943.
Újkori román települések Erdélyben és a Partiumnban
/ írta Jakó
(Forrás: Transindex)
Egymás mellett élő különböző nemzetiségek – a népiségtörténet tanítása szerint – szomszédjaik rovására asszimiláció útján csak abban az esetben terjeszkedhetnek, ha valamelyik jelentős számbeli fölénnyel rendelkezik, illetve ha életmódja, társadalmi formái, lelkisége, vallása nem taszító-, hanem vonzóerőt gyakorol a tőle idegen népességre. Jelentősebb térnyerés azonban ebben az esetben is csak úgy képzelhető el, ha a gyengébb fél a fölényben lévő nemzetiség településterületével nem zárt tömbként érintkezik, hanem telepeit körülfolyja az idegen népiség s ha talán már községeiben sem él keveretlenül. Ezeket az alaptörvényeket szem előtt tartva, mindenki számára érthetővé válik, hogy az újkorba átlépő Erdély népei települési területüket terjeszkedés útján mindaddig nem növelhették, míg a középkorvégi erőviszonyok változatlanul fennállottak. A »bérces kisebbik magyar haza«, Erdély nemzetiségeit: a magyar- székelyt, szászt és románt, a felhajnalló újkor eredeti szállásterületén belül találta; jelentéktelen keveredésüket a szomszédos népek természetes érintkezéseinek ősi szabályai határozták meg. Ez az elkülönülés még fokozottabb mértékben fennállott az erdélyi fejedelemséggel határos részeken. Itt ugyanis a földrajzi tényezők éles határral választották szét a magyar és román települési vidékeket. Eltekintve a déli ország- résztől, ahol az előrenyomuló török hatalom pusztító hadjáratai megsemmisítve a régi településrendet, az üresen maradt falvakba utat nyitottak az igénytelen balkáni, főként rác pásztornépségnek, a Partiumban a XVI. század végéig a magyarság többszázados kultúrmunkán alapuló fölénye érintetlen maradt. Bihar, Szatmár, Kraszna, Közép- Szolnok és Máramaros megyék magyar népe – hátában az Alföld hatalmas néptartalékával – akkora feszítő erővel telített zárt egységet jelentett, hogy ennek érintkezése a hegyvidéki románsággal csakis a magyarságra nézve lehetett kedvező. XVI. századi jobbágynévsorok mutatják, hogy a számbelileg és műveltségénél fogva fölényben lévő partiumi magyarság korábban sok románt asszimilált. A két nemzetiség elhelyezkedéséből következett azonban az is, hogy a magyarság beolvasztás révén jelentősen mégsem gyarapodhatott, eredeti területén túl alig terjeszkedhetett. Két viharos századnak kellett tehát jönnie, hogy a régi állapot felboruljon és a vérét vesztett őslakosság elpusztult településeit szerencsésebb jövevények vehessék birtokukba. Magyarország keleti részeinek egyik legfontosabb népesedéstörténeti kérdése az újkorban a románságnak a magyarok és szászok kárára történt térnyerése. E kérdésről azonban vizsgálója csak akkor nyújthat hű képet, ha állandóan figyelemmel kísér két egymásba fonódó folyamatot. Kutatnia kell egyrészről a régi lakosság meggyengülését és annak okait, másrészről pedig a románság térnyerésének folyamatát. Minthogy ez a két folyamat az erdélyi népcsoportok erőviszonyának változásai szerint alakult, előadásunkat a fejlődés szakaszainak megfelelően tagoljuk. A magyarországi román betelepülés vizsgálatánál a XVI–XVII. századi nagy háborús pusztításokban ismerhető fel az a hatalmas cezúra, mely ezt a folyamatot két élesen megkülönböztethető, középkori és újkori részre osztja. Szólnunk kell tehát röviden a középkori hagyományokhoz igazodó XVI. századi román telepítési mozgalom sajátságairól, hogy annál jobban megérthessük a később jelentkező eltéréseket. Bár e nagy változásokat hozó századokban Magyarország mai románlakta területei legnagyobbrészt az erdélyi fejedelemséghez tartoztak, különböző helyi tényezők hatására a partiumi román települési és népi viszonyok az újkorban bizonyos pontokon az erdélyi fejlődéstől eltérően alakultak. Ahol ezek az eltérések megkívánják, előadásunkban külön is rájuk mutatunk, egyébként azonban a Királyhágón inneni és túli folyamatot együtt tárgyaljuk. Lásd: a tanulmány folytatását itt: http://tinyurl.com/nrp8zfq
Kolcsszavak
Ardeal Balkán Bánság Besszarábia Duna Erdély Erdélyi Nemzeti Múzeum Kézirattára Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára Erdélyi Református Egyházkerület Európa gróf Klebelsberg Magyar Történeti Intézet Havasalföld Kárpát-medence Kárpátok Lengyelország Magyarország Máramaros Moldova Morvaország Oroszország Országgyűlés Országos Levéltár Österreich Partium Polonia Siebenbürgen Szászföld Szerbia Székelyföld Székely Nemzeti Múzeum Törökország Ungarn
.