.
Egyik 19
Megjelenik hétfőn, szerdán, pénteken
2. szám
Hétfő, kedd, 2012 I. 2.-3.
Tartalom:
Magyarországról
Utódállami területekről
Európai Unióról
E szám hasznos honlapjai
Erzsébet-utalvány szabályai:
http://www.erzsebetutalvany.hu/
Világ Panoráma – Vendég: Fehér, gimnáziumi tanár (Révkomárom):
Európai Uniós agrártámogatások honlapja:
farmsubsidy.org
Budapest
Tartalom:
Magyarországról:
Hősök, királyok, szentek
(Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, január 3-augusztus 26.)
Törvényi változások
Hatályba lépett az új Alaptörvény Az államhoz kerülnek az iskolák és a kórházak az új önkormányzati törvény értelmében Lényegében minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás Emelkednek az útdíjak, megszűnik a személyautók négynapos matricája Változik az állami kitüntetések köre Megszűnt a folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárások nagy része, átalakult a testület Nem lehet kikapcsolni egyes közintézményeket az energiaellátásból Új nemzetiségi törvény lépett hatályba Egységes a katasztrófavédelem rendszere Büntetik a bérkiegyenlítés elmulasztását Átláthatóbb lesz a szellemi tulajdon szabályozása
A jövőben számolniuk kell azzal a bűnözőknek, hogy a bűncselekmény elkövetésekor az életüket is kockáztatják
A villamos energia ára emelkedett január 1-től
Megjelentek a papír alapú és elektronikus Erzsébet-utalvány szabályai
Utódállami területekről:
Délvidékről:
Temerini magyarok Karácsonya
Felvidékről:
Magyarnak lenni a Felvidéken. Vendég: Fehér, gimnáziumi tanár (Révkomárom)
Európai Unióról:
A Dán Királyság az Európai Unió soros elnöke
Uniós mezőgazdasági támogatások adatbázisa:
zöldbárókat gazdagítanak az adófizetők
Budapest
Magyarországról
(foto helye)
Schmitt, köztársasági elnök beszédet mond a Magyar Állami Operaházban, ahol gálaestet rendeztek 2011. I. 2-án az új Alaptörvény hatályba lépése alkalmából
Hősök, királyok, szentek
(Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, január 3-augusztus 26.)
Több mint száz, javarészt nagyméretű történelmi tablóval, portréval és dokumentummal, – a magyar történelem képeivel és emlékeivel – így többek között Munkácsy "Honfoglalás" című festményével találkozhat a kiállítás közönsége január 3-tól a Magyar Nemzeti Galériában. A tetszetős tárlat az új Alaptörvény hatályba lépése előtt kíván tisztelegni a 19. századi történelmi festészet jól ismert alkotásait felvonultatva.
A tárlat sajátos csoportosításban mutatja be a magyar történelem képeit. Az elsősorban történelmi festményekre és portrékra épülő kiállítás célja, hogy a Himnusz és a Szózat mindenki által ismert soraihoz kapcsolva vonultassa föl a magyar művészet legkiválóbb alkotásait. A Himnusz és a Szózat hívószavaira épülő nagy témák leginkább a történelmi festészeten keresztül jeleníthetők meg. A műfaj a 19. század nagy műfaja, korábbi történelmünk nagy sorsfordulóit, majd 1848–1849 harcait, az elnyomás éveit, a kiegyezéssel járó változásokat a történelmi festészet tudta a legérzékletesebben megjeleníteni. A korszak jelentős és hatalmas méretű alkotásait azonban – mint például Munkácsy tizenöt méteres "Honfoglalás"-át, vagy Benczúr Hunyadi Mátyásról szóló képciklusának elkészült darabjait – a magyar közönségnek alig volt alkalma eredetiben is megtekinteni.
A nyolcvannégy műtárgyból és huszonhét dokumentumból álló anyagban többnyire neves művészek (mások mellett Székely, Benczúr, Madarász, Barabás vagy Fadrusz) ismert alkotásai kaptak helyet, amelyeket azonban ilyen formában és összefüggésben eddig nem láthatott a közönség. A művészettörténészek kiemelték: Munkácsy "Honfoglalás" című festménye, a 13,55×4,58 méteres vászon eddig soha nem hagyta el a Parlamentet.
A műtárgyak mellett a magyar államiság szempontjából nagy jelentőségű dokumentumok is szerepelnek a kiállításban, többi között a Szent István törvényeinek legrégebbről megmaradt lejegyzéseit őrző Admonti-kódex, Werbőczy "Tripartitum"-a, Sylvester Biblia-fordítása, a Habsburg-ház nőági örökösödését lehetővé tevő "Pragmatica Sanctio", az 1848-as Áprilisi Törvények, a Kiegyezési Törvények eredeti, a király által aláírt kézirata vagy az 1949-es alkotmány Rákosi által szignált példánya.
Az új Alaptörvényhez kapcsolódó ünnepségsorozat része volt a „Hazánk múltja, jelene és jövője” című gyermekrajz pályázat is. Mint Kerényi miniszterelnöki megbízott korábban elmondta, a pályázat harminc nyertes alkotása az Alaptörvény díszkiadásához elkészült tizenöt új történelmi festménnyel együtt a "Hősök, királyok, szentek" című kiállítás kísérőtárlataként lesz megtekinthető a Magyar Nemzeti Galériában. Ugyanő a megnyitó előtt mutatta be az Alaptörvény díszkiadását, amelyiket a tárlat közönsége is fellapozhatja.
A Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Országos Levéltár együttműködésében megvalósuló kiállítás szorosan kapcsolódik a Magyar Nemzeti Galéria 19. századi állandó kiállításának felújításához.
A „Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei” című időszaki kiállítást Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nyitotta meg. Orbán Viktor a kommunizmus előtti időszakot feldolgozó tárlatot lenyűgözőnek és bensőségesnek nevezte. Beszédében kiemelte: Európa soha nem látott kihívásokkal néz szembe, melyek „erő- és jellempróbát” is jelentenek. Úgy fogalmazott: „Civilizációnk, legalábbis annak európai fele lemondani látszik a korábbi felemelkedésünk és gazdasági sikereink mögötti legfőbb hajtóerőről: az élet spirituális mélységeiről, a házasság, az utódok nyújtotta boldogságról és a nemzeti kultúránk szellemi energiájáról.”
Beszédében kitért arra is, hogy a magyarságot ezeréves történelme során két alapelv vezérelte, segítette: a kereszténység és az állami függetlenség eszménye. „Ezek az eszmények olyan erősnek bizonyultak, hogy tíz évszázad sem tudta kikezdeni” – jelentette ki. A tárlat megemlékezik azokról a történelmi nagyságokról, akik életüket, erejüket és tehetségüket áldozták a nemzetért, a kereszténységért és a függetlenségért.
A miniszterelnök szerint az alaptörvény életbelépése az „újjáalapítás pillanata” is egyben,„megújítja azt a közösséget, amit magyar nemzetnek hívunk”. Hozzátette: „Ma az a remény tölti el szívünket, hogy a XXI. századi magyar nemzet az őt megillető helyre kerül”.
A kiállítás, amelyiknek fővédnöke Schmitt, Magyarország köztársasági elnöke, 2012. augusztus 26-ig látogatható.
Törvényi változások
Hatályba lépett az új Alaptörvény
Az új "Alaptörvény" Nemzeti hitvallás elnevezéssel tartalmaz bevezető részt, amelyik a Himnusz "Isten, áldd meg a magyart!" sorával kezdődik. "Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit" – olvasható a hitvallásban, amelyben az áll: „nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét”.
Míg az eddig hatályos alkotmány azzal kezdődik, hogy Magyarország: köztársaság, majd Magyar Köztársaságnak nevezi az országot, addig az új "Alaptörvény"-ben az olvasható, hogy „hazánk neve Magyarország”.
Az államhoz kerülnek az iskolák és a kórházak az új önkormányzati törvény értelmében
A mai nappal állami tulajdonba kerülnek a fővárosi és a megyei fekvőbeteg-ellátó intézmények, majd az év folyamán a teljes egészségügyi ellátórendszer átalakul. Az új önkormányzati törvény alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztást, s rendelkezik arról is, hogy a települések a saját bevételeik növelésére helyi adót vethetnek ki. A kormány a módosítástól azt várja, hogy az új struktúra költségtakarékos és feladatközpontú lesz, továbbá szigorúbb kereteket szab az önkormányzati önrendelkezésnek. A kétharmados jogszabály a településeket együttműködésre, térségi társulások alakítására ösztönzi.
Az önkormányzatok a jövőben is vállalhatnak önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatokat. További korlát, hogy a vagylagos feladatok támogatása a saját bevételek, illetve az e célra biztosított források terhére lehetséges. A törvény rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, ezek között szerepel a közbiztonság fenntartása, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalanellátás.
Gyakorlatilag minden feltétel adott ahhoz, hogy az átadás-átvétel zökkenőmentes legyen. Az átadás-átvételi tanúsítványok elkészültek, a munkacsoportok minden intézményt meglátogattak, az egyeztetések megtörténtek, az intézmények minden ifelvilágosítást megkaptak arról, hogyan működnek majd az új rendszerben.
Az egészségügyi intézmények a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz kerülnek, amelyiken belül a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI) jelölték ki fenntartónak, míg a vagyonkezelő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lesz. A kórházak élén várhatóak változások, a tulajdonosváltással együtt általános tisztújítás is lesz az intézményekben. A jól dolgozó vezetőket megerősítik tisztségükben. Az Egészségügyi Államtitkárság tervei szerint május elsejével elindulhat az új ellátórendszer, amelyikben mindenki számára egyértelmű lesz a betegút- és a térségi beosztás; a szükséges megállapodásokat április végéig aláírják.
A "Semmelweis Terv"-ben bevezetett új elgondolás az egészségügyi ellátórendszert nyolc térségbe szervezi. A térségek pontos határvonalát a jövő évben húzzák majd meg, de annyit már most tudni lehet, hogy a nyolc térségből három érinti majd a fővárost. Így Budapesten három központi intézmény lesz: egy észak-pesti, egy dél-pesti és egy budai. Az észak-pesti a Honvédkórház támaszán működik majd. A dél-pesti központ a Korányi-folyamattervvel megerősített Semmelweis egyetemi alapon, a budai pedig a János kórház – Kútvölgyi tömb – Városmajor egységben lesz.
Lényegében minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás
Mától lényegében minden zárt légterű helyen tilos a dohányzás, nem lehet rágyújtani a munkahelyeken és az éttermekben sem; csak a szabad levegőn, és a bejárat előtt szabad dohányozni.
A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának értelmében 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben – így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást.
A játékbarlangokban rá lehet majd gyújtani anélkül, hogy dohányzóhelyet jelölnének ki.
Emelkednek az útdíjak, megszűnik a személyautók négynapos öntapadós cimkéje
Emelkednek az autópályák úthasználati díjai, és megszűnik a (D1-díjkategóriájú) személyautókra érvényes négynapos e-öntapadós cimke ('matrica'). A pótdíjfizetés határideje 30 napra nő.
A D1 kategóriában az úthasználati jogosultság havi 4.780, az évi 42.980 forint lesz. A hetijegy a nevével ellentétben valójában tíz napos lesz, ára pedig 2.975 forint. Az útdíjak négy díjcsoportban átlagosan 7,5 százalékkal emelkednek. A motorkerékpár után fizetendő heti úthasználati jogosultság 1.470 forintért szerezhető be. Januártól a díjköteles utak jogosulatlan használata esetén fizetendő pótdíjak mértéke és a fizetési határidő is módosul. Ez utóbbi az eddigi tizenöt napról harminc napra emelkedik. A személyautóknál a pótdíj 30 napon belül fizetve 14.875, míg azon túl 59.500 forint. A 2011-ben vásárolt éves e-öntapadós címkék érvényességi ideje 2012. január 31-ig tart. Az előírások szerint a díjköteles autópálya-szakaszokat csak érvényes e-címkékkel lehet igénybe venni, tehát azt már a pályára való felhajtás előtt meg kell venni. Az úthasználati jogosultságot 2012-ben is az Állami Autópálya Kezelő Zrt. ügyfélszolgálati irodáin, a cég viszonteladó üzlettársain keresztül, a világhálón vagy hordozható telefon segítségével lehet beszerezni.
Változik az állami kitüntetések köre
Január 1-jétől a Magyar Szent István Rend, a Magyar Corvin-lánc, a Magyar Becsület Rend, valamint a Magyar Érdemrend és a Magyar Érdemkereszt alkotja az állami kitüntetéseket, ezek sorrendje az elismerések rangsorát is jelenti az ekkortól életbe lépő sarkalatos törvény értelmében. A törvény tartalmazza, hogy Magyarország állami kitüntetéseit a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza. A törvény melléklete szerint Magyarország köztársasági elnöke a Szent István Rend és a Magyar Érdemrend Nagykereszt a Lánccal és az Arany Sugaras Csillaggal osztályának kitüntetettje. A címer használatára a törvény erejénél fogva jogosultak körét kiegészítik a köztestületekkel, figyelemmel az általuk végzett közfeladatokra, és arra a mára kialakult következetes jogalkotási gyakorlatra, amelyik a címer használatát külön törvényekben biztosítja a köztestületeknek. A zászló és a lobogó használatának szabályozása érdemben nem változik. A jogszabály a Kossuth- és Széchenyi-díjakat nem érinti.
Megszűnt a folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárások nagy része, átalakult a testület
A mai nappal megszűnt az Alkotmánybíróság összes olyan, folyamatban lévő eljárása, amelyekben a jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a törvényhozási képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ezzel együtt alapvetően átalakult szerepköre: a jövőben bírói döntések alkotmányosságáról is határozhat, megsemmisítve azokat. A testület így legalább annyira a törvénykezés, mint a törvényhozási döntéshozatal felülvizsgálata lesz. Az új aAaptörvény és a rendelkezéseit részletező alkotmánybírósági törvény mai hatályba lépésével megváltozott az Alkotmánybíróság jogköre. Az elfogadott jogszabályok utólagos felülvizsgálatát csak a kormány, az országgyűlési képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérheti ezután. Ez nehézség az ellenzéknek, a jelenlegi törvényhozási erőviszonyok miatt ugyanis csak közösen indítványozhatják majd az Alkotmánybíróság eljárását. Emellett véget ért az a gyakorlat (az úgynevezett "actio popularis"), hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat, és egyúttal megszűnt az utólagos szabályellenőrzésre irányuló, folyamatban lévő Alkotmánybíróság -eljárások nagy része is: az összes olyan, amelyekben a kifogásolt jogszabály vizsgálatát nem az új szabályok szerint is erre jogosultak kezdeményezték. Az így megszűnő eljárások indítványozói bizonyos esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be március 31-ig, föltéve, hogy a megjelölt kérdés az új Alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható. Alkotmányjogi panasz akkor terjeszthető be, ha egy egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányos joga sérült a bírósági eljárásban az Alaptörvénybe ütköző jogszabály alkalmazása miatt, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nem biztosított. Az említett és a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása miatt indult eljárások kivételével a már megkezdett ügyeket folytathatja az Alkotmánybíróság, ha azok új alkotmánnyal kapcsolatban is megvizsgálhatók.
A legnagyobb változás a testület eddigi jogköréhez képest, hogy alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabályok mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is megítélheti, és azokat is megsemmisítheti. Alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés közlésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani, és arról az Alkotmánybíróságnak ésszerű időn belül határoznia kell.
Az Alkotmánybíróság hatáskörének 2010. őszi korlátozása miatt – a központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát továbbra is kizárólag az alapjogokkal (az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint az állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálhatja, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Ez mindaddig így marad, amíg az államadósság meghaladja a bruttó hazai termék ('GDP') felét.
Nem lehet kikapcsolni egyes közintézményeket az energiaellátásból
Nem lehet kikapcsolni az energiaszolgáltatásból egyes közfeladatokat ellátó állami és önkormányzati intézményeket a fűtési szezon ideje alatt a január elsején hatályba lépő törvénymódosítás szerint. A villamos energiáról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletben határozza meg azoknak az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó közjóléti, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi és közoktatási intézményeknek a körét, amelyek kezdeményezhetik, hogy fizetési késedelem estén se lehessen kikapcsolni őket az áram-, a gáz- illetve a távhőszolgáltatásból.
Új nemzetiségi törvény lépett hatályba
Új nemzetiségi törvény lépett hatályba az Alaptörvénnyel egy időben. Az új jogszabály az eddigieknél több jogot biztosít a Magyarországon élő nemzetiségeknek, és megnehezíti a visszaéléseket. A törvény a népszámlálási adatokhoz köti a nemzetiségi választást. A sarkalatos törvény a korábbi, 1993-as jogszabályhoz képest több újítást tartalmaz, és azzal a céllal készült, hogy a nemzetiségek ki tudják teljesíteni művelődési autonómiájukat. Az új jogszabály már szóhasználatában is változást jelez; a törvény szövege nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről szól. A törvényjavaslatot beterjesztő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezt a változtatást azzal indokolta, hogy a jövőben nem a „többség-kisebbség” relációjában akarnak gondolkodni, hanem azokat az értéket akarják kiemelni, amelyekkel a nemzetiségi közösségek közművelődési sajátosságaikkal hozzájárulnak Magyarország műveltségéhez, az összmagyar művelődéshez.
Az új szabályozásra azért is volt szükség, mert az elmúlt években sokan visszaéltek a nemzetiségek jogaival, olyanok, akik valójában nem is voltak a közösség tagjai. Az új törvény ezért egyebek mellett rögzíti, hogy 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a legutóbbi, nemrég véget ért népszámláláson legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat, akár az elsődleges, akár a másodlagos önazonosság-tudatuk alapján.
Egységes a katasztrófavédelem rendszere
Egységes rendszerben működik a magyarországi katasztrófavédelem, a változásoktól a tűzoltóságok, a polgári védelem és a szakhatóságok jobb együttműködését várja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Az eddigi rendszer megváltoztatását egyebek mellett több, az elmúlt években történt csapás bekövetkezésével indokolták, megemlítve a 'West Balkán” szórakozóhelyen történt esetet, a borsodi árvizet és a vörösiszap-katasztrófát. A védelemigazgatásban változást hoz, hogy januártól veszélyhelyzetben, például árvizek esetén már nem az adott megyei közgyűlés elnöke, illetve a főpolgármester a területi - megyei, illetve fővárosi - védelmi bizottság vezetője, hanem az adott kormányhivatal vezetője. A védelmi bizottságok elnökeinek két helyettesük van: a katasztrófavédelmi igazgató és a katonai elnökhelyettes. Változás az is, hogy minden olyan településen, ahol a lakosok száma meghaladja a tizenöt ezret, az önkormányzatnak egy főállású közbiztonsági előadót kell foglalkoztatnia. Az ő feladata az, hogy a szakértelmével támogassa a polgármestert veszélyhelyzet, például áradás, belvíz esetén. Az önkormányzatoknak 2012. december végéig kellett elkészíteniük a települések kockázatelemzését, ami a helyi megelőzés, illetve a védekezés hatékonyságát javíthatja.
Büntetik a bérkiegyenlítés ('kompenzáció') elmulasztását
Bünteti a törvény a bérkiegyenlítés elmulasztását januártól: azoknak a munkaadóknak, akik nem emelik a háromszáz ezer forint alatti munkabéreket annyira, hogy azok tényleges összege ne változzon, a munkaügyi ellenőrzések során bírságra nem kell számítaniuk, viszont két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatásokból is. Az erről szóló, nyáron született törvény január 1-jén lépett hatályba. A munkaügyi hatóság – amennyiben jogsértést tár fel – határozatot hoz, de bírságot nem alkalmazhat. A jogsértés megállapítása alól mentesül a munkaadó, amennyiben igazolja, hogy a munkavállalóinak kétharmadánál végrehajtotta a kiegyenlítést. A munkaadó a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat, és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet.
Átláthatóbb lesz a szellemi tulajdon szabályozása
Hatékonyabb és átláthatóbb lesz a kormányzat várakozása szerint a szellemi tulajdonra vonatkozó új szabályozás a hatályba lépett törvénymódosítások révén. Az Országgyűlés december 5-én fogadta el a közös jogkezeléssel kapcsolatos törvényi előírásokkal, valamint az iparjogvédelmi jogszabályok módosításával foglalkozó törvénycsomagot. A törvénymódosítás átláthatóbbá teszi a szerzői jogi közös jogkezelés rendszerét és annak felügyeleti rendjét, továbbá megalapozza a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új hatásköreit a kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítésénél. Az új szabályozás arra is lehetőséget teremt, hogy az európai szabadalmak jogosultjai bizonyítási terhektől szabaduljanak meg a szabadalom teljes szövegének magyar nyelven való benyújtásával. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a törvénymódosítás elfogadása után azt közölte, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett átfogó elemzések arra mutattak rá, hogy a hazai közös jogkezelés szervezeti rendszere nehezen átlátható, azt kölcsönös szerkezeti, működési és gazdasági függőségi kapcsolatok jellemzik, illetve számos esetben a jogosultak, a szerzők és az alkotók érdekeivel ellentétes annak működése. A törvénymódosítás azonban átláthatóvá teszi a közös jogkezelő szervezetek működését és gazdálkodását a rájuk irányadó számviteli és gazdálkodási követelmények új szabályozásával. Megtöri a törvényi monopóliumot és versenyhelyzetet teremt az azonos alkotói műfaj közös jogkezelését ellátó szervezetek között, és a jelenleginél szigorúbb nyilvántartásba vételi szabályokat vezet be. Az új szabályozás korlátok közé szorítja a jogosultaknak járó jogdíjakból történő levonást és megteremti a közösség-művelési célú felhasználás kormányzati irányítását Megújítja a díjszabások jóváhagyási rendjét is, így kiszámítható menetrendet vezet be és a jobb tájékozódást biztosítva szélesebb körben írja elő a felhasználók bevonását a díjszabástételek véleményezésébe. Elősegíti továbbá az árva műnek minősülő előadóművészi teljesítmények felhasználását, és pontosítja egyebek mellett a műholdas műsorsugárzás fogalmát.
A bűnözőknek a jövőben számolniuk kell azzal, hogy
a bűncselekmény elkövetésekor az életüket is kockáztatják
Alkotmányos alapjog lett az önvédelem és a magántulajdon védelme is. A bíróságoknak ezért a jövőben nem kell vizsgálniuk, hogy az áldozat védekezése arányban volt-e a támadással, ha élet elleni, illetve nemi erkölcs elleni támadásról van szó. Az áldozatok ezentúl bármivel védekezhetnek: akár az engedéllyel tartott fegyvereket is lehet használni. A változás azt jelenti, hogy például egy ököllel támadó betörővel szemben kést, husángot, vagy akár vasvillát is lehet ragadni. Az áldozat bármivel védekezhet. S ha valaki „méltányolható felindultságból” lépi túl a szükséges mértéket, akkor sem büntethető. Támadó a jövőben pedig arra készülhet, hogy ellenséges területen fog mozogni, ahonnan támadást is kaphat. Az önvédelem alapjoggá emelésének van visszatartó ereje is, mert a bűnözők számolnak azzal, hogy a bűncselekmény elkövetésekor az életüket is kockáztatják.
További változás, hogy mostantól nem a megtámadottnak kell bizonyítania a jogos védekezést, így a bíróságok gyorsabban hozhatnak ítéletet.
A villamos energia ára emelkedett január 1-től
térségtől függően 0,6-4,2 százalékkal – országos átlagban 2,7 százalékkal. A földgáz és a távhőszolgáltatás esetében az átlagos növekedés 4,2 százalék. A Fejlesztési Minisztérium az olajár és az állami forgalmi adó emelkedésével (huszonhét százalék) indokolja a változást, pedig a kormány korábban változatlan energiaárakat ígért.
Megjelentek a papír alapú és elektronikus Erzsébet-utalvány szabályai
A http://www.erzsebetutalvany.hu honlapon megtalálhatók az elfogadóhelyek. Az elektronikus utalványt az elfogadóhely vagy terminálon, vagy központi világhálós felületen keresztül váltja be. A havi öt ezer forintos étkezési jegy a munkaadónak több mint harminc százalékkal kedvezőbb annál, mintha munkabért adna az alkalmazottjának.
Utódállami területekről
Délvidékről:
Temerini magyarok karácsonya
2011. december 24-én a hajnali órákban egy családi ház ablakát dobták be téglával, majd a karácsonyi éjféli miséről hazafelé tartó idős magyar asszonyt és egy, a segítségére siető fiatalabb magyar házaspárt vert össze három, szerbül beszélő férfi. Utcai garázdálkodás? Magyarellenes összetűzés? Nők elleni erőszak? Keresztények elleni támadás? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, amikor 2011. december 29-én felkerestük a vajdasági (bácskai, délvidéki) Temerinben Guszton polgármestert, a pár nappal korábban magyarokat ért újabb támadások ügyében.
A polgármesteren kívül találkoztunk a sértettekkel, beszélgettünk temerini polgárokkal, helyi újságírókkal, akik egybehangzóan jelezték, hogy az ezekhez hasonló, magyarokat sújtó támadások Vajdaság-szerte gyakoriak és nem tekinthetők temerini jelenségnek. Legtöbbször már nem is jelentik ezeket az „apró ügyeket”, a magas ingerküszöb miatt ezek az esetek már nem is válnak hírré.
A családi házat ért hajnali támadás helyszínére a rendőrség azonnal ki sem ment, az éjszakai támadás két elkövetőjét (egyikük magyar hangzású neve nem zárhatja ki a támadás etnikai jellegét) szabálysértési eljárásban huszonöt-huszonöt nap elzárásra ítélték, a harmadikat, aki helyi közlések szerint közismert alakja a magyarok elleni támadásoknak, el sem fogták. A hajnali támadás nem tekinthető véletlenek, hiszen a házban lakik az a tizenhat éves fiatalember, aki részese volt a szeptemberi esetnek, amikor magyar fiatalok verekedtek össze szerb társaikkal. A fiút elítélték a verekedésért, harminc napot töltött börtönben. A szülők elmondták, hogy iskolában zaklatják és ezért úgy döntöttek, hogy nem engedik iskolába járni, az egyébként jól tanuló, szerbül is beszélő fiút.
Látogatást tettünk az idős asszony védelmére kelt, alaposan összevert magyar házaspárnál is, akik fel vannak háborodva az ítéleten, az ismételten tapasztalható kettős mércén (az emlékezetes, előidézett verekedésért a temerini fiúk egyenként tíz-tizennégy éves büntetésüket töltik).
A magyar házaspár a jelen délvidéki viszonyokat tekintve bátorságot tanúsítva további jogi lépéseket tervez, törekvésük támogatást érdemel.
Azon a véleményen vagyunk, hogy a délvidéki magyarságot ért 1944–45. évi, megdöbbentő, máig takargatott és minden vonatkozásában lerendezetlen véres, tit-ói leszámolás eltitkolása érdemi összefüggésben van a helyi magyarságot érő folyamatos megfélemlítésekkel. Főleg a Délvidékre dél felől betelepülők szemében tűnik úgy, hogy a magyarokkal kilencven év óta, hatvanhét év óta, húsz év óta bármit meg lehet tenni, létüket, vagyonukat, nyugalmukat következetesen tönkretéve. A szerb sikerhajhászsság Koszovóval kapcsolatos dühét így a vajdasági magyar őslakosságon vezeti le, a helyi hatóságok hallgatólagos cinkossága mellett.
A temerini magyarokkal folytatott beszélgetéseink során kialakult véleményünk szerint a 2012-es évben a magyarellenes támadások felerősödése várható, egyrészt az 1942-es újvidéki razzia hetvenedik évfordulójára tervezett megemlékezések szította magyarellenes indulatok, másrészt a választási kampány hevében előtörő nemzeti elfogultság-kártyák kijátszása miatt. Határozott, öntudatos magyar érdekeket szem előtt tartó, nemzet- és külpolitikával megelőzhetjük ezeket a méltatlan támadásokat. Az Európai Unióba igyekvő szerb szomszédunkat figyelmeztetnünk kell, hogy kötelessége megvédenie a délvidéki magyarokat, biztosítani kell az alapvető emberi jogaikat. Szerbiának be kell tartania az európai értékrendet, a kisebbségi ügyek kezelésében is.
Ékes Ilona
a nemzeti Összetartozás és az Emberjogi, Kisebbségi, Civil és Vallásügyi Bizottság fideszes tagja
Cseresnyésné Kiss Magdolna
Keskenyúton Alapítvány kuratóriumi elnök
Felvidékről
Magyarnak lenni a Felvidéken. Vendég: Fehér, középiskolai tanár (Révkomárom)
A könnyített honosításról hozott magyarországi jogszabályra válaszul Szlovákia tavaly nyáron úgy módosította saját állampolgársági törvényét, hogy elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát.
Fehér, révkomáromi tanár 2011. október végén Nyitrán jelentette be, hogy felvette a magyar állampolgárságot. Később a Körzeti Hivatal levélben közölte vele, hogy elveszíti szlovák állampolgárságát. A hivatal egyúttal arra kérte Fehért, töltse ki a mellékelt nyomtatványt, melyben lemond szlovák állampolgárságáról. Azt átolvasta és a kérdésekből egyértelműen megállapította: ha kitölti, eleget tesz az Alkotmányban foglaltaknak, vagyis önként lemond szlovák állampolgárságáról. Az űrlapot nem töltötte ki.
Ezután a révkomáromi Városi Hivatal Lakosság-nyilvántartó Osztálya telefonon közölte vele: a nyitrai Körzeti Hivataltól értesítést kaptak, töröljék a lakossági nyilvántartásból, mert elvesztette a szlovák állampolgárságát. Fehér azonban ilyen értesítést nem kapott.
Fehér az első tanár, akit a magyar állampolgárság felvétele miatt „megfosztottak” szlovák állampolgárságától a Felvidéken. Iskolája, a Selye János Gimnázium. Mint mondja, a hatályos törvények értelmében Szlovákiában bárki, akár ugandai állampolgárságú ember is taníthat, ha ismeri az iskola és az állam nyelvét és megvan hozzá a képesítése.
Újabb felvidéki magyartól vennék el szlovák állampolgárságát. – adta hírül a Magyar Hírlap 2012. január 2-án, „Ismételt pozsonyi zaklatás” című írásában.
Lásd még:
Magyarnak lenni a Felvidéken. Vendég: Fehér, gimnáziumi tanár (Révkomárom):
EchoTv Világ Panoráma – Műsorvezető: Szaniszló Ferenc (Youtube 23:30 min.)
Európai Unióról
A Dán Királyság az Európai Unió (EU) soros elnöke
Dánia vette át Lengyelországtól fél évre az EU soros elnöki tisztét, amelyet immár hetedszer tölt be. Koppenhága rangsor-elsőségei közé tartozik a zöld energia és az euróválság, noha ő maga nem tagja az övezetnek. Bevándorlási ügyekben a megszorító politikát folytató Dánia igyekszik majd a külső EU-határok biztonságossá tételén munkálkodni.
(Uniós mezőgazdasági támogatások adatalapja: zöldbárókat gazdagítanak
az adófizetők)</s
.
