.
Krím
2014. III. 19. Tüntetők nyomultak be az Ukrán Haditengerészet Vezérkarának területére Szevasztopolban. A behatolók az ukrán flottavezérkar területén felvonták az orosz nemzeti zászlót, valamint az Orosz Haditengerészet andráskeresztes lobogóját. Az ukrán katonák elbarikádozták magukat. Bojko alezredes, a perevalnyei ukrán egység parancsnokhelyettese az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva közölte, hogy mivel nem hirdettek ki hadiállapotot, a legénység továbbra sem használhat lőfegyvert, mert az békeidőben szabályzatellenes. Ráadásul az oroszok egyetlen lövést is felhasználnának annak igazolására, hogy jogos a katonai jelenlétük a félszigeten. Bilincsben vezették el Hajduk ellentengernagyot, az Ukrán Haditengerészet parancsnokát az Ukrán Haditengerészet Vezérkarának szevasztopoli bázisáról, amelyet reggel orosz katonák és fegyvertelen férfiak egy csoportja megostromolt és hatalmába kerített. Az Interfax-Ukraina jelentése szerint az ostrom után egy órával ukrán katonák fegyvertelenül és polgári ruhában kezdtek távozni a Vezérkar területéről. A Kriminform hírügynökség szerint Hajdukot átmenetileg őrizetbe vették a szevasztopoli ügyészségi szervek; állításuk szerint Hajduk "továbbította az ukrán katonai egységeknek azt a Kijevből érkezett parancsot, hogy használjanak fegyvert békés állampolgárokkal - a krími önvédelmi erők tagjaival - szemben". Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint a szevasztopoli bázisra érkezett Vitko, az orosz Fekete-tengeri Flotta parancsnoka, hogy tárgyalásokat folytasson az ukrán féllel a megadásról. A krími ukrán támaszpontokon reggel felolvasták a kijevi kormány utasítását, hogy a katonák önvédelemből akár fegyvert is használhatnak. Akszjonov, krími miniszterelnök kijelentette, hogy a két ukrán kormánytag nem léphet be a félszigetre. "Nemkívánatosak a Krímben. Senki sem fogja beengedni őket a félszigetre, vissza fogják küldeni őket" - mondta. (Forrás: MTI)
2014. III. 17. Oroszország tizenötmilliárd rubeles segélyt nyújt a Krímnek - jelentette be március 17-én Akszjonov, a terület kormányfője. A krími Parlament törvényt fogadott el a Csornomornaftohaz és az Ukrtranszgaz energiaipari cég államosításáról. Az elszakadás mellett döntöttek Krím lakói. A szavazók több mint kilencvenhat százaléka támogatta, hogy az Ukrajnához tartozó terület csatlakozzon Oroszországhoz - mutatják a a Szevasztopolban leadott szavazatok nélküli végleges adatok. Egymillió-kétszázharmincháromezer-két ember mondott igent. A népszavazás eredményét eddig csak Oroszország ismerte el. A krími Szevasztopol külön jogalanyként csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz - döntött rendkívüli ülésén, egyhangúlag meghozott döntésében, a Városi Tanács. A testület megerősítette a népszavazás végleges eredményét, amelyik szerint az eddig is külön jogállású város leszavazott lakosainak 95,6 százaléka támogatta a csatlakozást Oroszországhoz. Függetlenségi nyilatkozatot fogadott el rendkívüli ülésén a krími Parlament, az indítványt a képviselők nyolcvanöt százaléka támogatta - közölte a törvényhozás sajtószolgálata. A dokumentumban kiemelték: a Parlament az immár független Krími Köztársaság képviseletében azzal a javaslattal fordult az Oroszországi Föderációhoz, hogy új jogalanyként, köztársasági státussal vegyék fel a föderációba. Az erről szóló határozatban a Krími Köztársaságot szuverén államnak nyilvánítják, amelyikben különleges státusa van Szevasztopol városnak. A Krími Köztársaság egyben felhívással fordult az ENSZ-hez, valamint a világ minden országához, hogy a területet a Krímben élő népek független köztársaságaként ismerjék el. További határozatban rendelkeztek arról, hogy az új köztársaság területén megszűnik az ukrán állami szervek tevékenysége, joghatósága, vagyonuk és pénzeszközeik átkerülnek a Krími Köztársaság hasonló szerveihez. Érvényüket vesztik továbbá az ukrán parlament 2014. február 21-ét követően elfogadott döntései is. Akszjonov, a terület kormányfője krími törvényhozók küldöttségének élén szimferopoli értesülések szerint az orosz fővárosba utazott a további teendők megvitatása végett. A krími szakadár hatalom bejelentette, hogy feloszlatja az Ukrán Hadsereg összes krími katonai alakulatát. (Forrás: MTI)
Ukrajna
2014. III. 20. Az ukrán nép soha, semmilyen körülmények között nem hagy fel a Krím megszállóktól való felszabadításáért folyó harccal - áll az ukrán parlament által elfogadott nyilatkozatban. Az ukrán parlament nyilatkozatot fogadott el a krími tatárok jogainak védelméről is. A dokumentum szerint Ukrajna szavatolja "az őslakos krími tatár nép és más ukrajnai nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási sajátosságainak megőrzését és fejlődését". A nyilatkozat szerint Ukrajna elismeri a Kurultájt a krími tatár nép legfőbb képviseleti szervének, a Medzsliszt pedig a Kurultáj végrehajtó szervének. A Verhovna Rada felhatalmazta az ukrán kormányt arra, hogy indítsa el Ukrajna csatlakozásának folyamatát az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozathoz, és a Medzslisszel együttműködve haladéktalanul készítse elő azokat a törvényeket és jogszabályokat, amelyek Ukrajna őslakos népeként határozzák meg a krími tatár népet. (Forrás: MTI)
2014. III. 19. Nem engedték be a Krím félszigetre Jarema, ukrán első miniszterelnök-helyettest és Tenyuh ideiglenes védelmi minisztert- közölte Denyiszova, kijevi szociálpolitikai miniszter. A Szabadság párt parlamenti képviselői - Mirosnyicsenkóval az élükön három képviselő - felkereste irodájában Pantelejmonov igazgatót, az ukrán állami rádió- és televíziótársaság vezetőjét és ököllel kényszerítették arra, hogy írja alá lemondását. Ordítozva kérték számon rajta a kijevi hatalomellenes tüntetésekről a Egyes tévécsatornán közzétett, szerintük elferdített beszámolókat. A tévé vezetőjét arra kényszerítették, hogy írja alá felmondását. Közben többször meg is ütötték. A történtekről videó-felvételt készítettek és közzétették az interneten. Kijev úgy döntött, hogy nem látja el a továbbiakban a Független Államok Közössége soros elnöki tisztét. Ukrajna egyike volt a FÁK alapítóinak 1991-ben. Ukrajna úgy döntött, hogy vízumkötelezettséget ír elő a beutazó oroszok számára. Parubij, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára közölte: Ukrajna azt kéri az ENSZ-től, hogy nyilvánítsa demilitarizált övezetté a Krím területét, és hozzon intézkedéseket, hogy az orosz erők elhagyják a félszigetet ,"valamint elő kell készíteni a lehetőségét az ukrán egységeknek az elfoglalt területről történő kivonására". A Krím félszigetre utazott Tenyuh, ukrán védelmi miniszter és Jarema, miniszterelnök-helyettes. Feladatuk: segítsék elkerülni, hogy a konfliktus katonai jelleget öltsön. Tenyuh korábban kijelentette, hogy az ukrán katonákat nem vonják ki a Krímből, függetlenül attól, hogy az autonóm köztársaságot - függetlenségének deklarálása után - március 18-án felvették az Oroszországi Föderációba. (Forrás: MTI)
2014. III. 18. Ukrajna be fogja nyújtani igényét az Oroszországi Föderációhoz a volt Szovjet Állami Takarékbank Ukrajnát illető betéteire vonatkozóan, nyolcvan milliárd dollár összegre - közölte Petrenko, ukrán igazságügyi miniszter. Kárpátalja autonómiájáról és a magyar autonóm körzet létrehozásáról 1991-ben tartott népszavazás teljesen törvényes volt Tóth, a jogtudományok kandidátusa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke, Kijevben élő kisebbségjogi szakértő szerint. Az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lapnak elmondta: 1991-ben Kárpátalja különleges önkormányzatiságáról és a Beregszász központú Magyar Autonóm Körzet létrehozásáról tartottak népszavazást, és a szavazópolgárok döntő többsége mindkét esetben igennel voksolt. A kárpátaljai népszavazások az akkor érvényes törvényekkel tökéletes összhangban voltak, amit eddig még senki nem vont kétségbe. Az 1991-es népakarat-kinyilvánítások nem az államtól való függetlenségről, elcsatolásról szóltak, hanem arra mondtak igent, hogy Kárpátaljának, azon belül a magyar többségű területeknek olyan státuszt kell biztosítani, ami megfelel az ott élő embereknek, a régió történelmének, kulturális, lakossági és egyéb sajátosságainak. A krími referendumot a szakértő szerint úgy tartották meg, hogy egyrészt az ukrán alkotmány tiltja az ország területi egységéről szóló népszavazást, másrészt hiányzik a helyi népszavazásról szóló törvény. Egy törvény nemléte alapvetően az állam és a törvényhozás mulasztása, nem pedig az emberek felelőssége, ráadásul az alkotmány szavatolja a polgárok referendumhoz való jogát, és azt senki sem vonta vissza, továbbra is létezik. Egy ukrán katona életét vesztette, egy másik megsebesült, amikor az orosz "megszállók" ostrom alá vették az ukrán fegyveres erők topográfiai és navigációs központját a Krím félsziget székhelyén, Szimferopolban - közölte Szeleznyov, az ukrán Védelmi Minisztérium részéről. A politikaiból a katonai fázisba lépett a Krím félsziget hovatartozása körül kialakult orosz-ukrán konfliktus - jelentette ki Jacenyuk, ukrán kormányfő. Turcsinov bejelentette, hogy a Krímben szolgáló, esküjükhöz hű ukrán katonák megkapják a harci cselekményekben résztvevők státusát, ami számukra magasabb jövedelmet, családjuknak pedig különböző kedvezményeket biztosít. (Forrás: MTI)
2014. III. 17. "Az orosz Külügyminisztérium nyilatkozata ultimátumnak tűnik. Az abban lefektetett álláspont teljességgel elfogadhatatlan az ukrán fél számára" - közölte az Ukrán Külügyminisztérium. A krími tatárok képviseletét ellátó testület, a Medzslisz azt kérte a kijevi vezetéstől: nyilvánítsa hivatalosan a félsziget őslakosainak a tatárokat, hogy ezen az alapon kiállhassanak az ukrán állam egységéért. Tenyuh, ideiglenes védelmi miniszter Kijevben azt közölte, hogy a krimi ukrán katonai egységek a helyükön maradnak. Részleges katonai mozgósításról fogadott el törvényt az ukrán parlament, megerősítve Turcsinov, ideiglenes államfő erre vonatkozó elnöki rendeletét. Parubij, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára szerint húszezer tartalékost a Nemzeti Gárda soraiba hívnak be, további húszezret a fegyveres erők más alakulataihoz. A mozgósítást a jogszabály életbe lépése után negyvenöt napon belül végrehajtják. (Forrás: MTI)
2014. III. 16. Népszavazást tartanak a Krímben a dél-ukrajnai félsziget hovatartozásáról. A Krím területén közel egy millió ötszázharmincöt ezer szavazásra jogosultat regisztráltak, a háromszáznegyven ezer lakosú Szevasztopolt nem számítva. A félsziget kétmillió lakosának hatvan százaléka vallja orosznak magát. A választók legalább ötven százalékos részvétele kell ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen. Az autonóm területen élők közül az ukránok és a krími tartárok ellenzik a félsziget Oroszországhoz való csatlakozását. A szavazás tisztaságát gyakorlatilag senki sem ellenőrzi. A nemzetközi szervezetek nem küldtek megfigyelőket, és magától értetődően az ukrán Központi Választási Bizottság sem képviselteti magát. A krími tatárok vezetői, szervezetei egyértelműen kinyilvánították, hogy ellenzik a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozását. Azokon a területeken, ahol a tatárok tömbben élnek, a körzetekben csak egy-egy ember jelenik meg az urnáknál. Az ukrán haditengerészet krími egységei kijelentették, hogy nem szavaznak a referendumon. A BBC tudósítója a dél-ukrajnai terület fővárosából, Szimferopolból arról számolt be, hogy nem találkozott olyan emberrel, aki ne a félsziget Oroszországhoz csatolására voksolt volna. A Krímben több mint ezerkétszáz szavazóhelyiséget nyitottak meg. A Krím és két millió lakója Ukrajnából kapja az általa felhasznált víz nyolcvanöt százalékát és az áram nyolcvankét százalékát. Ami a gázellátást illeti, a félsziget lényegében önellátó. 2013-ban több mint kétmillió turista érkezett a félszigetre. A Krím eddig átszámítva évi kétszázöt millió eurót kapott az ukrán központi költségvetésből. A félsziget a teljes ukrán hazai össztermék három százalékát adja. Tüntetők megostromolták és hatalmukba kerítették a donyecki Ügyészség épületét, követelve a letartóztatott Hubarjov, önjelölt megyei kormányzó elengedését. Hubarjovot tíz nappal ezelőtt tartóztatták le, miután irányítása alatt több száz tüntető megszállta a megyei állami közigazgatás épületét, és népszavazás kiírását követelte a többségében orosz ajkú kelet-ukrajnai Donyeck megye jogállásáról. Hubarjovot Ukrajna területi épsége és sérthetetlensége elleni támadással, az alkotmányos rend és államhatalom megdöntésére irányuló kísérlettel, illetve középületek elfoglalásával vádolják. A tüntetők egy határozatot is megfogalmaztak, amelyikben azt is követelik, hogy Ukrajnában rendezzenek népszavazást az ország állami berendezkedéséről, illetve különféle gazdasági és politikai szervezetekhez való csatlakozásáról. Emellett követelik a helyi népszavazások megtartását szabályozó törvény elfogadását, és azt, hogy államnyelvi státust kapjon az országban az orosz nyelv is. Az ukrán állam megtalálja mindazokat, akik szeparatizmusra és az állam egységének megbontására bujtogatnak, akik az orosz katonák védelme alatt próbálják megsemmisíteni az ország függetlenségét - jelentette ki Jacenyuk Arszenyíj miniszterelnök az ukrán kormány ülésén. Bejelentette, hogy újabb 6,8 milliárd hrivnyát különítenek el védelmi célokra, a határőrség és a belügyi egységek számára. Ezt elsősorban szociális programok leállításából fedezik. Tenjuh, védelmi miniszter közölte, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott abban, hogy 2014. március 21-ig az orosz katonák nem tartják blokád alatt az ukrán katonai egységeket. Szavai szerint ez idő alatt az ukrán katonák feltöltik tartalékaikat. Adatai alapján jelenleg mintegy huszonegy ezer ötszáz orosz katona tartózkodik a Krímben. Hozzátette, hogy a krími ukrán katonai egységek teljes készültségben vannak. Avakov belügyminiszter a kormány ülésén közölte, hogy március végéig tíz-tizenöt ezer személyt hívnak be a nemrég újra megalakított Nemzeti Gárda kötelékébe. Orosz katonák páncélozott járművekkel zártak le egy Krímbe vezető utat a Herszon megyében lévő Sztrilkove településnél - közölte az ukrán Határőrszolgálat. A közlés szerint orosz katonák a helyi gázszivattyú-állomásnál és a fekete-tengeri Csornomornaftohaz állami vállalat gáztárolójánál tartják állásukat. Ukrajna legkeletibb megyéjének székhelyén, Luhanszkban helyi aktivisták állítólag feltartóztattak egy ukrán katonai vonatszerelvényt és a Facebook közösségi portálon megjelentetett közlemény szerint jelenleg a városban huszonnégy tank, tizenhat páncélozott harcjármű, négy gyalogsági harcjármű és tábori konyhák vannak. Állításuk szerint mintegy ezer kijevi rendőr tartózkodik a városban, akik három csoportra osztva lőfegyverekkel az ukrán Biztonsági Szolgálat, a megyei adminisztráció és a Belügyminisztérium megyei épülete tetején foglaltak el állásokat. A magukat a Milícia tagjainak nevezők közlése szerint a kijevi Majdanon szerveződött radikális Jobboldali Szektor mintegy kétszáz, és a Nemzeti Gárda harminc tagja van még a városban, rendőregyenruhába beöltöztetve és felfegyverezve. Komolyabb atrocitások nélkül, magas részvételi arány mellett zajlott a függetlenségi népszavazás a Krím félszigeten. A BBC beszámolója szerint a megfigyelők és helyszíni tudósítók magas részvételi arányról számoltak be. Az ukrajnai gáz- és olajvezetékek felrobbantását helyezte kilátásba Jaros, a radikális Jobboldali Szektor vezetője az ukrán kormányhoz és az ország lakosaihoz intézet üzenetében abban az esetben, ha diplomáciai úton nem rendezhető a konfliktus Moszkvával - több ukrán hírportál beszámolja szerint. (Forrás: MTI)
Európai Unió
2014. III. 17. Az Európai Unió külügyminiszterei elfogadták március 17.-ei brüsszeli tanácskozásukon az EU több orosz és ukrán vezető elleni szankcióit az ukrajnai válsággal kapcsolatban, és ezek között utazási tilalmak és bankszámlák befagyasztása is szerepel. Huszonegy olyan orosz, illetve ukrán vezető ellen hoztak szankciókat, akiket felelősnek tartanak az unió által törvénytelennek, az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétesnek minősített krími népszavazás megrendezéséért - közölte Linkevicius, litván külügyminiszter. (Forrás: MTI)
További földrészeken
Ázsia
Törökország
2014. III. 17. A népszavazást nem ismerjük el, és törvényellenesnek tartjuk - közölte Davutoglu, török külügyminiszter egy sajtótájékoztatón, amelyet Dzsemiljevvel, a Krím félsziget tatár kisebbségének vezetőjével tartott megbeszélése alkalmából rendeztek. (Forrás: MTI)
Észak-Amerika
Egyesült Államok United States
2014. III. 20. Még az ukránok is elismerik, hogy számunkra nem lenne helyes lépés katonailag összetűzni Oroszországgal, és ez nem lenne jó Ukrajnának sem - nyilatkozta Obama, amerikai elnök. Kizárta, hogy az Egyesült Államok bármiféle katonai beavatkozást hajtson végre Ukrajnában. (Forrás: MTI)
2014. III. 19. Putyin, orosz elnök ukrajnai válságban tanúsított "agresszivitása" a földrajzi bizonytalanságból ered, Oroszország elhelyezkedése érthetőbbé teszi a politikus cselekedeteit - állapította meg a Stratfor amerikai hírszerző-elemző cég. (Forrás: MTI)
March 18, 2014 Russia examines its options for responding to Ukraine. The most likely strategy Russia will follow is a combination of pressure on mainland Ukraine with some limited incursions; working to create unrest in the Baltics, where large Russian-speaking minorities live, and in the Caucasus and Moldova; and pursuing a strategy to prevent Eastern Europe from coalescing into a single entity. Simultaneously, Russia is likely to intervene in areas that are sensitive to the United States while allowing the Ukrainian government to be undermined by its natural divisions. The paradox is this: As the sphere of Western influence has moved to the east along Russia's southern frontier, the actual line of demarcation has moved westward. Whatever happens within the buffer states, this line is critical for U.S. strategy because it maintains the European balance of power. For the United States, creating a regional balance of power is critical. Ideally, the Germans would join the project, but Germany is closer to Russia, and the plan involves risks Berlin will likely want to avoid. There is a grouping in the region called the Visegrád battlegroup. It is within the framework of NATO and consists of Poland, the Czech Republic, Slovakia and Hungary. It is now more a concept than a military. However, with U.S. commitment, it could become a low-cost (to the United States) balance to a Russia suddenly feeling insecure and therefore unpredictable. This, and countering Russian commercial imperialism with a U.S. alternative at a time when Europe is hardly in a position to sustain the economies in these countries, would be logical. This has been the U.S. strategy since 1939: maximum military and economic aid with minimal military involvement. The Cold War ended far better than the wars the Americans became directly involved in. The Cold War in Europe never turned hot. Logic has it that at some point the United States will adopt this strategy. (Source: Stratfor): http://tinyurl.com/qapasuy
Globalizáció
Klimenko, Ukrajna ENSZ-nagykövete szerint Oroszország további katonai akcióra készülhet Ukrajna területén. Genfben ENSZ-diplomaták előtt kijelentette: arra utaló jeleket lát, hogy Oroszország átfogó katonai beavatkozásra készül Ukrajna keleti és déli részén. (Forrás: MTI)
2014. III. 17. Fridman, oroszországi milliárdos 5,1 milliárd euróért megvásárolja a német RWE közüzemi cég DEA olaj- és gáztermelő vállalkozását. A DEA közüzemi cég tizennégy országban van jelen, köztük Németországban, Nagy-Britanniában, Norvégiában és Egyiptomban. (Forrás: MTI)
2014. III. 16. Hackertámadás érte a NATO több honlapját, de nem volt hatása a katonai szövetség műveleteire - jelentette be hajnalban egy brüsszeli szóvivő. A támadás elkövetőjeként egy magát CyberBerkutnak nevező ukrán csoport jelentkezett. (Forrás: MTI)
.
