.
Magyarország
2014. VII. 14. L. Simon, a Miniszterelnökség új parlamenti államtitkára, aki a budai Vár hosszú távú hasznosításáról szóló Hauszmann-terv kidolgozásáért, valamint több kulturális nagyberuházásért is felelős, felel a Kúria megújításáért is; felügyelete alá tartozik a jövőben a Forster Központ, a gödöllői kastély, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum és a fertődi Eszterházy-kastély, valamint a vár fejlesztésében közreműködő állami cégek. Helyettes államtitkárság fogja össze mind a műemlékvédelemmel és a világörökséggel, mind a régészettel kapcsolatos feladatokat; tudományos háttérfeladatok is visszakerülnek a Lechner Lajos Tudásközpontból a Forster Központba. Azt tervezik, hogy a teljes magyar műemléki listát átnézik, "és ahol nincs szükség a védettség fenntartására, ott azt megszüntetjük" - mondta. Sok olyan gazdasági épület, magtár, malom, gyárépület van, amelyek szépek és értékesek, de a műemléki kötöttségek miatt a tulajdonosoknak nem éri meg felújítani őket - számolt be terveiről. A nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárásokról szólva elmondta: nem valósult meg maradéktalanul a kormánynak az a korábbi célja, hogy azok gyorsabban és alacsonyabb költséggel történjenek. Minderről a régész- és a múzeumi szakma véleményét éppúgy kikérik, mint az építőiparét. Beszámolója szerint a kormány 2014. június 25-i ülésén határozott arról, hogy dolgozzák ki a Nemzeti Hauszmann-tervet. "Az a szándékunk, hogy széles körű tudományos és társadalmi vita kíséretében szülessen meg a budai Vár és elsősorban a palotanegyed hosszú távú hasznosításáról szóló, illetve a rekonstrukciós irányokat megszabó koncepció" - fogalmazott. Azt tervezik, hogy a Miniszterelnökség felköltözik a budai Várba. Hozzáfűzte a tervek szerint a budai Vár töredékét használnák ilyen célokra, anélkül, hogy az kulturális funkcióit elveszítené. A Nemzeti Táncszínház új otthonát a Millenáris területén képzelik el. Az Eszterháza Központ a nagycenki Széchenyi-kastélyt és a fertőrákosi püspöki palotát is fogja kezelni. Nagy, állami intézmény működik majd a térségben, amelyik versenyképes lesz a szomszédos ausztriai intézményekkel - számolt be a tervekről. (Forrás: MTI)
2014. VII. 14. Majdnem 15,5 milliárd forintból gazdálkodott 2013-ban a határon túli magyarokat támogató Bethlen Gábor Alap, amelyik a 2012. évivel azonos összegű, 11,57 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült 2013-ban - derül ki az alap Semjén nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes által beterjesztett beszámolójából, amelyiket az Országgyűlés honlapján tették közzé. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem fejlesztési támogatására 1,38 milliárd forintot fordítottak, a budapesti Magyarság Házra hétszázhuszonhárom milliót különítettek el. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára félmilliárd forinttal, az erdélyi magyar középiskolai oktatási intézmények fejlesztési célú támogatásához kétszáz millió forinttal járultak hozzá. A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács kiemelt programjai megvalósításához háromszázhatvanöt millió forintot különítettek el. Oktatási-nevelési támogatásokra 4,42 milliárdból Erdély 2,69 milliárddal, Felvidék nyolcszáztizenöt millióval, Délvidék 446,2 millióval, Kárpátalja háromszázharminc millióval, Horvátország 17,5 millióval, Muravidék 6,6 millióval részesedett. A Határtalanul! tanulmányi kirándulási programra négyszázhetvenhárom millió jutott. Az összegzés szerint a tanulmányi kirándulások hatvanegy százaléka Erdélybe, húsz százaléka Kárpátaljára, tizennégy százaléka Felvidékre, négy százaléka Délvidékre és egy százaléka a Muravidékre irányult. Nemzeti jelentőségű intézmények támogatására 5,9 milliárd forint jutott; Erdély 3,64 milliárdot, Kárpátalja 1,23 milliárdot, Délvidék ötszáztizennyolc milliót, Felvidék 319,2 milliót, Muravidék és Horvátország összesen huszonegy millió forintot kapott. Nyolcszáztíz millió forintban határozták meg az alap működtetésével kapcsolatos kiadásokra fordítható összeget. Az Országgyűlés 2010-ben a Szülőföld Alap jogutódaként hozta létre a Bethlen Gábor Alapot, azzal a céllal, hogy támogassa a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való, egyéni és közösségi boldogulását, előmozdítsa a Magyarországgal való kapcsolataik ápolását és fejlesztését, valamint megerősítse a magyar nemzeti azonosságtudat kialakulását. (Forrás: MTI)
Erdély
2014. VII. 14. Tizenöt székely önkormányzat fogadott el olyan határozatot, amelyikben kifejezte az autonómia iránti igényét - közölte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Ezek: Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy, Makfalva, Uzon, Székelyderzs, Kápolnásfalu, Gyergyóditró, Kökös, Székelykeresztúr, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Székelyudvarhely, Csíkszereda és Szentegyháza önkormányzatai. Az SZNT emlékeztet, hogy az elfogadott határozatok eljutottak Románia kormányához és Parlamentjéhez, az Európai Tanácshoz, az Európai Unióhoz és az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. Ugyanakkor az érintett romániai megyék prefektusai közigazgatási bíróságon támadták meg az elfogadott határozatokat, és "fenyegető figyelmeztetésekkel próbálták visszarettenteni a határozatok elfogadásától a többi önkormányzatot". Izsák, az SZNT elnöke szerint a folytatás letéteményese és felelőse a többi százharmincnyolc székely önkormányzat. (Forrás: MTI)
2014. VII. 14. A Kolozs Megyei Törvényszék első fokon hozott - még nem jogerős - határozata arra kötelezi Kolozsvár Polgármesteri Hivatalát, hogy magyarul is feltüntesse a város nevét a helységnévtáblákon - jelentették be sajtóértekezletükön annak a hollandiai magyar alapítványnak a képviselői, amelyik a Városháza elleni pert indította. A Hollandiában élő Landman által vezetett, Európai Magyar Emberjogi Alapítvány Közép-Európa nevű civil szervezet mintegy harminc pert indított Romániában a magyar kisebbség nyelvi jogainak érvényesítése érdekében; azt tartja legfontosabb feladatának, hogy bírósági úton kényszerítse ki a létező nyelvhasználati jogok érvényesítését. Az alapítvány képviselői úgy vélekedtek: Románián azért nem kérik számon az európai szervezetek a kisebbségi jogokat, mert azok papíron valóban nagyon jól mutatnak, Nyugaton pedig elképzelhetetlen, hogy a törvényeket ne tartsák be. Kolozsvárt a Városháza több ízben azzal hárította el a kétnyelvű feliratozásra vonatkozó magyar kéréseket, hogy a törvény nem kötelezi erre. A hatályos román törvény azokon a településeken írja elő kötelező jelleggel a hivatali kétnyelvűséget, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább egy ötödét, de húszszázalékos kisebbségarány alatt sem tiltja az anyanyelvű feliratozást. A Románia által ratifikált Kisebbségi Keretegyezmény által lefektetett elvek alapján ez a jog ott sem tagadható meg, ahol olyan jelentős lélekszámú őslakos közösség kéri azt, amelynek kulturális értékei nyomot hagytak a település arculatán. Szőcs ügyvéd tájékoztatása szerint ezt az érvelést a törvényszék is elfogadta, és úgy döntött, hogy a Városháza nem utasíthatja el a magyar nyelvű helységnévtáblákat szorgalmazó kérést. A sajtóértekezleten elhangzott: egy másik ügyben a bíróság Bánffyhunyad Polgármesteri Hivatalát arra kötelezte, hogy a honlapján magyarul is tegye közzé határozatait. (Forrás: MTI)
2014.VII. 11. Lemond a román kormányban betöltött kulturális miniszteri, illetve miniszterelnök-helyettesi tisztségéről Kelemen, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke - jelentette be a politikus az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának ülése után. A szövetség elfogadta a Ponta Victor miniszterelnök által javasolt kompromisszumot, hogy Romániának a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés ügyében képviselt álláspontját 2014 szeptemberében a Parlament vitassa meg. A román kormány pedig nem tesz le újabb dokumentumokat az Európai Unió luxemburgi bíróságán zajló perben mindaddig, amíg a parlamenti vita le nem zárul. A koalíciós egyezség szerint a kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztség továbbra is az RMDSZ-t illeti meg. (Forrás: MTI)
.
