.
Ukrajna
2014. VII. 10. Harckocsikból, páncélozott járművekből és teherautókból álló konvoj érkezett Donyeck közelébe. A másfél kilométer hosszú konvoj a száztíz kilométerre fekvő Mariupolból érkezett július 9-én este Donyeck közelébe, ahol Olenyivka falunál állásokat foglalnak el. A kormányerők a két megyeszékhelyet, Donyecket és Luhanszkot akarját körülzárni. Az UNIAN hírügynökség szerint Donyeck és Luhanszk megyében továbbra is feszült a helyzet, szakadárok július 9-én este nehézfegyverrel és páncélozott járművekkel támadtak; különösen nehéz a helyzet Donyeck, Horlivka, Luhanszk, Antracit és Krasznodon települések térségében. Borodaj, a lázadók által kikiáltott "Donyecki Népköztársaság" önjelölt miniszterelnöke a nap folyamán elismerte: közel került ahhoz, hogy elrendelje Donyeck város "részleges evakuálását", miután fegyveresei kérésük ellenére nem kaptak nehézfegyverzetet Moszkvától. (Forrás: MTI)
2014. VII. 9. Porosenko, ukrán államfő a hadsereg korszerű fegyverzettel való ellátását ígérte. Nyilatkozatában kitért arra is, hogy az ország ipara nagy pontosságú fegyvereket, pilóta nélküli repülőgépeket fog előállítani, illetve minden más olyan eszközt - a golyóálló mellénytől kezdve az éjjellátó készülékig -, amire a hadseregnek szüksége van. (Forrás: MTI)
2014. VII. 8. Szakadárok harckocsikkal és BMP-2 gyalogsági harcjárművekkel lőtték a luhanszki repülőteret, tüzérségi fegyverekkel pedig a reguláris erők Dolzsanszkij határátkelőnél lévő állásait. Ismeretlen fegyveresek virradóra két határátkelőt és két másik, közelebbről meg nem nevezett állást is támadtak Luhanszk megyében, összesen nyolc határőr sebesült meg. Luhanszkban aknalövedék-repeszek csapódtak reggel egy taxiba, két ember meghalt, négy társuk megsebesült. Július 7-én közölt adat szerint Ukrajna mintegy kétszáztizennégy millió köbméter földgázt szerzett be Magyarországon át 2014 júniusában. Ukrajna május 1-jén újította fel a földgáz behozatalát Magyarországon át. Magyarországon keresztül maximum napi tizenhat millió köbméter földgáz juthat el Ukrajnába, így a szállítási kapacitás még messze nincs kihasználva. Az ukrán elnök jóváhagyta Donyeck és Luhanszk városok "felszabadítását". Porosenko váratlanul új vezetőt nevezett ki a hadművelet élére; a művelet vezetője Gricak, ötvenhárom éves rendőr altábornagy lett. (Forrás: MTI)
2014. VII. 7. Ismeretlen tettesek három közúti és vasúti hidat robbantottak fel Novobahmutivka, Zakitne és Szeleznevka településeken, a Donyeckbe vezető főútvonalakon, hogy hátráltassák az ukrán kormánycsapatok várható támadását a szakadárok ellen. Hubarjev, a megye önjelölt "kormányzója" egy július 6-ai nagygyűlésen hívei ezrei előtt "valódi partizánháborút" ígért az egy millió lakosú Donyeck egész területén. Kelet-Ukrajnában eddig hat hidat rongáltak meg robbantással. Donyeck Megyei Közigazgatási Hivatalát és a városból kivezető utakon felállított ellenőrző pontokat a lázadók ellenőrzik. Az ukrán hadsereg és a szakadárok összecsapásaiban több mint négyszázan veszítették életüket, és több ezren váltak földönfutóvá a harcok 2014. április eleji kezdete óta. (Forrás: MTI)
2014. VII. 6. Az ukrán reguláris hadsereg a Donyeck megyei Szlovjanszk mellett Kramatorszk és Mikolajivka felett is visszavette az ellenőrzést. Haditechnikát és szakadár fegyvereseket szállító konvoj érkezett a visszafoglalt településekről Donyeckbe. A kelet-ukrajnai hadműveletben részt vevő kormányerők nem intéznek nagyszabású tüzérségi és légi támadást lakott települések ellen, kizárólag a települések között haladó konvojokat lövi a tüzérség és a légierő - közölte az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács szóvivője. Elmondta még, hogy a felszabadított városokban a szakadárok tömegesen teszik le a fegyvert; "igen körültekintően" járnak el, mert vezetőik figyelik és agyonlövik a magukat megadókat. A reguláris erők kezén lévő luhanszki repülőtérnél a szemben álló felek aknavetőkkel lőtték egymást. Luhanszkba nyolc teherautóval és négy autóbusszal érkeztek szakadárok Szlovjanszkból. Avakjan, "a Luhanszki Népköztársaság egészségügy-minisztere" közölte, hogy az elmúlt nap során lőtt sebekkel legalább nyolcvan ember került kórházba, köztük ötvenhat helyi lakos és huszonnégy szakadár. Virradóra a kormányerők két, pilóta nélküli repülőgépet észleltek Mariupol térségében, az egyiket lelőtték. A hadsereg visszafoglalta a Szlovjanszkból Donyeckbe vezető úton fekvő Artemivszket és Druzskivkát - jelentette Porosenko elnöknek Heletej, védelmi miniszter. Szlovjanszk visszafoglalása a reguláris erők legjelentősebb katonai győzelme a három hónapja tartó harcokban, amelyek során több mint kétszáz ukrán katona, több száz polgári személy és szakadár vesztette életét. Donyeck központjában mintegy kétezer szakadár gyűlt össze, akik közölték: megvédik a várost a közelgő kormányerőkkel szemben. (Forrás: MTI)
Európai Tanács
2014. VII. 10. Az Európai Tanács (ET) keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának bürója megbízta a Kongresszus monitoring-bizottságát, hogy tárgyalja meg a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatainak ügyét, egyúttal levélben kérte fel Románia illetékes miniszterét, hogy fejtse ki a kormány álláspontját - közölte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A közlemény szerint az ET tanácsadó szerve azt követően döntött így, hogy sorra érkeztek Strasbourgba a székelyföldi önkormányzatoktól az SZNT felhívására elfogadott autonómiapárti határozatok. Az SZNT 2014 februárjában intézett felhívást a Székelyföld százötvenhárom önkormányzatához, hogy határozatban nyilvánítsák ki az autonómia iránti igényüket és azt, hogy egyetlen, különálló közigazgatási egységhez akarnak tartozni. (Forrás: MTI)
Európai Unió
2014. VII. 10. Németország nem írhatja elő azt, hogy a német nyelv minimális ismerete szükséges a bevándorlók családegyesítéshez való jogának gyakorlásához - mondta ki az Európai Unió bírósága egy török bevándorlókat érintő ügyben. A luxemburgi törvényszék egy török állampolgár beadványának adott helyt. Ítélet szerint a német hatóságok 2007-ben bevezetett intézkedése - amelyik Berlin szerint megelőzi a kényszerházasságokat és elősegíti az integrációt - ellentétes a közösségi joggal, hiszen összeegyeztethetetlen az 1970-ben Törökország és az Európai Gazdasági Közösség között kötött társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvével. A megállapodás tartalmaz egy záradékot, amelyik megtiltja új korlátozások életbe léptetését a letelepedés szabadságára vonatkozóan. (Forrás: MTI)
2014. VII. 10. Európai Uniós (EU) kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen. A mobilfizetéssel kapcsolatban arra szólították fel Magyarországot, hogy tartsa be a letelepedés szabadságára és a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó uniós szabályokat: az EU működéséről szóló szerződés 49. és 56. cikkét, valamint a 2006/123/EK irányelv 15. és 16. cikkét. A nemzeti mobilfizetési rendszerről szóló 2011-es magyar törvény értelmében a rendszer működtetésének kizárólagos joga az állami mobilfizetési zrt. hatáskörébe tartozik. A szolgáltatóknak az egyes közszolgáltatásokhoz - például a parkolási közszolgáltatáshoz - kapcsolódó mobil-fizetésközvetítési szolgáltatások biztosításakor ezt a platformot kell kötelezően igénybe venniük. Ez a kizárólagos jog az Európai Bizottság szerint szükségtelenül és jelentősen korlátozza a verseny előtt eddig teljes mértékben nyitott piacra való jutást. Ezáltal - olvasható az indoklásban - minden megfelelő indok nélkül megkárosítják a jelenlegi befektetőket, és elriasztják azokat, akik a jövőben e területen kívánnának befektetni. (Forrás: MTI)
2014. VII. 8. Rendet kell tenni az ukrán biztonsági erők soraiban; mindeddig nem valósult meg sem a felügyelet, sem a hatáskörök elhatárolása. Az Európai Unió (EU) most formálódó missziója a jogállamiság érvényesítésére hivatott, nem katonai jellegű ukrán biztonsági szervezetek megreformálásához ad majd tanácsokat és kíséri helyszíni figyelemmel a javasolt intézkedések végrehajtását. klódyt nemrég neveztek ki az EU Külügyi Szolgálatához tartozó válságkezelési és stratégiai tervezési igazgatóság vezetőjének. Az igazgató - korábban magyar külügyi tisztségviselő - mostani EU-beosztása előtt az újszerű biztonsági kihívásokkal foglalkozó főtitkárhelyettes volt a NATO-ban. Az EU-s missziónak - amelyiket az általa vezetett igazgatóság készít elő - az lesz a feladata, hogy ezeket az ukrán szerveket először is átvilágítsák, majd javaslatot tegyenek a feladat- és hatáskörök, alá- és fölérendeltségi viszonyok áttekinthető rendezésére, valamint az ilyen szervek fölötti hatékony demokratikus felügyeleti, ellenőrzési rendszer kialakítására. Tevékenysége a tervek szerint kiterjed majd az ukrán forradalmi események során "nem feltétlenül pozitív szerepet játszott" nemzeti gárdára is. A misszió előre kiküldött csapata - huszonhárom fő - körülbelül egy hét múlva települ Kijevbe. Szeptemberre ötvenhét főre fejlesztik fel a létszámot. A misszió vezetőjének a személyéről hamarosan döntenek. A missziót egyelőre két évre tervezik. Iklódy leszögezte: azokat a fegyveres csoportokat, amelyek nem állnak központi ellenőrzés alatt, "vagy be kell illeszteni a fegyveres szervezetek szabályozott rendszerébe, vagy fel kell számolni", ilyen csoportok nem garázdálkodhatnak szabadon. Megjegyezte: azt nem tudja, hogy az ukrán vezetés mennyire tartja lehetségesnek a kelet-ukrajnai szakadárok elleni műveletekkel párhuzamosan a többi "szabadcsapat" elleni határozott fellépést, de "ha ezt a helyzetet nagyon gyorsan nem oldják meg, akkor nincs rá esély, hogy az ukrán politikával szembeni bizalom helyreálljon". Brüsszelben arra a felismerésre jutottak, hogy ha sikerül időben felfigyelni a potenciális veszélyhelyzetekre olyan térségekben, ahol jelentős uniós érdekeltségek vannak, akkor az úgynevezett átfogó megközelítés jegyében - például kereskedelempolitikai, illetve jelentős összegeket megmozgató "fejlesztési támogatáspolitikai" eszközökkel - akár el is kerülhető a kiképző-tanácsadó missziók, illetve katonai műveletek szükségessége. (Forrás: MTI)
Egyiptom
2014. VII. 9. Az egyiptomi média azt hangsúlyozza, hogy Szíszi, egyiptomi elnök szorosan együttműködik a palesztin elnökkel a "megszálló hadsereg" támadásainak megszüntetése érdekében. Az Elnöki Hivatal szóvivője szerint Szíszi a tavasszal megszakadt palesztin-izraeli béketárgyalások azonnali újraélesztését szorgalmazza, annak érdekében, hogy létrejöhessen egy palesztin állam az 1967-es háború előtti határokkal, Kelet-Jeruzsálemmel mint fővárossal. Az egyiptomi Külügyminisztérium a már több tucat emberéletet követelő izraeli légicsapások felfüggesztését követelte. A válság ellenére Egyiptom továbbra sem nyitja meg a 2013 júliusa óta - majdnem folyamatosan - lezárva tartott gázai határátkelőt, eltorlaszolva ezzel az egyetlen utat a légicsapások elől menekülni akaró tömegek előtt. Az egyiptomi hadsereg szerint a sebesülteket átengedik a határon. Murszi, exelnök megbuktatása óta a Hamász fekete listára került, 2014 márciusában betiltották a szervezet tevékenységét Egyiptomban. A Hamász a Murszi mögött álló Muzulmán Testvériségből alakult ki az 1980-as évek végén, és a kairói hatalomváltásig szoros kapcsolatokat ápolt az egyiptomi kormánnyal. 2014. VII. 10. Kairó megnyitotta az Egyiptom és a Gázai övezet közötti rafahi határátkelőhelyet, hogy a Sínai-félszigeten található kórházakban fogadhassák a légicsapások palesztin sebesültjeit. (Forrás: MTI)
Közép-afrikai Köztársaság
2014. VII. 8. Muzulmán fegyveresek július 7-én este Bambariban megtámadtak egy katolikus székesegyházat, és legalább huszonkét embert megöltek. A Szent József-székesegyházban és környékén több ezer keresztény keresett menedéket a vallási hátterű erőszak elől. A Seleka lázadószervezethez tartozó fegyveresek kézigránátokat dobáltak az emberek közé. Az áldozatok között nők és gyerekek is vannak. A Seleka 2013-ban megdöntötte a keresztény Bozizé államfő hatalmát. Az egykori francia gyarmaton véres összetűzések törtek ki a Seleka fegyveresei és az ellenük fellázadt keresztények között, akik elűzték őket a fővárosból. Franciaország és az Afrikai Unió az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyásával akkor csapatokat küldött az országba a rend helyreállítására. (Forrás: MTI)
Irak
2014. VII. 10. Barzáni, a Kurd Autonóm Terület elnöke az előző héten arra kérte a helyi Parlamentet, hogy készítsen elő egy - Kurdisztán függetlenségének tárgyában döntő - népszavazást. Havrámi, külügyi megbízott szerint Máliki, iraki miniszterelnök csődöt mondott, és ennek eredményeképpen a kurdok már ezerötven kilométer hosszú határon osztoznak az ILIÁ-val, míg csupán tizenöt kilométeres szakaszon az iraki hadsereggel. (Forrás: MTI)
Izrael
2014. VII. 10. Izrael újabb légitámadásokat hajtott végre hajnalban a Gázai övezetben, az éjszakai támadásoknak huszonkét halálos áldozata van palesztin egészségügyi források szerint. Az első csapás az övezet déli részén lévő Hán-Júniszban egy kávézót ért, nyolc ember halálát okozta, legalább tizenöten megsebesültek. Egy órával később két lakóházat ért rakétatámadás a településen, ekkor nyolcan vesztették életüket. Az övezet középső részén található nuszeiráti menekülttáborba is rakéta csapódott be, egy ház lakója halt meg, többen megsebesültek. A Reuters értesülése szerint egy izraeli harci gép július 9-én este csapást mért egy gépkocsira Gáza város központjában, a legforgalmasabb bevásárlóutcában, és legalább egy ember - az autó vezetője - meghalt. Az autón nagy piros "TV" felirat volt, a sofőr egy helyi hírportálnak dolgozott. Lerner, az izraeli hadsereg szóvivője reggel arról számolt be, hogy a Hamász hétszázötven célpontjára mértek légicsapást a hadművelet kezdete óta. Virradóra a Hamász is lőtte Izraelt, hat rakéta a zsidó állam területén csapódott be, hetet sikerült elfognia a Vaskupola nevű izraeli rakétavédelmi rendszernek. A The Times of Israel szerint több mint százezer palesztinnak kell elhagynia otthonát a térségben hamarosan várható katonai akció előtt. Az izraeli haderők telefonon távozásra szólítják fel a fegyveresek felrobbantásra ítélt lakóházainak lakóit a légierő bevetése előtt. A palesztin áldozatok száma délután legkevesebb nyolcvannégy, de az izraeli légicsapások nyomán folyamatosan nő. Az izraeli oldalon a gázai rakétatámadások eddig nem okoztak halálos áldozatokat. (Forrás: MTI)
2014. VII. 9. Izrael légitámadásainak huszonhárom halálos áldozata volt július 8-án a Gázai övezetben, közöttük hat gyerek - közölték a palesztin mentők. Legalább százhuszonketten megsebesültek, közülük hétnek az állapota súlyos. A Hamász katonai szárnya közölte 8-án este, hogy fegyveresei Jeruzsálemet és Tel-Avivot négy-négy rakétával támadták. Az izraeli hadsereg szerint kedden százharminc rakétát indítottak el a Gázai övezetből izraeli területre. Ezek közül a Vaskupola huszonhármat védett ki, a többi nem okozott kárt emberéletben. Az előző hadműveletekben megszokott egyiptomi közvetítés egyelőre szünetel, Kairóban nem állnak a gázai vezérkar mellé, mert a Sínai-félszigeten a velük szövetséges iszlamisták az egyiptomi katonák ellen harcolnak. Jaalon, izraeli védelmi miniszter kijelentette, hogy a közeli napokban kiterjesztik a hadműveletet. Mint mondta, a Gázai övezet elleni légitámadásokban fegyvereket, a terror infrastruktúrájának építményeit, parancsnokságokat, a Hamász intézményeit, kormányzati épületeket és terroristák házait pusztították el. „Különböző rangú terroristákat ölünk meg, ez a tevékenység folytatódik és egyre erősödik” - mondta. A légierő tovább fokozta a gázai fegyveresek elleni offenzíváját, és megkezdték a szárazföldi hadművelet előkészítését. A hadsereg megerősítette, hogy valószínűleg egy Sztrela típusú (orosz) légvédelmi rakétát irányítottak egy izraeli repülőgépre. Palesztin források szerint a reggeli órákban az ország középső részére kilőtt, a Vaskupola által semlegesített rakéták a Ben Gurion nemzetközi repülőteret vették célba. Kölcsönös rakétatámadások második napja ez az izraeli biztonsági erők és a palesztinok között. Eddig legkevesebb huszonhét halálos áldozata és körülbelül száz sebesültje van az összecsapásoknak. Az izraeli kormány egyelőre nem indított szárazföldi hadműveletet, de a meglévő ezerötszáz mellett még negyven ezer tartalékos mozgósítását rendelte el. Az izraeli hadsereg szerint gázai fegyveresek három rakétát lőttek ki a dimonai nukleáris kísérleti központra. Egyet az izraeli elhárítórendszer elfogott, kettő lakatlan térségben csapódott be. (Forrás: MTI)
2014. VII. 8. Izrael ismét légitámadást hajtott végre a Gázai övezetben. A légitámadás körülbelül egy órán át tartott, a harci gépek több mint harminc célpontra mértek csapást, köztük lakóházakra is. Előzőleg, július 7-én palesztin fegyveresek már az ország középső részét is lőtték. Az izraeli hadsereg szóvivője szerint több mint nyolcvan rakétát indítottak el. Az izraeli hadsereg szárazföldi csapatok bevetésére is készül palesztin területeken, miután hajnalban légitámadást hajtott végre a Gázai övezet ellen. Jaalon, izraeli védelmi miniszter a vezérkari főnökökkel tartott megbeszélése után a sajtónak arról számolt be, hogy Jeruzsálem a Hamász elleni elhúzódó műveletre számít, amelyik néhány napon belül biztosan nem ér véget. Tel Avivot is támadták a Hamász rakétái. A hadsereg korábban már figyelmeztetett, hogy a Hamász palesztin szervezet rakétái nyolcvan kilométeres mélységben is behatolhatnak Izrael területére. Tel-Aviv mintegy hetven kilométerre fekszik a Gázai övezet határától. Eddig ez volt a legtávolabbi pont, ameddig eljutott egy palesztin rakéta a jelenlegi konfliktusban. (Forrás: MTI)
2014. VII. 7. A biztonsági helyzet jelenlegi gyors romlása nemcsak három izraeli fiatal brutális megölése miatt következett be, hanem azért is, mert a kormány abban az illúzióban él, hogy minden területen befagyaszthatja a helyzetet, hogy minden megoldható erővel, hogy a palesztinok mindent eltűrnek Ciszjordániában gazdasági helyzetük romlása ellenére, hogy a nemzetközi közösség nem fog szankciókat életbe léptetni és hogy az izraeli arabok nem fognak utcára vonulni. De mindez hosszú távon tarthatatlan - hangoztatja Diszkin, a belbiztonsági szolgálat volt főnöke, aki szerint a jelenlegi zavargások még sokkal súlyosabbakká válthatnak. A palesztin tömegek frusztráltak, nem látnak maguk előtt jövőképet, azt tapasztalják, hogy elveszik földjeiket, és Diszkin szerint egy szikra is elég lehet az elégedetlenség fellobbanásához, utcára vonulásukhoz. Diszkin hat éven át vezette a Sin Bét biztonsági szolgálatot, amelyik elsősorban információk gyűjtésével foglalkozik a palesztinok körében. A múlt héten, a három elrabolt és meggyilkolt tizenéves holttestének megtalálása után és temetésének idején Izrael-szerte bosszút követelő, hangosan kiabáló csoportok lepték el az utcákat, és az interneten is bosszút követelő feliratokkal fényképezkedtek fiatal civilek és katonák. Szavaikat számukra is váratlanul tett követte, a palesztin fiú megölése. A kamasz halála utcára vitte a megbékélést követelő csoportokat is: július 3-án este Tel-Avivban már ezrek követelték a nyugalmat. Rakéták tucatjaival támadták este Izraelt a Gázai övezetből; a Hamász radikális palesztin szervezet magára vállalta az akciót. Már nemcsak az ország déli, hanem a középső részét is lőtték; megszólaltak a légvédelmi sziránák Gederában, Rehovótban és Asdódban is. Az izraeli kabinet elhatározta ezerötszáz tartalékos mozgósítását. A hadsereg a légierő gázai rejtett rakétavetők elleni bevetésével próbálja megakadályozni a helyzet további romlását. A Vaskupola ellenrakétái tizenkét, lakott területekre irányzott rakétát semmisítettek meg a levegőben este. Már hét ellenrakétákat kilövő Vaskupola üteget helyeztek üzembe a sűrűn lakott területek védelmében, többek közt az ország közepén lévő Modiin határában. A Hamász Tel-Aviv lövetésével fenyeget. (Forrás: MTI)
2014. VII. 6. Az Izraelben élő arab kisebbség július 3-a óta folyó zavargásai nem szünetelnek, éjjel és a reggeli órákban összecsapások voltak a rendőrökkel a kelet-jeruzsálemi arab lakónegyedekben, reggel pedig palesztin fiatalok kövekkel dobáltak Jeruzsálem óvárosában A Hamász palesztin szervezet uralta övezetből több tucat rakétát lőttek ki a szomszédos dél-izraeli területekre július 5-én. Az izraeli erők hajnalban a levegőből Rafah és Hán Júnisz térségében, tíz gázai övezeti célponton rakétakilövőket és fegyverraktárakat támadtak A katonai rádió híradása szerint.Izraelben a Vaskupola védelmi rendszer ellenrakétái megsemmisítettek öt, Beér-Sevára, Askelónra és Ofekimre kilőtt gázai lövedéket. Az izraeli rendőrség elfogott hat zsidó szélsőségest, akiket egy palesztin tizenéves megölésével gyanúsítanak. A tizenhat éves fiút brutális kegyetlenséggel július 2-án hajnalban ölték meg, a nyomozás eddigi megállapításai szerint nacionalista indíttatásból. A palesztinok szerint a 2014. június 12-én elrabolt és megölt három izraeli fiatal megbosszulására ölték meg a kelet-jeruzsálemi tizenévest néhány órával eltemetésük után. Peresz, izraeli elnök a gyilkosság nyomán elszabadult indulatok megfékezésére július 5-én este megbeszélést folytatott az izraeli arab közösségek vezetőivel. Az izraeli rendőrség elfogott egy észak-izraeli arab faluból származó arab taxisofőrt, akit egy állásinterjúra utazó lány 2014. május eleji brutális meggyilkolásával vádolnak. (Forrás: MTI)
Szíria
2014. VII. 10. Az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szunnita szervezet és a szíriai kurdok már egy éve harcban állak egymással, és általában a kurdok voltak a támadások kezdeményezői. Az erőegyensúly azonban az elmúlt hónapban megváltozott; a szunnita erők nagy mennyiségű fegyvert zsákmányoltak Irakban, amit most Szíriába dobtak át, számos kurd falut elfoglaltak, több tucatnyi kurd harcost megöltek ezen a héten. Az összecsapások azután törtek ki nagyobb hevességgel, hogy az ILIÁ fegyveresei a Szíriai és Irak közötti térségben foglaltak el nagy területeket, amelyiken meghirdették iszlám kalifátusukat. Az iraki hadseregtől nagy mennyiségben szereztek fegyvereket, közte amerikai gyártmányú páncélozott személyszállító harcjárműveket (Humvee), és tüzérséget. Háli, kurd tisztviselő azt mondta, hogy az ILIÁ fegyveresei arra törekszenek, hogy a török határ mentén fekvő területeket vonják ellenőrzésük alá, kapcsolatot építsenek ki a kelet-szíriai állásaikkal. A harcok a Kobani (más néven Ájn Arab) régióra összpontosulnak. Szíria északi része 2012 közepe, Aszad elnök csapatainak visszavonulása óta a kurdok fennhatósága alatt áll. A népcsoport a közel-keleti ország lakosságának tíz százalékát teszi ki, többségében az északkeleti Haszaka tartományban. (Forrás: MTI)
Kína
2014. VII. 10. Kína három éven át összesen 89,3 milliárd jüant (mintegy háromezer kétszázhetvenkét milliárd forint) költött fejlődő államok segélyezésére, politikai feltételek nélkül - áll a pekingi kormány Fehér Könyvében. 2010 és 2012 között százhuszonegy állam - köztük nem részletezett tizenkét európai ország - részesült valamilyen formájú anyagi támogatásban, ami tartalmazhat pénzsegélyt, kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású hitelt. A segély aránya 36, 2 százalék, a kamatmentes hiteleké 8,1 százalék volt, míg a kedvezményes kamatozású hiteleknek 55,7 százalékos a részesedése. Kína kedvezményezett országai között ötvenegy volt afrikai, harminc ázsiai és tizenkilenc latin-amerikai, illetve karibi. Kilenc az óceániai területeken van. Több regionális szervezet, köztük az Afrikai Unió is kapott pénzt. Az elmúlt évtizedekben többször érte az a vád Pekinget, hogy saját gazdasági érdekeit szem előtt tartva, tekintet nélkül az adott ország politikai berendezkedésére, tekintélyelvű rendszereket is támogatott, illetve támogat. (Forrás: MTI)
Egyesült Államok
2014. VII. 10. Az amerikai elnök felszólította július 9-én a közép-amerikai országok lakosságát, hogy ne küldjék gyerekeiket az Egyesült Államokba, mert kevéssé valószínű, hogy ott maradhatnak. 2013. októbere óta ötvenhétezer közép-amerikai gyerek érkezett illegálisan az Egyesült Államokba Mexikón keresztül. (Forrás: MTI)
Nicaragua
2014. VII. 8. A Panama-csatorna riválisa negyven milliárd dollárból készülhet el. A nicaraguai kormány és a hongkongi székhelyű HKND-csoport július 7-én tette közzé a terv részleteit. A csatorna kétszázhetvennyolc kilométer hosszú, kétszázharminc - ötszázhúsz méter széles és 27,6 méter mély lenne. Nicaragua csendes-óceáni partján, a Brito folyó torkolatánál kezdődne, innen dél felé vezetve átszelné Rivas városát, majd a Nicaragua-tavon át - ez utóbbi szakasz önmagában százöt kilométer - a Tule és a Punta Gordas folyó mentén folytatódna, a Bluefields-öbölnél érve el a Karib-tengert. A terv jogi szakértő ellenzői rámutattak: a csatornáról szóló megállapodás sértheti az ország szuverenitását. Környezetvédők szerint a folyók szabályozása, az ökoszisztémák kettéhasítása és a földmunkák komoly környezeti károkat okozhatnak. Aggódnak Közép-Amerika legnagyobb tava, a fontos édesvízforrásként szolgáló Nicaragua-tó sorsa miatt is. Mások a projekt gazdasági életképességét vonják kétségbe, felhívják a figyelmet a szegény közösségekre gyakorol esetleges negatív hatásaira. A terv részét képezi két mélyvízi kikötő építése, egy szabad-kereskedelmi zóna kialakítása, turisztikai fejlesztések San Lorenzo városában, valamint egy repülőtér létrehozása Rivasban. A környezeti és társadalmi hatástanulmányok elkészítésének még idén le kell zárulnia, ahhoz, hogy a munkálatok decemberben elkezdődhessenek. A beruházás 2019-ben fejeződhet be, a megnyitás pedig 2020-ban várható. (Forrás: MTI)
.
