestereként 2006-ban jóváhagyta, hogy a Léda-házat - Ady múzsájának házát - annak a Partium Alapítványnak adják bérbe, amelyiknek ő az egyik alapítója. Hozzátette, az érdek-összeférhetetlenség vádját két héttel ezelőtt ejtette a bíróság. (Forrás: MTI)

.

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország szlovákia ukrajna románia görögország oroszország európa hollandia ázsia kárpátalja szerbia kenya székelyföld partium luxemburg európaiunió egyesültállamok európaibizottság európaitanács egyesültnemzetekszervezete

2014. VII. 21-24. Csehország, Németország, Olaszország, Szlovákia. Ukrajnai válság: Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Nagy-Britannia, Oroszország, Románia.

2015.07.21. 16:42 Eleve

.

Csehország
2014. VII. 24.  Nyilatkozatban szólította fel a cseh gépipari vállalatokat tömörítő szövetség (NSK) a prágai kormányt, hogy mihamarabb írjon ki pályázatot egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére a Duna-Odera-Elba csatornáról.
Az új hajóút a Duna Pozsony és Bécs közötti szakaszából indulna észak felé, és az észak-morvaországi Ostrava felett lengyel területen kapcsolódna az Oderához. Ostrava alatt mintegy negyven-ötven kilométerre lenne egy nyugati irányú elágazás, amelyik a csatornát összekötné az Elbával. Csehország és a közép-európai országok a csatornán keresztül így kényelmes vízi utat, összeköttetést nyerhetnének több tengerhez. Zeman köztársasági elnök beiktatása után, 2013 tavaszán közölte, hogy hivatali ideje alatt szeretné elindítani a Duna-Odera-Elba csatorna építését. Az idén januárban hatalomra került kormány azt vette tervbe, hogy megvalósíthatósági tanulmányt készíttet. A cseh közlekedési tárca azonban márciusban jelezte, hogy elállna a pályázattól, amivel kiváltotta az államfő kritikáját. A csatorna éles belpolitikai és szakmai viták tárgya. A cseh Tudományos Akadémia szakbizottsága 2014 februárjában álláspontot tett közzé, amelyik szerint a csatorna felépítése nem lenne gazdaságilag kifizetődő. A vállalkozás ugyanakkor része Csehország távlati területfejlesztési tervének, amelyiket 2009 nyarán fogadta el a cseh kormány. A projekt Csehország összes szomszédját - Ausztriát, Szlovákiát, Lengyelországot és Németországot is - érinti. (Forrás: MTI)

Hollandia
2014. VII. 23.  Malajziai szakértők holland kollégáiknak adták át a Kelet-Ukrajnában lelőtt maláj utasszállító fekete-dobozai
t - közölte virradóra a holland Külügyminisztérium. Tájékoztatásuk szerint az MH17-es járat két fekete-dobozát a kijevi repülőtéren kapta meg a katasztrófa kivizsgálását irányító holland Biztonsági Hivatal (OVV). A repülési adatokat, illetve a pilóták és az irányító központ kommunikációját rögzítő berendezéseket a nagy-britanniai Farnboroughba viszik, ahol le tudják olvasni a berendezések által tárolt adatokat. (Forrás: MTI)

Horvátország
2014. VII. 24.  A horvát-magyar energetikai együttműködés kiemelt fontosságú a regionális energiabiztonság növelése szempontjából.
Kívánatos hogy a horvát kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket a leendő LNG terminál megépítése, valamint a horvát-magyar gázvezeték-hálózat összeköttetés kétirányuúsítás érdekében. Szijjártó szerint a két ország energiaügyi együttműködésében kiemelkedően sikeres terület lehet a határ menti szénhidrogén mezők közös kutatása és kitermelése, ezért javaslatot tett a Magyar-Horvát Energiabizottság összehívására. Az energiabiztonság érdekében az államtitkár szorgalmazta a kőolaj-készletezési és tárolási együttműködést. Napirenden szerepeltek a közös közlekedési és logisztikai fejlesztések is: a gyorsforgalmi összeköttetések mellett öt regionális útkapcsolat megépítéséről folynak az egyeztetések. A magyar külkereskedelem szempontjából kiemelt fontosságú a koperi és fiumei kikötők használata; a tárgyaló felek számba vették a folyamatos vasúti és közúti fejlesztéseket, amelyek a kikötők elérhetőségét javítják. Horvátország a magyar turisták kedvelt célpontja. A kormány intézkedéseket hozott a horvátországi konzuli jelenlét bővítéséről: a közelmúltban Magyarország újranyitotta az eszéki Főkonzulátust. (Forrás: MTI)

2014. VII. 22.  2019-re készülhet el az adriai cseppfolyósgáz-terminál. A krki bázis hatszázharminc millió euro-s beruházással, évi hat milliárd köbméteres kapacitással épül meg, ez biztosítaná a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar piac számára is a földgázellátást, de Ukrajna is érdekelődik a horvát földgáz iránt. A Jutarnji List című horvát napilap szerint a Nyugat és az Egyesült Államok is abban érdekelt, hogy megépüljön a krki terminált és a német-lengyel határon fekvő Balti-tengeri lengyelországi kikötővárosban, Swinoujscévelm-ben lévő cseppfolyós terminált összekötő tranzitvezeték. Európa így kevésbé függne az orosz gáztól, és ezzel együtt az oroszországi politikától. Földgáz beszerzésével kapcsolatban Horvátország tárgyalásokat folytat Katarral, és más amerikai és afrikai országokkal. (Forrás: MTI)

Lengyelország
2014. VII. 24.  Elítélte Varsót az Emberi Jogok Európai Bírósága, bűnrészesség vádjával, amiért a CIA titkos börtönt üzemeltethetett az ország területén terrorizmus gyanújával őrizetbe vettek számára.
A strasbourgi testület megállapította: Lengyelország is felelős egy palesztin és egy szaúdi állampolgár megkínzásáért, amit az ország területén 2002 és 2003 között követtek el. A két férfit azóta a guantánamói börtöntáborban tartják fogva. (Forrás: MTI)

2014. VII. 24.  A lengyel kormány az ukrajnai helyzet miatt lemondta a jövőre tervezett, Lengyelország Éve című rendezvénysorozat megtartását Oroszországban, és hasonlóképpen törölnek minden eseményt, amelyet jövőre terveztek az Oroszország Éve rendezvénysorozat keretében Lengyelországban. A két rendezvénysorozat megtartásában 2013 decemberében állapodott meg a lengyel és az orosz külügyér. (Forrás: MTI)

2014. VII. 22.  12:48 h:     Varsóban tartják a négy Visegrádi Ország - Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország -, továbbá Észtország, Lettország, Litvánia, valamint Románia és Bulgária államfőinek találkozóját. Célja: felkészülés a NATO szeptemberi, nagy-britanniai csúcstalálkozójára, az álláspontok egyeztetése. A NATO keleti szárnyának megerősítése a napirend legfontosabb témája. Fontos napirendi pont az Észak-atlanti Szövetség alapokmányának kollektív segítségre vonatkozó 5. cikkelye is. A lengyel elnök elmondta, hogy megvitatják a Malajziai Légitársaság utasszállító repülőgépének - feltételezett - lelövését Kelet-Ukrajna légterében. Napirenden szerepel Oroszország tevékenysége az ukrán válsággal összefüggésben, a Krím félsziget elcsatolása, amelyik a nemzetközi jog és az évtizedek óta kialakult európai rend alapjainak megrendítését jelenti. Komorowski szerint az Oroszország és Ukrajna közötti viszonyt a Kelet és Nyugat közötti viszonyként kell tekinteni. Az orosz-ukrán konfliktus tétje nemcsak a szuverén és demokratikus ukrán állam fennmaradása, hanem a területi integritáson és az erő alkalmazásának kizárásán alapuló európai rend hitelessége - mondta. A biztonság nem osztható meg, ezért nem lehet egyetérteni a NATO-tagországok "különböző osztályú szövetségesekre" való felosztásával - figyelmeztetett. A tanácskozás zárt körben, a sajtó kizárása mellett zajlik. A plenáris ülés tizenhárom óra tájban véget ért. Áder, magyar köztársasági elnök nem vesz részt a díszebéden, hanem a tanácskozást követően hazautazik.     Komorowski, lengyel elnök sajtótájékoztatón leszögezte: az orosz-ukrán konfliktus következtében tartósan új biztonsági helyzet állt elő a NATO keleti határán. Közölte: a találkozón Románia, Litvánia, Lettország, valamint Szlovákia bejelentette, hogy növelik védelmi kiadásaikat. Úgy ítélte meg, hogy a kelet-közép-európai térségben erősíteni kell az Észak-atlanti Szövetség katonai jelenlétét. Szerinte egyetértettek abban, hogy újfajta, vegyes jellegű háborúk esetére kell folyamatosan felújítandó védelmi terveket kidolgozni, az erre reagáló védelmi rendszert erősíteni. A malajziai utasszállító repülőgép lelövésével kapcsolatban a lengyel elnök közölte, hogy az államfők közösen elítélték a polgári lakosságot veszélyeztető műveleteket, és határozottan tiltakoztak a terrorcselekményeket elkövetők mindenfajta támogatása ellen. (Forrás: MTI)

2014. VII. 22.  Kaczynski halálát idézte fel Lengyelországban a maláj gép lelövése. A TU-154-es lengyel elnöki különgép 2010. április 10-én zuhant le a szmolenszki repülőtér közelében. A Kaczynski, akkori lengyel államfő és további kilencvenöt ember halálát okozó szmolenszki repülőgép-katasztrófa esetében Oroszország "terrorista államként" járt el; az eseményt követő vizsgálat során Oroszország számos rendellenességet, mulasztást és manipulációt követett el - emlékeztetett a Rzeczpospolita napilap internetes oldalán Chrabota főszerkesztő. Az írás arra hívja fel a nyugati politikusokat: következetesen járjanak el a maláj utasszállító ügyében, állítsanak kemény feltételeket Putyin, orosz elnökkkel szemben, egészen a Kreml politikai és gazdasági elszigeteléséig. Minden bizonyítéknak egy nemzetközi bizottság kezébe kell kerülnie, nem szabad megengedni, hogy az orosz Államközi Légügyi Bizottság (MAK) vizsgálja a katasztrófát. Egyébként a világ soha nem tudja meg, mi okozta a katasztrófát. (Forrás: MTI)

Nagy-Britannia     Great Britain
2014. VII. 22.  Putyin, orosz elnök a Kreml Macchiavellije, aki katasztrófába vezeti országát
- így értékelik a politikust a Financial Times-ban. Rachman szerint Putyin tévedése négy hibás politikai döntésre és feltevésre vezethető vissza. Túlreagálta, hogy Ukrajna társulási és szabad-kereskedelmi megállapodást akart aláírni az EU-val;  feszültséget szított Kelet-Ukrajnában; a médián keresztül egyre nyersebb nacionalista propagandával manipulálta a közvéleményt - ez növelte népszerűségét, ugyanakkor ebből a helyzetből sokkal nehezebb hátrálni;  alábecsülte a nyugati válaszlépéseket. "Az orosz üzleti élet vezetői döbbenten nézik az eseményeket, de egyelőre tehetetlenek" - írja Rachman. Putyin szem elől téveszti a valódi fenyegetést: "Moszkva paranoiás a NATO miatt, Oroszország számára viszont a valódi stratégiai kihívást Kína megerősödése jelenti" - mutat rá írásában a lap. Fennáll a veszélye, hogy Putyin tovább mélyíti a válságot, Oroszországnak egyre ellenségesebb Nyugattal kell szembenéznie. (Forrás: MTI)

00:50 GMT - 11:10 GMT, 21 July 2014     Conspiracy theories and the useful idiots who are happy to believe Putin's lies. 'On July 19, Saturday, the English language online version of Pravda published an editorial entitled "MH17: some conclusions - did NATO try to murder Putin?"' The article cites unidentified ‘eyewitnesses’ who saw Ukrainian airforce jets ‘accompanying MH17’ and ‘rumours that President Putin was believed to be flying over the same route at the same time’. It continues: ‘Sources who have asked not to be named have claimed that the Russian President’s aircraft has very similar contours and colouring to MH17 and that both aircraft intersected at the same point and altitude at a similar time. ‘In the event it did not fly over Ukraine, but the trajectory could have fooled those  who wanted to murder President Putin. NATO?’ Putin has not yet attached his own name to the bizarre conspiracy theories given licence on the state-controlled media. He has contented himself with the observation that the two hundred ninety-eight deaths were the Ukrainian government’s fault because ‘the state over whose territory this took place bears responsibility’. It will be interesting to see whether the Russian President declares himself solely responsible if Chechen separatist rebels were to blow up a plane flying over Russian territory. Putin’s apologists can legitimately point out it was the West — in the form of the U.S. navy — that blew up a passenger jet back in 1988. All two hundred ninety on board Iran Air Flight 655 were killed when it was struck by SM-2MR missiles fired from the USS Vincennes. It is also true that though the U.S. government eventually paid reparations of $62 million to the bereaved families, it never apologised. One of the many merits of a free Press — which is what they have in the U.S. — is that it makes it almost impossible for the government to pull the wool over its own public’s eyes, or at least not for long. But Putin, as the Swedish foreign minister Bildt observed last week, ‘has consolidated all the information and “news” resources of Russia in order to create a more effective instrument to... spread fear and division. While in the past, a war was initiated by an artillery barrage, today it is by a disinformation campaign’. Disinformation was the name given to the artfully constructed lies produced by the USSR’s department for Agitation and Propaganda — in which skills the former KGB officer Putin would have been trained. (Source: DailyMail): http://tinyurl.com/le8xw5q

10:35 GMT -  17:40 GMT, 21 July 2014 Vlad hit back: Russian President's statement on MH17 crash site. During his television address this morning, Putin said it is necessary for 'all people' involved in the current conflict in Ukraine take responsibility for their actions. He said there was a duty to: 'improve their responsibility to their own people, and to the people of the countries whose representatives have been victims of this crash'. "There are already representatives of Donetsk and Lugansk working there, as well as representatives of the emergencies ministry of Ukraine and others. But this is not enough. This task force is not enough. We need more, we need a fully representative group of experts to be working at the site under the guidance of ICAO, the relevant international commission. We must do everything to provide security for the international experts on the site of the tragedy.  We need to do everything to provide its [ICAO commission’s] safety, to provide the humanitarian corridors necessary for its work. In the meantime, nobody should and has no right to use this tragedy to achieve their narrowly selfish political goals. We repeatedly called upon all conflicting sides to stop the bloodshed immediately and sit down at the negotiating table. I can say with confidence that if military operations were not resumed on June 28 in eastern Ukraine, this tragedy wouldn’t have happened."     A meeting of EU foreign ministers tomorrow is expected to result in a more punitive sanctions regime, with Mr Putin's 'crony group' possible targets. The threats of extensive sanctions on Russian billionaires has already spooked a number of wealthy pro-Kremlin businessmen and women. 'The economic and business elite is just in horror' - Bunin, the head of the Center for Political Technology in Moscow, told Bloomberg news. 'Nobody will speak out because of the implicit threat of retribution... Any sign of rebellion and they’ll be brought to their knees' - he added. One billionaire, speaking on condition of anonymity, added that Putin risks becoming a pariah figure as wealthy and powerful Russians seek to distance themselves from him to keep hold of their money.  (Source: DailyMail): http://tinyurl.com/nvkxnds

Németország
2014. VII. 24.  A német kémelhárítás az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos németországi adatgyűjtő programjainak lelepleződéséből és az utóbbi hetek kémügyeiből okulva ezentúl az amerikai és a brit partnerszolgálatok németországi
tevékenységét is megfigyeli - jelentette a Süddeutsche Zeitung. A Kancellária, a Belügyminisztérium és a Külügyminisztérium hónapokig tartó egyeztetés után állapodott meg arról, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnál (BfV) - a belső elhárításnál - bevezetik a háromszázhatvan fokos, "körkörös" megfigyelés elvét, vagyis azt, hogy az eddig főleg az orosz, a kínai és az iráni hírszerző szolgálatok németországi tevékenységére összpontosító BfV figyelemmel követi a baráti amerikai és brit szervek munkáját is. (Forrás: MTI)

Olaszország
2014. VII. 22.  Legkevesebb száznyolcvanegy halálos áldozata van a Lampedusa közelében történt legutóbbi hajószerencsétlenségnek.
A halászhajó hétszázötvenkilenc emberrel a fedélzetén hagyta el a líbiai partokat, és július 21-én süllyedt el a földközi-tengeri olasz szigetnél. Utasai szíriai, pakisztáni, nigériai és ghánai menekültek voltak. Az olasz parti őrségnek ötszázhatvannyolc embert sikerült kimentenie. Az olasz Belügyminisztérium adatai szerint az év eleje óta már nyolcvannégyezer menekült érte el Olaszország déli partjait. A bevándorlók mintegy fele Eritreából és Szíriából származott. A dél-európai országba idén már hatezerötszáz kiskorú érkezett kísérő nélkül. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint 2013-ban negyvenkétezer-kilencszázhuszonöt menekült érte el Olaszországot, 2012-ben még csupán tizenháromezer kétszáz. (Forrás: MTI)

Oroszország    Russia    
2014. VII. 24.  Oroszország megkezdte harci helikopterek és vadászgépek szállítását Irakba
- közölte egy orosz hadiipari exporttal foglalkozó illetékes. Irak és Oroszország 2012-ben kötött szerződéseket összesen 3,1 milliárd euro értékben, harminchat darab Mi-28-as helikopter és negyvennyolc Pancir légvédelmi rendszer szállítására. További hat darab Mi-35-ös, illetve öt-tíz Szu-25-ös szállításáról később állapodtak meg a felek. Az iraki védelmi miniszter most Moszkvába utazott, hogy a katonai együttműködésről tárgyaljon, miközben Irak harcban áll a fegyveres iszlamista lázadókkal. Az Egyesült Államok által nyolc év alatt az iraki hadsereg kiképzésére és felszerelésére elköltött dollár-milliárdok ellenére a kormányerők nem voltak képesek visszaverni az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) 2014. júniusi offenzíváját. Az iszlamisták és szunnita szövetségeseik néhány nap alatt elfoglalták Moszult, az ország második legnagyobb városát, valamint jelentős területeket az ország északi és nyugati részében. A frontvonal stabilizálódott, Washington felderítési támogatást nyújtott, Moszkva és Irán pedig Szuhoj vadászgépeket küldött Bagdadnak. Az Mi-35-ös helikopterek és a földi harc támogatására tervezett Szu-25-ös csatarepülők szállítása megkezdődött. Bagdad szerződéseket kötött Mi-28 típusú helikopterek és Pancir-Sz1 légvédelmi rendszerek vásárlására is. Mogunov, bagdadi orosz nagykövet szerint a Szuhoj gépeket még 2014. nyár vége előtt leszállítják. (Forrás: MTI)

2014. VII. 23.  Oroszország átadta az Európai Uniónak július 22-én a maláj utasszállító kelet-ukrajnai katasztrófával kapcsolatos információit - továbbította a védelmi tárca adatait - az Európai Uniónak. Brüsszelben egyelőre nem reagáltak.     "Július 23-ra virradóra négy újságírónak, közöttük az RT szabadúszó tudósítójának, Phillips brit állampolgárnak és az Anna News hírügynökség operatőrének nyoma veszett Kelet-Ukrajna harcok dúlta övezetében"-  áll az orosz külügyi tárca közleményében. "Értesüléseink szerint az újságírókat az ukrán kormányerők tartják fogva" - tette hozzá a minisztérium, amelyik azonnali szabadon engedésüket követelte.     Oroszország azzal fenyegetőzött, hogy kiszáll az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási szerződésről tartott konzultációkból, és nem zárta ki azt sem, hogy leállítja az ukrajnai élelmiszeripari termékek importját, ha Kijev ratifikálja a megállapodást. Ukrajna eddig a több volt szovjet köztársaságot tömörítő Független Államok Közösségén belül kedvezményes elbánásban részesült oroszországi exportját illetően. A társulási szerződés gazdasági része az Ukrajna és az EU közötti vámsorompók megszüntetését irányozza elő. Oroszország az EU-ban gyártott, a termékei számára hátrányos áruk érkezésétől tart, és úgy véli, hogy Kijev nem részesülhet kedvezményes kereskedelmi feltételekben egyidejűleg Brüsszel és Moszkva részéről. Az EU, Oroszország és Ukrajna képviselői 2014. július 11-én kezdték meg a tárgyalásokat. Oroszországnak július 20-ig kellett részletezni az "aggodalmait", amelyeket a három ország szakértői szeptember 3-ig vizsgálnak. A következő háromoldalú találkozót szeptember 12.-re irányozták elő, a helyszín Brüsszel. Moszkva többször is figyelmeztette Kijevet, akárcsak az EU-val szintén társulási szerződést aláíró Moldovát, hogy megtorló intézkedéseket hoz, hogy az EU-s társulási szerződés hatályba lépése esetén megvédelmezze a gazdaságát. Eddig is korlátozásokat vezetett be e két országból érkező egyes árukra, hivatalosan egészségügyi okokra hivatkozva. Korlátozzák a Porosenko, ukrán államfő tulajdonában álló Roshen édesipari cég termékeinek oroszországi importját is. (Forrás: MTI)      July 23, 2014     Russia announced that it had begun expanding and modernising its Black Sea fleet based in Crimea with new ships and submarines, just months after annexing the peninsula from Ukraine. "Today we have started forming a powerful Black Sea fleet with an absolutely different level of air service, coastal missile and artillery troops and marines" - said Vitko, the Black Sea fleet commander. President Putin said at a meeting with the national security council on July 22 that Russia will bolster its defences to counter the creeping influence of NATO close to its borders. (Source: Yahoo)

2014. VII. 22.   Az orosz elnök felszólította a nyugati nagyhatalmakat: ne avatkozzanak be Oroszország belügyeibe. Putyin szerint számos, független politikát folytató országban jelenleg kívülről kiprovokált és pénzelt "államcsíny" folyik. "Egyre gyakrabban hallatszik az ultimátumok és szankciók hangja, az állami szuverenitás fogalma maga pedig elmosódik; a nem tetsző rezsimek és országok, amelyek független politikát folytatnak vagy csak egyszerűen útjában állnak egyesek érdekeinek, destabilizálódnak" - így Putyin. Az orosz elnök szerint az úgynevezett "színes forradalmakhoz" - s ha nevükön nevezzük a dolgokat: egyszerűen csak "kívülről kiprovokált és pénzelt államcsínyekhez" - a belső problémákat használják ki, amelyekből mindenütt akad bőven. "Gyakran számítanak a radikális nacionalistákra, sőt a neofasiszta, szélsőséges erőkre mint ahogyan számos, volt szovjet köztársaságban történt, ugyanúgy, ahogyan most Ukrajnában történik"-  mondta Putyin, aki szerint Kijevben az új  vezetés "fegyveres, alkotmányellenes úton került hatalomra". Az ukrajnai elnökválasztásról megjegyezte: az került hatalomra, aki pénzelte, illetve megvalósította az államcsínyt, és erővel, bármilyen tárgyalási kísérlet nélkül igyekeznek elnyomni a lakosságnak azt a részét, amelyik ezzel nem ért egyet. (Forrás: MTI)

July 21, 2014 12:17 PM  Russia challenges accusations that Ukraine rebels shot down airliner. "Russian air space control systems detected a Ukrainian Air Force plane, presumably an SU-25 (fighter jet), scrambling in the direction of the Malaysian Boeing ... The distance of the SU-25 plane from the Boeing was from three to five kilometres"-  Air Force Lieutenant-General Makushev said. "Earlier, Ukrainian officials said that on the day of the Boeing 777 crash there were no military aircraft in the region - as you can see this does not appear to be true." Another officer, Lieutenant-General Kartopolov, said that, "whether it is a coincidence or not", a U.S. satellite had been monitoring the area at the time. "We also have some questions for our U.S. partners" - he said. "According to the U.S. declarations, they have satellite images that confirm the missile was launched by the rebels. But nobody has seen these images." "If the American side has pictures from this satellite, then they should show the international community." (Source: Yahoo): http://tinyurl.com/ocrk85a

2014. VII. 21.  Az orosz védelmi tárca közlése szerint nem észleltek rakétaindítást a maláj utasszállító kelet-ukrajnai katasztrófája idején. Az ezzel kapcsolatos dokumentumokat még e napon a nemzetközi szakértők rendelkezésére bocsátják, akárcsak azokat az anyagokat, amelyek szerint - mint Moszkva állítja - a maláj utasszállító közelében, attól három-öt kilométeres távolságra egy ukrán harci gép repült. Az orosz védelmi tárca erre magyarázatot követelt Kijevtől. Az orosz légtér-ellenőrzés most nyilvánosságra hozott adatai szerint a maláj Boeing-777-es utasszállító - miután átrepült Donyeck felett - tizennégy kilométerre eltért a kijelölt útiránytól, majd megpróbált korrigálni - közölte a moszkvai védelmi tárca szituációs központjában tartott sajtóértekezleten Kartopolov altábornagy, az orosz Vezérkar Hadműveleti Főcsoportfőnökségének vezetője. Az orosz Védelmi Minisztérium cáfolta, hogy Buk - NATO-kódnevén SA-11 - típusú légvédelmi rakétarendszereket vagy bármilyen más fegyvert szállított volna a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatistáknak.     Az orosz védelmi tárca közlése szerint műholdfelvételek bizonyítják, hogy az ukrán hadsereg BUK légvédelmi rakétarendszereket mozgatott a délkelet-ukrajnai "népfelkelők" állásainak körzetében a maláj utasszállító katasztrófáját  megelőzőn, és annak napján, július 17-én is. Kartopolov altábornagy sajtóértekezleten bemutatott három műholdfelvételt, amelyek szerint Buk légvédelmi üteg - az önjáró indítóállás és két utántöltő gépjármű - alig nyolc kilométerre északnyugatra Luhanszktól vett fel pozíciót. Donyeck mellett ugyanakkor rádiólokációs állomást fedeztek fel a műholdak, és a harmadik orosz felvétel szerint itt komoly légvédelmi erőt, közel hatvan harcjárművet és különleges technikát vonultattak fel. Július 17-én - a katasztrófa napján - az orosz szputnyikok felvételei szerint Luhanszk körzetéből eltűnt a BUK, de az indítóállást felfedezték egy másik képen, Donyecktől ötven kilométerre keletre, Sahtyorszktól nyolc kilométerre délre. "Felmerül a kérdés, hogy miért települt át a rakétaüteg közvetlenül a tragédia előtt a népfelkelők által ellenőrzött körzetek közvetlen közelébe? A területről július 18-án készült felvételek már azt mutatják, hogy az üteg elhagyta korábbi pozícióját" - hangoztatta az altábornagy. Kartapolov állítása szerint éppen július 17-én volt észlelhető a BUK légvédelmi rendszerek rádiólokációs tevékenységének megnövekedett intenzitása.     2014. VII. 22.     A SzU-25-ös rövid idő alatt elérheti a tízezer méteres magasságot, fegyverzetében általában megtalálhatók az R-60-as levegő-levegő rakéták, amelyek akár tizenkét kilométeres távolságról is leküzdhetik a megadott célpontot. (Forrás: MTI)

Románia
2014. VII. 24.  Magyar-román közút-fejlesztési keretmegállapodást írt alá Bukarestben Seszták, nemzeti fejlesztési miniszter, aminek nyomán húsz, határon átnyúló közút és kerékpáros út épülhet meg Európai Uniós forrásokból.
  A román és a magyar szabályozás szerint minden egyes határon átnyúló projekt esetében külön egyezményt kellene kötni, a keretmegállapodásnak köszönhetően viszont ez nem szükséges,  2015 végéig el kell számolni ezekkel a projektekkel. Dragnea, román miniszter kiemelte, hogy a húsz közút és kerékpáros út értéke meghaladja a nyolcvan millió euro-t. A közútfejlesztésnek komoly társadalmi és turisztikai jelentősége van a határ két oldalán élő román és magyar közösségek számára egyaránt. Sikeresnek nevezte a határon átnyúló román-magyar együttműködési programot, amelyik az EU 2014-2020-as költségvetési ciklusában is folytatódik. (Forrás: MTI)

2014. VII. 21.  Szigorú gazdasági szankciókat és azok határozott alkalmazását szorgalmazza Románia Oroszországgal szemben - jelentette ki Basescu, román államfő este. Élesen bírálta az Európai Unió  (EU) vezetőit, akik szerinte a gazdasági érdekeket helyezték előtérbe. Rámutatott: szigorú gazdasági intézkedéseket kell alkalmazni Moszkvával szemben, amelyik "egyenlő mértékben" osztozik a felelősségben a kelet-ukrajnai orosz terroristákkal a maláj utasszállító lelövéséért. "Oroszország része volt a terrorista cselekménynek, és partnere a terroristáknak" - mondta Basescu. Hozzátette: Ukrajnában zajlik a konfliktus, de az a balti államok, Lengyelország és Románia határaihoz is eljuthat. Úgy vélte, fennáll annak kockázata, hogy az EU számára fontosabbak a gazdasági érdekek a kelet-európai országokkal való szolidaritásnál. (Forrás: MTI)

Szlovákia
2014. VII. 24.  A bősi vízi erőmű üzemeltetéséről kötött, az állam számára előnytelen szerződés miatt vizsgálódik a Szlovák Villamosműveknél (SE) a rendőrség, amelyik házkutatásokat tartott és dokumentumokat foglalt le az olasz Enel többségi
tulajdonában lévő szlovákiai energetikai cégnél.  A Szlovák Villamosművek privatizációja Dzurinda második kabinetje (2002-2006) idején kezdődött és zajlott le, amelyiknek során a piacvezető szlovákiai energetikai cég hatvanhat százalékát az olasz Enel vásárolta meg nyolcszázharminckilenc millió euróért. A Hospodárské Noviny által közölt adat szerint az állam az SE privatizációja óta az eredeti vételárral csaknem azonos értékű (hétszázötvennégy millió euro) osztalékról mondott le a többségi tulajdonos javára, cserébe azért, hogy az Enel befejezze az SE tulajdonába tartozó mohi atomerőmű új, harmadik és negyedik blokkjának építését. Ez az ország történetének legnagyobb beruházása, de befejezése folyamatosan csúszik, kivitelezésének költségeit pedig többször módosították. Legutóbb 3,8 milliárd euro-ra emelték az összeget, amelyikből a lap szerint több mint egymilliárdot a kizárólag az Enel olasz leányvállalatai által kivitelezett "mérnöki tevékenységre" költöttek el. Az SE, privatizációja előtt a Szlovák Villamosművek tulajdonában lévő bősi erőmű üzemeltetéséről kötött állítólag az állam számára ugyancsak előnytelen szerződést. A bősi erőműnek - a hatályos nemzetközi szerződések értelmében - az SE privatizációja után is állami kézben kellett maradnia, ezért tulajdonjogát a magánosítás előtt egy másik állami vállalatra, a Vízgazdálkodási Építési Vállalatra (VHV) ruházták át. A VHV az SE magánosítása után harminc évre szóló bérleti szerződést írt alá a bősi erőmű üzemeltetéséről az akkor már az Enel kezében lévő Szlovák Villamosművekkel. Egyebek mellett ennek a - bősi erőmű bevételeiből az SE-nek harmincöt százalékos részesedést biztosító - szerződésnek a törvényességét vitatja a Fico vezette jelenlegi szlovák kormány, amelyik bírósági úton kérte annak érvénytelenítését, eddig sikertelenül. (Forrás: MTI)

.

Szólj hozzá!

Címkék: afrika kína magyarország horvátország ausztria szlovákia csehország ukrajna románia olaszország németország irak oroszország irán európa szíria hollandia malajzia bulgária pakisztán nato észtország katar lengyelország líbia nigéria moldova lettország ghána eritrea litvánia nagybritannia európaiunió egyesültállamok baltitenger földközitenger egyesültnemzetekszervezete sovietunion függetlenállamokközössége blacksea

2014. VII. 21-24. Ukrán válság: Ukrajna, Európai Unió, EBESZ, Egyesült Államok, Nemzetközi Valutaalap, Egyesült Nemzetek Szervezete. Egyiptom, Líbia, Mali, Irak, Izrael, space.

2015.07.21. 10:36 Eleve

.

Ukraine     Ukrajna
Jul 24, 2014 02:25  Pro-Russian rebel commander acknowledges fighters had BUK missile. A pro-Russian rebel leader in eastern Ukraine says he believes separatists possessed BUK anti-aircraft missiles, thought by Washington to be the type used to shoot down Malaysia Airlines flight MH17. Rough Cut (no reporter narration). (Transcript): - I knew that a Book came from the -- at the time I was told that Book was coming from gone sky under the flag of the LA and up towards nation. I do not know about his Book a good about it. Told. Him he wouldn't.  -- -- -- With a new -- -- -- I think it was brought back. I found out about it when I found out that this tragedy happened most likely was brought back in order to conceal the evidence of its presence. But to understand this question should be looked at in this context it -- you crying in advance had the information that the rebels thanks to Russia had this kind of weapon and not only did they do nothing to ensure the safety. The -- provoked usage of this kind of weapon against applying with civilians which was flying by. It's. Took -- to go into the. The thing is that it's a battle zone occupied by outside speak partners in this rebel movement that we have very little cooperation with. We do not know for sure or exactly what resources they had if they did or didn't have it. If there's proof that they did then there's no argument about that. I'm not impostor. I'm a terrorist separatist member of the militia wanna -- wanna calling therefore I'm biased. I'm forced to site won't protect the party that I represent. Even I'm I think different states different and fielded -- and this makes me feel somewhat uncomfortable. They knew that there is a -- I knew that was heading this nation venues -- it would be used to. So what a -- to -- over its owners of these. Yeah they provide the usage for example by. Starting to attack the objects that they donated holes some okay but they had been attacked pipelines for we are hopeful that. And on that diet I pushed so high growth and at the moment of attack at the moment of the civilian plane flying. They were attacking -- mogul so even if there wasn't an even if it had been used -- Ukraine did everything for the civilian plane to be shocked that. It's gonna hurt pro. -- also some until you. -- -- -- -- -- -- And thus it is won't we because it is a boom boom remedial school progressives or that the won't sugar provides some of you. (Source: Reuters): http://tinyurl.com/mjb82ko     2014. VII. 24.     A Kelet-Ukrajnában lezuhant maláj utasszállító utasainak tetemei azért hevertek három napon át szanaszét, harminc fokos melegben a katasztrófa helyszínén, mert az EBESZ nem engedélyezte, hogy a Moszkva-barát szakadárok begyűjtsék őket - állítja Borodaj, az egyoldalúan kikiáltott "donyecki népköztársaság" miniszterelnöke a BBC-nek adott interjúban. Szerinte a szakadárok azonnal össze akarták gyűjteni a holttesteket, és könyörögve kérték a nemzetközi szervezeteket, hogy mihamarabb küldjék a helyszínre szakértőiket, fogadkoztak ráadásul, hogy szavatolni fogják biztonságukat. "Ránk azonban rendkívüli nyomást gyakorolt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselője, aki azt szajkózta, hogy ő ötvenhét országot képvisel, és semmi szín alatt ne merjünk hozzányúlni a halottak tetemeihez, ellenkező esetben ezt és ezt fogja tenni velünk az EBESZ mind az ötvenét tagországa" - mondta. Úgy folytatta: három napot vártak, de egyetlen szakértő sem érkezett a katasztrófa helyszínére, mindenki Kijevben "csücsült". Arról is beszélt, hogy a szakadárok taktikai okokból adtak fel néhány kelet-ukrajnai várost. Azt állította, hogy a lázadóknak csak az ukrán hadseregtől, a laktanyák elfoglalásakor zsákmányolt fegyvereik vannak, de Buk-rakétáik nincsenek. Azt mondta, hogy az egész orosz néptől kapnak segítséget, és ő maga is orosz állampolgár, moszkvai lakos, önkéntesként érkezett Donyeckbe, és a sors úgy hozta, hogy a Donyecki Köztársaság miniszterelnöke lett. Cáfolta, hogy az orosz hírszerzésnek dolgozik, de elismerte, hogy politológusként vannak kapcsolatai az orosz titkosszolgálatokkal, mint minden közönséges halandónak, akinek van kapcsolata a "társadalom elitjével", amelyikhez mindenféle állami szervek képviselői is tartoznak.     Feloszlatták a kommunista frakciót az ukrán Parlamentben. A frakció harminchárom képviselővel jött létre, most viszont már csak huszonhárom tagja van. A kommunista párti politikusok rendszeresen bírálták a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokkal szemben indított "terrorellenes műveletet", míg az ukrán vezetés a lakosság dezinformálásával és orosz propaganda terjesztésével vádolta meg a pártot. Az ukrán Igazságügyi Minisztérium 2014. július 8-án kezdeményezte a párt betiltását. A tárca állítása szerint hang- és videofelvételek tanúsítják, hogy kommunista politikusok együttműködtek Oroszországgal a Krím félsziget elcsatolásában, a Kijev által illegitimnek minősített donyecki és luhanszki szeparatista népszavazások lebonyolításában, valamint közreműködnek a kelet-ukrajnai szakadárok fegyverekkel való ellátásában.     Kilépett az ukrán kormánykoalícióból a Klicsko vezette, Porosenko elnök mögött álló Ütés, valamint a Szabadság párt, hogy így tegyék lehetővé az államfőnek a jelenlegi parlament feloszlatását és előre hozott parlamenti választások kiírását. A Szabadság párt részéről Tyahnibok pártelnök hangsúlyozta: nem működhet tovább egy olyan Parlament, amelyik "államellenes bűnözőket és Moszkvával együttműködő ügynököket fedez, és amelyik nem függeszti fel a mentelmi jogát a Kremlnek dolgozó összes képviselőnek".     Lemondott hivataláról Jacenyuk, ukrán miniszterelnök. "Bejelentem a lemondásom, tekintettel a parlamenti koalíció összeomlására és a kormányzati kezdeményezések akadályozására" - mondta a Timosenko-féle Haza párt politikusa. Döntéséhez hozzájárult, hogy előzőleg meghiúsult az energiaügyi törvény és a hadsereg finanszírozásának növelését célzó költségvetési jogszabály keresztülvitele a Parlamentben, az "Európai Választás" elnevezésű hárompárti kormánykoalíció pedig, amelyik 2014. február vége óta volt hatalmon, felbomlott. Jacenyuk figyelmeztetett, hogy nincs pénz a fizetésekre, a hadseregre, a páncélozott szállító harcjárművekre. A lemondás elfogadásához legkevesebb kétszázhuszonhat szavazatra lenne szükség a négyszázötven tagú ukrán Parlamentben. Porosenko üdvözölte Jacenyuk lépését, amelyik révén meg lehet valósítani egy teljes politikai hatalomváltást a súlyos válsággal küzdő kelet-európai országban; egyúttal bírálta a kormánykoalíció felbomlását, amelyik súlyos gazdasági válság közepette és a hadsereg szeparatisták ellen folytatott kelet-ukrajnai harcai ellenére ment végbe. Hrojszman, miniszterelnök-helyettes kapott megbízást a kormányfői teendők ideiglenes ellátására.     Ukrajna "nagyon csalódott", amiért Franciaország úgy döntött, hogy teljesíti az Oroszországgal Mistral hadihajók szállítására kötött szerződését – jelentette ki az ukrán elnök.    A lakosság teljes mozgósítását rendelték el a luhanszki szakadár vezetők - jelentette az UNIAN és az ITAR-TASZSZ hírügynökség.     A kelet-ukrajnai terület felett gyaníthatóan lelőtt malajziai utasszállító repülőgép pontosan a számára meghatározott légifolyosón haladt - közölte Kijevben Hrojszman, a katasztrófa vizsgálatával megbízott ukrán miniszterelnök-helyettes. "A nemzetközi szakértői csoport semmi kivetnivalót nem talált az ukrán légiforgalmi irányítók tevékenységében" - jelentette ki. Az orosz Védelmi Minisztérium korábbi közlése szerint a malajziai repülőgép röviddel a katasztrófa előtt tizennégy kilométerrel eltért a menetiránytól.  (Forrás: MTI)

 

2014. VII. 23.  Ismét verekedés az ukrán Parlament plenáris ülésén: ma a nacionalisták a kommunistákkal csaptak össze. A verekedés Kajda, Szabadság (Szvoboda) párti képviselő felszólalása után tört ki. A honatya arra hívta fel a figyelmet, hogy Szimonyenko, a Kommunista Párt vezetője az egyik orosz tévécsatornának nyilatkozott és azt állította, hogy a Kelet-Ukrajnában folyó "terrorellenes művelet" során a kijevi vezetés "ukránok ezreinek életét oltotta ki", továbbá, hogy a harcok övezetében "kiveszik a halott civilek szerveit". Erre a Szabadság párt tagjai követelték, hogy távolítsák el az ülésteremből a kommunista frakció tagjait. Turcsinov házelnök nem bocsátotta szavazásra a kérdést. Annyit mondott, hogy két nap múlva életbe lép az előző nap elfogadott törvénymódosítás, és akkor bejelenti a kommunista frakció feloszlását. Szavai nyomán több "szvobodás" képviselő a kommunista frakció szektorához lépett, és néhányszor fejbe vágták Szimonyenko pártelnököt.     A kijevi kormányzat különbizottságot alakított a külügy-, az Igazságügyi Minisztérium, a gazdasági és pénzügyi tárcák, valamint a fegyveres és rendfenntartó erők képviselőből. A testületnek tíz nap alatt meg kell határoznia az orosz üzleti élettel szembeni ágazati szankciókat, illetve azok körét, akiket büntetőintézkedéssel sújt az ukrán állam, "függetlensége és területi épsége megsértésének" támogatásáért. "Ukrajna úgy véli, hogy Oroszország közvetlenül részt vesz az ukrán állam területén bűncselekményeket elkövető terroristák finanszírozásában, fegyvereket és titkosügynököket juttat be az országba a terroristák támogatására" -  fogalmazott Jacenyuk miniszterelnök.     13:52 h    Hivatalos ukrán tájékoztatás szerint feltehetőleg orosz területről indított  légvédelmi rakétákkal szakadárok lelőttek két,  ötezer-kétszáz méteres magasságban repülő Szu-25-ös ukrán vadászgépet Kelet-Ukrajnában, a Donyeck megyei Dmitrivka település térségében. Különleges alakulat kutat a pilóták után. A szakadár "Donyecki Népköztársaság" hírügynöksége, a Novorosszija azt jelentette, hogy a népfelkelők vállról indítható rakétával lelőtték az ukrán légierő két harci repülőgépét.     Kijevnek állítólag bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy Sojgu, orosz védelmi miniszter közvetlenül részt vesz a kelet-ukrajnai szakadárok fegyverekkel való ellátásában, valamint ő irányítja a különböző szakadár fegyveres alakulatok tevékenységét. Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója sajtótájékoztatóján belügyi értesülésekre hivatkozva azt állította, hogy korábban a szakadárok egyes csoportjait az Orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) irányította, más alakulataikat pedig az orosz Vezérkar hírszerzése. Ez azonban - mondta Herascsenko - nem bizonyult hatékonynak, ezért Moszkvában úgy döntöttek, hogy a védelmi miniszter tartsa ellenőrzése alatt valamennyi szeparatista alakulat tevékenységét és a fegyverszállításokat is.     Oroszországból érkezhetett eredetileg az a Buk légvédelmi rakéta, amelyikkel feltételezés szerint a Kelet-Ukrajnában lezuhant maláj utasszállítót lelőtték - közölte este a szeparatisták egyik parancsnoka a Reuters brit hírügynökség jelentése szerint. Hodakovszkij, a szakadár "Donyecki Népköztársaság" biztonsági szolgálatának főnöke szerint nem kizárt, hogy a szóban forgó rakétarendszert már vissza is küldték, hogy eltüntessék a bizonyítékokat. Kijelentette: "Tudtam arról, hogy a rakéta Luhanszkból érkezett. Közölték velem, hogy hoznak a városból egy Buk rakétát, amelyikre a Luhanszki Népköztársaság zászlaját tűzték ki". Ugyanakkor azt állította, hogy az ukrán kormányerők július 17-én szándékosan légicsapásokat mértek arra a környékre, amelyikről pontosan tudták, hogy ott légvédelmi rakétákat szereltek fel. Hodakovszkij kifejtette: "Éppen akkor indítottak légitámadást (az ukrán erők), amikor a polgári repülőgép elhaladt a fejünk felett. Még ha volt is Buk rakéta, és még ha használták is, Ukrajna mindent megtett azért, hogy lelőjék azt az utasszállítót". (Forrás: MTI)

2014. VII. 22.  A kelet-ukrajnai szakadárok egyik vezetője - Borodaj, az egyoldalúan kikiáltott Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke - újságírók jelenlétében, saját donyecki hivatalában átadta a malajziai szakértőknek virradóra a Kelet-Ukrajnában lelőtt maláj utasszállító gép két fekete-dobozát. "Úgy látom, hogy a feketete dobozok épek, habár kissé megrongálódtak. Jó állapotban vannak" - mondta Sakri  ezredes, a maláj Nemzetbiztonsági Tanács tagja. A két fél az átadást rögzítő jegyzőkönyvet is aláírt.  Mgállapodás szerint kétszányolcvankét áldozat földi maradványait vonaton Harkiv városába szállítják, ahol holland szakértőknek adják át őket. Onnan egy holland katonai géppel Amszterdamba viszik a holttesteket, ahol azonosítják az áldozatokat, és a malajziaiakat hazaviszik. Borodaj a fekete dobozok átadása után közölte, hogy a holttesteket szállító szerelvény megérkezett Donyeckbe, és tovább is indult Harkivba. Hogy a független nemzetközi szakértők biztonságban hozzáférhessenek a katasztrófa helyszínéhez, és megkezdődhessen az átfogó vizsgálat, bejelentette azt is, hogy a felkelők tűzszünetet fognak hirdetni a katasztrófa helyszínének tíz  kilométeres körzetében.     "Ha a szankciók nem működnek, akkor talán arra kellene kérnünk az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy biztosítson számunkra olyan státust, mint amilyet az Egyesült Államok több partnere élvez, kezdve Izraeltől, Japánig, Dél-Koreáig és a Fülöp-szigetekig, a NATO-n kívüli jelentős szövetségesként" - mondta Porosenko, ukrán elnök július 21-én a CNN-nek nyilatkozva. Azt állította, hogy az ukrán kormány ellen harcoló fegyveresek nem szakadárok, hanem terroristák, és sürgette, hogy az Egyesült Államok is ekként kezelje őket. Cáfolta azt az orosz állítást, amelyik szerint a maláj légitársaság utasszállítóját egy ukrán katonai gép lőtte volna le. A 2011. szeptember 11-i terrortámadásokhoz és a skóciai Lockerbie felett 1988-ban felrobbantott utasszállító tragédiájához hasonlította a Kelet-Ukrajnában történteket. Bűncselekmény volt szerinte az is, hogy a "terroristák" bizonyítékokat próbáltak megsemmisíteni.     Jóváhagyta a részleges katonai  mozgósításról szóló elnöki rendeletet az ukrán Parlament. Indoklás szerint a részleges mozgósításról hozott döntésre "a katonák és békés lakosok halálát okozó terrorizmus kelet-ukrajnai terjedése" miatt van szükség, továbbá azért, mert Oroszország jelentős csapatokat csoportosít Ukrajna határaihoz, ami "külső támadás veszélyét jelenti, és fenyegeti az ukrán állam függetlenségét". A mozgósítást a határozat életbe lépését követően, negyvenöt napos időszakban hajtják végre. A Parlament törvénymódosítást fogadott el, amelyikben felemelte a tartalékos tisztek hadkötelezettségségének maximális életkorát az eddigi ötven évről az altiszteknél hatvan, a főtiszteknél hatvanöt évre.     Paribij, a Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács vezetője a Parlament ülésén kijelentette, hogy az orosz oldalon mintegy negyvenegyezer katona tartózkodik az ukrán határ közelében.  Az ukrán fegyveres erők elfoglalták a Luhanszk megyei, több mint százezer lakosú Szeverodonyecket. A szakadár "luhanszki Népköztársaság" honlapján közölte, hogy a szintén Luhanszk megyei Liszicsanszk városában is súlyos harcok folynak, a településről elmenekült a fegyveres szeparatisták zöme.     A képviselők törvénymódosítást fogadtak el, amelyik lehetővé teszi a Kommunista Párt képviselőcsoportjának feloszlatását. A módosítás értelmében a házelnök bejelentheti egy frakció megszűnését, ha a frakció tagjainak száma a meghatározott minimum alá csökken. A szabályok szerint a minimum létszám a parlamenti ciklus kezdetekor meglévő legkisebb frakció tagjainak száma. A jelenlegi összetételű törvényhozásban a kommunistáké volt a legkisebb létszámú frakció, amelyikből mostanáig több képviselő kilépett. A törvénymódosítást Porosenko elnök estére már alá is írta, életbe lép, amint megjelenik a két hivatalos ukrán napilapban.     A Szabadság pártiak a Janukovics, posztjáról eltávolított államfő hivatali idejében kormányzó Régiók Pártjának tagjaival az ukrán Parlamentben összeverekedtek, mert  Levcsenko "régiós" képviselő felszólalásában azt mondta, hogy kudarcba fulladt Porosenko elnök kelet-ukrajnai béketerve. A házelnök megvonta tőle a szót, ez vezetett dulakodáshoz, erre megszavazták, hogy távolítsák el Levcsenkót az ülésteremből.  (Forrás: MTI)

2014. VII. 21. (hétfő)  A fegyveres erők ellenőrzésük alá vonták a kelet-ukrajnai Luhanszk közelében található Juvilejne települést. A lázadóknak nem lesz közvetlen közúti összeköttetésük Donyeckkel és Perevalszkkal.  "A terrorellenes művelet minden szakaszán a deszantosok, az elitalakulatok, az önkéntesek és a Nemzeti Gárda fegyveresei elszánt támadásba lendültek. Az elmúlt napokban három részre szakítottuk az ellenséges terrorista csoportosulásokat. Elvágtuk Liszicsanykszkot Szeverodonyecktől, Luhanszk megyét Donyecktől" - mondta Lucenko, ukrán elnöki tanácsadó. Július 20-án este a fegyveres szakadárok megpróbáltak kitörni a Luhanszk megyei Liszicsanyszk településről, de a katonák szétverték a "bűnbandát", megsemmisítették három páncélozott járművüket, és huszonhárom fegyverest elfogtak, köztük a csoport vezetőjét is. A foglyok közül mindenki orosz állampolgár, és van köztük egy csecsen is - mondta Lucenko.     A kutatás területe mintegy százhúsz négyzetkilométerre terjed ki. A kijevi hatóságok mintegy nyolcszáztíz embert vontak be a keresésbe, közte a katasztrófavédelem háromszázharmincöt emberét.     Reggel ismét kiújultak a harcok a kelet-ukrajnai Donyeckben. Erős robbanások voltak a repülőtér környékén, ami nehézfegyverek bevetésére utal. Donyeck vasúti pályaudvara felől ugyancsak harcok döreje hallatszik, füstfelhők gomolyognak az állomás fölött.     Porosenko utasította a fegyveres erőket a harcok beszüntetésére a katasztrófa negyven kilométeres körzetében. Rendelkezett továbbá arról, hogy kapjanak meghívást orosz szakértők is a katasztrófa körülményeinek kivizsgálásában való részvételre. Ezt a vizsgálat minél átláthatóbbá tételével indokolta. Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a szakadárok oldalán harcoló "orosz zsoldosok" ellopták a malajziai gépen szállított diplomáciai postát. A szeparatisták ezen kívül eltulajdonítják a halottak személyes iratait.     Heves harcok dúlnak a kelet-ukrajnai Donyeck megyében Dzerzsinszk és Horlivka városok térségében, Luhanszk megyében Szeverodonyecknél és Liszicsanszknál, valamint a megyeközpontokban, Donyeck és Luhanszk városokban. A donyecki repülőtérnél és a vasútállomásnál kirobbant harcokban négyen életüket vesztették. Luhanszk megyében a Nemzeti Gárda egységei teljesen megtisztították a szakadár fegyveresektől Rubizsne települést. Luhanszk városa mellett a "terrorellenes" erők elfoglalták Heorhijivkát. A település kulcsfontosságú, ott futnak össze az Alcsevszk, Rovenyki és Krasznodon felőli utak.     July 21, 2014     Experts confirmed there were signs of shrapnel damage to the aircraft. The photograph, first published by the Financial Times over the weekend, shows a piece of the downed Boeing 777 about a metre square with a gaping hole in the middle, surrounded by smaller holes and apparent burn marks. The wreckage was recovered by the people of Petropavlovka from a villager’s back yard on July 17. Bronk, an analyst at the Royal United Services Institute in London, said: “The size of the shrapnel holes is consistent with what one might expect to see from an SA-11 hit. However, it is difficult to assess the total blast pattern with such a small fragment of fuselage.” Another analyst, Barrie of the International Institute for Strategic Studies, said the photographic evidence “was consistent with the kind of damage you would expect to see from the detonation of a high explosive fragmentation warhead of the type commonly used in a SAM system”. Both analysts cautioned, however, that further work would be needed to ascertain exactly what had happened, including chemical testing for explosive residue. One former senior Royal Air Force officer who was shown the picture said he had seen similar damage on aircraft that had been hit by flying shrapnel from rocket attacks on airbases. All three experts agreed that the large hole in the middle of the fragment was likely to have been punched from the inside out as the aircraft rapidly depressurised when it was hit at a height of 33,000ft last on July 17 afternoon. The former RAF officer, who flew fast jets, said that based on the evidence it would appear that the missile exploded in front and to the left of the aircraft. Anti-aircraft missiles are not designed to score a direct hit as they are targeted to destroy fast, agile fighter jets. Instead, they are designed to explode within about 20m of their target, sending out a cloud of red hot metal to increase the chances of inflicting as much damage as possible. (Source: The Financial Times): http://tinyurl.com/kz34xxt

Európai Unió
2014. VII. 24.  Mizseit nevezte ki Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője annak az új Európai Uniós missziónak a vezetőjévé, amelyik az ukrán, nem katonai jellegű biztonsági szervek - így a rendőrség, illetve a nemzeti gárda -
reformját hivatott elősegíteni. Az egyelőre két évre tervezett missziónak 2014. november 30-ra kell elérnie a kezdeti műveleti szintet. Az addig terjedő időszakra 2,68 millió euro-s költségkeretet biztosítottak a tagállamok miniszterei. Mizsei 2007 és 2011 között az EU különmegbízottjaként Moldovával, azon belül a Dnyeszteren túli térséggel kapcsolatos válsággal foglalkozott, folytatott diplomáciai tevékenységet. 2001 és 2006 között ENSZ főtitkár-helyettesként a világszervezet fejlesztési programjának (UNDP) európai, valamint FÁK-térségbeli regionális irodáját vezette. (Forrás: MTI)

2014. VII. 22. (kedd)   A július 24-ei nagyköveti ülésen megvitatják azt az előterjesztést, amelyik a pénzügyi és a védelmi szektorban, illetve az érzékeny és innovatív technológiák tekintetében az eddiginél átfogóbb, szektorszintű gazdasági bojkottot irányoz elő. Ez a harmadik szakaszra való áttérés kezdete. E szakaszt 2014. márciusában úgy definiálták, mint átfogó és messzemenő hatású gazdasági intézkedéseket - amelyek azonban nyilvánvalóan orosz ellenlépéseket is kiváltanak majd - közölte Brüsszelben Navracsics, külgazdasági és külügyminiszter. Azt valószínűsíti, hogy ezt az előterjesztést a csúcsvezetők elé terjesztik, talán valamikor a jövő héten. A miniszter elmondta, hogy az Európai Uniós tervezés most olyan export-leállításra vonatkozik, amiben Magyarország kevéssé érintett. Az országra nézve inkább az orosz ellenlépések lehetnek veszélyesek. Moldovával szemben például Oroszország gyümölcsimport-tilalmat vezetett be közegészségügyi, élelmiszerbiztonsági okokra hivatkozva. Navracsics utalt arra, hogy Magyarország és Lengyelország érintett a fordított irányú, Ukrajnába irányuló energiaszállításban, Magyarország egyetlen energiaszállítási útvonala pedig gyakorlatilag Ukrajnán keresztül vezet. Véleménye szerint a jövőben az energiaügy lesz az egyik legfontosabb kérdés nem csupán a magyarok, hanem például Olaszország, Ausztria, sőt Németország számára is.     2014. VII. 24.     Újabb tizenöt orosz, illetve ukrajnai személy, valamint tizennyolc intézmény, illetve vállalat kerül fel az EU Ukrajnával kapcsolatos feketelistájára - közölték Brüsszelben. Az ilyen korlátozások már az Oroszország elleni EU-szankciós rezsim harmadik szakaszára való áttérést jelentenék. Az EU-nagykövetek erről - valamint a Krímmel és Szevasztopollal való gazdasági kapcsolattartás korlátozásának kérdéseiről - a következő napon ismét eszmecserét folytatnak. (Forrás: MTI)

EBESZ
2014. VII. 24.  A lehető leghamarabb megfigyelőcsoportot küld az ukrán-orosz határhoz az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)
- döntött a szervezet Állandó Tanácsa Bécsben. Döntés szerint az EBESZ tizenhat megfigyelője két orosz határátkelőn fog információkat gyűjteni az ottani helyzetről. Baer, amerikai EBESZ-nagykövet szerint számos tagállam eredetileg egy ennél jóval kiterjedtebb megfigyelői misszió létrehozását szorgalmazta, ez azonban Moszkva ellenkezésén elbukott. (Forrás: MTI)

Egyiptom
2014. VII. 24.  Egyiptom a rafahi határátkelőt csak a gázai sebesültek és az enklávénak szánt segélyszállítmányok előtt nyitja meg.
Aktivista-csoportok ugyanakkor arról számoltak be, hogy a kormányjelentésekkel ellentétben a hatóságok rendre megakadályozzák, hogy az önkéntesek bejuttassák a támogatásokat az övezetbe. Reggel az egyiptomi fegyveres erők a Gázai övezettel és Izraellel szomszédos Sínai-félszigeten megsemmisítettek egy rakétákkal megrakott járművet. Biztonsági források szerint a fegyvereket szélsőségesek az övezetből egy földalatti alagúton át juttatták Egyiptomba, azzal a céllal, hogy onnan intézzenek támadásokat a zsidó állam ellen. (Forrás: MTI)

2014. VII. 22.  Az Egyesült Államok negyvenhét millió dollár értékben nyújt humanitárius segélyt a gázai harcok elől elmenekült több tízezer palesztinnak - jelentette be Kerry, amerikai külügyminiszter, aki július 21-én éjszaka Kairóban, az egyiptomi fővárosban tárgyalt Ban, ENSZ-főtitkárral. (Forrás: MTI)

Líbia
2014. VII. 21.  Legkevesebb negyvenhét ember meghalt és mintegy százhúsz megsebesült a Tripoli nemzetközi repülőtérnél egy hete dúló harcokban a rivális fegyveres csoportok között
- közölte virradóra a líbiai Egészségügyi Minisztérium. A szembenállók aknavetőkkel, tüzérségi fegyverekkel és Grad típusú rakéta-sorozatvetőkkel lőtték egymást. (Forrás: MTI)

Mali
2014. VII. 24.  Megszakadt a kapcsolat egy algériai repülővel.
A járat Burkina Faso fővárosából, Ouagadougouból indult Algírba közép-európai idő szerint éjjel két óra tizenhét perckor és hajnali hat óra tíz perckor kellett volna leszállnia.  Az AH 5017-es számú járaton száztíz utas és hat fős személyzet tartózkodott.  Egy magas rangú francia katonatiszt közölte: nem valószínű, hogy a Maliban harcoló lázadók rendelkeznének olyan fegyverrel, amellyel utazási magasságban le tudnának lőni egy repülőgépet. A francia hadsereg 2014. januárjában vonult be Maliba, hogy megállítsa az iszlamista fegyveresek előretörését. Algériai televízió értesülése szerint Niger felett zuhant le az algériai utasszállító repülőgép. Azután zuhant le, hogy elhagyta Niger fővárosának, Niamey-nek a légterét.     Gyaníthatóan Mali felett, Gao és Tessalit között zuhanhatott le.     Francia katonák megtalálták a július 24-én hajnalban eltűnt algériai utasszállító repülőgép roncsait Maliban. A gép roncsait az ország északi részén lévő Aguelhoc és Kidal között fedezték fel a mali-i elnök szerint. Az ouagadougou-i repülőtér honlapja szerint az utasszállító roncsait Maliban, a Gao és Kidal városok közötti nehezen megközelíthető sivatagos területen találták meg. Szemtanú látta lezuhanni a gépet a Mali északi részén lévő Gossi körzetében - a település mintegy száz kilométerrel délnyugatra található Gaótól, Észak-Mali legnagyobb városától. Fabius, francia külügyminiszter este a repülőgép lezuhanásának okával kapcsolatban azt mondta, hogy nem lehet kizárni semmilyen lehetőséget, így azt sem, hogy terrorcselekmény történt. A száztíz utas közül ötvenegy francia állampolgár volt.  (Forrás: MTI)

Irak
2014. VII. 24.  Elrendelte az észak-iraki Moszulban és a város körzetében élő valamennyi lány és asszony körülmetélését az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű iszlamista szervezet
- közölte Badcock, az ENSZ iraki humanitárius összekötője. A kiadott fatva (vallási rendelet) elvileg négy millió lányt és asszonyt érintene. Badcock elmondta, hogy Moszulban már csak mintegy húsz keresztény család maradt, akiket civil szervezetek, közöttük a Caritas támogatnak. Moszulban az ILIÁ megjelenése előtt még huszonötezres keresztény közösség élt, bár ez is csak egy töredéke volt korábbi lélekszámuknak.     Moszulban az Iszlám Állam (IÁ) nevű szunnita szervezet harcosai felrobbantottak egy mecsetet, amelyik a hagyományok szerint az iszlám vallásban is fontos személynek számító Jónás próféta nyughelyére épült. A mecsetet egy Kr.e. 8. századból származó régészeti lelőhelyen építették és az 1990-es években - Huszein diktátor uralma alatt - újították fel. Állítólag ezen a helyen temették el Jónás prófétát. A mecset az IÁ 2014. júniusi fellépéséig fontos zarándokhelynek számított. A dzsihadisták azzal indokolták a mecset lerombolását, hogy az az imádság helyett a hitehagyás helyszíne lett.     Az iraki Parlament megválasztotta az ország új államfőjét egy kurd törvényhozó, Maszúm személyében. (Forrás: MTI)

Izrael     Israel
2014. VII. 24. 09:51 h  Éjszaka is folytatódtak a harcok a Gázai övezetben.
Hhuszonhárom palesztin fegyverest öltek meg az izraeli katonák. A gázai egészségügyi hatóságok szerint az övezetben hétszáztizennyolcra nőtt a halálos áldozatok száma.  Az izraeli légierő harmincöt célpontot támadott az éjszaka folyamán. Eddig az izraeli szárazföldi csapatok harmincegy Izraelbe vezető járatot találtak, amelyek közül kilencet már felszámoltak - írta a Háárec. Július 23-án százötven palesztin megadta magát az izraeli csapatoknak az övezet déli részén, őket Izraelbe vitték kihallgatásra.     15:59 h     Csapás ért egy palesztin óvóhelyként használt ENSZ-iskolát Észak-Gázában. Legalább tizenheten meghaltak, az áldozatok többsége gyerek. A sebesültek száma mintegy kétszáz. Az ENSZ szerint az izraeli hadsereg tudta, hogy az épület óvóhelyként szolgál. A katonai erők néhány napja ennek az iskolának a kiürítését kérték az ENSZ-től, mert azt állították, ott Hamászosok tartózkodnak és katonai célokra használják azt a civilek védőpajzsa mögött. Az izraeli hadsereg első adatai szerint abban az időben a Hamász rakétatámadást hajtott végre izraeli célpontok ellen, és egyes rakétái Bét Hanún területén értek földet, ezek lehetnek a felelősek az iskolát ért csapásért. Az e napi harcokban nyolcvanketten vesztették életüket a Gázai övezetben, ezzel összesen hétszázhetvenhétre emelkedett a palesztin áldozatok száma, a palesztin sebesültek száma pedig elérte az ötezret a gázai Egészségügyi Minisztérium adatai szerint.     Letette hivatali esküjét az új izraeli államfő, a jobboldali héjának tartott és a palesztin államiságot elutasító Rivlin. Beiktatási ünnepségét a gázai harcok miatt a szokásos pompa nélkül tartották meg Jeruzsálemben. A kormányzó Likud párt legjobboldalibb szárnyához tartozó politikust 2014. június 10-én választotta meg államfővé a Parlament. Ezt megelőzően már kétszer volt a Parlament elnöke. Az új izraeli államfő a külön izraeli és palesztin entitás helyett egy "Nagy-Izraelt" képzel el, ahol a palesztinokat az izraeliekkel azonos állampolgári jogok illetik meg. Palesztin kisebbség ellen sosem intézett nyílt támadásokat. Úgy fogalmazott: "inkább izraeli állampolgárokként fogadom el a palesztinokat, mint Izrael megosztóiként". Ugyanakkor ciszjordániai zsidó telepek létesítésének és fenntartásának, sőt a megszállt terület annektálásának is támogatója. Rivlint mindemellett az izraeli jogállamiság és a parlamentáris demokrácia védelmezőjeként tartják számon. Polgári foglalkozására nézve ügyvéd, amúgy pedig futballrajongó hírében áll. (Forrás: MTI)

2014. VII. 23. 14:38  Izrael háborús bűncselekményeket követhetett el a polgári személyek megölésével, a házak és kórházak elleni tüzérségi támadásokkal két hete tartó gázai övezeti offenzívájában - jelentette ki Genfben Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Bírálta az Izrael elleni, válogatás nélküli Hamász-támadásokat is. Azt mondta, úgy tűnik, a palesztin szervezet és Izrael egyaránt megsértette a nemzetközi humanitárius jogot. Mindkét felet nyomatékosan felszólította arra, hogy védje meg a civil lakosságot a gázai harcok során. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának rendkívüli ülésén a negyvenhét tagú testület úgy határozott Genfben, hogy vizsgálatot indítanak az izraeli offenzíva során esetlegesen elkövetett jogsértések feltárására. A palesztinok által kezdeményezett határozatot huszonkilenc állam támogatta, az Egyesült Államok ellene szavazott. A fórumot a palesztinok, Egyiptom és Pakisztán kérésére hívták össze. A zsidó állam hadműveletében már több mint hatszáznegyven palesztin halt meg, többségük civil. Izraeli oldalon harmincegy halottat regisztráltak, az áldozatok közül huszonkilenc katona, kettő pedig polgári személy.      17:39 h     Az izraeli hadsereg éjfél óta hetven gázai célpontot lőtt, a légierő többek közt az egy hete kiürített al-Vaffa kórházat bombázta, ahol egy nagy erejű bomba hatására felrobbant az összes ott tárolt robbanószer. Palesztin jelentések szerint a hadsereg a gázai Sifa kórház kiürítését is kérte. Palesztin források több tucat újabb palesztin halálos áldozatról és sebesültről számoltak be az övezet déli részén Hán-Junisznál. A The Times of Israel közlése szerint a Hamász fegyvertárában a házi készítésűek mellett korszerű eszközök is vannak, többek közt orosz gyártmányú Kornet rakéták, valamint RPG-29 típusú páncéltörők, amelyeket valószínűleg Libanonból, Szíriából és Iránból csempésztek az övezetbe.     Hosszú távú tűzszünetre - békét kötni - csak a Gázai övezet körül 2006 óta fenntartott izraeli blokád feloldása, az egyiptomi és izraeli határátkelők megnyitása, illetve Izraelben fogva tartott tagjai szabadon bocsátása esetén hajlandó  a Hamász, de az izraeli offenzíva beszüntetése nyomán kész elfogadni egy "humanitárius tűzszünetet". (Forrás: MTI)

2014. VII. 22.  Több mint százezer palesztin kényszerült elmenekülni lakhelyéről és az Egyesült Nemzetek Szervezetétől segítséget kérni a gázai konfliktus két héttel ezelőtti kitörése óta - közölte a világszervezet. Az ENSZ palesztin menekültekért felelős testületénél (UNRWA) menedéket keresők száma már kétszer akkora, mint a legutóbbi konfliktus idején, 2009-ben volt - mondta az UNRWA szóvivője, Gunness. Azt is bejelentette, hogy az UNRWA a menekültáradat miatt hatvankilenc új menhelyet nyitott Gázában. A két hete tartó izraeli offenzívában eddig több mint ötszázhetven palesztin vesztette életét és háromezer-háromszázötvenen megsebesültek. Korábban a palesztin hatóságok kétszázezer menekültről beszéltek. A nemzetközi humanitárius jog egyebek mellett előírja, hogy fegyveres konfliktusok során csak katonai célpontokat lehet megtámadni, illetve mindent meg kell tenni a civil halálesetek elkerülése érdekében. Izraelt sok bírálat éri, amiért a konfliktus áldozatainak többsége civil. Izrael ezzel szemben azt állítja, hogy a Hamász palesztin  szervezet élő pajzsként használja a polgári lakosságot.     07:43 h     A két hete tartó gázai harcokban több mint ötszáz palesztin és két tucatnál több izraeli halt meg. Csak az elmúlt huszonnégy órában százhét palesztin vesztette életét, asszonyok és gyerekek is vannak közöttük.     09:04 h   Huszonhétre nőtt az elesett izraeli katonák száma a hadművelet szárazföldi harcaiban. Éjszaka újabb két izraeli katona vesztette életét.      Az izraeli hadsereg reggel arról tájékoztatott, hogy egyik sebesült katonája egy július 20-ai támadásban eltűnt - közölte a Háárec. A Hamász azt jelentette, hogy egy Saul nevű katonát raboltak el. A bejelentést a Gázai övezetben és  Ciszjordániában is ünneplés fogadta. Jeruzsálem a múltban már többször folytatott tárgyalásokat katonák földi maradványainak izraeli börtönökben lévő palesztin foglyokra való kicseréléséről. Az izraeli hadsereg száz célpontot lőtt hajnalban Gáza város izraeli határhoz közeli, keleti es-Sedzsáíja negyedében - közölte a Ynet. Többek közt öt mecsetet, egy sportstadiont és a Hamász katonai vezetőjének lakását lőtte .A  palesztin halottak száma ötszáznyolcvanháromra nőtt. (Forrás: MTI)     July 22, 2014 1:43 PM     Rocket fired from Gaza lands near Ben Gurion International Airport. Israeli police said a rocket fired from Gaza landed near the airport, damaging a house and wounding one Israeli. Police spokeswomen Samri said rocket landing was the closest to the airport since fighting began on July 8. All U.S. flights to Tel Aviv prohibited for twenty-four hours. Several European airlines, including Germany’s Lufthansa and Air France, also suspended flights. The actions come  days after a Malaysia Airlines jet was shot down over eastern Ukraine with two hundred ninety-eight people on board. (Source: CBS New York): http://tinyurl.com/nayj9ue     Balah városában harckocsi-lövedékek találták el az al-Aksza kórházat. A támadásban négyen meghaltak, hatvanan pedig megsebesültek. "Az al-Aksza kórház elleni csapás csak a legutóbbi a gázai egészségügyi intézményeket vagy azok közvetlen környezetét érő támadások közül. A kórházak emiatt nehezen tudják ellátni a július 8-án indított izraeli offenzíva több ezer sebesültjét" - fogalmazott Luther, az AI közel-keleti és észak-afrikai programjának vezetője. Az izraeli hadsereg azzal vádolja a Hamász szélsőséges palesztin szervezetet, hogy ellenséges tevékenységéhez rendszeresen lakóházakat, kórházakat és mecseteket használ fedezékként a Gázai övezetben. Luther úgy vélte, hogy a világszervezetnek fegyverembargót kellene bevezetnie mindkét féllel szemben, és minden országnak azonnal be kell szüntetnie a katonai felszerelések biztosítását Izrael, a Hamász és egyéb gázai palesztin fegyveres csoportok részére.     Az American Airlines, a Delta Airlines, a U.S. Air és a United Airlines felfüggesztette Izraelbe tartó és onnan repülő járatait. A Delta Tel-Avivba tartó gépét Párizsba irányították, miután egy gázai rakéta roncsa becsapódott a Ben Gurion nemzetközi repülőtértől tíz kilométerre lévő Jahúd nevű település egyik házának kertjébe. Izrael számára a légiközlekedés különösen fontos, mivel a zsidó államból a szárazföldön csak Jordániába és Egyiptomba lehet eljutni. Másik két szomszédjával, Libanonnal és Szíriával nem békeszerződés, hanem csak tűzszüneti megállapodás szabályozza a határforgalmat. A kettes tévécsatornának nyilatkozó katonatiszt szerint további egy-két hétre van szükség a gázai katonai célok teljesítéséhez. Július 20-án Jaalon, védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a katonák a következő két-három napban felszámolják az alagutak többségét. Délután huszonnyolcra nőtt az elesettek száma.      Az Air France, a KLM, a Lufthansa és a Brussels Airlines is felfüggesztette a városba tartó járatait. A reptértől mintegy másfél kilométerre történt rakétatámadás miatt az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal huszonnégy órás időtartamra tiltotta meg az Egyesült Államok légitársaságainak a Ben Gurion reptér használatát. A Wizz Air is úgy döntött, hogy felfüggeszti járatai üzemeltetését a tel-avivi Ben Gurion repülőtérre 2014. július 23-án éjfélig.      20:47 h     A gázai konfliktusban eddig hatszázhúsz palesztin és huszonkilenc izraeli vesztette életét. A palesztin áldozatok nagy része civil, köztük sok a nő és gyerek. (Forrás: MTI)

2014. VII. 21. (hétfő)  A július 20-ai gázai harcokban több mint száz palesztin halt meg, többségük - mintegy hatvan ember - a Szadzsahíja városnegyed elleni izraeli támadásban. A Szadzsahíjában dúló harcokban elesett tizenhárom izraeli katona is.     Ötszáz fölé emelkedett a palesztin halottak száma. Egy kilenctagú család hét gyermekkel egy éjszakai izraeli légicsapásban halt meg - nyilatkozta Kudra, a Gázai Segélyszolgálat vezetője. Dél-Izraelben a hadsereg bejelentése szerint a Hamász palesztin szervezet soraiba tartozó fegyveresek két csoportban korán reggel behatoltak izraeli területre az övezettől északkeletre, egy alagúton át, és tűzharcba keveredtek ott állomásozó izraeli katonákkal. Legkevesebb tíz palesztin életét vesztette az összecsapásokban. A Háárec reggel azt írta, hogy újabb több száz méterrel haladtak előre éjjel a Gázai övezetben az izraeli katonák. Gáza város Szadzsahíja nevű északkeleti negyedében több helyen tűzharcba kerültek a Hamász fegyvereseivel. Az összecsapásokban tíz palesztin fegyveres vesztette életét, húszat őrizetbe vettek és Izraelbe vittek kihallgatásra. Az izraeli oldalon nem voltak halálos áldozatok. Több alagút bejáratát találták meg a katonák az izraeli határhoz legközelebb lévő Szadzsahíja lakónegyedben, egyik izraeli kijárata az övezet szomszédságában lévő Kiszufim nevű kibuc ebédlőjébe vezetett.     A Gázai övezetben legalább ötszázkét palesztin halt meg a július 8-án indított izraeli offenzíva kezdete óta, az izraeli hadsereg tizennyolc embert veszített.     A július 8-án kezdődött hadművelet idején öt alkalommal jelentek meg izraeli területen hamászos fegyveresek az övezetből. Délutánig hosszú évek alatt kiépített alagútrendszer negyvenöt lejáratát találták meg katonák, többet közülük mecsetekben és lakásokban. A katonai szóvivők szerint tizenhárom, két-három kilométer hosszú alagút szeli át az izraeli határt, átlagos mélységük huszonöt méter. A megtalált alagutak berobbantását nagy mennyiségű folyékony robbanószer bejuttatásával oldják meg. Az alagutak csak harcosok életét és mozgását biztosították a légi támadások ellen. Mások - akár két ezer is - gazdasági célúak, az Egyiptomból való csempészetet szolgálják, kijátszva az izraeli blokádot. (Forrás: MTI)

Egyesült Államok     United States
2014. VII. 24.  Az Egyesült Államok légügyi hatósága helyi idő szerint - július 24-én, este - feloldotta az amerikai járatok tel-avivi repülésére vonatkozó tilalmat.
(Forrás: MTI)

2014. VII. 23.  Az amerikai hírszerzés helyi idő szerint július 22-én tájékoztatta az újságírókat Washingtonban arról, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok lőtték le, feltehetően tévedésből, öt nappal ezelőtt a maláj utasszállító repülőgépet, de nincs bizonyíték arra, hogy az orosz kormánynak közvetlenül köze lett volna a tragédiához. Moszkva a lázadók felfegyverzésével teremtette meg a feltételeket a gép megsemmisítéséhez. Röviddel az amerikai hírszerzés washingtoni tájékoztatója előtt az Egyesült Államok  ukrajnai Nagykövetsége nyilvánosságra hozott egy műholdas térképet, amelyik a rakéta röppályáját ábrázolja, és a rajta láthatók ugyancsak azt a feltételezést erősítik, hogy a maláj gépet Buk típusú föld-levegő rakétával lőtték le a szakadárok ellenőrzése alatt álló donyecki területről. A Nagykövetség szerint kizárt, hogy a tragédiát az ukrán hadsereg kötelékében lévő Buk-rakéták okozták volna.     A hírszerzés összesítése szerint a szakadárok eddig egy tucat ukrán harci gépet lőttek le. A washingtoni tájékoztatón azzal vádolták Oroszországot, hogy folytatja a szakadárok felfegyverzését, légvédelmi fegyvereket és harckocsikat szállít nekik. Az Egyesült Államok ukrajnai Nagykövetsége által nyilvánosságra hozott műholdas térkép a diplomáciai külképviselet Facebook-oldalán látható. A térképen be van jelölve a rakéta becsapódásának és a gép lezuhanásának a helye is, továbbá a rakéta és a gép típusa is kiolvasható belőle.     Az amerikai Szenátus Külügyi, Hírszerzési és Katonai Bizottságának elnökei közös levélben sürgették július 22-én Obama elnököt, hogy hirdessen ki jelentős új szankciókat az orosz hadiipar, valamint az energetikai és a bankszektor ellen, Moszkvának a maláj utasszállító múlt heti tragédiájában játszott szerepe miatt. Menendez, Feinstein és Levin demokrata szenátor sürgette, hogy a Fehér Ház az ott elkövetett emberrablások, kínzás és az emberi jogok más formában történt megsértése miatt minősítse külföldi terrorszervezetnek a szeparatisták által uralt úgynevezett Donyecki Népköztársaságot.     A Pentagon az elkövetkező hetekben stratégiai és politikai szakértőket küld Ukrajnába, hogy azok ajánlásokat készítsenek elő arról, hogy az Egyesült Államok miként nyújthatna hathatósabb segítséget a szakadárok ellen harcoló ukrán hadseregnek - közölte a The Washington Times. A The Daily Beast közlése szerint az ukránok 2014. júliusában olyan radar-zavaró és felderítő eszközöket kértek az Egyesült Államoktól és a NATO-tól, amelyekkel befolyásolni tudnák az orosz légelhárító rendszerek célkereső képességét. Két ukrán katonai gép e napi lelövését megelőzően kiadott kijevi összesítések szerint a kelet-ukrajnai szakadárok 2014. márciusa óta huszonegy alkalommal lőttek rá repülőgépekre, ebből tízszer olyan mobil rakétarendszerekkel, amelyek egyike a maláj utasszállítót semmisítette meg. Gyanakvó amerikai katonai vezetők vonakodnak attól, hogy igazán korszerű eszközökkel szereljék fel az ukrán haderőt, mert abba - meggyőződésük szerint - erősen beépült az orosz hírszerzés.     2014. VII. 24.     "Új bizonyítékunk van arra, hogy az oroszok nehezebb és erősebb, több rakéta indítására alkalmas kilövőállásokat szándékoznak szállítani az ukrajnai szakadár erőknek, és bizonyítékunk van arra is, hogy Oroszország orosz területről tüzérséggel támad ukrán katonai állásokat" - mondta Washingtonban Harf, amerikai külügyi szóvivő. Harf ugyanakkor nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni a határ menti orosz tüzérségi támadás forrásával kapcsolatban. (Forrás: MTI)

2014. VII. 22.  Texas kormányzója ezer gárdistával erősíti meg a mexikói határt. Az elnök és a kormányzó egyaránt parancsokat adhat a gárda helyi egységeinek, de mivel a döntést végül Perry hozta meg, az azzal járó havi tizenkét millió dolláros többletköltséget Texas államnak kell állnia. A térségben jelenleg a határőrizet háromezer ügynöke teljesít szolgálatot, akiket jelentősen leterhelt, hogy 2013. októbere óta több mint ötvenhét ezer felnőtt kísérő nélküli gyerek és kamasz lépte át illegálisan az amerikai határt. Elsősorban Hondurasból, Guatemalából és Salvadorból érkeztek, ahol a szervezett bűnözés és a szegénység tömegesen kényszeríti az embereket arra, hogy külföldön keressenek biztonságot és megélhetést. (Forrás: MTI)

(Monday) July 21, 2014  Paul is Putin's new best friend. The former congressman from Texas is making a better argument for shielding the Russian president from blame than Kremlin TV. His Friday interview on NewsMax, drew parallels between the Russian-made missile system's alleged connection to Thursday's attack and the capture of US-made weapons by Islamist insurgents in Iraq, arguing where the missiles were originally manufactured is relatively meaningless. "That may well be true, but guess what, ISIS has a lot of American weapons" - said Paul. "We sent weapons into Syria to help the rebels and al-Qaida ends up getting it—it doesn't mean that our American government and Obama deliberately wanted ISIS to get American weapons." "So who gets the weapons is a big difference between how they got them and what happened and what the motivations were" - Paul added. (source: The NationalJournal): http://tinyurl.com/ny5hftg

July 21, 2014   At evening US President Obama called for an "immediate ceasefire" between Israel and Hamas on July 20, after the bloodiest day of fighting in Gaza raised the number of Palestinians killed to four hundred seventy-six. In the early hours Israeli jets carried out strikes throughout Gaza, including in southern Rafah and Khan Yunis and northern Beit Lahiya. The UN agency for Palestinian refugees UNRWA has opened sixty-one of its schools to shelter more than eighty-one thousand people who have fled their homes. (Source: Yahoo)

Nemzetközi Valutaalap
2014. VII. 24.  A Nemzetközi Valutaalap szerint az ukrán válság egyre inkább megterheli a világgazdaságot, visszaveti annak fejlődését és az energia jelentős drágulásához vezethet, mert a egyre súlyosabbak a geopolitikai kockázatok. 
(Forrás: MTI)

Egyesült Nemzetek Szervezete
2014. VII. 22.  Timmermans, holland külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.közölte: Hollandia beleegyezett abba, hogy vezető szerepet vállal a maláj utasszállító repülőgéppel történt kelet-ukrajnai katasztrófa körülményeinek kivizsgálásában.
Hollandia az érintett országokkal, az ENSZ-el és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel (ICAO) szorosan együttműködve fogja lefolytatni a vizsgálatot. (Forrás: MTI)

Space
23 July 2014    "From ISS we can actually see explosions and rockets flying over Gaza & Israel".
Gerst, a German astronaut with the European Space Agency, posted photos online Wednesday showing Israel and the Gaza Strip as seen from a window of the International Space Station.  (Source: Twitter): http://tinyurl.com/ntnukuf

.

Szólj hozzá!

Címkék: space magyarország ausztria ukrajna egyiptom japán olaszország németország izrael irak oroszország libanon szíria hollandia malajzia skócia mexikó pakisztán iran photo nato algéria jordánia salvador lengyelország guatemala líbia france moldova europe mali honduras délkorea fülöpszigetek európaiunió egyesültállamok amnestyinternational nemzetközivalutaalap egyesültnemzetekszervezete európaibiztonságiésegyüttműködésiszervezet