16 4 2.
Gróf Teleki Pál (1879 Budapest – Budapest 1941) földrajztudós, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, nemzet-nevelő főcserkész, az MTA tagja családjának egyetlen gyermeke volt. Nagyon gondosan nevelték; a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett; az egyetemen jogot és államtudományt végzett, ebből doktori diplomát szerzett. Hat nyelven beszélt. A földrajztudomány lett Teleki Pál fő tanulmányi területe. 1909-ben a Földrajzi Intézet igazgatója lett. Munkássága során térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. Bejárta szinte egész Európát, és az első magyar nyelvű tudományos világatlasz az ő irányításával készült. Később Észak-Amerikában, Ázsiában és Szudánban is járt. Hazatérve nyomdába adta tudományos munkáinak eredményeit - a japán szigetekről készített atlasszal a magyar és a nemzetközi tudósok között híres lett. Tudományos munkájának az I. világháború vetett véget. 1914-ben önkéntes főhadnagy lett; Boszniában, majd az olasz fronton szolgált. Leszerelés után egyetemi tanár volt a Budapesti Tudományegyetemen, ahol a Gazdasági és Földrajzi Tanszéket vezette. Később a M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek volt rektora. Közben egyre többet foglalkozott politikával. Külügyminiszterré választották 1920-ban, röviddel ezután Magyarország miniszterelnöke lett. Ekkor a trianoni békeszerződés előkészítésénél térképek, tanulmányok és statisztikák elkészítését irányította. Elkészítette Magyarország néprajzi, etnikai térképét, amelyen piros színnel jelölte hol laknak magyarok (innen az elnevezés „vörös térkép”). Ez volt a béketárgyalásoknak szinte egyetlen hiteles Kárpát-medencei dokumentuma. A vezetése alatt készült okmányokat a magyar delegáció mind magával vitte - sajnos hiába. Fáradhatatlanul védte a magyar ügyet, de az igazságtalan békediktátum ellen ő sem tehetett semmit. A trianoni békét követően a Trianonban elvesztett területek visszaszerzése érdekében munkálkodott, közreműködött a Magyar Revíziós Liga megalakításában. Meggyőződéses nyugatbarát volt, a Szovjetuniót tekintette a legfőbb ellenségnek. A II. világháború alatt 1940 decemberében Teleki Pál „örök barátsági szerződés”-t kötött Jugoszláviával. Amikor 1941 márciusában Hitler elhatározta Jugoszlávia lerohanását, követelte Magyarország részvételét a támadásban. Teleki nem vállalta a szerződés megszegését, becstelenségnek és árulásnak tartotta. Nem látott más kiutat ebben a tragikus helyzetben - április 3-án öngyilkos lett. (?) Így akarta figyelmeztetni a magyar és világ közvéleményét, és megakadályozni az angolok hadüzenetét. Átmenetileg sikerült neki: Churchill is fejet hajtott Telki nemzetét óvó vértanúsága előtt. Sírját a kommunisták hatalomra jutása után a Kerepesi temetőből Máriabesnyőre helyezték át. Amikor néhány éve felmerült, hogy szobrot állítsanak neki, élénk vita bontakozott ki, s az emlékművet a budai Vár helyett Balatonbogláron, a lengyel menekültek városában állították fel. Az ünnepségen a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma teljes vezetősége, így az SZMCS akkori ügyvezető elnöke is részt vett. Élete főbb munkálkodása, pozíciói, kitüntetései: 1922-ben Horthy kormányzó kinevezte Teleki Pált Magyarország főcserkészévé, majd tiszteletbeli főcserkész lett. Életét ezután főként a magyar ifjúság vallásos-nemzeti nevelésének szentelte. Neki köszönhetjük a napjainkig használt cserkész próbarendszert A IV. Világ-dzsemborit Magyarországon rendezték (1933, Gödöllő), amelyen az alapító BiPi (Lord Robert Baden-Powell) is megjelent. A dzsembori főszervezője Teleki Pál volt. . A 30-as évek második felében felismerte, hogy a magyar cserkészpróba rendszert át kell dolgozni. Az eredeti próbarendszert az angol cserkészettől vette át a magyar cserkészet, és így nem tartalmazott magyar nemzeti jellegzetességeket. Teleki felkérte legközelebbi munkatársait, hogy egy olyan próbarendszert készítsenek, amely jobban visszatükrözi a magyar ifjúság lelki szükségleteit az elkövetkező években. Ezt a próbarendszert, amely a Biblián és a magyar kultúrán alapszik, a magyar cserkészvezetők két éves előkészítés után a Balaton melletti Ábrahámhegyen 1940-ben véglegesítették. Teleki ezen meglátása és kérése olyan találó volt, hogy a magyar cserkészet próbarendszere még a mai napig is ezen a „Teleki Hagyaték”-on alapszik. A cserkészet mellett vezető szerepe volt a tudománypolitikában és a tudományszervezésben. Kitüntették a Corvin-lánccal, a kor legmagasabb tudományos-művészeti elismerésével. Ő volt az európai együttműködés egyik hazai apostola. „Európáról és Magyarországról” című könyvet írt. A német-lengyel háború (II. Világháború kezdete) után befogadta a lengyel menekülteket, köztük tízezer lengyel zsidót is. Segítette Finnország önvédelmi harcát a szovjet ellen a Finnországi Magyar Légió felállításával. Támogatta a falukutatókat. A földreformmal, sürgős munkák elvégzésével és a szegény néprétegek életszínvonalának fölemelésével is foglalkozott, támogatta az evvel kapcsolatos törvényeket. Ezekkel a szociálpolitikai intézkedésekkel sikerült megszilárdítania Magyarország belső rendjét.(Forrás: SZMCS): http://tinyurl.com/km8w8rq
.
