.
Bulgária
2014. VII. 7. Bulgária támogatja az Oroszországból Ukrajna elkerülésével Európába földgázt szállító Déli Áramlat vezeték megépítését - jelentette be a bolgár külügyminiszter azután, hogy Szófiában fogadta az orosz diplomácia vezetőjét. Vigenin rámutatott arra, hogy a Déli Áramlat gázvezeték létrehozása nem csak Bulgáriának fontos, de egész Délkelet-Európának is. 2014. június elején az Európai Bizottság (EB) felszólította Bulgáriát, hogy halassza el a Déli Áramlat gázvezeték területén átmenő szakasza kivitelezésének megkezdését, mivel az nem felel meg az érvényes Európai Uniós (EU) szabályozásnak. Az EB véleménye szerint az orosz gázt Ukrajna megkerülésével a Fekete-tenger alatt Bulgárián, Szerbián keresztül Magyarországra is eljuttató vezeték terve sérti az EU-s szabályokat. Az úgynevezett harmadik energiacsomag tiltja, hogy gázszolgáltatók egyben gázvezeték tulajdonosok is legyenek. Az EB ezért felfüggesztette a projekt elfogadási eljárását. Bolgár illetékesek azóta többször jelezték, hogy készek tárgyalni a kérdésben az EB-al, és hogy továbbra is kitartanak a vezeték építése mellett. A Déli Áramlat építése 2012 végén kezdődött. A vezeték Bulgária fekete-tengeri partjától Szerbián, Magyarországon és Szlovákián keresztül vezet Ausztriáig. A tenger alatt négy, egymás mellett futó ág lesz. A Déli Áramlat több mint kilencszázharminc kilométer hosszan a Fekete-tenger alatt, majd a szárazföldön körülbelül ezernégyszázötven kilométer hosszan halad. A projekt a tervek szerint 2018-ra éri el teljes kapacitását, évi hatvanhárom milliárd köbmétert. (Forrás: MTI)
Franciaország
2014. VII. 9. A francia kormány is megpróbálja felvenni a harcot a dzsihádra jelentkező önkéntesek egyre nagyobb méretet öltő jelenségével szemben. A hatóságok attól tartanak, hogy ezek a fiatalok Szíriából hazatérve Franciaországban terveznek merényleteket. Trévidic, terrorelhárítással foglalkozó francia vizsgálóbíró hívta fel a figyelmet arra 2014 februárjában, hogy felgyorsult a szíriai dzsihádra jelentkező franciaországi fiatalok bevonása az iszlamista harcokba az onnan hazatérő toborzók tevékenységével. A rendőrség egy ingyenes telefonszámot is létrehozott, amelyiken a dzsihádra indulók hozzátartozói értesíthetik a hatóságokat. A francia hatóságok becslése szerint mintegy nyolcszáz francia állampolgár fordult meg vagy vesz részt jelenleg is a szíriai konfliktusban. Franciaországból nagyon könnyen el lehet jutni a törökországi-szíriai határvidékre gépkocsival vagy busszal, onnan pedig helyi erők segítésével át lehet menni Szíriába, kikerülve a repülőtéri hatóságok ellenőrzéseit és így a terrorelhárítás figyelmét. (Forrás: MTI)
Horvátország
2014. VII. 10. Fertőző "egérláz" terjed Horvátországban. Rágcsálók, főleg mezei egerek terjesztik. Az emberre is átterjedő, vesekárosodást okozó fertőző betegség - horvát nevén "egérláz" - egérürülék érintésével, porral és más permet belélegzésével terjedhet. Emberről emberre nem átvihető. Idén a legtöbb beteget júniusban regisztrálták, összesen tizenhetet. A betegeknél előbb láz jelentkezik, náthához hasonló tünetekkel, erős fejfájással, has- és hátfájdalommal, valamint hányingerrel. A fertőzésveszélynek főleg a szabadban tartózkodók, hegymászók, kirándulók, erdei munkások és földművesek vannak kitéve. Horvátországban különösen a Plitvicei-tavak körüli erdőkben vannak mezei egerekkel teli járványövezetek. Legutóbb 1995-ben volt nagyobb járvány, akkor százhúsz ezer beteget regisztráltak; 2012-ben is kiemelkedően sok volt a fertőzöttek száma. (Forrás: MTI)
Nagy-Britannia
2014. VII. 6. A The Sunday Telegraph szerint London korlátokat akar állítani a bevándorlás elé olyan Európai Uniós (EU) országok esetében, amelyeknek hazai összterméke (GDP) "eltér" Nagy-Britanniáétól. "Továbbra is fogadnánk például románokat, de megszabnánk egy felső számszerű határt arra, hogy hányan jöhetnek" - idéz egy név nélkül nyilatkozó kormánytisztviselőt a brit lap, amelyik szerint a Konzervatív Párt "legfelső szintjein is" támogatott elképzelésekből egy "kétkörös Európa" modellje rajzolódik ki. A külső körbe Nagy-Britannia mellett Dánia és Svédország tartozna; ezek az országok hivatalosan deklarálnák, hogy soha nem csatlakoznak a "belső körbe" tartozó, mind szorosabb integrációra törekvő euróövezethez, ehelyett az EU-val folytatott kereskedelemre összpontosítanának, de a jelenleginél sokkal lazább társulási formában. Cameron miniszterelnök már korábban bejelentette, hogy a brit-EU viszonyrendszer alapvető újratárgyalására törekszik az Európai Bizottsággal, és 2017-ig népszavazást tervez kiírni a brit EU-tagság jövőjéről. (Forrás: MTI)
Oroszország
2014. VII. 10. Hat orosz régióban vezettek be rendkívüli helyzetet az ukrajnaiak menekültáradata miatt, a Rosztovi Területen már humanitárius katasztrófáról beszélnek - jelentette be az orosz Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának helyettes vezetője a Parlament Felsőházában. Artamonov elmondta, hogy a rendkívüli helyzetet az Ukrajnával határos dél-oroszországi Rosztovi Területen kívül a Vvlgográdi, valamint Asztraháni Területen, a dél-oroszországi Sztavropoli Határterületen, a vele határos Kalmük Köztársaságban, valamint a márciusban Oroszországhoz csatolt Krím félszigeti Szevasztopol városban vezették be. A nyugat-oroszországi Belgorodi és a délkeleti Voronyezsi Területen emelt fokozatú készültségben vannak a minisztérium alá tartozó egységek. Közölte, hogy Oroszország területén körülbelül négyszáznyolcvanezer ukrán állampolgár tartózkodik. 2014. január elseje óta két és fél millió ukrajnai érkezett Oroszországba, de két millióan visszatértek. A menekültáradat alapvetően a délkelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck megyékkel határos Rosztovi Területet érinti. Golubjev, a Rosztovi Terület kormányzója kijelentette, hogy az Ukrajnával hatszázhatvan kilométer hosszú határral érintkező dél-oroszországi területre a hét elején naponta két és fél - három és fél ezer ember kelt át a határon Ukrajnából. Nem lehet megjósolni, hogy mennyien jönnek még, mert a Luhanszk és Donyeck megyei lakosok nem hisznek az ukrán vezetésnek. A folyamatot aggasztónak tartotta. jelenleg legalább hetvenötezer ukrajnai menekült tartózkodik a régióban. Huszonötezren a különböző ideiglenes szálláshelyeken, a többiek rokonoknál és befogadó családoknál húzták meg magukat. Mintegy huszonötmillió rubelnyi adomány gyűlt össze a kormányzóságnál, a Vöröskereszt alapjában kétmillió rubelt, az orosz szövetségi kormány kétszáznegyven millió rubelt különített el az ideiglenes szállások és az orvosi ellátás megszervezésére. Úgy látják, hogy legalább háromszáznegyven millió rubelre van szükség ahhoz, hogy mintegy harmincezer menekültet el tudjanak látni. Nehezményezte, hogy a világ nem hajlandó tudomást venni az ukrán menekültproblémáról. Eddig tizenkétezer ember fordult hozzájuk azzal, hogy egyszerűsített eljárásban kívánják megszerezni az orosz állampolgárságot. Az Ukrajnából érkezettekre vonatkozóan felfüggesztették a kilencven napos tartózkodási szabályt, addig tartózkodhatnak Oroszországban, amíg akarnak. (Forrás: MTI)
2014. VII. 8. A Gazprom orosz gázipari vállalat közölte, hogy egyik leánycége, a Centrgaz nyerte el a Déli Áramlat gázvezeték szerbiai szakaszának megépítésére kiírt tendert. A Gazpromnak emellett ötvenegy százalékos tulajdonrésze van a South Stream Serbia vállalatban is. Szerbia hitelt kap Oroszországtól, hogy fedezni tudja az építés költségeit. Vucic, szerb miniszterelnök és Putyin, orosz elnök abban is megállapodott, hogy ennek kamata 4,25 százalék lesz, és ezt Szerbiának a földgáz-tranzit után számított osztalékból kell megtérítenie. Belgrád tizenkét millió euro-val, Moszkva 2,1 milliárd euro-val járul hozzá a projekthez. A gázvezeték a tervek szerint 2018-ra éri el teljes kapacitását, évi hatvanhárom milliárd köbmétert. A befektetés összértéke több mint tizenhat milliárd euro. A mostani megállapodás értelmében négyszázhuszonegy kilométeres szerbiai szakaszt várhatóan az év végéig kezdik el építeni. (Forrás: MTI)
2014. VII. 7. Csubarovot, a krími tatárok vezetőjét, a Medzslisz elnökét szélsőséges tevékenységgel vádolják a krími hatóságok, és nem engedték vissza július 5-én a félszigetre. Határozat szerint 2019. július 4-éig nem léphet be a Krím területére. A Medzslisz 2014. június 12-én arra szólított fel, a tatárok ne vegyenek részt a krími parlamenti és a helyi önkormányzati választásokon. (Forrás: MTI)
Románia
2014. VII. 9. Szükségesnek és korrektnek nevezte a román kormány elutasító álláspontját a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés ügyében Diaconescu, volt külügyminiszter, a Basescu államfő védnökségével alakult Népi Mozgalom Alapítvány elnöke, a Népi Mozgalom Párt államfőjelöltje, a szociáldemokrata kormányt más kérdésekben élesen bíráló ellenzéki politikus. (Forrás: MTI)
2014. VII. 8. Románia határozottabb fellépését kérte a szerbiai vlah közösség képviselője Bukarestben. Alexandrovici, román ortodox pap, a Timok völgyi román közösség szellemi vezetője konferencián elmondta, hogy az általa háromszázötvenezer fősre becsült közösség az asszimiláció szélére került. Hozzátette: olyan falvak vannak a Timok völgyében, ahol a szerbül nem beszélő nagyszülők, dédnagyszülők nem tudnak szót váltani a románul már nem beszélő unokáikkal. "Kétszáz éve nincs iskola, templomi szertartás a nyelvünkön. Csoda, hogy még beszélünk románul. De ha Románia, anyaországunk nem támogat, nem tudunk románnak megmaradni" - jelentette ki. Arra panaszkodott, hogy az őshonos timoki román közösség által alapított templomokat, kolostorokat a szerb ortodox egyház foglalja el, és a szerb állam megakadályozza, hogy a román közösség saját templomokat építsen. Popescu a Román Nemzetstratégiai Központ (CRSS) - alapítványi hátterű román intézmény - igazgatója a román államot bírálta, amelyik nem tekinti stratégiai fontosságúnak a határon túli román közösségeket. Diaconu, szociáldemokrata képviselő, a román Parlament határon túli románokkal foglalkozó bizottságának alelnöke kijelentette: Romániának morális kötelességei vannak az olyan román közösségekkel szemben, "amelyek nem választották az ország elhagyását, hanem az igazságtalan történelmi konjunktúra következtében élnek szülőfalvaikban, szülőhazájukon kívül". (Forrás: MTI)
2014. VII. 8. Román lap szerint Ponta Victor nem szorul rá az RMDSZ parlamenti támogatására. Az Adevarul számításai szerint a képviselőházban az RMDSZ szavazatai "nem számítanak": a tizennyolc fős magyar frakció nélkül is a koalíció többi pártjának tizenkét fős többsége van, amit tovább növelnek a kisebbségi frakció (tizenhét fő), és a Diaconescu Néppárt-PPDD (tizenkilenc fő) voksai. Ehhez adódna hozzá a Tariceanu vezette PLR tizenhat szavazata. A Szenátusban viszont a kormánykoalíciónak alig egyfős többsége marad a nyolctagú RMDSZ-frakció ellenzékbe vonulása esetén. Mivel a kisebbségeknek nincs képviseletük a Felsőházban, és PPDD-nek már nem maradt önálló frakciója, mert szenátorai már korábban átültek a kormányoldalra, a szociáldemokrata miniszterelnök csak az új liberális pártra számíthat. A szenátusi kormánytöbbséget tehát döntő módon befolyásolhatja, hogy hány szabadelvű szenátor ül át a Tariceanu körül szerveződő pártba - állítja az Adevarul, amelynek számításai szerint két-négy honatyáról lehet szó. (Forrás: MTI)
2014. VII. 7. Ponta Victor, román miniszterelnök bízik abban, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem lép ki a kormányból. Elismerte, nem kell attól tartania, hogy az RMDSZ esetleges távozása a kormány bukásához vezetne, mert a kormányoldalnak a magyar törvényhozók nélkül is többsége van a bukaresti Parlamentben, ugyanakkor leszögezte: nem kívánja az RMDSZ távozását. Mint mondta, továbbra is hisz abban, hogy a magyar közösség képviseletét közel kell tartani a döntéshozatalhoz, mert kizárásuk szerinte csak a közösségen belüli radikálisokat és szélsőségeseket erősítené. Azt mondta: kész bármilyen megoldásra, hogy folytassa az RMDSZ-szel való "korrekt együttműködést". Ugyanakkor rámutatott: míg egy koalícióban bármi alku tárgya lehet, amikor a román állam politikájáról van szó, nincs helye alkudozásnak. Ezzel Corlatean külügyminiszter érvelését vette át. (Forrás: MTI)
Szerbia
2014. VII. 9. Orosz segítséggel szeretnék korszerűsíteni a szerb hadsereget - jelentette ki Gasic, szerb védelmi miniszter. Kifejtette, hogy az utóbbi tizenkét évben mulasztások történtek, az ország védelmébe egyáltalán nem fektettek pénzt, pedig a hadiipar Szerbia húzóágazata lehetne. A szerb és az orosz védelmi miniszter 2013 novemberében írt alá együttműködési megállapodást. Akkor a szerb tisztek orosz képzéséről, a közös légvédelmi gyakorlatokról, a vezérkar jobb együttműködéséről, illetve a légi és a szárazföldi egységek együttműködéséről tárgyaltak. (Forrás: MTI)
Szlovákia
2014. VII. 8. Az Eustream, szlovák gázszállító vállalat tájékoztatása szerint ügyfelei 2019-ig lefoglalták az általa üzemeltetett Vojany-Uzshorod gázvezetéket, hogy évente tíz milliárd köbméter földgázt szállítsanak az Európai Unióból (EU) Ukrajnába .Ez az ukrajnai gázkereslet húsz százalékát tudná kielégíteni. Szlovákia és Ukrajna 2014. áprilisában állapodott meg, hogy az akkor használaton kívüli vezetéken keresztül Ukrajna gázt kaphat az EU-tól. Az Ukrajnával vitában álló Oroszország júniusban megszakította az Ukrajnába irányított szállításait, mert az ukrán fél nem fizetett a gázért. Ukrajna korábban arra szerette volna rábeszélni Szlovákiát, hogy évi harminc milliárd köbméternyi gáz szállítását tegye lehetővé nagyobb kapacitású gázvezetékek felszabadításával. A szlovák kormány azonban erre nem volt hajlandó az orosz Gazprom vállalattal kötött szállítási szerződései miatt. (Forrás: MTI)
.
