.
Magyarország
2013. XII. 2. A Capa Projekt - Kortárs vetített képek című kiállítással megnyílt a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ egy Nagymezői utcai épületben. A kormány 2013-ban 155 millió, jövőre 198 millió forinttal támogatja az intézmény működését.
2013. XII. 3. A Huawei Technologies Hungary 2013 szeptembere elején jelentette be, hogy közel harminc ezer négyzetméteres, havonta három ezer kamiont - Európába, Észak-Afrikába, Oroszországba és a Közel-Kelet felé - útnak indító logisztikai központot létesít Biatorbágyon.
Így a Huawei több összeszerelő és logisztikai üzemet, csarnokot magában foglaló magyarországi európai ellátóközpontjának teljes szállítási és raktározási tevékenysége Biatorbágyra kerül át. A kínai távközlési cég ekkor jelentette be azt is, hogy termelését is növeli Magyarországon, és az eddigi, jórészt vezeték nélküli távközlési hálózatokhoz szükséges berendezéseken kívül megindul Magyarországon 2015-ig szinte valamennyi, a Huawei portfóliójában szereplő - vezetékes, mobil, optikai, adatforgalmi és egyéb - távközlési berendezés összeszerelése. A Huawei Technologies Hungary Híradástechnikai Kft. a nyilvános cégadatok szerint az előző év csaknem huszonkét milliárd forintos árbevétel után 2012-ben 26,5 milliárd forint árbevételt ért el. Ebből 14,6 milliárd forint volt az exportárbevétel. A vállalat a kínai piacról 1999-ben lépett ki saját leányvállalattal a nemzetközi porondra, az indiai Bengalaruban hozott létre először kutatás-fejlesztési központot. Ezt követően Európában, Svédországban nyitott szintén egy kutatási-fejlesztési központot 2000-ben.
Franciaország
2013. XII. 1. A Femen nőjogi szervezet öt aktivistája tüntetett Párizsban az ukrán Nagykövetség előtt az ellen, hogy Kijev hátat fordított az Európai Uniónak és erőszakkal lépett fel az ellenzéki tüntetőkkel szemben.
Az Ukrajnában alakult feminista szervezet öt női tagja fedetlen keblekkel jelent meg a követség épülete előtt. Testükön a "Yanukovych piss off" felirat volt olvasható. A hajukban virágkoszorút viselő aktivisták az utcán lehúzták a nadrágjukat és nyilvánosan levizelték Janukovics ukrán államfő fotóját, miközben azt kiabálták: "Ukrajnát Európába!" Ezt követően távoztak a helyszínről, a tüntetés incidens nélkül ért véget.
Lengyelország
2013. XII. 2. Saryusz-Wolski, a kormányzó Polgári Platform EP-képviselője, az EP külügyi bizottságának tagja a TVN24 lengyel hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: a tüntetések elkerülhetetlenül hatalomváltáshoz vezetnek
Ukrajnában.
Saryusz-Wolski közölte, információi szerint az ukrán elnök mindenféle forgatókönyvre felkészült, beleértve az erőszakot; kész bevezetni a rendkívüli állapotot is, kezdve Kijevvel. A kérdésre, hogy mi történne, ha Janukovics aláírná Oroszországgal a megállapodást az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz való csatlakozásról, a képviselő ezt mondta: "Akkor már nem lenne miért visszatérnie Kijevbe. Menedékjogot kérhetne Moszkvában."
Macedónia
2013. XII. 5. A magyar kabinet álláspontja szerint mindannyiunknak az az érdekünk, hogy Macedónia minél hamarabb az Európai Unió tagállama lehessen - jelentette ki az egynapos hivatalos látogatáson Szkopjéban tartózkodó magyar miniszterelnök, hozzátéve, hogy az utóbbi évek során Macedónia stabil, demokratikus európai állammá vált. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Macedónia kulcsfontosságú ország a térség stabilitása szempontjából. Tájékoztatott arról, hogy Magyarország felajánl húsz állami ösztöndíjat macedón fiataloknak. Gruevszki, macedón kormányfő kiemelte országa és Magyarország jó gazdasági és politikai viszonyait, megemlítve, hogy a szkopjei macedón-magyar üzletember-találkozó is azt mutatja, Macedónia egyre érdekesebb a külföldi befektetőknek, köztük a magyaroknak is. A munkanélküliség rendkívül magas a kétmilliós Macedóniában, csaknem harminc százalékos. Fél millió macedón dolgozik külföldön, 2013-ban egy milliárd eurót utaltak haza.
Moldova
2013. XII. 5. A Moldovai Köztársaság Alkotmánybírósága megállapította, hogy Moldova 1991-es függetlenségi nyilatkozata - amelyik szerint a román az államnyelv - előnyt élvez az Alkotmánnyal szemben, amelyik a moldovai nyelvet nevezi meg államnyelvként.
Oroszország
2013. XII. 2. A Nyezaviszimaja Gazeta Pavlovszkijnak, az orosz Hatékony Politika nevű alapítvány vezetőjének véleményét közölte; szerinte komoly következményekkel járhat Janukovics ukrán elnökre nézve a Jevromajdannak nevezett kijevi tüntetés szétkergetése. Pavlovszkij felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai ortodox egyház szolidaritást vállalt a tüntetőkkel, ami elképzelhetetlen lenne Oroszországban. Mindeközben nagyban hátráltatja az ukrajnai politikai változásokat, hogy a társadalom vezető csoportjai, a helyi elit képviselői korruptak, az ellenzéki csoportok pedig nem tudnak megegyezni egymással. A Kommerszant időközben arról is beszámolt, hogy az ukrajnai Krím-félszigeten lévő Szevasztopol törvényhozásának egyik képviselője nyílt levélben kérte Putyint: küldjön orosz csapatokat Ukrajna területére, hogy "megvédjék az Egyesült Államok hadseregétől és a NATO agresszoroktól". Szevasztopolban orosz hadiflotta állomásozik, Moszkva az Ukrajnával kötött 2010-es harkivi megállapodások keretében 2042-ig meghosszabbította a hadibázis bérleti szerződését. 2013. XII. 3. Élesen támadta az Ukrajnával kapcsolatos lengyel és európai uniós politikát és diplomáciát Lengyel ütés Kijevre című keddi cikkében a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylap. Kwasniewskit, az Európai Parlament ukrajnai közvetítőjét az orosz lap azzal vádolja, hogy az ukrán ellenzéket államcsíny végrehajtására ösztönzi. "Amikor a volt lengyel államfő kijelenti, hogy Varsó nem hagyhatja magára az ukrán társadalmat, hogy segítenie kell a diákokat és a nem kormányzati szervezeteket, azt mi egyébnek lehet nevezni, mint az ellenzék felhívásának államcsíny végrehajtására Ukrajnában a lengyel hatóságok jóváhagyásával?" - közli a cikk. A lap élesen támadja Kaczynski lengyel ellenzéki vezetőt is, aki Klicsko ukrán ellenzéki vezető oldalán részt vett a kijevi kormányellenes tüntetésen.
Örményország
2013. XII. 2. Putyin, orosz elnök az 102-es számú, a török határ közelében található orosz katonai bázisnak helyet adó Gjumri városában kezdte meg hivatalos örményországi látogatását.
Az orosz katonai kontingens állomásoztatásáról Moszkva és Jereván 1995. március 16-án írta alá a szerződést. A megállapodás 2044-ig hatályos, és addig Oroszország ingyen használhatja a területet. A bázison három motorizált lövészezred, tüzérségi ezred és egy különálló harckocsizó zászlóalj található. Összesen mintegy 5 ezer fő teljesít ott szolgálatot. A két államfő tárgyalásainak középpontjában a hegyi-karabahi konfliktus rendezése és Örményországnak az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz és a három ország alkotta úgynevezett Egységes Gazdasági Térséghez való csatlakozása áll. Szargszján, örmény elnök szeptember 3-án, oroszországi látogatásán jelentette be, hogy országa a vámunió tagjává válna.
Románia
2013. XII. 1. Nagy-Románia 1918-as megalakulását ünnepelve Bukarestben nagyszabású katonai parádét tartottak, amely a legdíszesebb volt az 1989-es rendszerváltozás óta.
Románia nemzeti ünnepe alkalmából egy felmérést tett közzé az IRES kolozsvári közvélemény-kutató intézet. E szerint a románok hetvenhat százaléka egyetért azzal, hogy Románia egyesüljön a Moldovai Köztársasággal, és hatvanhárom százalék helyeselte Basescu államfő nyilatkozatát, amelyik szerint Románia következő nagy célkitűzése keleti szomszédjával való egyesülése legyen.
2013. XII. 2. Pungesti-ben több száz csendőr bevetésével felszámolták hajnalban a palagáz-kitermelés ellen tüntetők táborát - jelentette az AFP hírügynökség a helyszínről.
Az északkelet-romániai faluban több tucat helybeli folytatott ülődemonstrációt már két hónapja a Chevron amerikai olajvállalat tervezett palagáz-kitermelése ellen. A tüntetés egyik résztvevője szerint a csendőrök hajnalban kivonultak a tiltakozás helyszínére, ütlegelték a tüntetőket és a földön vonszolták őket. Az újságírókat nem engedték a közelbe.
2013. XII. 3. A román kormány célja, hogy megteremtse az autópálya-összekötetést a régiók között 2018-ig, amikor a Román Királyság és Erdély egyesülésének százéves évfordulóját ünneplik. Románia tizenöt legnagyobb városát akarja autópályával összekötni a következő öt évben a bukaresti kormány, többszörösére bővítve az ország jelenlegi, ötszáz kilométernyi sztrádahálózatát. Ponta miniszterelnök mutatta be az autópálya-stratégiát, amely azzal számol, hogy a 2014-2020-as európai költségvetési időszakban Románia három milliárd eurós támogatást hívhat le a közlekedési és 1,8 milliárd eurót a regionális fejlesztési alapokból autópálya-építésre. Ponta rámutatott, hogy a 2007-2013-as időszakra elkülönített uniós költségvetési forrásokból finanszírozzák - és 2015-ig befejezik - a dél-erdélyi autópálya megépítését a magyar határtól Nagyszebenig. Brüsszel jóváhagyásával a 2007-2013 között fel nem használt uniós forrásokat fordíthatja Románia az észak- és dél-erdélyi autópálya között összeköttetést teremtő Torda-Szászsebes sztráda megépítésére, 2014. januárjában pedig szintén a felhasználatlan uniós forrásra alapozva írják ki a versenytárgyalást az Aranyosgyéres -Marosvásárhely autópálya-szakasz megépítésére - közölte. A román kormány Brassó és Ploiesti között akarja megépíteni a Kárpátokat átszelő első autópályát magánbefektetők bevonásával. A Ponta-kabinet elhalasztaná a hegyek között átvezető másik sztrádaszakasz, az európai úthálózat részét képező Nagyszeben-Pitesti pálya megépítését, így - a regionális fejlesztési alapokból megépítendő Nagyszeben-Brassó pályán - a tranzitforgalom egy részét Brassó felé terelné. Ugyancsak Brassótól indulna - és Háromszéken keresztül Iasi-ig vezetne - a Moldvával összeköttetést teremtő első autópálya, amelyet regionális fejlesztési és részben kohéziós alapokból akarnak finanszírozni. A bukaresti kormány költségvetési forrásokból tervezi 2015-ig befejezni az észak-erdélyi autópálya magyar határ és Berettyószéplak közötti félkész szakaszát, a Kolozsvár környékén elkészült pályaszakasszal pedig magánbefektetők bevonásával szeretné megteremtetni
201. XII. 5. Korrupt tolvajnak minősítette a román miniszterelnököt Basescu államfő, aki szerint Ponta Victor jogszabályok mögé bújva segíti állami pénzekhez a hozzá közel álló személyeket és cégeket.
Basescu sajtóértekezletén a kormányfő korruptságának bizonyítékaként utalt a Rompetrol olajcég négyszáz millió dolláros adósságának elengedésére, illetve a verespataki aranybánya megnyitásában érdekelt beruházót segítő törvénytervezetre, miközben a felelősség elől Ponta úgymond a Parlament mögé próbált bújni. Előzőleg Ponta egy harmadik világbeli diktátornak nevezte Basescut, aki kicsinyes zsarolással próbálja elérni, hogy a parlament ne vizsgálja tovább családja telekvásárlásának törvényességét.
Svédország
2013. XII. 5. A svéd titkosszolgálat állítólag az amerikaiak vezető partnere volt az oroszországi online és telefonos kommunikáció megfigyelésében - jelentette az SVT svéd rádió Snowden-dokumentumokra hivatkozva.
Az egyik dokumentum szerint az FRA adatok egyedülálló gyűjteményét adta át az amerikai hírszerzésnek a moszkvai vezetésre és az orosz belpolitikára vonatkozóan. Egy másik iratban azt taglalták, hogy mennyire fontos a hozzáférés biztosítása a svéd területen található internetes és telefonkábelek forgalmához.
Szerbia
2013. XII. 1. Több ezer menekült vár Szerbiában, hogy átlépve a magyar határt az EU schengeni övezetébe lépjen.
A szerb miniszterelnök hivatalosan is beismerte, országa nem tud mit kezdeni ezekkel az emberekkel, se pénz, se lehetőség nincs az elhelyezésükre. Több száz menekült Belgrádtól nem messze, egy erdőben él. A közeli városban ugyan van egy menekülttábor, de az megtelt, nem engedik be őket. Többségük szomáliai, iráni, iraki és szíriai. A szerb Vöröskereszt ugyan kijár az erőbe és ott ennivalót oszt nekik, de aludni csak a földön tudnak. Egy Sierra Leonéből érkezett férfi beköltözött a trafóházba, amelyen ott van ugyan a magasfeszültségre figyelmeztető tábla, de a feliratból egy szót sem ért. Az embercsempészek százötven euróért hozzák őket át a macedón-szerb határon, további ötszáz euróért pedig a magyar határra szállítják őket. A Szerbiába érkező menekültek elsődleges célja ugyanis a schengeni övezet, vagyis Magyarország, ahol tavaly alig több mint kétezren kértek menedéket, idén azonban már tizenhét ezer illegális bevándorló lépte át a határt. A legfrissebb adatok szerint Málta és Svédország után Magyarországon nőtt a legjobban a menedékkérők száma. Magyarországon idén háromszor többen kértek menekültstátuszt, mint tavaly. Orbán Viktor miniszterelnök a menekültkérdéssel is foglalkozó októberi EU-csúcson utalt arra, hogy a menekültáradat különösen súlyosan érinti Magyarországot. "Az én álláspontom meglehetősen világos, akik életveszélyben vannak, és politikai okból kérnek menedékjogot, azoknak meg kell adni, a többieket meg nem kell befogadni Magyarországra" – fogalmazott a magyar kormányfő. (Forrás: Duna)
Szlovákia
201. XII. 3. A szlovák kormányfő szerint az EU annyira szerelmes önmagába, hogy meggyőződése: rajta kívül nem létezik jobb a világon. Fico azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy az EU és Ukrajna között nem került sor a tervezett társulási megállapodás aláírására. Kijelentette: az EU-tagság nem vallási előírás, minden érintett ország maga döntheti el, hogy belép-e, és hogy fontos stratégiai kérdésekben mihez tartja magát. "Úgy gondolom, hogy az Európai Unió és Ukrajna közötti megállapodást alá kellett volna írni" - szögezte le. Megjegyezte: amennyiben ez megtörtént volna, akkor az EU vezetőinek "most nem kellene a fejüket a falba verve azon siránkozniuk, hogy elvesztettek egy párbajt egy másik féllel szemben."
Ukrajna
2013. XII. 1. Az Európai Unió (EU) mellett és Janukovics elnök ellen tüntetők tízezrei, egyes becslések szerint százezernél is többen vonultak fel Kijev központjában, dacára a hatósági tiltásnak. A kormány ellen felvonulók hangosbeszélőin a "Forradalom" és az "Ukrajna Európához tartozik" jelszót ismételték. Kijevben a Függetlenség terén sokasodnak az uniós zászlók és a tüntetők, akik számát száz ezer és félmillió közé teszik. A Köztársasági Elnöki Hivatal mellett lévő kordont traktorral próbálták áttörni, a rendőrség könnygázt vetett be. Lengyel politikusok is csatlakoztak a kijevi demonstrációhoz. "Mi, lengyelek mindig nyitva tartjuk az Európai Unió ajtaját Ukrajna előtt, és támogatjuk Önöket" - jelentette ki Protasiewicz, az Európai Parlament (EP) alelnöke, hangsúlyozva, hogy Lengyelország elnöke és kormányfője nevében beszél. Az Elnöki Hivatal bejáratához vezető utat fémkorlátokkal és buszokkal torlaszolták el. Demonstrálók egy csoportja behatolt a fővárost irányító adminisztráció épületébe, és elfoglalta annak első szintjét. A városházába behatolók között sok a maszkot viselő férfi, akik a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt aktivistái. Magyarázatuk szerint arra kell a helyiség, hogy a demonstrálók megmelegedhessenek. Kijelentették, hogy a felső szinteket nem szállják meg, és igyekeznek biztosítani a rendet az épületben. Délutáni becslések már kétszáz ezer és hétszáz ezer közé tették a demonstrálók létszámát. Az elnöki hivatalnál az összecsapásokban legalább ötvenhárman megsérültek, közülük tizennégyen kórházba kerültek. A rohamrendőrök könnygáz- és hanggránátokat vetettek be a támadók ellen, akik válaszul tűzijáték-rakétákat, követeket, botokat dobáltak a rendfenntartók felé. A Belügyminisztérium korábbi közlése szerint több mint száz rendőr és néhány támadó sérült meg. Jacenyuk, a Timosenko, bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza párt frakcióvezetője a Függetlenség terén tüntetők előtt kijelentette, hogy nemzeti ellenállási parancsnokságot hoz létre az ellenzék Kijevben, amely koordinálni fogja a megmozdulásokat. A kijevi rendőrfőnök Koriak lemondott, mert a rohamrendőrség szombaton 'túlzott erőt' vetett be kormányellenes tüntetőkkel szemben. Janukovics elnök vidéken, Kijev megyei rezidenciáján tanácskozást kezdett munkatársaival arról, mit tegyen a vezetés a kialakult helyzetben. Médiajelentések szerint a megbeszélésen többekkel együtt részt vett Kljujev, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára, Zaharcsenko belügyminiszter és Popov, a kijevi városi adminisztráció vezetője. Vidéken szintén voltak EU-párti megmozdulások, még a főként orosz ajkúak és Janukovics-pártiak lakta városokban is, így a kelet-ukrajnai Donyeckben, az ország déli részén lévő Odesszában, valamint Szimferopolban. Kárpátalján, Ungváron néhány százan ugyancsak demonstráltak az ország európai integrációjáért. 2013. XII. 2. Körülzárták tüntetők a kormány épületét. Lebegyev ukrán védelmi miniszter eközben egy tévéinterjúban cáfolta azokat az interneten megjelent információkat, miszerint harckocsik tartanának Kijev felé azzal a céllal, hogy rendkívüli állapotot vezessenek be. Azarov kormányfő úgy vélekedett, hogy a Kijevben kialakult helyzet "irányíthatatlanná" vált, és "államcsínyre utaló jelek" látszanak. "Egyfelől nem vesszük le a felelősséget a rendvédelmi szervekről, másfelől viszont azok a politikai erők, amelyek csatlakoztak ehhez az akcióhoz, élesen radikalizálták a helyzetet" - fejtette ki a miniszterelnök európai uniós tagállamok, illetve az Egyesült Államok és Kanada nagyköveteivel találkozva. Hozzátette, hogy ezáltal a civil tömegmegmozdulások irányíthatatlan jelleget öltöttek, pontosabban "bizonyos politikai erők által váltak irányítottá". Szavai szerint ezeknek a politikai erőknek - amelyek alatt Azarov nyilvánvalóan a parlamenti ellenzéket értette - az az illúziója támadt, hogy "a fennálló rend megdönthető". "Annak érdekében pedig, hogy ez az illúziójuk valóra váljon, teljesen törvénytelen módszereket használnak: állami épületek elfoglalására irányítanak embereket, akadályozzák az állami hivatalok munkáját, ultimátumokat jelentenek be. Közölte a nagykövetekkel, hogy a kormánynak olyan információk vannak a birtokában, miszerint "készül a parlament elfoglalásának terve". Közben a parlament illetékes bizottsága jóváhagyta a kormány elleni bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatos előterjesztést. Klicsko, az Ütés (Udar) párt vezetője, aki tagja a bizottságnak, a döntés után kijelentette, hogy nem elegendő a kormány menesztése, hanem teljes hatalomváltásra van szükség az országban, beleértve Janukovics elnök távozását. 2013. XII. 3. Nem kapta meg a kellő számú szavazatot az Azarov-kormány elleni bizalmatlansági indítvány. A négyszázötven tagú törvényhozásban csupán száznyolcvanhat képviselő támogatta az előterjesztést. Azarov ukrán kormányfő a szavazás előtt mondott beszédében bocsánatot kért amiatt, hogy a rendőrség néhány nappal korábban erőszakot alkalmazott Kijevben a tüntetők ellen, és ennek során több tucatnyian megsebesültek. Jacenyuk, a Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnök mögött álló Haza párt frakcióvezetője még a szavazás előtt bejelentette, hogy amennyiben nem sikerül leváltani a kormányt, az ellenzék követelni fogja Janukovics elnöktől a kabinet menesztését, továbbá blokád alá helyezi a parlamentet és az elnöki hivatalt. Janukovics ugyanakkor jelenleg nem tartózkodik az országban, mert a feszült ukrajnai helyzet ellenére négynapos látogatásra Kínába utazott. A miniszterelnök beszédét az ellenzék folyamatos kiabálással és asztalcsapkodással zavarta. Előbb az "ukránul!" felszólítással követelték az oroszul felszólaló kormányfőtől, hogy térjen át az állam hivatalos nyelvére, utána a "lemondás" szót skandálták. Fizetésimérleg-válság alakulhat ki Ukrajnában, ha elhúzódik a belpolitikai feszültség - vélekedtek helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők Egységnyi, tízmillió dollár névértékű ötéves ukrán államkötvényre most több mint 1,1 millió dolláros középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon. Ez messze a legmagasabb CDS-középárfolyam az európai szuverén adósok körében; csaknem kétszeresen haladja meg a világ egyik legkockázatosabb államadósának tekintett Görögország államcsőd-biztosítási tranzakcióinak árfolyamát. A Capital Economics értékelése szerint ha az ukrán politikai instabilitás elhúzódik, és ha Ukrajna nem kap pénzügyi támogatást a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az EU-tól vagy Oroszországtól, akkor az ukrán gazdaság hamarosan fizetésimérleg-válságba süllyedhet, amit a hazai fizetőeszköz meredek árfolyamgyengülése és az ukrán államkötvény-hozamok kiugrása kísérhet. Ukrajna az S&P Capital IQ piaci adatelemző csoport nemrégiben Londonban bemutatott harmadik negyedévi globális adóskockázati listáján a világ tíz legkockázatosabb szuverén adósának mezőnyében a második helyen szerepelt, Argentína mögött.
Európai Unió
2013. XII. 5. Európai Uniós jogot sért a Déli Áramlatról szóló megállapodás.
Felül kell vizsgálni az úgynevezett tulajdonosi kör "kötetlen" szabályait. Az orosz Gazprom, amelyik a gáz termelője és ellátója is egyben, nem birtokolhatja egy időben a termelőkapacitásokat és a tranzithálózatot. Másrészt biztosítani kell a harmadik fél számára a vezetékhez való hozzáférést hátrányok nélkül, a Gazprom pedig nem élvezhet kizárólagos jogot a gázszállításokra. Borchardt, az Európai Bzottság energiapiaci hivatalának igazgatója az mondta, hogy meg kell vizsgálni a Déli Áramlat tarifarendszerét is. Leszögezte, hogy a gázvezeték nem fog működni az EU területén, amennyiben ez nincs összhangban az uniós energiapolitikát szabályozó joggal. A Déli Áramlat nemzetközi gázvezeték a Fekete-tenger alatt, Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül szállítja majd az orosz gázt Nyugat-Európa fogyasztóinak. A befektetés összértéke több mint tizenhat milliárd euró. Az Ukrajna megkerülésével orosz gázt az európai piacra szállító Déli Áramlat gázvezetéket előreláthatólag 2016-ban helyezik üzembe. A gázvezeték 2018-ra éri el teljes kapacitását, akkor évi hatvanhárom milliárd köbméter földgázt lesz képes eljuttatni az európai fogyasztókhoz Bulgária, Szerbia, Magyarország, Szlovénia és Ausztria területén az olaszországi elosztó terminálhoz vezető nyomvonalon. A Gazprom nemrég közölte, hogy a Déli Áramlat magyarországi szakaszának építése 2015 áprilisában kezdődik.
További földrészekről
Afrikában
Közép-afrikai Köztársaság
2013 . XII. 5. Franciaország és az Afrikai Unió katonai beavatkozást hajthat végre a vallási erőszak sújtotta országban a rend helyreállítása és a civil lakosság védelme érdekében. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag hagyta jóvá az akciót. Az országban jelenleg hatszázhatvan katonát állomásoztató Franciaország, a Közép-afrikai Köztársaság volt gyarmattartója további ezer fegyveressel fogja támogatni a BT-határozat felhatalmazásával háromezerhatszáz fősre duzzadó afrikai válságkezelő missziót. A 4,6 milliós Közép-afrikai Köztársaság fővárosában véres összecsapások törtek ki az országot irányító muzulmán fegyveresek és az ellenük lázadó keresztény harcosok között. A Közép-afrikai Köztársaságot a Séléka szövetség lázadóiból megalakult kormány irányítja azóta, hogy 2013. márciusában több ezer fegyveresük megszállta Banguit, eltávolították a hatalomból Bozizé államfőt, és az elnöki tisztséget a lázadók koalíciójának vezetője, Djotodia vette át, akinek a kezéből kicsúszott a hatalom. Nem tudja visszafogni a Séléka tagjait, akik rendszeresen követnek el rémtetteket Banguiban: gyilkolnak, nőket erőszakolnak meg, kirabolják a segélyszervezeteket és az árvaházakat. A súlyos jogsértések miatti felháborodás nyomán vidéken pár hónapja keresztények saját fegyveres mozgalmat hoztak létre. Ennek tagjai többnyire falusi lakosok, akik vadászpuskákkal és bozótvágó késekkel próbálják közösségeiket megvédeni a Séléka támadásaitól, de harcosaik számos vérengzést is elkövettek muzulmán civilek ellen. Az erőszak miatt eddig mintegy négyszázezren váltak földönfutóvá az országban. Habár számos ásványkincsben - egyebek mellett uránércben, aranyban és gyémántokban - gazdag, a Közép-afrikai Köztársaság az egyik legszegényebb ország a világon, és hosszú ideje semmiféle törvény nem szabályozza a működését.
Észak-Amerikában
Kanada
2013. XII. 1. Kanadából hozna gázt a kínai állami olajvállalat
A Cnooc kanadai leányvállalata már be is nyújtotta a kérvényt a kanadai állami szabályozó felügyeletnek, hogy cseppfolyós földgázt (LNG) exportálhasson a Csendes-óceán partja mentén található Brit Columbiából. A kanadai állami hatóságokhoz csupán két héttel azután érkezett meg a kínai kérés, hogy a Cnooc és japán üzlettársai engedélyt kaptak Brit Columbia tartományi kormányzatától, hogy egy LNG-terminált építsenek a tartományban, közel Alaszkához. Az Aurora LNG néven futó kínai beruházás csak egyike a számos gázipari fejlesztésnek Brit Columbiában, de ha az állam jóváhagyja a kínaiak huszonöt évre szóló exportkérelmét, akkor felértékelődhet a terminál jelentősége. A Cnooc 2012-ben vásárolta meg a jelentős kitermelési jogokkal rendelkező kanadai Nexent 15,1 milliárd dollárért. A Cnooc tervei szerint két feldolgozóüzemet kellene építeni a tengerparton az LNG szállításhoz. Az üzemek kapacitása évi tizenkét millió tonna lenne, de eleve úgy építenék őket, hogy megduplázhassák a termelést, ha szükséges. Az LNG szállítás 2021 és 2023 között indulhatna meg.
Globalizáció
2013 . XII. 1. Közleményben szólította fel este Rasmussen, NATO-főtitkár Ukrajnát, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit, továbbá a szólás és gyülekezés szabadságát. 2013. XII. 3. A NATO-országok külügyminiszterei közös nyilatkozatban szólították fel az ukrán kormányzatot és az ellenzéket, hogy kezdjenek párbeszédet. Felszólították Ukrajnát, amelyik jelenleg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöki tisztét látja el, hogy tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek, biztosítsa a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságot.
.
